Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-16 / 139. szám, hétfő

IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 16. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A szusi mellékhatásai Főszakácsok és szakembe­rek a Tokióban megtartott nemzetközi étterem-találko­zón egyetértettek abban, hogy az amatőrök és egyes, a magas profit reményében piacra lépő éttermek nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a nyers hal elkészítésének terén. És még azt sem tudják, hogy nem minden hal alkalmas nyers fogyasztásra... A lazac példá­ul, amit gyakran élősködők lepnek el, egyáltalán nem al­kalmas a nyers fogyasztásra, kizárólag főzve, marinálva vagy előzőleg lefagyasztva szabad meg­enni. A konferencián beszámoltak arról az esetről is, amikor Ameri­kában egy tapasztalatlan étteremtulajdonos nyers bébi tarisznyará­kot szolgált fel, aminek a következménye ételmérgezés lett. Az édesség utáni vágy genetikája Kanadai kutatók megállapították, hogy akiben a cukor lebontá­sához szükséges gén egyik variációja megtalálható, nagyobb va­lószínűséggel kíván meg édes ételeket és italokat. A torontói egyetem kutatói szerint a 2. típusú glükóztranszporter-gén segíti az agyat a táplálékbevitel sza­bályozásában. Összehasonlítot­ták a szabályos génnel és a gén­variációval rendelkezők étkezé­si szokásait: az egyik csoport­ban 125 túlsúlyos, a diabétesz korai fázisában levő férfi és nő vett részt, akik gyógyszert még nem szedtek. Megkérték őket, jegyezzék fel, mit ettek 3 nap folyamán, majd ismételjék meg két hét múlva az eljárást. A má­sik csoportba több mint 700, jó általános egészségi állapotban levő résztvevő tartozott, őket arra kérték, egy átlagos hónap alatt tanúsított étkezési szokásaikról számoljanak be. A kutatók mindkét csoportban azt tapasztalták, hogy a génvariánssal rendelkezők több cukrot fogyasztottak. Nyugodtan nyelhetjük a sót? A hosszú idő óta fennálló orvosi hiedelemmel ellentétben egy ku­tatás szerint a több só fogyasztása nem biztos, hogy emeli a halálozás kockázatát. A New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einstein orvosi ka­rának kutatói egy reprezentatív, az USA felnőtt lakóinak étkezési szo­kásait elemző vizsgálat alapján következtettek a fentiekre. A 30 év fe­letti, speciális, nátriumszegény diétát nem folytató résztvevők táplál­kozási szokásainak, a szív-érrendszeri be­tegségek ismert koc­kázati faktorainak, és a 2000-es év halálozá­si statisztikáinak ösz- szevetéséből az derült ki, hogy a kevesebb nátriumot fogyasztók egynegyedének 80%- kal nőtt az esélye arra, hogy keringési beteg­ségben haljon meg, mint azoknak, akik a legtöbb nátriumot fogyasztották. „Az eredmé­nyek azt sugallják, hogy az átlagos népesség körében a magasabb nátriumbevitel valószínűleg önmagában nem növeli az ilyen beteg­ségekkel összefüggő halálesetek arányát” - mondta Hillel W. Cohen, az Einstein kar munkatársa. Mivel a felmérés megfigyelés jellegű volt, ezért nem lehet levonni pontos következtetést az okok és követ­kezmények tekintetében, állítja Dr. Cohen. 60 kilót fogyott babbal Egy éven belül már a második brit férfi ért el „tetemes” testúly- csökkenést babbal: 9 hónap alatt 60 kilót fogyott. A 40 éves illető ugyanakkor fél tonna babot evett, naponta hat konzervnyit. A férfi, aki szerelőként dolgozik, tavaly júniusban még 180 kilót nyomott - bőven -, most csak 120-at -, szűkén. A szél így aztán most sem fújja el. Ami a saját szelét illeti, a fogyókúra meglehetősen szélcsendes volt, legalábbis azután, hogy a négygyermekes családapa felhagyott a pirítóssal, egy idő után nem evett a főtt babhoz semmit - adta hírül a Daily Mirror című brit lap. Ugyancsak bőséges babkúrával fogyott csaknem 40 kilót fél év alatt egy másik brit férfi, és ő sem keltett szél­vészt környezetében. A 28 éves illető 130 kiló volt a startkor, a végén pedig 90-re „soványodott”. Ő na­ponta csak két konzérvnyi főtt ba­bot kebelezett be, egyet a munka­helyén, egyet otthon. Elmondása szerint nem kínlódott, sohasem volt éhes. Babos fogyókúrája külön ér­dekessége, hogy csak akkor lett „széllel bélelt”, amikor már lefo­gyott célsúlyára. Brit táplálkozás­szakértők szerint a bab jól fogyaszt, kevés a kalóriája, remek része az egészséges, kiegyensúlyozott ét­rendnek, ám nem javallott naponta egynél több konzervnyit megenni belőle. (MTI-Panoráma) A petrezselymet a vesekő és a vesehomok kialakulásának megelőzésére is ajánlják Az ízesítés mestere A petrezselyem jó ízesítőké­pessége miatt már évszá­zadok óta a magyar konyha elmaradhatatlan „kelléke”. Minden kiskertben megta­lálható. Nélküle a magyaros ételek elképzelhetedenek, de sokan kiváló tulajdonsá­gai miatt még gyógynövény­ként is hasznosítják. AJÁNLÓ Ismerjük meg! A petrezselyem (Petroselium crispum) az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tarto­zik. Eredetileg Dél-Európában honos, de ma már az egész vilá­gon elterjedt. Kétéves növény, el­ső évben a lombja és vastag gyö­kere fejlődik, a másodikban pe­Érdekesség A petrezselyem név a latin petroselium szóból szárma­zik, mely a görögül petrosz, vagyis kő, illetve szikla, és szelion, azaz növény szavak­ból ered. A név visszavezet­hető arra a tényre is, hogy a növény vadon a Földközi­tenger környékén köves, ka­vicsos területeken nőtt. dig magszárat fejleszt. Kaszatter­mése van. Ismert fűszernövény, de gyógyításra is alkalmas ható­anyagokkal rendelkezik. A nép­nyelv petruskának, petrezse- lemnek és petrezsiromnak hívja. A piacokon nevezik fehérrépá­nak és gyökérnek is. A növény gyökerét és levelét hasznosítják. A hazai konyhakertek elmarad­hatatlan zöldsége. Azért is ked­velik, mert a korai petrezselyem­zöld a tavasz hírnöke, és friss íze­ket varázsol ételeinkbe. Két típu­sa terjedt el. Az egyik a gyökér­petrezselyem, amelynek erős, vaskos karógyökere a jelentős, a másik a metélőpetrezselyem, amelynek viszont a lombja érté­kes, amit állandóan, szedés mel­lett is fejleszt. A kertben jól átte­lel, így tavasszal friss petrezse­lyemzöldnek örülhetünk. A petrezselyem termése illó­olajat (apiolt, miriszticint, pi- nént), flavonoidokat (apiint) tar­talmaz, a levél pedig C-vitamint. A növény vizelethajtó és ét­vágyjavító hatású. Fokozza a gyomor-béltraktus működését, teáját pedig hólyaghurut esetén fogyasztják. A petrezselyem a ve­sekő és a vesehomok kialakulásá­nak megelőzésére is ajánlott. Erős vízhajtó és vizelethajtó hatása miatt az áldott állapotú nők a petrezselyem fogyasztását ne vigyék túlzásba. Hogyan fogyasszuk? A frissen szedett petrezselyem­zöld a hazai konyha egyik leg­népszerűbb ételízesítője. Sokan sokféleképpen hasznosítják. A petrezselyemgyökér és an­nak lombja kiváló levesek ízesíté­sére, salátákba, köretekbe és töl­telékekbe. Ki ne ismerné az ízle­tes petrezselymes burgonyát, vagy a petrezselymes rizst. A petrezselyem gyökerét szin­tén kipréselhetjük gyümölcs­centrifugán, és levét hozzáad­hatjuk más zöldségek (pl. sárga­répa) és gyümölcsök (pl. alma) levéhez. Annál is inkább, mert fokozza az emésztőrendszer mű­ködését, gyógyítja a gyomorbe­tegségeket és kiváló étvágyger­jesztő. Levélzetéből kiváló gyógytea készíthető, amely vizelethajtó és étvágyjavító hatású. A