Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-28 / 150. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Carlos Santana: a második nekifutás A mexikói születésű gitárvirtuóz csütörtöki pozsonyi bemutat­kozását az időjárás viszontagsága miatt elhalasztották - a koncer­tet a vihar meghiúsította. A fellépésre holnap kerül sor ugyanott, az Inter Stadionban. Carlos Santana és zenekara ezt megelőzően ma este Budapesten, az ingyenes Kapcsolat Koncerten ad koncer­tet. (p) Gyenes Gábor kiállítása Helenba-Kovácspatak. Gyenes Gábor alkotásaiból látható ki­állítás a Galéria vendégházban. Gyenes Gábor a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen hallgatója, karikatúráival lapunk ha­sábjain is találkozhattak az olvasók, (ú) Nem Goya festette a Kolosszust Madrid. Az eddig Francisco Goyának tulajdonított Kolosszus című festményről kiderült, hogy valójában nem is a spanyol mes­ter alkotása - jelentették be a madridi Prado múzeumban. A művészettörténészekben már egy 1991-ben megrendezett Goya- kiállítás előkészítése során kétségek merültek fel a Kolosszus ere­detével kapcsolatban. A szakértők végül több éves vizsgálódás után csütörtökön hozták nyilvánosságra: a festmény nem Goya műve, hanem egyik tanítványának alkotása. Goya mindig aprólé­kos gonddal dolgozta ki a képen szereplő alakokat, még az állatok figuráit is. A Kolosszuson látható lovak, bikák és szamarak lábai azonban szemmel láthatóan nincsenek befejezve - magyarázta Manuela Mena, a Prado Goya-kollekciójának kurátora, hogy mi vezette nyomra a művészettörténészeket. Goya ecsetvonásain se­hol nincs jele bizonytalanságnak, amikor festett, pontosan tudta, mit csinál, (mti) Kisvárda idén mintha cáfolná az eddigi gyakorlatát Sok nívós előadást láttunk Péterfy Bori és a Love Band. Tizenegy dal, tizenegy írói-zenei gyöngyszem a magyar lemezpiacon Csak szívj, csak szívj, csak szívj! (Képarchívum JUHÁSZ DÓSAJÁNOS Kisvárda. Ha Kisvárda, akkor Fábry Sándor, s a helyi ügyeletes showman már megérkezett, hogy letudja az idei penzumát. Bár már értekeztem arról, hogy általában a fesztivál második felére marad­nak a kevésbé fontos előadások, az idei fesztivál mintha minden­áron rám akarna cáfolni. Az el­múlt két nap alatt több nagyon ní­vós előadást is láthattunk, igaz, az elmúlt évek egyik legnagyobb fi­askója is becsúszott, árnyalván a képet. Tasnádi István Paravarieté című darabja a marosvásárhelyi Yorrick Stúdiótól happeningnek talán elmenne, kétórás, szünet nélküli előadásnak viszont kevés­bé. Totális antiszínházat nézünk, alig váijuk, hogy végre összemen­jen a függöny, s dühösen elmene­küljünk. Sokkal kellemesebb él­mény Roland Schimmelpfennig Nő a múltból című, szintén ma­rosvásárhelyi színészek által ját­szott darabja, elsősorban a követ­kezetes rendezés és a remek szí­Szombat: Reggel 7 órakor hí­rekkel és sporthírekkel kezdjük közvetítésünket. 7.15-től Sláger­hullám, 8 órakor Térerő, a muravi­déki magyar rádió gondozásában. Publicisztikai magazinunk, a Hét­ről hétre 9 órakor kezdődik. A Dél­idő témája az egészségügy jelenle­gi helyzete, vendégeink: Hugyivár Imre szakpolitikus, az MKP illeté­kes alelnöke és Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház és rende­lőintézet igazgatója. Délben hírek, majd népzenét közvetítünk 20 percben, a Ghymes együttes felvé­teleiből válogatunk. 12.30-kor a Tékában L. Simon László mutatja be a Magyar Műhely c. folyóiratot, és Fonod Zoltánnal beszélgetünk Vonzásterek című könyve ürü­gyén. 13 órától Zenés köszöntő. 14.40-kor hírösszefoglaló. Vasárnap: Reggel 7 órakor hí­rekkel indul adásunk. 7.10-tőlaVi- lágosság katolikus műsorában Zsidó János féli esperes-plébános vakációra szóló gondolatait hall­nészi játék miatt. Idén is legerő­sebb arcát mutatta az újvidéki tár­sulat, a már korábban említett Rocky Horror Show mellett to­vábbi három előadással örvendez­tettek meg bennünket. Hiába húznak szimbolikus falat a szín­pad és a nézőtér közé, a Bernarda Alba házában szinte tapintható a feszültség, s csak idő kérdése, mi­kor tör elemi erővel felszínre. A Pál utcai fiúkat még az előadás közben kitört vihar sem tudta el­mosni. A rendező, László Sándor nagyon egyszerű és letisztult esz­közökkel dolgozik, s példaértékű a legifjabb színésznemzedék és az akadémisták együttes munkája. Az előadást a Tanyaszínház készí­tette, tavaly nyáron bejárták vele az egész Vajdaságot. A sepsi- szentgyörgyiek Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című előadását hozták el. Bocsárdi a maga megszokott módján hoz lét­re egy csak rá jellemző színpadi vi­lágot, amely engem mindig lenyűgöz, de nem igazán érint meg. juk. A Vatikáni Rádió magyar hír­adóját 7.50-korhallgathatjákmeg. 8 órától komolyzenei összeállítást közvetítünk. 8.30-kor a Kaleido­szkópban a 85 éves Mayer Judit nyugalmazott szerkesztővel és műfordítóval beszélgetünk. 9.30-kor Aki tudja, írja meg! - ze­nei fejtörő. A10 órai hírek után je­lentkezik ifjúsági műsorunk. Az utolsó Randevúban az iskolai év végén megjutalmazzuk a legjobb tanulókat, nyári koncerteket aján­lunk, és kapcsoljuk az alsószeli Jurta Napok helyszínét. Délben hí­rek, majd Nótacsokor. 12.30-kor a Tudomány világában a 100 éve született John Bardeen, a jeles amerikai tudós alakját és munkás­ságát Ozogány Ernő villamosmér­nök és technikatörténeti szakíró segítségével idézzük fel, a Rubicon című folyóiratot kiadójának fő- szerkesztője, Rácz Árpád mutatja be, végül Mizser Attilát, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkárát kérdezzük. 13 órától Köszöntő 14.40-ig. Adásunkat a hírösszefog­lalóval záijuk 15 órakor. (MoL) Van egy lány. Néznék mé­lyen a szemébe, tenném a kezem a farzsebébe, hajol­nék bele a hajába, dúdol­nám bele, hogy Labamba. De nem engedi. Nem érem utol. SZABÓ G. LÁSZLÓ Van egy lány. Szőke. Nem pla­tina - méz! Nem Barbie - Vamp(i)! Kicsit vad, kicsit kegyet­len, kicsit szeszélyes. Harap (ti­tokban), karmol (bátran), csábít (bolondosán). Van egy lány. Izgató. Érzéki. Csiklandós a vére. Virágzik a tes­te. Tizenegy képén tizenegy pilla­nat. Sír, nevet, tombol, hallgat. Szűz és punk. Fújja és szívja. Hi­deg, mint a hold. Eget, mint a nap. Vonz és taszít. Bármit megtehet, megveszed. Színésznő. Pokoli jól játszik. Voltaképpen akárkit. Elektrát, Brünhüdát, Margaritát. De még a Mestert is. Mert mesteri ő is. Meg mennyei, ha úgy akatja. Mert akarni is tud. Van hozzá sok­sok kilowattja. Szíve is, lelke is - nagy. Arca pikáns, arca csúnya, arca gyönyörű. Gyorsan változó. Belső gombnyomásra. Teste, mint a nád. Szép vékony. Zenére hajlé­kony. Tornázott sokáig. Ritmikus sportgimnasztika. Plusz zongora, alkalmanként tangóharmonika. Van egy lány. O. Éveken át al­ternatív színésznő. Térszínház, Arvisura. Ösvények és örvények. Aztán Utolsó Vonal. Hátha majd az lendít rajta. Lendít! Merlin, Szkéné, majd a Krétakör Schilling Árpáddal. És jó társakkal. Nagy Zsolttal, Láng Annamarival, Sá- rosdy Lülával és a többiekkel. Nyolc év, sok nehéz, kimerítő sze­rep. Köztük Ajég megtiport, meg­alázott és megfélemlített prosti­tuáltja. Szorokin írta, Mundruczó rendezte. Testét és lelkét, szívét és tüdejét, legintimebb pontjait, ér­zelmi töviseit, csupasz vágyait vit­te bele. Pőrén, igazul, szentségte­lenül. Olykor szemérmesen, más­kor szemérmetlenül. Ahogy a helyzet megkívánta. Kívánni pe­dig ő is tud. A legtöbbször üyet. Ilyen kivételes szerepet. Ilyen „neki írt”, „rá komponált” dara­bot, amely szíyja-facsaija három órán át, megállíthatatlanul. Van egy lány. Bírja szusszal is, lendülettel is, kurázsival is. Ter­mészetesen hanggal is, tehetség­gel is. Énekel. Depressziós, me­lankolikus dalokat. Búsakat, bo- rongósakat. Lökötteket, dinkása- kat. Fájókat, karcolósakat, met­szőén éleseket. Néha véreseket. Könnyesen is szépeket. Tükörbe- nézőseket. Tisztákat, őszintéket. Modem sanzonok? XXI. századi balladák? Újkori songok? Mind­egy. Fontosabb, hogy ő énekli őket. Hogy ő mondja: „Ingüket le­tépik a rajtam hagyott szemek.” Vagy hogy: „Darázsderekú fel­hőkből lassú eső hull, ez a szere­lem véget ért.” Meg hogy: „Sze­relmeskedünk, fáj, de mégis jó nekünk.” Mert album van. Új al­bum tizenegy számmal. Tariska Szabolccsal, Lovasi Andrással (szöveg), Tövisházi Ambrussal (zene), s még négy remek Love Band-essel: Drapos Gergely (basszusgitár), Mészáros Ádám (gitár), Pápai István (ütőhangsze­rek), Laskai Viktor (dobok). Az ő emberei. Az ő társai. Legbelsőbb csendjeinek kihangosítói. Remek dalok. Hajnali dalok, reggeli da­lok, délutáni dalok, éjszakai da­lok. Telítettek. Pulzálók. Mérgező dalok. Gyomrodig, véredig hato­lok. Zsigerekbe tapadók. Felkava­rok. Nyomot hagyok. Benned. Négy fal között. Az ágyban. Az álmokban. Van egy lány. Nagyon tud néz­ni. Élni, vibrálni, pezsegni ugyan­úgy. Van néhány idolja. Xantus János egykori fázós eszkimó­asszonya: Méhes Marietta. Nico a Velvet Undergrandból. Mick Jag- ger régi szerelme: Marianne Fa­ithful. Ha még nem jeleztem vol­na: erős egyéniség ő is. Ugyanaz a vonal, mint Básti Juli és Údvaros Dorottya. Hogy csak azokat említ­sem, akik hozzá hasonlóan egy- egy albummal is gazdagították a magyar irodalmi-zenei kultúrát. Van egy lány. Évekig a Kréta­körben játszott. Szeptembertől a Nemzeti tagja. A Krétakörrel a fél világot bejárta, mentek fesztivál­ról fesztiválra. A Nemzetiben „nemzeti” lesz. Remélhetőleg: féltve őrzött kincs. Van egy lány. Péterfy Bori. Sajnálom, ki ezt a nevet még nem ismeri. A Krétakörrel a fél világot bejárta... Aba-Novák-kiállítás Két héttel tovább tart Debrecen. Június 26-án meg­érkezett a debreceni MODEM Modem és Kortárs Művészeti Központba az Aba-Novák, a bar­bár zseni című nagy sikerű kiállí­tás 30 000. látogatója. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel a művészeti központ két héttel meghosszabbította a tárla­tot, így július 20-ig tekinthetők meg a „barbár zseni” több mint 4 milliárd forintra biztosított mű­vei. Nem volt egyszerű a hosz- szabbítás, hiszen 74 magángyűj­tővel és közgyűjteménnyel kellett erről megállapodni. Aba-Novák életművét közel 400 alkotáson, köztük több mint 200 olajképen, számos grafikán, pannóterveken és fotódokumen­tációkon keresztül ismerhetik meg a Modembe látogatók. A kiál­lítást számos egyedi elem is színe­síti, így például láthatók az Aba- Novák művek ihlette kortárs ana­lógiaképek, a mester munkáinak hamisítványai, egy 1935-ben, New York-ban a festőről alkotás közben készült egyetemi oktató­film vagy az 1937-es párizsi világ- kiállítás magyar pavilonjának mé­retarányos rekonstrukciója. A minden idők legdrágább, magyar képzőművész munkásságát be­mutató kiállítás Magyarország legnagyobb egybefüggő művésze­ti kiállítótermében, 1300 négy­zetméteren kapott helyet. (ú) Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában szerdán délután nyitották meg a Hosszú tavasz, forró nyár című kiállítást, melyet a 68-as csehszlovákiai események dokumentumaiból és emlékeiből, vala­mint Lőrincz dános 1968. augusztus 21-én készült fotóiból rendeztek. A kiállítás kurátora Miklósi Péter és ifi. Papp Sándor. Képünkön Lőrincz János (jobbra) Szabó Rezsővel beszélget, kiállított fotográfiái között. A kiállítás októberig tekinthető meg a Brámer-kúriában. (Somogyi Tibor felvétele) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom