Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-18 / 141. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 18. www.ujszo.com 45. Jókai Napok - mai műsor 10.00 - VMK. Déry-Pós-Presser-Adamis-di Prima-Osti: Popfesztivál - retromusical (VISTA Színtársulat, Komárom), rendezte: Kiss Péntek József 14.00 - Vásárcsarnok. Flash Mob 15.00 - Jókai Színház - Vasmacska Stúdió. Múzeumi Szalon, a vendégszékben: Vas Ottó előadóművész, tanár, beszélgetőtárs: Miklósi Péter 17.00-19.00-VMK. Szakmai értékelés 19.00 -VMK-kamara. Pozsgai Zsolt: Razzia, avagy valaki megölte Lopez-Dialt - bűnügyi játék (Novus Ortus Diákszínpad, Duna- szerdahely), rendezte: Takács Tímea 21.00 - RÉV. A Gurigongo Symposium felolvasó színháza Megjelent az Irodalmi Szemle júniusi száma Az államosított irodalom Zsúfolásig megtelt nézőtér előtt nyitották meg hétfőn a 45. Jókai Napokat a Komáromi Jókai Színházban Még a színpadon is folyt a tánc Horváth Viktória mint Ledér a komáromi GIMISZ Színpad Csongor és Tünde című előadásában (Görözdi Szilárd felvételei) LAPAJÁNLÓ „A magyar irodalom alakulástörténetébe, az irodalmi életbe és az irodalom autonómiájába soha ahhoz fogható durva beavatkozásra nem került még sor, mint az 1948-as kommunista fordulatot követő évtizedekben és enyhébb formában később is, egészen a nyolcvanas évekig, amikor a szocialista realizmus dogmáját már azok kitervelői és végrehajtói sem vették egészen komolyan” - írja Grendel Lajos irodalomtörténeti tanulmányában, melynek Az államosított irodalom korszaka címet adta. Arra a kérdésre, „megszakadt-e... a magyar irodalom szerves belső, autonóm fejlődése 1948 után?” árnyalt képet kaphatunk. Egyrészt, hogy a „legjobb magyar írók művei” (Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Németh László és Weöres Sándor, majd Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Mészöly Miklós és még sokan mások) 1953-54-ignem kerülhettek a nyilvánosság elé, másrészt, hogy „az ötvenes években pályájukat kezdő, és főleg a népi irodalom törekvéseit folytató nemzedék számos képviselője (Juhász Ferenc, Nagy László, Csoóri Sándor, Sarkadi Imre, Sánta Ferenc, illetve Orbán Ottó, Kertész Ákos, Csurka István és mások) rangos művekkel járult hozzá a magyar irodalomnak az ötvenes években megszakadt folytonossága helyreállításához.” Az „irodalom- történeti fordulatok vagy paradigmaváltások” között említi Tandori Dezső és Esterházy Péter munkásságát, „ a kiforrott új lírai és epikai beszédmódok sikerét”, melyek beárnyékolták „az államosított irodalom korszakának műveit”. Fontos ezt hangsúlyozni, hisz az izmusok tobzódása és a vásári „kikiáltók” gátlástalansága (az új sütetű irodalomtörténetek tanúsága szerint!) nem ismer határokat. Az értekező prózában Hogya György Meg nem írt esszé a magyar bujdosókról című írását, László Erika Kosztolányi Dezső Rilke-for- dításaival foglalkozó tanulmányát és Pomogáts Béla Civil társadalom és politikai kultúra Magyarországon című publicisztikai jellegű cikkét említhetjük. A Könyvről könyvre rovatban Kovács Győző Ágh István önéletírását (Kidöntött fáink suttogása) méltatja, Köbölkúti Varga József Emlékekből összeállított piramis címmel Végh Péter (Láthatatlan jelenlét) kötetéről, Aich Péter pedig Perben a civilizációval címmel Csóka Ferenc (Tíz golyó Isten szívébe) közelmúltban megj elent regényéről írt kritikát. A szépirodalmat Gyüre Lajos szonetkoszorúja, Csoóri Sándor és Tóth László versei képviselik. Gál Sándor megindítóan szép elbeszélése (Az Egy és az Egész második része) Égi harmat címmel jelent meg. Köszönti a lap a nyolcvanéves Gály Ivánt, Duba Gyula esszéje pedig Rácz Olivér életművébe enged bepillantást. A folyóiratot a Poso- nium Művészeti Életműdíjjal kitüntetett Lipcsey György műveivel illusztrálták, (zsolt) Nagyon sokan várták az idei országos színjátszófesztivált, fiatalok és lélekben fiatalok egyaránt. Erről szólnak a Visszhangban, a 45. Jókai Napok fesztivállakóinak napilapjában megjelent első írások, és ezt tapasztaltam a Komáromi Jókai Színház zsúfolásig megtelt nézőterén a megnyitó előtti percekben. SZÉL JÁNOS Ismét együtt van a hazai magyar színjátszók „nagy családja”, amely hat napig a rendezvénysorozat névadójának városában csinálja a fesztivált! Ä megnyitón előbb Nagy Gábor, az idei Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny felnőtt kategóriájának győztese szavalta el Weöres Sándor Fű, fa, füst című versét, majd még a líra hangulatában egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők Kiss Mihály, a szlovákiai magyar kultúra idén elhunyt ismert fáklyavivője emléke előtt. Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere megnyitóbeszédében azt hagsú- lyozta, hogy aki a hazai magyar színjátszásért tesz, az a magyar kultúra jövőjéért is cselekszik. A diákszínjátszók és a felnőtt színjátszó csoportok versenyében először a komáromi GIMISZ Színpad állt a közönség és az öttagú zsűri elé. A komáromi gimnazisták az ünnepi fesztivál nyitányához igazodva méltón játszották el Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című meséjét kamaszoknak és felnőtteknek. Az előadás központi díszleteleme egy nagyszerűre tervezett fa volt. Az elején ebből mentették ki, majd a végén ebbe zárták vissza Mirigyet, akit Jókai Ágnes alakított. Valamennyi szereplő ékesen beszélt a színpadon. Sméja Tamás (Balga) alakításáért nyílt színi tapsot kapott, Ledér szerepében pedig Horváth Viktória aratott elismerést a nézők soraiban. Hétfőn késő este a Komáromi Városi Művelődési Központ nagyszínpadára ültette közönségét az idén húszesztendős losonci Kármán József Színház. Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről című zenés vígjátékát vitte színre velük Krizsik Alfonz rendező. A három házaspár válását lebonyolítani készülő ügyvédnő és a kikapós féljek hatvanas-hetvenes évekbeli retroslágerekkel fűszerezett történetében a nézők két alkalommal is táncra perdülhettek a színpadon. Tegnap délelőtt tíz órakor távoli vidékekre hívta a közönséget Hlavatý Márta rendező' a Vannak vidékek... című irodalmi színpadi összeállításukkal. Olyan helyekre, ahol veszélyben az anyanyelv. Kár, hogy a színpadról közvetített hangos üzenetüket mindössze hetvenegy néző látta a kétszázötven fesztiválozó közül. Lapzártánk után valóságos „színjátszólavina” indult be Komáromban. A kassai KGSzT Diákszínpad, a komáromi D-Rím Színpad, a Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Köre és a nagymegyeri Sic Transit előadásairól holnap szálolok be. Ahogy arról is, hogyan sikerült Öt perc hírnévhez jutniuk mindazoknak, akik a Gurigongo Symposium Polgári Társulás felhívására megmutattak tehetségükből még valamit a színjátszáson kívül. Vörös Zoltán Csongor szerepében Június 21-én kezdődik Dunaszerdahelyen a Tündérkert Művészeti Fesztivál egyhetes rendezvénysorozata - tűzugrással, színházi előadásokkal, koncertekkel Tisztelgés a művészetek és a hagyományok előtt Nem hiányzik a műsorpalettáról a színház sem: a Tünet Együttes nevű magyarországi alternatív színház a Priznic című „laydown comedy”-t mutatja be, az Epopteia - Társulás - Műhely pedig az Apák - Leltár című dokumentumszínház szakmai előkészítő előadását. A Tündérkert része immár hagyományosan a színházi workshop, amely a fesztivállal egy időben zajlik, s amelyre a most zajló Jókai Napok résztvevői közül szeretnének meginvitálni egy-egy tehetséges csoportot. „A workshop tavalyi résztvevőit is a Jókai Napokon szólítottuk meg, s magam is meglepődtem, amikor a gyerekek úgy nyilatkoztak: számukra ez a lehetőség volt az igazi ajándék” - mondta Antal Ágota. A műsor egyetlen változása, hogy Franyó István Frapiruszok című kiállítása a művész betegsége tivált. vünket, és ezek a régi szerelmi rí- zenét szólaltat meg szaxofonon. (Somogyi Tibor felvétele) miattelmarad. MISLAY EDIT Június 21-én kezdődik Dunaszerdahelyen a Tündérkert Művészeti Fesztivál egyhetes rendezvénysorozata. Kisebb jubileumot is ünnepel a Tündérkert, hiszen az idei már az ötödik évfolyama a fesztiválnak. „Azt szeretnénk, ha ez a fesztivál színvonalas produkcióval igazi csemege lenne a művészetek kedvelői számára” - mondta Antal Ágota, a rendezvény főszervezője, a Városunkért Polgári Társulás elnöke. A Tündérkert szervezői már a kezdetekkor a művészetek és hagyományok előtti tisztelgést, valamint az igényes szórakoztatást tűzték ki célul, emellett azonban minden évben van egy központi gondolata is a rendezvénynek, amely köré építik, s amely reményeik szerint „továbbviszi” a fesz„Ez az esztendő olimpiai év is egyben, ennek kapcsán olyan gondolatok foglalkoztattak, hogy melyek azok a belső hajtóerők, motivációk, amelyek a művészt alkotásra ösztönzik, vagy például a sportolót arra, hogy az adott sportágban minél jobb eredményeket érjen el, sok esetben szinte önmaga korlátáit is legyőzve - magyarázta Antal Ágota. - E gondolatjegyében a fesztivál belépőinek bevételéből a Dunaszerdahelyen élő, paralimpiai ezüst- és bronzérmes Csejtey Richárd asztaliteniszezőt fogjuk támogatni, aki immár harmadik paralimpiájára készül.” Idén a fesztivál a Szent Iván-na- pi hagyományos tűzugrás-rituálé- val kezdődik. „Hatalmas tüzet szeretnénk rakni - árulta el -, és egy kicsit az emberi lelkekben is tüzet szeretnénk gyújtani. Annyi sok olyan dolog van, ami nyesi a szítusok is hiányoznak már a mai életünkből. Bízom benne, hogy kellemes lesz feleleveníteni őket. Ebben segít majd az Ardea zenekar, Nagy Iván és Varga Mónika. Magyarországról a gyönyörű hangú énekesnő, Tóth Evelin érkezik, és Dés András dobost hozza magával. Meséltem Evelinnek a Tündér- kertről, Csallóköz legendájáról és hagyományairól, így ők kifejezetten erre a fesztiválra készülnek egy »révülettel«.” A Tündérkert népszerű programjai közé tartozik, így természetesen ezúttal is lesz hagyományok napja a Sárga kastély dús lombú fák sátra által védett udvarán, ahol június 22-én, vasárnap kora délutántól estig várja színes program a gyerekeket és a felnőtteket. Két izgalmas koncert is lesz: a négy ország híres jazzmuzsikusai- ból összeállt Visegrád Blues Band zenél, Vázsonyi János pedig Bach-
