Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám, hétfő

14 Sportvilág-13. labdarúgó eb ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 23. www.ujszo.com EB-VINKII A végén mindig a törökök BŐDT1TAN1LLA Akkor most Rüstű is megtudja, mit érzett Čech, gondoltuk volna Klasnic góljánál, ha lett volna idő bármit is végiggon­dolni, mielőtt Semih egyenlí­tett. Akkor most a horvátok is megtudják, mit éreztek a cse­hek, gondoltuk, amíg a csapa­tok a büntetőkre készülődtek, ezt már kockázat nélkül meg lehetett állapítani, semmi két­ség nem fért hozzá, hogy a hor­vátok elveszítik a tizenegyes­párbajt. A játékosok magukba zuhan­va ültek a pályán, Bilic pró­bálta felrázni őket, de őt is fel kellett volna ráznia valakinek, sápadtan magyarázott sápadt fiainak, messziről lerítt róluk a félelem. Most tizenegyese­ket kell rúgni, jaj, de hova, jaj, de hogyan, Rüstü hatalmas, és mögötte a kapu olyan apró. Modrie, az első lövő, tanácsta­lanul állt a labda mögé, mi is legyen, mi is legyen - mellé­rúgta. így járt Rakitic is, Pet­rie valamivel jobban: az ő lö­vése legalább kapura ment, Rüstü meg védte. A horvátok négy tizenegyeséből csak egy lett gól (Sma lőtte be, nem sokra ment vele, zokogott is a meccs végén vigasztalhatatla- nul), nem valami biztató arány, nem is túl gyakori, de hát az sem túl gyakori, hogy egy csapat az utolsó utáni percben zuhan gólörömből a döbbenetbe. A horvátok már a kapott gólnál összeomlottak, mint korábban a csehek, még korábban a svájciak, ahogy ilyen helyzetben összeomlik általában minden csapat. Egyetlenegy válogatott van, amelyik nem omlik össze, ame­lyiknek direkt jót tesz, ha gólt kap (nagyon jól kell időzítenie a góllövést annak, aki le akarja őket győzni) - ez a válogatott az Európa-bajnokságon eddig összesen csak hat percig veze­tett, mégis elődöntős. Mert so­sem az a kérdés, mennyi ideig vezet egy csapat, hanem az, hogy mikor. És ezen az Eb-n egyelőre úgy néz ki - Lineker után szabadon -, hogy a futball az a játék, amelyet huszonket- ten játszanak, és a végén min­dig a törökök nyernek. Negyeddöntő: szereti az izgalmakat a Terim-csapat Folytatódik a csoda ÖSSZEÁLLÍTÁS Bécs. A horvátok ellen egy pil­lanatig sem álltak továbbjutásra a törökök, mégis az elődöntőbe ju­tottak. „Ismét bebizonyítottuk az erőnket, nagyon szép mérkőzés volt. Egyedülálló, amit véghez vit­tünk, ezzel a legfontosabb fut­ballnemzetek közé kerültünk. Nem adtuk fel. Hihetetlenül fon­tos ez a győzelem, otthon aligha­nem megőrültek az emberek. Büszke ránk a népünk, és mi is nagyon büszkék vagyunk a szurkolóinkra!” - nyilatkozta az örömittas Fatih Terim szövetségi kapitány. A horvátokat egész életükben gyötörni fogja a törökök elleni utolsó két perc - nyilatkozta a vesztes gárda szövetségi kapitá­nya, Slaven Bilic az elbukott Euró- pa-bajnoki negyeddöntő után: ,A hajrá szerencsétlensége rémálom volt. A vezetésünk utáni két perc örökké kínozni fog bennünket. A török csapat olyan, mint a macska, kilenc élete van. A szerencséjük és az a képességük, hogy soha nem adják fel, képessé teszi őket, hogy a németek elleni elődöntőt is megnyerjék” - mondta Bilic. „Valaki nem akarta, hogy nyer­jünk - fogalmazott Ivan Klasnic, a horvát válogatott csatára. - Ami­kor a 119. percben betaláltam, azt hittem, vége van. De jött az átko­zott ráadás. Olyan közel voltunk a sikerhez...” (m, ns) Horváto.-Töröko. 1:1 -11-esekkel 1:3 Bécs, 53 000 néző (telt ház). Góllövők: Klasnic (119.), ill. Semih Sentürk (122.). Játékvezető: Rosetti (olasz). Sárga lap: Tuncay, Arda Turan, Ugur Borai, Emre Asik. HORVÁTORSZÁG: Pletikosa- Corluka, R. Kovac, Simunic, Pranjic-Sma, N. Kovac, Modrie, Rakitic-Kranjcar (63. Petric), Olic (97. Klasnic); TÖRÖKORSZÁG: Rüstü-Hamit Altintop, Emre A., Gökhan Zan, Hakan Balta-Sabri, Tuncay, Mehmet Topái (76. Semih Sentürk), Arda Turan-Nihat Kahveci (117. Gökdeniz Karadeniz), Kazim Kazim (61. Ugur Borai). wMé SSeiSl. ti* »1141 smuž Isa! „‘‘t** WjSRÍ \ss i 'i Kfjíiuli ■B I sin i i i Semih (balról, 9-es számmal) a földön, a labda Pletikosa kapujában: ez a gól hozta vissza a török elődöntős reményeket (Reuters-felvétel’ Pecze Károly szomszédjával fogadott, hogy a törökök továbbjutnak; egy üveg bor volt a tét Még volt idő rákapcsolni Háromszor álltak fel vert helyzetből a törökök az Eu­rópa-bajnokságon, Pecze Károly azonban mégsem a lelkierejüket vagy a har­cosságukat, hanem a takti­kai felkészültségüket emel­te ki a horvátok elleni ne­gyeddöntő után. ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS ,A csoportban elért eredmé­nyek alapján a mérkőzés előtt a horvátok voltak az esélyesek, de én már a török-svájci talál­kozót követően is mondtam, hogy a török válogatott számára azzal a győzelemmel kezdődött az Eb. Azóta pedig mennek, megállítha­tatlanul” - dicsérte Fatih Terim csapatát Pecze Károly, akinek ép­Vizsgálja az UEFA Tragikus ünneplések Bécs. A két ország válogatottjá­nak pénteki, egymás elleni Eb-ne- gyeddöntőjén történtek miatt fe­gyelmi vizsgálatot indított az Eu­rópai Labdarúgó Szövetség a török és horvát szövetség ellen. William Gaillard, az UEFA szóvivője azt mondta, hogy a szurkolók miatt számíthatnak felelősségre vonásra a fútballszervezetek. Mindkét együttes rajongói görögtüzeket gyújtottak a mérkőzés alatt, a hor­vátok füstbombákat és petárdákat is bedobtak a játéktérre. A stadionon kívül még na­gyobb balhék voltak - Törökor­szágban egy férfi meghalt (egy eltévedt golyó ölte meg), tizen­hatan pedig megsebesültek. Isz­tambulban többek között egy tíz­éves kislány sebesült meg. Mosz- tarban több tucat személyt, köz­tük rendőröket kellett kórházba szállítani azok után, hogy a bosz­niai horvát és muszlint csoportok összecsaptak. Incidensek törtek ki Bécsben is. Az osztrák főváros Ottakring negyedében a csalódott horvát szurkolók a szomszédos utcában a csapatuk győzelmét ünneplő török drukkerekre támadtak, és üvegekkel, kövekkel dobálták meg azoknak a lakásoknak az ab­lakait is, amelyekre török zászlót tűztek ki. (mti) pen beszélgetésünk alatt hozott a szomszédja egy üveg bort: a szomszéd horvát győzelemre fo­gadott, vesztett... Azért is, mert a sérülések, eltil­tások által tizedelt török csapat kiválóan felkészült a negyeddöntőre. „Az első pil­lanattól kezdve nagyon jól ját­szottak taktikailag. Aktív játék­kal próbálták megakadályozni, hogy a horvát támadások kibon­takozzanak, már a középpályán letámadták az ellenfelet. Épp ezért kevesebb volt a helyzet a meccsen, bár a horvátoknak volt egy óriási lehetőségük, amikor Olic csak a kapufát találta el. A törökök nagyon szervezetten védekeztek, és távoli lövésekkel próbálták ijesztgetni Pletikosát a horvát kapuban. Az volt a fő cél­juk, nehogy gólt kapjanak, rendkívül szervezetten és fe­gyelmezetten próbálták azonnal betömni a legkisebb réseket is, nem akartak üres területet hagy­ni az ellenfélnek - mondta Pecze, aki kíváncsian várta, mikor kez­denek el a törökök kockáztatni. - A svájciak és a csehek ellen ezt csak akkor tették meg, amikor hátrányban voltak, ezúttal már Semih pályára lépésekor érez­tem, hogy Terim már kockáztat. Klasnic gólja előtt Rüstü nagyot hibázott, de a törökökre úgy hat a kapott gól, mint valami injekció, és még mindig volt idő rákapcsol­ni. Le a kalappal Rüstü előtt, nem omlott össze, hanem sietve felívelte a labdát a kapu elé, a horvát cserét sem engedve. Bilic később ezért dü­höngött, mert ebből az akcióból lett a gól, az előrevágott labda Semih elé került, ő meg bevágta.” Jöhettek a tizenegyesek, ame­lyeknél Pecze Károly már nem ké­telkedett a törökök továbbjutásá­ban: „Az egyenlítő gól óriási erőt adott a törököknek, éltek is ezzel a pszichikai előnnyel, míg a horvá­tok nem tudták megőrizni a hideg­vérüket, csődöt mondtak. Szá­momra ez a meccs azt is megmu­tatta, milyen az, amikor két edző­generáció találkozik. A tapasztalt Terim sokkal jobban felkészítette a csapatát, mint a fiatal Bilic...” (bt) A NAP HOSE Rüstü Recber (Törökország) Rüstünek ezen az Eb-n védenie sem kellett volna, s ha Volkan Demirel nem vág oda egyet Rol­lernek a cseh-török zűrzavaros utolsó perceiben, a török válo­gatottsági csúcstartó (117-szer védett a nemzeti csapatban) Rüstü csak néző lett volna Ausztriában és Svájcban. De Volkan odavágott, piros lapot kapott, eltiltották, Rüstü pedig beállt a kapuba. A horvátok el­leni negyeddöntőn néha olyan volt, mint fénykorában - öröm volt nézni, ahogyan Sma sza­badrúgásánál úszott a levegő­ben, és szögletre tolta a labdát-, ám a kifutásoknál gyakran bi­zonytalankodott, felesleges ki­rándulásokra indult messze a kaputól. Egy ilyen kis kiruccanás után - a hosszabbítás utolsó előtti percében - Modrie adott középre, Klasnic pedig senkitől sem zavartatva a hálóba fejelt. Rüstü mégsem lett bűnbak, az utolsó utáni percben ő ívelte fel az ellenfél tizenhatosába a lab­dát, az pont Semihhez pattant, ő pedig bombagóllal egyenlített. Rüstü a tizenegyesekhez a vén rókák magabiztosságával állt oda, két horvát annyira megijedt tőle, hogy a kapu mel­lé lőtt (pedig most nem is fes­tett fekete csíkokat a szeme alá), s hogy tökéletes legyen a sikertörténet, az utolsó bünte­tőt látványos mozdulattal ki­védte, hogy azt a rossz ütemű kifutást még véletlenül se em­legesse többet senki... (bt) *-----------------------------------------------------------------------------------------—;—---- _______m ^i Az utolsó tizenegyes. Rüstü nagykönyvbe illő mozdulattal véd, ezt fogják majd tanítani a tőrök kapus­iskolákban. (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom