Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-03 / 128. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 3. www.ujszo.com Az Európai Bizottság mezőgazdasági javaslatai Elkülönül a közvetlen « kifizetés és a termelés EU-INFORMÁCIÓ Az Európai Bizottság nemrégiben a közös agrárpolitika további korszerűsítésére, egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó még meglévő korlátozások eltörlésére tett javaslatot. A közös agrár- politika úgynevezett állapotfelmérése nyomán még jobban elválik egymástól a közvetlen kifizetés és a termelés, így a mezőgazdasági termelők a lehető legteljesebb mértékben tudnak alkalmazkodni a piac jelzéseihez. A javaslatok a területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését tartalmazzák. E változásoknak köszönhetően megszűnnek a mezőgazda- sági termelők tevékenységét szükségtelenül korlátozó előírások, így azok a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatják termelési potenciáljukat. A Bizottság ezen kívül javasolja a moduláció növelését, amelynek következtében a mező- gazdasági termelőknek nyújtott közveden kifizetések összege csökken, az így fennmaradó pénzeszközök pedig a vidékfejlesztési alapba kerülnek át. A javasolt változtatások: A területpihentetés eltörlése: a Bizottság javasolja, hogy töröljék el a szántóföldi növényeket termelő gazdálkodókra érvényes azon előírást, amelynek értelmében a területük 10 százalékát ugaron kell hagyni. A tejkvóták fokozatos megszüntetése: a tejkvóták fokozatos megszüntetése 2015 áprilisában zárul le. A zökkenőmentes alkalmazkodás érdekében a Bizottság a 2009/2010-es és a 2013/2014-es gazdasági év közötti időszakra öt lépésben végrehajtott, évi egy százalékos kvótaemelést javasol. A támogatás függetíenítése: a KAP-reform keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közveden kifizetések „függetlenítetté” váltak, azaz a kifizetések többé nem kapcsolódnak meghatározott termékek termeléséhez. Néhány tagállam azonban úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja a termeléstől függő támogatások egy részét. A Bizottság javaslata értelmében a fennmaradó termeléstől függő támogatásokat is el kellene törölni, áthelyezve azokat az egységes támogatási rendszerbe, kivéve az anyatehénre, a kecskékre és a ju- hokra vonatkozó támogatásokat, ahol a tagállamok fenntarthatják a támogatások jelenlegi szintét. Elmozdulás a történed alapú kifizetésektől: egyes tagállamokban a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokat a számukra egy adott referencia-időszakban kifizetett támogatások alapján számítják ki. Más tagállamokban a kifizetések regionális alapon meghatározott, hektáronkénti összegek. Az idő múlásával a történeti alapú modell alkalmazása egyre nehezebben indokolható, ennek megfelelően a Bizottság javasolja, hogy a tagállamoknak biztosítsák a lehetőséget egy nagyobb mértékben átalányalapú rendszerre való áttérésre. Az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítása: az EU 12 új tagállama közül tíz az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazza. Ez az eredeti elképzelések szerint 2010-ben hatályát vesztené, de a Bizottság a rendszer 2013-ig való meghosszabbítását javasolja. Kölcsönös megfeleltetés: a mezőgazdasági termelők támogatásának feltétele bizonyos környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerminőséggel kapcsolatos előírások betartása. Ha a mezőgazdasági termelő nem tartja be a szabályokat, akkor a számára kifizetendő támogatás csökkentésével kell számolnia. Ezt az úgynevezett kölcsönös megfeleltetést egyszerűsítem kell azoknak az előírásoknak az eltörlésével, amelyek a mezőgazdasági termelő felelőssége szempontjából nem relevánsak, vagy althoz nem kapcsolódnak. Segítségnyújtás a speciális problémákkal küzdő ágazatoknak: a jelenlegi szabályok szerint a tagállamok ágazatonként a nemzeti költségvetési felső határaik 10 százalékát visszatarthatják az adott ágazatban a környezet védelme és a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos közvetlen kifizetések céljára. A Bizottság ezt az eszközt rugalmasabbá kívánja tenni. A pénzt ezentúl nem kötelező ugyanabban az ágazatban felhasználni, tehát az fordítható a hátrányos helyzetű régiókban tejet, marhahúst, illetve kecske- és juhhúst előállító termelők támogatására, olyan kockázatkezelési intézkedések támogatására mint a természeti katasztrófák esetére létrehozott biztosítási rendszerek és az állatbetegségek esetére létrehozott segélyalapok. A rendszer az egységes területalapú támogatási rendszert működtető tagállamok részére is nyitva állna. Pénzeszközök átcsoportosítása a közvetlen kifizetésekből a vidékfejlesztés céljaira: jelenleg az 5 000 eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők számára nyújtandó kifizetéseket 5 százalékkal csökkentik, és az így keletkező pénzösszegeket a vidékfejlesztési alapba csoportosítják át. A Bizottság javasolja, hogy ez az érték 2012-ig 13 százalékra emelkedjen. A nagyobb gazdaságok esetében további csökkentésekre kerül sor (további 3 százalék az évente több mint 100 000 euró támogatásban, további 6 százalék a több mint 200 000 euró támogatásban, valamint további 9 százalék a 300 000 euró összeget meghaladó támogatásban részesülő gazdaságok esetében). Intervenciós mechanizmusok: a Bizottság a durumbúza, a rizs és a sertéshús esetében az intervenció eltörlését javasolja. A takarmány- gabonák esetében az intervenció szintje nullára csökkenne. A kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati eljárást vezetnének be. Kifizetési korlátozások: a tagállamok gazdaságonként 250 eurós minimális kifizetési küszöböt vagyl hektáros minimális területi küszöböt vagy mindkettőt alkalmazhatnák. Egyéb intézkedések: több kisebb támogatási rendszer termeléstől való függetlemtésére, és azok bekerülnek az egységes támogatási rendszerbe. A kender, a szárított takarmány, a fehéijenövények és a héjas gyümölcsűek esetében erre azonnal sor kerül. A rizs, a burgonyakeményítő és a hosszú lenrost esetében átmeneti időszakot kell meghatározni. A Bizottság az energianövények esetében javasolja a támogatás eltörlését, (eu-info) Tapasztalatszerzés, kölcsönös kapcsolatok építése céljából látogatták meg a magyar gazdaságokat Fiatal gazdák Magyarországon A Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetsége (ASYF) a Magyar Fiatal Gazdák Szervezetével (AGRYA) közösen nemrégiben szakmai tanulmányutat szervezett fiatal szlovákiai agrárvállalkozó szakemberek számára. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ennek keretében a résztvevők megismerkedhettek egyes magyarországi agrárvállalkozásokkal, a fiatal gazdák ottani helyzetével és a tapasztalatszerzés mellett további kölcsönös kapcsolatokat is kiépíthettek. A szakmai körút első állomásán, a kelet-magyarországi Tisza- dobon Szakács Roland 150 hektáros gyümölcsösének szakmai titkaival és a telepítés, majd a gazdaságos működtetés legfontosabb titkaival ismerkedhettek. A főleg ipari feldolgozásra termelő állományról a fiatal gazdálkodó és édesapja kimerítő tájékoztatója, majd a gyümölcsös szemléje után kaptak képet a látogatók. A következő helyszín Papp Péter vámospércsi tehéntelepe volt, ahol a tavalyi év leginnovatívabb fiatal európai gazdája díj tulajdonosa mutatta be csaknem ezer tehénből álló állományát. A tíz éves folyamatos fejlesztés nyomán, az időszakos botlások ellenére új fejezet előtt áll a gazdaság. A képződő trágya biogázként való kihasználására, amit energiatermelésre hasznosítanak majd, egy új biogáz üzem készül, amely csaknem 12 562 814 koronás (4170 090,32 EUR) beruházást igényel, ennek 75 százalékát uniós forrásokból biztosítják. Szerényebb méretekben, de valóban tiszta, rendezett körülmények között, folyamatosan fejlődő tehéntartó telepet láthattak Haj- dúdorogon is, ahol Szakái Péter és öccse, Ottó 200 tehén tartásából és mintegy 170 hektár termőföld műveléséből teremtettek egzisztenciát maguknak. A fiatal magyar gazdákkal tartott esti beszélgetésen, amelyen a környék több agrárgazdálkodója is részt vett, kiderült, hogy a magyar agrárágazat is hasonló gondokkal, piacmegtartási problémákkal küszködik, mint a miénk. Másnap a szemle a komárom- megyei Szákszenden Takács András családi gazdaságában folytatódott. A fiatal gazda apósa 400 hektáros családi vállalkozásában dolgozik, amely kifejezetten a kukorica és az olajnövények közül a napraforgó termesztésére szakosodott. Ehhez a teljes géppark, sőt szárító és több mint háromezer tonnás raktárkapacitás is rendelkezésükre áll, így a megtermett terményt nem közvetlenül a géptől, hanem megfelelő tisztítás és szárítás után, a piaci igények és kereslet alapján tudják értékesíteni. Kozics Balázs kisigmándi sertéstelepe a falu közepén sem okoz gondot az ott lakóknak, lévén, hogy az összes környezetvédelmi előírásnak megfelel, és a telepen alkalmazott modern tartástechnológia következtében még a sertéstelepekre jellemző erős szag is alig volt érezhető. Amint azt Pém Bálinttól, a szlovákiai fiatal gazdák szövetségének elnökétől megtudtuk, június 28-29-én hasonló tanulmányutat szerveznek Szlovéniába, amelyet az ottani Kmecke igre (falusi játékok) című országos rendezvény meglátogatásával kötnek egybe, (sz) A szakmai körút résztvevői (A szerző felvétele A jövőben csak azok maradnak meg a piacon, akik legalább 40 tonna burgonyát tudnak termelni A vetőgumók tárolásához hűtő-tároló szükséges ISMERTETŐ A feljegyzések szerint a magyar- országi Berzencén már a múlt század elején is vetőgumót állítottak elő. A könnyen felmelegedő talajok ma is a térség egyik előnyének számítanak. Ezen a területen mindig volt burgonya, korábban szinte minden család foglalkozott vele” - tájékoztatott Varga György, a ber- zencei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója. Ráadásul működött egy szeszgyár is a településen. Ezáltal könnyebb volt a túltermelést megoldani, s tegyük hozzá, hogy minden portán volt állat is, ahol el lehetett helyezni a felesleget. Itt együtt nőttek fel az emberek a burgonyával. Mára a fejlesztéseknek köszönhetően kétszáz hektáron termelik a burgonyát, aminek a fele étkezési, a másik fele vetőgumó. Ma minden fejlesztés a cégnél a burgonyáról szól, működik a technológia, a technika és a mostani beruházás, az öntözés fejlesztése is. A másik jelentős terület a tárolás. Azóta tudják jó minőségű vetőgumóval kiszolgálni partnereiket, amióta a hűtő-tároló megépült. Ez ugyan csak egy - de az egyik legjelentősebb - tényezője a minőségi vetőgumó előállításának. Augusztus elején már fel kell szedni a termést, ám abban az időben 35 fok van a földeken, 25-27 fokos a termés. Ha biológiailag meg akaijuk őrizni az értékét, nem hagyhatjuk elöregedni a gumót. Erre pedig csak az képes, aki hűtő-tárolóval rendelkezik. Aki nem tudja hűteni a burgonyát, az hiába próbálkozik, mert mire az ültetésre kerül a sor, a gumóknak 8-10 centiméteres csírái vannak. Ha egy mód van rá, Ber- zencéről szolgálják ki a vevőket, abban az időben, amikor a termelő igényli. Sokan már ősszel megvásárolják a vetőgumót, de a Solanum- nál tárolják, minimális díjért. így legalább a minőségben biztosak lehetnek. Idén a Solanum Kft.-nél nem csökkentik a vetőgumó-előállítás területét, marad a 90-95 hektáros nagyság. Étkezési burgonyában viszont látható a „nadrágszíj- húzás”, ebben az évben kevesebbet tesznek a földbe. ,A szaporítóanyaggal nincsen gond, a 2007-es termést már eladtuk az elmúlt ősszel, akkor is, ha a kiszállítás idén tavasszal történik. A probléma az étkezési árunál adódik. Jól indult az elmúlt ősz, ám a betárolt burgonya ára januártól megfordult, lejt- menetbe került, ma alig 3,14-3, 76 koronáért (0,10-0,125 EUR) adható el, sőt az ország egyes területein akár kevesebbért is lehet kapni. Ennek pedig súlyosak a következményei” - panaszolja Varga György. A nyitott piac sok veszéllyel jár, hiszen bárki importból is megvásárolhatja a vetőburgonyát. Varga György viszont elmondta, még mindig olcsóbban - és jó minőségben - tudják előállítani a szaporítóanyagot, mint a külföldi cégek. Hosszú évek kapcsolata fűzi őket a termelőkhöz, akik megelégedve járnak vissza Berzencére. Természetesen a Solanum Kft.-nél a frak- cionálásra is nagyobb hangsúlyt helyeznek. A kis méretű vetőmagot - 25-35 mm - dobozolják, és a többit is centinként osztályozzák. A Berzencéről származó vetőgumóval a termelő sokkal jobban tud számolni, ráadásul alig 0,50 koronányi (0,016 EUR) különbség van árban a méretek között. Idén már 16 fajtának a szaporítását vállalták, ami azért is nehéz feladat, mert ahány műveletet végeznek a burgonyával, annyiszor kell takarítani, fertőtleníteni. Emellett nagy gondot jelent, hogy ennyi fajtával sok növény-egészségügyi kockázatot vállalnak. Ugyanakkor csak ezzel a választékkal tudják megtartani a partnereiket, esetenként újakat szerezni. Vannak, akik korai fajtákat keresnek, s azon belül is egyesek sárga-, míg a mások piroshéjút. Sőt akad olyan is, aki megmondja, hogy a piroson belül gömbölyű vagy ovális fajtát kér, de azt is igyekeznek kiszolgálni, aki megválasztja a színtónust. Talán az idei esztendő lesz az, amikor több, hagyományosnak mondható fajta eltűnik a kínálatukból. A szakember szerint a jövőben csak azok maradnak meg a piacon, akik legalább 40 tonna burgonyát tudnak termelni. Ez viszont nem képzelhető el öntözés nélkül. Van egy olyan költségtényező, amely a magyar termelőt segíti, mégpedig a szállítási költség. Ez egy német termelőhöz képest 1,88 koronás (0,06 EUR) árelőnyt biztosít. Aki „ráépített” erre az ágazatra - termel, kiszerel, tárol -, olyan vertikumot alakított ki, amely már nyereséges lehet. A nagy üzletláncoknak sem érdekük, hogy váltogassák a beszállítójukat. „Sajnos nagytermelőt ma egyre kevesebbet találunk az országban, egy kezem is elég rá, hogy megszámoljam” - mondta Varga György. A megoldás az lenne, hogy közös céget alapítsanak, amely az 50-100 hektáros gazdaságokkal foglalkozik, s tárgyal az üzletláncokkal. Ez fogná össze a termelést, a kiszerelést, a kereskedelmet. Ma a kis gazdaságokat kijátsszák egymás ellen, a nagyobb gazdaságok viszont - akik 400 hektáron termelnek, vagy ennyit integrálnak - már jelentős tényezők egy áruházláncnál. A magyar nemesítésű fajtákról megtudtuk, hogy sokan vásárolják a hollandot, de valójában a piac mondja meg, hogy mit ér egy burgonya. Ha visszafogott a kereslet, akkor van szerepük a termelésben a magyar fajtáknak, ám ha mennyiséget és minőséget kell előállítani, akkor nem mondhatunk le a holland nemesítésről. Akik magyar vetőgumót tesznek a földbe, azok többször visszaültethetik, relatív olcsóbb burgonyához jutnak. A gazda dilemmája érthető, hiszen a költség közel negyven százalékát a vetőgumó teszi ki, egy kiszámíthatatlan piacnál nem mindegy, hogy ez mennyibe kerül. A berzencei vetőgumó az ország szinte minden részébe eljut. Még léteznek a nagyobb burgonyás körzetek, a városok körüli gazdaságok, a korai illetve hajtatási területek. Berzencén nemcsak megtermelik és eladják a vetőburgonyát, hanem a nagyobb termelőket minden évben legalább egyszer meglátogatják. Megbeszélik a technikát, a technológiát esetleg a fajtakínálatot, de más módon is igyekeznek segítem. Magyarországon több termelő is befejezte a burgonyával való foglalkozást, és az általuk eladott gépeket például szlovák gazdáknak segítettek megvásárolni, (vinie) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
