Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 21. Vélemény És háttér 7 Kisasszony, amint megpillantottam önt, rájöttem, hogy van szebb látvány, mint egy korsó hideg sör. (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E Cápalesen Monacóban FIGYELŐ Ausztria a nácik cinkosa Serge Klarsfeld nácivadász francia ügyvéd szerint Auszt­ria a mai napig menedéket nyújt náci háborús bűnö­söknek, amire a Karintiában élő Milivoj Asner volt usztasa rendőrparancsnok ügye is rá­mutat. Ausztriában, amely so­káig az áldozat szerepében igyekezett feltüntetni magát, az a „szokás, hogy szemet hunynak”, és nagyfokú elné­zést tanúsítanak - mondta a deportált zsidók gyerekeit tö­mörítő francia szervezet elnö­ke a France 2 francia televízió híradójában. Klarsfeld, aki a fe­lelősségre vonás elől bujkáló náci háborús bűnösök felkuta­tásával szerzett hírnevet, cin­kosságot emlegetett ennek kapcsán. Az ügyvéd annak a Beate Klarsfeld német-francia újságírónőnek a férje, aki 1968-ban felpofozta Kurt Ge­org Kiesinger német keresz­ténydemokrata kancellárt pártjának kongresszusán, hogy ráirányítsa a figyelmet a politikus egykori náci párttag­ságára. Serge Klarsfeld emlé­keztetett arra is, hogy Ausztri­ában kormánytagok ráztak ke­zet háborús bűnösökkel, mi­után utóbbiak kiszabadultak a börtönből. A 95 éves Asner a negyedik legkeresettebb náci háborús bűnös a Simon Wie­senthal Központ listáján. AII. világháború alatt a horvát fa­siszta bábállam rendőrségé­nek parancsnoka volt, és a vád szerint tevékeny szerepet ját­szott szerbek, zsidók és cigá­nyok százainak koncentrációs táborba hurcolásában. Tavaly egy osztrák bíróság megtagad­ta kiadatását orvosi szakvéle­ményekre hivatkozva, ame­lyek szerint egészségi állapota nem teszi lehetővé a kihallga­tását és perbe fogását. Asner a horvát televíziónak úgy nyi­latkozott, hogy tiszta a lelki­ismerete, és kész bíróság elé állni Horvátországban, (mti) Amikor Monacóban Kinti Räikkönen hátulról belecsú­szik Adrian Sutil autójának fenekébe, és ezzel megakadá­lyozza, hogy a német élete el­ső Forma-l-es pontjait meg­szerezze, Ján pénzügyminisz­ter Podatek ugyanott ugyan­akkor a J&T cápa jachtján négy mutatós hölgy feneké- nektársaságábanheverészik. MOLNÁR NORBERT Hogy mit adott a cápáknak a fenekekért cserébe, a fene tudja, de az biztos, hogy a J8cT pár nul­lával gazdagabb lett az euróAo- rona kurzus meghatározásával. Egy szociális szívű politikus min­denkire gondol: legyen jó a nép­nek és legyen jó a cápának is. Cá­pával nyaralni, fenekekkel ringa­tózni ebben az országban sárga lapot ér. Megéri, ki ne menne nya­ralni egy sárga lapért Monacóba. Persze, ha az ember nem minisz­ter, érhet pirosat is, a repülőtér vezére már repült a jacht miatt, pedig ő még csak az új kurzust sem árulhatta el a cápáknak, meg a repteret sem adhatja el nekik, mert azt a kormány szokta, bár nem a szociális szívű, mert az nem privatizál, másként gondol a cá­pákra. A szociális szívű kormány verbálisán cápatámadásokat szervez, a háttérben meg tenyész­ti őket. így eteti a népet és a cápá­kat, meg azok pénztárcáját egy­szerre. A nagy szociális szív a me­sék végén aztán nagy infarktust szokott kapni. De a mesének ez a vége még messze, sajnos. Olyan ellenzéke van ugyanis, hogy mind a tíz szociális ujját megnyalhatja. Ez a mocskos cseh sajtó nem tudja a dolgát. Ott jár Prágában a mi miniszterelnökünk, és egy szót sem írnak róla. Az mind semmi: a tompa Topolánek cseh miniszter- elnök sem tudja a dolgát, mert nem feddi meg a cseh sajtót, és nem kér elnézést Ficótól, mint ahogy ezt tette Fico annak idején az orosz miniszterelnökkel, akivel - mikor itt járt - nem foglalkozott a szlovák sajtó. Én kérek elnézést Topolánek helyett Ficótól: elné­zést. Nem is értem, pedig Fico ne­ki dicsekedett el először, milyen marha jó korona/euró kurzust bulizott ki Szlovákiának. De hát, ugye írtam, ez a Topolánek nem valami géniusz, biztosan nem ér­tette Fico szavait, különben ő is nyerhetett volna pár százmilliót azokban szép, jól tejelő időkben. Tényleg, ki ad sárgát Ficónak? Közben meg hazamentek a cse­hek, meg a portugálok, meg a franciák, meg a svédek, az osztrá­kok meg a svájciak amúgy is ott­hon voltak, az írek meg jól betet­tek az uniós bulinak. Nem is tu­dom, hogy sírjak, vagy nevessek ezen, mert hát szép dolog a de­mokrácia, az eredményeit is illik respektálni, de amikor az ír Sinn Fein párt fő illetékese arról elmél­kedik, hogy a Lisszaboni Szerző­dés azért volt rossz, mert nem ke­zelte az európai emberek szociális problémáit, akkor kardomba dő­lök, és kicsit sokallom a szociális szívet. Azért nem foglalkozott a szociális problémákkal, mert nem is az volt a feladata. Nem kevesen a „tartalmi megújulást" kérik számon a félmegoldások, a lapok újra leosztása helyett Osztrák politikai pókerjátszma MTI-HÁTTÉR A kör négyszögesítésének örök dilemmája foglalkoztatja az oszt­rák politikai szemleírókat, mióta a kormánykoalíció nagyobbik párt­ját alkotó szociáldemokraták a csúcsvezetőségben végrehajtott személyi változásoktól remélik a gyógyírt az őket sújtó politikai gondokra és belső vitákra. Alfred Gusenbauer pártelnök­kancellár a hét elején merész hú­zással fogta ki a szelet azok vitor­lájából, akik az Osztrák Szociál­demokrata Párt (SPÖ) jelentős térvesztéséért kizárólag őt okol­ják. Két, hozzá közel álló embert ültetett a párt vezető tisztségeibe: Wemer Faymann közlekedési mi­niszter ügyvezető pártelnök lett, Doris Bures nőügyi miniszter pe­dig ügyvivő. Maga Gusenbauer lemondott, de azzal a feltétellel, megőrzi kancellári tisztségét, és a következő választáson is ő lesz az SPÖ listavezetője. Az azóta elhangzott vélemé­nyek nem arra utalnak, hogy elült volna a vihar az SPÖ-n belül; in­kább kétkedő kivárás, a „próbál­juk meg, hátha működik” hozzáál­lás, gyanakvással teli beletörődés kerekedik felül. A pártelnöki és kormányfői tisztség szétválasztá­sának Ausztriában nincs hagyo­mánya. Nem kevesen a „tartalmi megújulást” kérik számon a fél­megoldások, a lapok újra leosztá­sa helyett, és azt hangsúlyozzák, a választók bizalmát akkor tudják visszaszerezni, ha a jelen kihívá­saira a szociáldemokrácia szelle­mében fogant, de a realitásokhoz igazodó válaszokat dolgoznak ki. Vegyes képet festenek azoknak a befolyásos tartományi és helyi vezetőknek a nyilatkozatai is, akik nemcsak a párt további visszaesé­sétől és politikai elszürkülésétől félnek, hanem hatalmi bázisuk szétmorzsolódásától is. Azt vetik Gusenbauer szemére, hogy egyfe­lől túlságosan is engedékeny a kormánykoalíció másik erejével, a néppárttal (ÖVP) szemben, más­felől rátartisága és nyersesége mi­att elszakadt az egyszerű embe­rektől, nem érti a nyelvüket. Ók nem tartják lezártnak az „ügyet”, és közülük jó néhányan hajlanak arra, hogy további személyi dön­tések kellenek. Szerintük a kan­cellár már annyira népszerűtlen, hogy vele nem lehet nyerni, akkor sem, ha a pártot más vezeti. Men­nie kell, a kérdés csak az, mikor. Faymann egyre-másra bizony­gatja, hogy nem akaija kitúrni Gu- senbauert a kancellári székből, azért sem, mert sokat köszönhet neki. Vannak azonban, akik azt mondják róla, a halk szavú, mindig mosolygós külső mögött nagyon is célratörő, vaslogikával gondolko­dó, saját érdekeivel tisztában levő politikus rejtőzik. Tehát nem zár­ható ki, hogy a grazi kongresszu­son mégis ő lesz a befutó. Addig azonban fából vaskarikát kellene faragnia. A párt korifeusai ugyanis most azt várják tőle, hogy az ÖVP „mindent lehengerlő nyomulásával” szemben markáns arcéit adjon a szociáldemokraták politikájának. Ám hogyan tudná magára ölteni az ideológiai har­cos páncélját az, aki állítólag irtó­zik a heves szócsatáktól, és ritkán fogalmaz sarkosan? Ráadásul az SPÖ kormánykoordinátoraként a két párt közötti összhangért fele­lős, és jó a viszonya az ÖVP „összekötőjével”, Josef Proli kör­nyezetvédelmi miniszterrel. Ók ketten mindig is igyekeztek lecsil­lapítani az időről időre fellángoló koalíciós ellentéteket, és a józan megoldásokat, a kompromisszu­mokat helyezték előtérbe. Sok múlhat azon, mit lép az SPÖ igazi erős embere, a „ki­rálycsináló” hírében álló bécsi fő­polgármester, Michael Häupl. Ó volt az, aki annak idején „helyzet­be hozta” az akkor még fiatal poli­tikust, és a kancellárságig egyen­gette az útját. Most viszont úgy hírlik, meg akar szabadulni tőle, mert ő is attól tart, Gusenbauer kölönc a párt nyakán, és saját poli­tikai jövőjét, hatalmi bástyáját is veszélyezteti, ha ő marad a kan­cellár. Häupl azonban fokozato­san szerette volna megvalósítani Gusenbauer „leváltását”, augusz­tus végéig. Bár igyekszik jó képet vágni a történtekhez, mogorva gesztusaiból tudni lehet, hogy tisztában van vele: most neki csak a partvonalon kívül jutott hely. A hécsi pártszervezet szerdai ta­nácskozásán mindesetre határo­zottságot sürgetett, és kiadta a jel­szót: felkészülni az előre hozott választásokra! Az ÖVP vezetői dörzsölik a te­nyerüket, bár az ő helyzetük sem könnyű. Azt elméletileg előnyös­nek vélhetik, hogy Gusenbauer megőrzi kancellári tisztségét, mert megrendült támogatottsága miatt amúgy is gyenge ellenfél a szemükben. Faymann-nak vi­szont valószínűleg nem szívesen adnának időt arra, hogy kialakítsa saját vezetői profilját, és megszi­lárdítsa hatalmi bázisát. Látszólag tehát az előre hozott választás a „nyerő”, és csak a megfelelő ürügy kell részükről a koalíció felrúgá­sára. Az őszi költségvetési egyez­kedések erre talán alkalmat is nyújtanak. KOMMENTÁR Riogatás KISS TIBOR NOÉ Kétmillió Túró Rudi, egymillió liter tej, húsz középkategóriás sze­mélyautó (például Skoda). Ennyit kapott az a cég, amely elkészítet­te a kormanyszovivo.hu című internetes oldalt a magyar kormány megbízásából. Kétszázmillió forintért. Amiről a megjelenése után kiderült, hogy minden ötödik felhasználó számára olvashatatlan. Igaz, ók meg is érdemlik, régi verziójú böngészővel bolyonganak a neten. Tártsátok a lépést, zárkózzatok fel ti is, üzeni nekik indirekt módon a kormány. Internetes szakértők egyébként mentegetik a helyzetet - az említett portál minimum ötven millió forintot kóstál. Igaz, hogy fe­lesleges volt az elkészítése, tartja magasba ujját a Fidesz. Es hol van a maradék százötven millió forint, dühöng az egyszeri állampolgár. Nem mondhatjuk azonban, hogy a kormány nem törődne az adófi­zetők pénzével. Gyurcsány Ferenc bevezetné az Európában Robin Hood adóként ismert rendszert, amellyel a költségvetés 10-20 mil­liárd forintos többletbevételhez jutna az energiaszolgáltatók extra­profitjából. Gyönyörű elképzelés, de a kakaóbiztos számítógépek és a kétszáz milliós kormányzati honlap országában nem tűnik őszin­tének. Főleg úgy nem, ha tudjuk, hogy a hét második nyerőszáma a másfél millió. Énnyi szórólapot készíttetett az MSZP a nyugdíjasok számá­ra, amelyben elmagyarázzák nekik, hogy ha Orbán Viktor elképze­lései szerint alakulnának a dolgok Magyarországon, akkor az átla­gos nyugdíj 82 