nyáron, illetve ősszel össze­gyűjtött és feldolgozott, petrezse­lyemzöldet érdemes mélyhűtő­ben tárolni, hogy télen is hozzá­juthassunk. Sok háztartásban a nyár folyamán a levélzetet cso­móba gyűjtik és kiszárítják, majd az összetört leveleket jól zárható üvegben tárolják, (le-on) A nyugtalan gyerekek könnyebben elalszanak, ha párnájukra egy csepp levendulaolajat cseppentenek Nyugtat, lazít, fertőtlenít a levendula ISMERTETŐ Milyen is lenne egy igazi fűsze­reskert levendula nélkül? Nemcsak rendkívül vonzó küllemű növény, hanem az ülata is fantasztikus. Európai elterjesztése valószínű­leg szintén a rómaiaknak köszön­hető, a növény neve (a lavare, a mosni igéből) arra utal, hogy már az ókorban is használhatták a szép­ségápolásban. Az illat és a hatás miatt máig megőrizte népszerűségét. Régen a levendula virágait a padlóra szór­ták, illatosította a ház levegőjét, és elűzte az alkalmatlankodó rovaro­kat. Ugyanezt a célt szolgálják a ruhásszekrénybe helyezendő ha­gyományos levendulászacskók. A természetgyógyászatban, főleg az aromaterápiában nagy jelentősé­get tulajdonítanak nyugtató, lazí­tó és fertőtlenítő hatásának. Hasz­nálatát depresszív kedélyállapot­ok, fejfájás, stressz és általános le­vertségérzet kezelésére is ajánlják. Segít ezenkívül a zúzódások és ro­varcsípések elmulasztásában is. Elsősegély migrénroham esetén: 5-10 csepp tiszta levendulaolajat keverjen el egy kevés tejszínnel és adja forró fürdővízhez. Feküdjön 10 percig nyugodtan a kádban, majd próbáljon aludni. Mire feléb­red, a migrén már el is múlt. A nyugtalan gyerekek könnyeb­ben elalszanak, ha párnájukra egy csepp levendulaolajat cseppente­nek. Különböző fajták Összesen 21 levendulafajtát is­merünk, és ennél is lényegesen na­gyobb a kereszteződések száma. A virág színe fehértől liláig sokféle ár­nyalatú lehet. A parfümkészítés és a természetgyógyászat szempont­jából főleg három fajta értékes: a közönséges vagy valódi levendulá­ból (Lavandula angustifolia, vagy L. vera ill. L. officinalis) különösen értékes illóolaj nyerhető. A nagy le­vendula (Lavandula latifolia) a tisztítószerek hatóanyaga, különö­sen hatásos baktériumok és gom­bák ellen. A Lavandula hybrida ne­vű keresztezés szívósabb a közön­séges levendulánál, és. ipari mére­tekben termesztik - a dél-francia- országi hatalmas levendulamező­kön általában ezt a fajtát nevelik. A levendula téltűrő, örökzöld, illatos bokor, ágyások körülülteté- sére is használják. Apró, sötétbar­na magvai a virágfejekből gyűjthe­tők. Szára szögletes, zöld. A máso­dik évben fássá válik. Levelei kes­kenyek, szürkészöldek. Dörzsölés­re erőteljes illatot bocsátanak ki. Felhasználása Háztartás: A terasz közelében ültetett levendula távol tartja a ro­varokat. A ruhásszekrénybe he­lyezett levendulás zacskók illato­sak és elűzik a rovarokat. Pot- pourrikba is nagyon alkalmas. Gyógyászat: A levendula virá­gaiból készített gyenge tea vérnyo­máscsökkentő és fejfájás-csillapító hatású. A jó minőségű, teljesen tiszta levendulaolaj lazító, fájda­lomcsillapító, fertőtlenítő, viszke­tést csillapító, sebgyógyító hatású. A hűlések kezelésében is bizonyí­totta gyógyító erejét. Szépségápolás: Ecsetelje a mi­tesszereket és rovarcsípéseket tisz­ta levendulaolajjal - csillapít és gyógyít. Konyha: A kandírozott virá­gokkal tortákat, édességeket dí­szíthetünk. A friss virágok remek ízt adnak a fagylaltnak. Díszítés: Jól mutat szárazvirág­csokrokban. A kertbe, ágyások kö­ré ültetve is dekoratív, (xon) FIGYELEM! A levendulát ne használjuk inzulinnal kezelt cukorbe­tegség esetén!

Next

/
Oldalképek
Tartalom