Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-12 / 136. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 12. Külföld 9 Nem zárta ki az Iránnal kapcsolatos katonai megoldást sem, de előnyben részesíti a diplomáciát Bush váratlan hangnemváltása Bújócska Merkellel a Meseberg kastély parkjában (SITA/AP-felvétel Hárman haltak meg Dühös európai fuvarozók Lisszabon/Madrid/Varsó. Már felfüggesztették az üzemanyag-fel- töltést is tegnap a lisszaboni repülő­téren a magas benzinárak ellen til­takozó teherautó-sofőrök sztrájkja miatt. Ezért késések előfordultak, de járatokat délutánig nem kellett törölni Portugália legnagyobb nemzetközi légi kikötőjében, amely Európa egyik fontos közle­kedési csomópontja. Lisszabon és Setúbal térségében rendőri kíséret­tel szállítottak üzemanyagot egyes benzinkutakhoz a sztrájkolok út- torlaszai miatt. A rendőrség tegnap országszerte szigorította a bizton­sági intézkedéseket, mert előző nap egy kamion halálra gázolt egy tüntető fuvarost, aki meg akarta akadályozni egyjármű átjutását az egyik útzáron. Spanyolországban - ahol a kormány rendeletére a rend­őrség délután megkezdte az úttor- laszok eltávolítását - a két sztrájko­ló fuvarozószervezet felújította tárgyalásait a kormánnyal. A pár­beszédet előző nap függesztették fel, mert Spanyolországban is el­ütöttek egy teherautósofőrt egy út­zárnál. Tegnap is történt egy bal­eset Spanyolországban: kigyulladt több kamion Alicante mellett, és az egyik jármű hálófülkéjében a tűz­ben meghalt egy sofőr. A főbb spa­nyol autógyárak is leállították a termelést a fuvarozók sztrájkja mi­att. Lengyelországban egyelőre enyhébb volt a tiltakozás: kb. 50 ezer lengyel kamionsofőr tüntetett tegnap egy órán át az ország útjain, követelve a kormánytól, hogy te­gyen intézkedéseket az üzem- anyagárak drasztikus emelkedése ellen. A fuvarozók egyesületének (ZMPD) elnöke azonban kilátásba helyezte: bekeményítenek, ha a kormány nem reagál követeléseik­re. Az üzemanyagár emelkedése már több fuvarozó kisvállalkozást tett tönkre. (MTI, ú) Berlin/Róma. Az amerikai el­nök elismerte, hogy esetleg más retorikát kellett volna használnia Irakkal és a világ egyéb konfliktusaival kap­csolatban. Az európai látoga­táson tartózkodó George Bush a londoni The Timesnak tegnap kijelentette: az általa korábban használt kifejezé­sek „azt a látszatot kelthették”, hogy ő nem a bé­ke embere. ÖSSZEFOGLALÓ Hozzátette azonban: az Irakkal kapcsolatos elhallgatott sztorik egyike az, hogy az USA nagyon is vizsgálta a diplomáciai lehetősé­geket, és diplomáciai módszerek­kel akarta megoldani az iraki fegyverzet feltárásának és leszere­lésének ügyét. A The Times kom­mentálja szerint Bush hangnem­váltásának legfeltűnőbb eleme az, ahogy a legszorítóbb nemzetközi ügyekről beszél. Németországban - ahová ked­den délután érkezett, és ahonnan tegnap délután már tovább is uta­zott Rómába - Bush nem zárta ki az iráni válsággal kapcsolatos katonai megoldást sem, de a diplomácia el­sődlegességét hangsúlyozta. A német kancellárral folytatott tár­gyalásokat követő sajtóértekezle­ten, a Berlin közelében fekvő Me­seberg kastélyban Bush hangoztat­ta: Teherán csakis akkor kerülhet ki a nemzetközi elszigeteltségből, ha felhagy az urándúsítással. Az ame­rikai állásponttal ellentétben An­gela Merkel kizárólag a diplomáci­ai megoldás mellett foglalt állást. Nem tartotta kizártnak ugyanak­kor, hogy Teheránnal szemben to­vábbi nemzetközi szankciókra lesz szükség. A kancellár asszony érté­kelése szerint a tárgyalások, illetve az Iránra gyakorolt diplomáciai nyomás korábban is eredményhez vezetett. Hozzátette, az új szankci­ók esetleges életbe léptetése előtt előbb a korábban elhatározottakat