ezer forint helyett csak 58 ezer forint lenne. „Az idős embereknek nem riogatásra van szükségük” - védekezik egy Török nevű szocialista politikus. Szórólapra, arra viszont feltétlenül szük­ségük van. Amiben az egyik fél azzal riogat, hogy a másik riogat. Szép álmokat. JEGYZET MMnHIM Begyes eset TALLÓS1 BÉLA Hogy mennyire el tud mérge­sedni egy ujjbegy! Pokolian rossz napjaimban, a legeslegne­gatívabb életérzésbe belefeled­kezve és beleborulva sem gon­doltam volna, hogy milyen mér­tékben képes túlnőni azon, ami­nek kezdetben tűnik, holmi kis piti problémán. Pedig hatalmas­sá terebélyesedhet. Olyan sajgó begyes esetté fajulhat, hogy a di­agnózis meghozásakor-az (ön)gyógyítókúrákmegpróbál- tatásaiból ítélve - talán még az a sokat próbált léleksebész is meg­torpanna, aki rákos dudorként satjadzó (ön)gyilkos gondola­tokat is sugárzó energiává képes átműteni. Ott kezdődött, ahol a könyvmoly Melvin Udali mániá­ja, hogy ugyanazzal a szappan­nal csakegyszermosottkezet, majd egy másikkalleöblítette az előző szappannal történt érint­kezés nyomát. Ott folytatódott, ahol Howard Hughes esete, akin annyira eluralkodott a kézmo­sás mánia, hogy egy idő után vérző ujjhegyekkel ült a repülő­gép botkormánya mögé. S lelki­leg is úgy elhatalmasodott raj ta a fertőzések miatti félelem, hogy bezárkózott egy sötét szálloda­szobába és még vécét sem volt hajlandó használni. Teli palac­kok gyűltek és gyűltek körülötte a napok múlásával szigorú, hermetikus elzártságában. Ezek filmhősökkel filmekben megtörtént esetek- az előbbi a Lesz ez mégígyse! című ameri­kai romantikus vígjátékból, a másik ugyancsak hollywoodi sztori, az Aviátor című mozgó­képes opusból. Gondoltam, ilyen csak a moziban van, az álom­gyárban találják ki elborzasztá- sunkra. Aztán azon kaptam ma­gam, hogy mosom a kezem, szappannal, két szappannal, a harmadik szappant már folyó­szappannal mosom le, de a fo­lyószappant előbb fertőtlenítő­szerrel felgőzölöm, miután a fer­tőtlenítőszer felgőzöléséhez használt vizet desztilláltam. És megkezdődött a baj egy alig ész­revehető begybeszakadással a jobb mutatóujjamon. Az aztán tovább repedt körömvégtől kö­römvégig. Amikor már nem volt hol és minek repednie, s a lábuj­jaimat nem akartam kölcsön­kérni, bementem egy gyógyszer- tárba, adjanak rá valami raga­csot, hogyne szakadjon tovább. Ott elámultak, s zúdították rám a kérdéseket: mitől van?, mitől alakult ki?, mi váltotta ki?, mi­ben nyúlkáltam? (Na, na!) Akár­csak a hűtőszereló. Azt kérdezte a telefonban, hogyan romlott el?, mit csinál? (mármintabe- döglött hűtő), hogyan búg?, mi­lyen hangot ad?, zakatol-e? Nem mozdony az-mondtam, mire ki­jött, ránézett, s azzal intézte el a dolgot, hogy ő ezt már nem javí­taná, vegyek újat, s kiszámlázta a kiszállási díjat. A gyógyszerész is azt mondta, ez annyira előreha­ladott és kórós, hogy erre már nem tud mit javasolni, a házi or­vosnál kérjek beutalót szakor­voshoz. Pedig adhatott volna in­kább újat. Új begyet. Mind a tíz ujjamra. FIGYELŐ Nem szeretik az idegeneket Erős az idegenellenesség a német társadalomban, s egyre erősebb a politikai középhez tar­tozók közt. Ezt állapította meg a lipcsei egyetem kutatóinak fel­mérése. Áz idegenellenesség fo­kozódik, de megváltozott fő „in­dítéka”. Az ellenérzés fő oka nem a munkahely elvesztése miatti aggodalom, hanem a kulturális különbözőség. A legtöbben kü­lönbséget tesznek az ún. jó és rossz külföldek között. A jók igye- keznek alkalmazkodni, arosszak kulturális, nyelvi sajátosságaik megőrzését részesítik előnyben. A rosszak közt a törökök és az oroszokvezetnek. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom