Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-19 / 142. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 19. Külföld 9 Ma este kezdődik az EU kétnapos válságcsúcsa - aligha találnak megoldást a kialakult helyzetre, az ír kormány is időt kér Prága kihátrál a Lisszaboni Szerződés mögül? Az Európai Parlament euroszkeptikus képviselői tegnap az ír „nem" tiszteletben tartását követelték (SITA/AP-felvétel) Brüsszel/Dublin/Prága. Írország csak a nyári szünet után ismerteti a népszavazással kapcsolatos elemzését és javasol megoldást a válságra. És úgy tűnik, Prága lesz a ma kezdődő EU-csúcson a fekete bárány, mert nem támogatja, hogy az unió felhívást fogadjon el a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának folytatására. ÖSSZEFOGLALÓ Az ír álláspontról Dimitrij Rüpel, az EU soros elnökségét adó Szlovénia külügyminisztere számolt be. Az unió hétfői külügyminiszteri értekezletén olyan hangok hallatszottak, hogy a ma és holnap összeülő EU-csúcson az ír miniszterelnök talán elmondja, milyen kiutat lát a helyzetből. De Dublin lehűtötte ezeket a várakozásokat, mondván, az ír kormány hosszabb időt kér. „A cseh kormányküldöttség úgy utazik az uniós csúcsértekezletre, hogy nincs felhatalmazása támogatni egy közös felhívást a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának folytatására” - jelentette ki tegnap Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes Prágában. A cseh kormány álláspontját kedden este vitatta meg és hagyta jóvá a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottsága. Vondra szerint a hivatalos cseh álláspontot Mirek Topolánek kormányfő hétfőn közölte Nicolas Sarkozy francia államfővel is. Míg Václav Klaus államfő szerint az ír népszavazás elutasító eredménye után a Lisszaboni Szerződés halott, s a ratifikáció nem folytatható, addig Topolánek és miniszterei óvatosabban fogalmaznak. Klaus elnök tegnap Prágában, amikor elhagyta a Bulovka kórházat, ahol két hete csípőműtétet végeztek rajta, így fogalmazott: „Nem értem a brit parlamentet, hogy miért akar még szavazni a szerződésről.” Szerinte most már mindenkinek meg kellene értenie, hogy az eddigi út zsákutca. Egy új, más típusú dokumentumot kell létrehozni, amely más eszméken és más alapokon nyugszik - tette hozzá. Topolánek a köztelevízióban kifejtette: „Csehország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szenátus a lisszaboni szerződést az alkotmánybíróság elé utalta annak megállapítására, nem el- lentétes-e az alkotmánnyal. Amíg erről a testület nem dönt, a kormánynak nincs lehetősége konkrétan állást foglalnia.” Prágai lapvélemények szerint a kormánynak óvatosnak kell lennie, mert január elsejétől Csahország lesz az EU soros elnöke, s ebben a pozícióban megengedhetetlen, hogy szélsőséges álláspontot képviseljen. Topolánek - tekintettel a közelgő cseh uniós elnökségre -felhívást intézett Jirí Paroubek szociáldemokrata pártelnökhöz, vitassák meg a cseh külpolitika azon prioritásait, amelyek nem köthetőek egy választási időszakhoz. Paroubek válasza az volt, hogy ők már nyilvánosságra hozták feltételeiket. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke tegnap arra szólította fel az európai állam- és kormányfőket, a Lisszaboni Szerződés elutasítása ne tántorítsa el őket attól, hogy a csúcson az európai átlagpolgár mindennapi gondjaival foglalkozzanak: a magas élelmiszer- és üzemanyagárakkal, amelyek felboríthatják a családok költségvetését. (kokes, m, s, ú) Brüsszeli döntés Budapest győzött Brüsszel. Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (E1T) székhelye. így döntöttek tegnap - egyhangúlag - az unió tagországainak versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei. Mojca Kucler Dolinar, az elnöklő szlovén tudományügyi miniszter azt mondta, a döntés lehetővé teszi, hogy az intézet az innovációs és tudományos kiválósági törekvések motorja legyen. Magyarország mellett tegnap már csak Lengyelország versengett a székhelyért. A határozat mindazonáltal nem számít igazán meglepetésnek, mert már korábban is a tagállamok nagy többsége Budapest mellett tette le voksát, ráadásul olyan kritériumokat szabtak, amelyek csak Magyar- országra illettek. Eredetileg öten szerették volna magszerezni az EIT székhelyét: Jéna, a Barcelona melletti Sant Cugat del Valles, Bécs és Pozsony közösen pályázott, de Budapest legkitartóbb riválisa a lengyelországi Wroclaw volt. A másik három ellenfél a miniszterek legutóbbi találkozóján, május 29-én kiesett a versenyből. (m,ú) Kolozsvár, Nagyvárad Az emberi jogi szervezetek mellett az ENSZ is bírálja az uniós jogszabályt Lesz magyar alpolgármester Bukarest. Ismét magyar alpolgármestert választottak Kolozsvárott és Nagyváradon. Az RMDSZ- nek sikerült olyan helyi koalíciós megállapodást kötnie, amely szerint várhatóan magyar jelölt tölti be majd a Kolozs és a Bihar megyei ön- kormányzat egyik alelnöki tisztségét is. Tegnap rendezték meg a két város önkormányzatának alakuló ülését, amelyen megválasztották a települések alpolgármestereit is. A magyarság által nem egészen 20 százalékban lakott Kolozsvárott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke töltheti be az egyik alpolgármesteri posztot. Az elmúlt négy évben is az RMDSZ-t illette meg ez a tisztség, amit Boros János töltött be. Nagyváradon az RMDSZ a kormánykoalíciót vele együttesen alkotó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött megállapodást. Ennek értelmében Biró Rozália eddigi alpolgármester folytathatja munkáját, mivel az alku nyomán a helyi önkormányzati testületben neki szavaztak bizalmat. Bihar megye tanácsának egyik alelnöke Kiss Sándor lesz. (MTI) Keresztülment a tolonctörvény MTl-HÍR Strasbourg. Elfogadta az Európai Parlament tegnap az illegális bevándorlók kitoloncolásáról szóló tervezetet. Az igen szavazatok száma 367, a nemmel szavazóké 206 volt, 109 képviselő tartózkodott. Bennfentesek szorosabb eredményre számítottak, mert a keddi vitában megmutatkozott, a néppárti és a liberális EP-képvise- lők zömmel támogatták, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták azonban ellenezték, illetve bírálták a tervezetet. Utóbbiak érvei jórészt azonosak voltak az emberi jogi szervezetek érveivel, hogy a javaslat túl kemény eljárást ír elő a bevándorlókkal szemben Az elfogadott szöveg szerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Szökés veszélye esetén az illegális bevándorlót fogva lehetne tartani. Az irányelv maximálja a fogva tartási időt, és megfelelő életkörülményeket - egészségügyi ellátást, a gyerekeknek oktatást - biztosít a fogva tartottak számára. Nem találkozhat Oszama bin Ladennel - fellebbezni akar a kormány Abu Katadát kiengedték a britek ÖSSZEFOGLALÓ London. Kiengedték angliai börtönéből Abu Katadát, aki a brit hatóságok gyanúja szerint Oszama bin Laden al-Kaida-vezér közvetlen európai megbízottja volt. Katada ügyének végkimenetele nagy jelentőségű a brit hatóságok azon törekvése szempontjából, hogy olyan államokba is kitoloncolhassanak nemkívánatos külföldieket, amelyek alkalmaznak ugyan kínzást, de London külön megállapodást kötött a kitoloncoltakkal szembeni jó bánásmód szavatolásáról. Katada esetében két éve hozott kitoloncolási végzést a londoni felsőbíróság, elrendelve a radikális palesztin hittudós visszaszállítását szülőhazájába, Jordániába. A fel- lebbviteli bíróság ezt semmisítette meg arra hivatkozva, hogy Katadát kínvallatásnak vethetik alá Jordániában. Jacqui Smith belügyminiszter pedig közölte: a kormány a Lordok Házától fogja kérni a bírósági határozat megsemmisítését. Állítólag ő volt Mohamed Attá- nak, a 2001. szeptember 11-ei merényletek fő kivitelezőjének szellemi mentora, sót: egyenesen tőle származott e terrortámadások ötlete. A hitszónok szigorú feltételek mellett hagyhatta el a börtönt. A bíróság külön megnevezte Oszama bin Ladern azon személyek között, akikkel nem találkozhat. (MTI, ú) Lezárták a nyomozást az oroszok - a gyilkosság megrendelőiről keveset tudni Három vádlott a Politkovszkaja-ügyben ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Lezárták a nyomozást Alma Politkovszkaja újságíró meggyilkolásának az ügyében. Ezt tegnapjelentette be Vlagyimir Markin, a legfőbb ügyészség nyomozati bizottságának szóvivője. Korábban többeket őrizetbe vettek és vizsgálati fogságban tartottak, de a nyomozás három személy kivételével a többiről bebizonyította, hogy nincs közük Politkovszkaja megöléséhez. Az eljárás jelenlegi három vádlottja Szergej Hadzsikurbanov, valamint Dzsabril és Ibrahim Mahmudov, míg a negyedik gyanúsított, a pisztolyt elsütő - egyelőre nemzetközi körözéssel keresett - Rusztam Mahmudov ügyét külön eljárásban kezelik. Ma a vádlottak és az áldozat hozzátartozóinak rendelkezésére bocsátják a nyomozati anyagot tanulmányozás céljából. A Novaja Gazetánál, ahol Politkovszkaja dolgozott, kijelentették: „Most az Politkovszkaja a 2004-es Olof Palme-díj átvételekor Stockholmban (CTK/AP-felvétel) egész ügynek csupán az első része kerül a bíróság elé, de lesz második és harmadik is, és úgy gondoljuk, elnyerik büntetésüket mindazok, akiknek közük volt a gyilkossághoz.” Az újságírónó kollégái és családtagjai folyamatosan követelik, ne csak a gyilkosság végrehajtóit ítéljék el, hanem a megrendelőket is. Az utóbbiakról egyelőre nem sokat tudni, bár Dmitrij Dovgij, a nyomozati bizottság egyik vezetője állásából való felfüggesztése után azt mondta: a megrendelő Borisz Berezovszkij Londonban élő orosz milliárdos, s „a cél Politkovszkaja eliminálása mellett a rendvédelmi és az igazságügyi szervekkel szembeni bizalom aláásása volt”. Mások szerint a Kreml akkori urának, Vlagyimir Putyinnak is köze lehetett az ügyhöz. Politkovszkaja a csecsenföldi konfliktus okainak és alakulásának, az emberi jogok csecsenföldi megsértésének feltárásával, a témáról szóló oknyomozó cikkekkel szerzett hírnevet. 2006. október 7-én ölték meg annak a háznak a kapualjában, ahol lakott. (MTI, ú) Tegnapra 65-ra nőtt azoknak a halálos áldozatoknak a száma, akiket Bagdad síita negyedében kedden este egy gépkocsiban elrejtett pokolgép ölt meg. A merénylet a piac közelében, egy buszmegállónál történt. Mint felvételünk tanúsítja, az áldozatok között több gyerek is van, a sérültek száma 75. A merénylet elkövetésének módja az al-Kaida iraki szárnyára utal. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Offenzíva Kandahárban Kabul. Huszonhárom tá- lib harcos és az afgán hadsereg két katonája vesztette életét tegnap a dél-afganisztáni Kandahárban indított offenzívában. A harci cselekményekről, amelyekben a NATO egységei is részt vesznek, eléggé ellentmondásos jelentések láttak napvilágot. A tálibok - akik tíz falut foglaltak itt el - szóvivőjük útján bejelentették: aláaknázták a járásba vezető valamennyi utat, és felrobbantották a körzet hidait. Az afgán hatóságok az offenzíva megindulása előtt éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el Kandahár tartományban, miközben több ezer katonát vontak össze szárazföldi és légi úton abban a körzetben, ahol tálib egységeket észleltek. (MTI) Az első brit női áldozat London. Négy brit katona halt meg pokolgépes merényletben Afganisztán déli részén - közölte tegnap a brit védelmi tárca. A pokolgépes támadás egy gépkocsizó járőrt ért Hilmend tartományban. A merénylet egyik áldozata egy brit katonanő. A brit hadsereg tíz nap alatt kilenc katonát vesztett. A most bejelentett újabb támadással a brit haderő eddigi teljes afganisztáni embervesztesége a hadműveletek kezdete óta 106 főre nőtt. Des Browne védelmi miniszter elismerte, az Afganisztánban állomásozó kontingens „nagyon nehéz időszakot él át” ezekben a hetekben. (MTI) Tagadják a bankpánikot Teherán. Az iráni bankok nem vonják ki Európában befektetett pénzüket - közölte az egyik iráni állami bank vezetője azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint Teherán a szankciók szigorítása miatt erre a lépésre készül. A Bank Mellat vezérigazgatója kijelentette: „ez a téma eddig még soha nem került terítékre”. Korábban egy iráni hetilap arról írt, Irán összesen 75 milliárd dollárt vont ki európai bankokból, megelőzvén a befektetett pénz esetleges befagyasztását. (MTI) Új felvételek Fidel Castróról Havanna. A volt kubai államfőről mutatott be videofelvételt a kubai televízió. Az idős Fidel Castro egy kertben beszélgetett Hugo Chávez venezuelai elnökkel. Január óta ezek voltak az első felvételek a hatalomból több mint két éve visszavonult vezetőről. A melegítőt viselő, 81 éves Castro soványabbnak, haja és szakálla fehérebbnek látszott, mint a korábbi képeken, de élénknek hatott, amint öccsével, Raúl Castro elnökkel és Hugo Chávezzel beszélgetett. A videofelvételnek nem volt hangja, de kubai híradások szerint a Castro-fi- vérek egyórás megbeszélést folytattak Chávezzel. (MTI)
