Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-30 / 151. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 30. Gazdaság és fogyasztók 7 A szlovák-magyar határtérség vonzáskörzetei fokozatosan átnyúlnak az államhatár másik oldalára is Jobb a kereset a magyar cégeknél Reisinger Adrienn előadása a szlovák-magyar határtérség oktatási kapcsolatairól (Fotó: képarchívum) Somorja. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete tette közzé a Magyarország-Szlo- vákia-Ukrajna Szomszédsági Program keretében végzett, szlovák-magyar határ- térség társadalmi-gazdasági vizsgálatának eredményeit. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kutatók munkájuk összefoglalójában leszögezik: a két ország európai uniós integrációja nyújtotta lehetőségeket megsokszorozza a tény, hogy Szlovákia és Magyarország esetében az államhatár olyan területeket választ szét, melyek együttes fejlődését elősegíti a szlovák ajkú lakosság többsége által is beszélt vagy megértett magyar nyelv. A határtérség városainak vonzáskörzetei fokozatosan átnyúlnak a határ másik oldalára is, s ez már nem csak elméleti szinten valósul meg, hanem gyakorlati ho- zadéka is van - a kapcsolatok ugyanis a mindennapi élet színijén jelennek meg, s főként gazdasági hatásaik vannak. A munkavállalók és a vállalkozók számára egyre természetesebbé válik a határ túloldalának „használata”, ami Dél- Szlovákia esetében a térségben jelentkező munkahely-hiánnyal magyarázható, míg Magyarország esetében az összetettebb, a vállalkozókat hátránytalan helyzetbe hozó társadalombiztosítási- és adórendszerrel. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint ma mintegy 30 ezer szlovák állampolgár vállal munkát Magyarországon. A határon átnyúló kapcsolatokat ez esetben az teszi specifikussá, hogy főképp a napi ingázás szintjén valósulnak meg, s naponta nagy tömegeket hoznak mozgásba. A határon túl történő munkavállalásnak két nagy hulláma volt megfigyelhető a közelmúltban, mégpedig 2004-ben, majd 2007-ben. Az említett mintegy harmincezer fő többsége a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári és Lévai járásokból jár be naponta határon túli munkahelyére, s becslésük szerint körülbelül 20%-kal keresnek többet Magyar- országon, mint amennyit Szlovákiában ugyanazzal a munkával megkereshetnének. A válaszadók közel 30%-a tapasztal negatív megkülönböztetést a határon túl, s minden negyediknek beilleszkedési gondokkal kellett megküzdenie az eltérő munkakultúra és a munkahelyi elvárások miatt. A munkavállalás körülményeit vizsgálva a válaszadók többsége úgy látja, nincs már akkora szükség a szlovák munkaerőre, mint korábban, viszont nőtt a megbecsültsége; nehezebb ma munkát találni, mint néhány évvel ezelőtt, s a vásárlóértéket véve alapul rosszabbul is fizetnek. Végezetül pedig: a határ túloldalán keményebben meg kell dolgozni a fizetésért. A kutatás felhívja arra a fordított folyamatra is a figyelmet, mely Kassán és környékén tapasztalható. Itt a vállalkozók a térségben kimutatható magas munkanélkülisége ráta ellenére is keresik a szakképzett munkaerőt, melyre gyakorta Magyarországon akadnak rá. A térségben így a Magyarországról Szlovákiába irányuló napi ingázás egyre erőteljesebben bontakozik ki. Hasonló intenzitás jellemzi a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok ingázását is, ám helyzetük a munkavállalókénál annyival nehezebb, hogy Magyar- országon még nincs meg a stabil törvényi háttere a határon túli diákok fogadásának. így a gyermeküket magyarországi oktatási intézményekben anyanyelvükön taníttató magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok aránya az általános iskolák esetében 5,5%, a középiskolák esetébén 6,8%, a felsőoktatásban pedig 6,1%. A kutatás rámutat, a jövőben mind a közép-, mind a felsőoktatásban a szlovákiai diákok számának fokozatos növekedésével kell számolni. Jövőbe mutató lehetőségként kínálkozik az együttműködés vállalati kapcsolatokon keresztül történő erősítése, mely elsősorban a tanulmányaikat sikeresen befejező diákok munkaerő-piaci esélyeit növelné, ugyanakkor hasznos lehetne egy szlovákmagyar felsőoktatási adatbázis elkészítése, mely tartalmazná a két ország felsőoktatási intézményeinek fő jellemzőit, a nemzetközi kapcsolatokat, a projekteket. A Tér és társadalom című közlöny 2008. évi 3. számában közzétett és a Somoiján ismertetett tanulmány rámutat arra is, hogy az elkövetkező egy évtizedben Szlovákia déli részének elmaradottabb régiói akár több évtizedes hátrányt dolgozhatnak le a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben és a Nemzeti Stratégiai Vidék- fejlesztési Tervben megfogalmazott prioritásoknak köszönhetően. Erre elsősorban a szlovák kormányok és önkormányzati régiók nacionalista fejlesztéspolitikai térszemlélete vethet árnyékot, melynek egyik ismérve, hogy a gazdaságilag fejlettebb, főképp szlovákok lakta térségeket részesítik előnyben a dél-szlovákiai régiókkal szemben, (la) A reform részeként Csehországban 2030-ig fokozatosan 65 évre viszik fel a nyugdíjjogosultsági korhatárt Menekülnek a demográfiai csapdahelyzetből KOKES JÁNOS Prága. Jóváhagyta a nyugdíjreform első szakaszát a cseh képviselőház. A munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat szerint 2030-tól a jelenlegi 63 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjjogosultsági korhatár - ez az 1965-ös korosztálytól érinti a polgárokat. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek. A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. Az új intézkedéseket 2010-től fokozatosan fogjákbevezetni. Az ellenzék és a szakszervezetek is bírálják a nyugdíjreformot, s különösen a jogosultsági korhatár 65 évre növelését kifogásolják. „Vannak szakmák - például a bányászok - ahol az alkalmazottak meg sem érik ezt a kort” - mondta Zdenék Škromach, volt munkaügyi és népjóléti miniszter. „A korhatárnak egységesnek kell lennie. Az esetleges problémákat másképpen fogjuk megoldani” - reagált a nyilatkozatra Petr Nečas, a tárca mai vezetője. Nečas jelezte: amennyiben a törvényjavaslat néhány koalíciós képviselő miatt megbuloia, távozna hivatalából, sőt a kormánykoalíciónak sem lenne értelme. „Rendkívül fontos törvényről van szó. Ha a parlament nem szavazná meg, akkor a koalíció folytatásának értéke egyenlő lenne a nullával” - fejtette ki újságírók előtt a miniszter. „Feltétlenül szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a nyugdíjasok száma rohamosan emelkedik, s a mai szolidáris rendszer ezt a jövőben nem fogja tudni finanszírozni” - szögezte le Nečas, aki a második szakasz reformjait a jövő évben tervezi a parlament elé terjeszteni. A nyugdíjasok jelenleg a 10,3 millió Csehország lakosságának mintegy 15%-át teszik ki. Demográfiai előrejelzések szerint 2030 körül ez 25 százalékra, további húsz év múlva pedig 30 százalékra emelkedik. A 65 éven felüliek száma jelenleg mintegy 1,4 millió, míg 2050 körül számuk várhatóan 2,6 millióra emelkedik. A kőolaj hordónkénti világpiaci ára pénteken átlépte a 142 dolláros határt, ami újabb csúcsnak számít Spekulatív tőke állhat az árugrás hátterében ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A fogyasztás nő, a dollár gyenge, a kitermelő országok többsége nem hajlandó növelni a termelést - számos oka van az olajár száguldásának, de mindemellett a befektetési házak spekulatív vásárlásai is komoly, egyes elemzők szerint a legfontosabb árfelhajtó tényezőként jelentkeznek. Pénteken 142 dolláros szinten döntött új csúcsot az olajár hordója (159 liter). Az ár drámai emelkedése mögött technikai tényezők állhatnak, miután az olajár kilépett az elmúlt hetekben kialakított sávból. A pénteki száguldás mögött az olajexportáló szervezet, az OPEC elnökének nyüatkozata sejthető, miszerint a fekete arany árfolyama még ezen a nyáron elérheti a 170 dolláros szintet. A nyugati gazdaságok lassulása az olaj iránti kereslet mérséklődésében ugyan tetten érhető volt, a Távol-Kelet továbbra is jelentős növekedése felülírta ezt a csökkenést - ez az egyik, az olajár emelkedése mellett ható tényező. A nyár ráadásul az amerikai benzinfogyasztási csúcsszezon, Kína az olimpia közeledtével minden bizonnyal jól feltankol majd olajtermékekből, illetve az amerikai hurrikánszezon is közeleg. Ez utóbbi jelentősége, hogy a finomítókat többször rongálta már meg vihar, most is tartani kell a feldolgozói kapacitások átmeneti kiesésétől. A helyzet olyan súlyos, hogy az amerikai kongresszus képviselőháza a múlt héten törvényt fogadott el, amely utasítja az amerikai árutőzsde-felügyeletet, hogy minden hatósági felhatalmazásával is élve „azonnal törje le” a szélsőséges spekuláció szerepét az energia szabadpiacán. A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak „hirtelen és indokolhatatlan küengéseivel” szemben, minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek „akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat erőinek pontos tükrözésében az energiatermékeknél”. „Az amerikai nép nem bűnhődhet a benzinkutaknál az olajspekulánsok tevékenységéért” - kommentálta a szavazás eredményét Nancy Pelosi házelnök. A politikus kijelentését aláhúzza az a tény, hogy az olajpiaci fundamentumokat a legtöbb piaci szereplő a 100 dolláros szint alá helyezi el, a jelenlegi árfolyam kialakulásában a spekulációs jellegű tőkének jelentős szerep jut. Pusztán a kőolaj kitermelési költsége, a szállítás és a tisztes haszon együttesen hordónként 50 dollár körüli árat indokolna. Ehhez az utóbbi két év dollár-leértékelődése több mint 30 dollárt tesz hozzá, a többi az árupiaci spekuláció következménye: a határidős mutatókba eszközölt befektetések 2003-ban 13 milliárd dollárt, idén márciusban 260 milliárd dollárt tettek ki a főbb piacokon. (I, m, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Békésen pihen a korona kurzusa Pozsony. A korona árfolyama hetek óta nyugodt mederben hullámzik, a pénzpiac kivár, és arra kíváncsi, hogy július 8-án milyen végső kurzus mellett rögzítik a korona/euró árfolyamot. Ennek megfelelően az elmúlt héten a korona árfolyama 30,30-30,40 SKK/euró közötti sávban mozgott, ügyet sem vetve a pénzügyminiszter személye körüli történésekre. A Szlovák Nemzeti Bank sem változtatta meg az irányadó kamatlábat. Szlovákiában 14 hónapja változatlan a kamat, 4,25 százalék, ami 25 bázisponttal haladja még meg az euróövezet irányadó kamatát. A szlovák központi bank a kamatszintet az euró bevezetése előtt igyekszik az eurózónában érvényes kölcsönfelvételi lehetőséghez igazítani. Szlovákiának az európai szintre kell levinnie az irányadó kamat szintjét, mivel az ország az uniós vezetők döntése értelmében az eurózóna 16. tagországává válik. A napokban kamatdöntésekre került sor a közép-európai térség uniós tagországaiban: zömében a kamatok szinten tartása volt a jellemző, csak a lengyel és a románjegybank emelt, 0,25-0,25 százalékpontot, tekintettel az inflációs kockázatokra. A magyar jegybank sem lépett. Elemzők szerint a szinten tartás egyik üzenete, hogy a Magyar Nemzeti Banknak mégis van árfolyamcélja és nem szeretne erősebb forint árfolyamot. A forint ugyanis az utóbbi hetekben látványosan erősödött az euróhoz képest, ám erz az erősödés minden gazdasági alapot nélkülöz. (ú, s) A Penta megvette a Debreceni Húst Debrecen. A Penta szlovák kockázati tőkebefektetési társaság veszi át a Debreceni Hús csoport részvényjogait - közölte Jozef Špirko, a társaság egyik tulajdonosa. „A továbbiakban is a Debreceni Hús eddigi sikereire akarunk építeni, és felhasználva lehetőségeinket, kimagasló minőségű termékeinek új piacokat biztosítunk. A Debreceni Hús csoport így meghatározó alkotó elemévé válik az általunk létrehozandó közép-európai húsholdingnak” - hangoztatta Jozef Špirko. A magyar és a szlovák gazdasági versenyhivatalok már engedélyezték a tranzakciót. A Debreceni Hús csoport Magyarország második legnagyobb húsgyártója. A hús területén 20 százalékos, a húskészítmények esetében 10 százalékos a piaci részesedése. A csoport árbevétele tavaly elérte a 130 millió eurót, alkalmazottainak száma mintegy 1000. A csoportot tartósított hústermékek, felvágottak, kolbász- és sonkafélék, valamint húskülönlegességek gyártásával foglalkozik. A Penta 2007 februárban 100 százalékos tulajdonosává vált Szlovákia negyedik legnagyobb húsgyártójának (PM Zbrojníky). 2008 júniusban a Penta 100 százalékos tulajdonába került Szlovákia legnagyobb húsüzeme, a Mecom csoport is. (MTI) Leépít a losonci Novoker társaság Losonc. Az év végéig mintegy 80 alkalmazottjától válik meg a losonci Novoker csempegyár. A társaság azzal magyarázta a fájdalmas lépést, hogy az ágazatban egyre erősödik a verseny, ami leszorítja az árakat, miközben az energiaköltségek folyamatosan nőnek. A Novoker már korábban is gondokkal küszködött, 2006-ban törlesztési problémái voltak, ezért jelentős, mintegy 200 alkalmazottat érintő létszámleépítést hajtott végre. A napjainkban 260 főt foglalkoztató cég termékeinek több mint 50 százalékát exportálja, a fő külföldi piacai Csehország, Lengyelország, Magyarország, továbbá Ausztria, (s, ú) Uniqa: egyre nyereségesebb Pozsony. Az Európa 20 országában tevékenykedő Uniqa biztosító tavaly Szlovákiában rendkívül sikeres évet zárt: 166 millió korona (5,5 millió euró) adózás előtti nyereséget könyvelt el, ami kétszeresen haladja meg a 2005-ös 80 millió koronás profitot - közölte Harald Chrstos, a pénzintézet elnökvezérigazgatója. Az osztrák társaság 2007-ben 2,5 milliárd korona (83,3 millió euró) biztosítási díjat szedett be, ami egy év leforgása alatt 15 százalékos növekményt jelent. A szlovák életbiztosítás piacából 2,5 százalékkal, a vagyonbiztosítás piacából pedig 6,2%-kal részesedik. A társaság 1991 óta van Szlovákiában, 2004-ben felvásárolta az R+V Biztosítót, s napjainkban a biztosítási piac teljes szegmensét lefedi, (só) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,312 Lenqyel zloty 9,002 Angol font 38,259 Magyar forint (100) 12,718 Cseh korona 1,263 Svéd korona 3,216 Bolqár leva 15,500 Román lei 8,299 Japán jen (100) 18,142 Sváici frank 18,887 Kanadai dollár 19,128 USA-dollár 19,247 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,33-31,33 18,44-20,10 1,23-1,29 12,10-13,04 OTP Bank 29,54-31,09 18,72-19,75 1,24-1,30 12,30-13,25 Postabank 29,41-31,21 18,50-20,00 1,23-1,29 11,72-13,72 Szí. Takarékpénztár 29,54-31,06 18,71-19,70 1,23-1,30 12,17-13,32 Tatra banka 29,47-31,05 18,72-19,72 1,23-1,29 12,26-13,26 Dexia Banka 29,52-31,10 18,75-19,75 1,23-1,30 12,39-13,05 Általános Hitelbank 29,54-31,12 18,76-19,76 1,23-1,30 12,21-13,36 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