kell következetesen érvényesíteni. A lehetséges új szankciókkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy azokat szükség esetén a BT- ben - Oroszország és Kína támo­gatásával - kell elfogadni. Azok ugyanis csak akkor lehetnek való­ban hatékonyak, ha minél széle­sebb körű támogatást élveznek. Merkel csupán lehetőségként ve­tette fel, hogy az EU - egyebek kö­zött a bankszektor területén - kü­lön Irán elleni szankciókat foga­natosítana. Hírügynökségi jelentések sze­rint Bush felszólította Merkelt, Németország vessen véget az Iránnal folytatott kereskedelem­nek. Afganisztánnal kapcsolatban Bush és Merkel a nyilatkozatok szerint elásta a csatabárdot. Bush ezúttal egyáltalán nem említette a német szerepvállalás növelésével kapcsolatos korábbi követelése­ket, ezzel szemben háláját fejezte ki az afganisztáni demokrácia szi­lárdításához, valamint az újjáépí­téshez nyújtott német hozzájáru­lásért. Teljes volt az egyetértés a Közel-Kelettel kapcsolatban, s mind az amerikai elnök, mind né­met vendéglátója a további béke­tárgyalások, illetve az önálló pa­lesztin állam megteremtése mel­lett emelt szót. Irakkal kapcsolat­ban Bush kiállt a háború megindí­tására vonatkozó - s Németor­szágban is bírálatokat kiváltó - ko­rábbi döntése mellett, hozzátéve, hogy a helyzet stabilizálásához szükség van az amerikai katonai jelenlétre. A mesebergi megbeszéléseken német sürgetésre szó volt a klí­maváltozás elleni harcról, s ezzel összefüggésben a fejlett ipari or­szágokat és Oroszországot tömö­rítő G8-csoport közelgő, Japán­ban tartandó csúcstalálkozójáról. A konkrét környezetvédelmi köte­lezettségvállalásokat mindeddig elutasító amerikai elnök a csúcsta­lálkozóra a hosszabb távú célok tekintetében engedményeket ígért. Az elmúlt időszakban nem mindig felhőtlen német-amerikai kapcsolatok mérlegét megvonva Merkel a búcsúzó Bush előtt bará­ti, közveüen és konstruktív vi­szonyról beszélt, kiemelve, hogy ez magában foglalta a nézetelté­rések őszinte megvitatásának le­hetőségét is. (MTI, SITA, ú) Európa a hárommillió választó döntésére vár Ma népszavaznak az írek ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Hamis az EU reform­szerződését ellenző erőknek az az állítása, hogy tárgyalni lehetne még a szerződés tartalmának mó­dosításáról - mondta az ír kor­mányfő, aki a népszavazás előtti utolsó órákat is arra használta fel, hogy az igenek mellett kampányol- jon. A referendum előtti utolsó saj­tóértekezletén Brian Cowen biza­kodóan nyilatkozott a népszavazás várható eredményéről, hangsú­lyozva, a legutóbbi közvélemény­kutatás adatai szerint az utóbbi na­pokban megfordult a közhangulat az igenlők javára. Kijelentette: minden írnek hazafias kötelessége igent mondani a szerződésre. A múlt pénteken még a szerződés el­lenfeleit mutatta többségben lévő­nek egy közvélemény-kutatás. Cowen konzervatív Fianna Fáil pártján kívül két ellenzéki párt - a Fine Gael és a Munkáspárt - is igen­re buzdította híveit. A reformszer- zódés ellenfelei - köztük a katoli­kus, nacionalista Sinn Féin - főleg azzal érvelnek, hogy Írország el­veszti szuverenitását, ha a szerző­dés érvénybelép, (m, ú) Hága köröztette a boszniai szerb háborús bűnöst Stojan Zupljanin (SITA/AP) Elfogták Zupljanint Belgrád. Elfogták tegnap Stojan Zupljanin volt boszniai szerb rendőri vezetőt, a hágai Nemzetközi Törvényszék által há­borús bűnök miatt még körözött négy vádlott egyikét. Ezt szerb igazságügyi források közölték. Bruno Vekarics, a háborús bűnök ügyében ítélkező belgrádi külön­leges törvényszék szóvivője a B92 rádiónak elmondta: Zupljanint a szerb főváros közelében vették őrizetbe, s átszállítják a törvény­szék belgrádi épületébe. Zupljani- non kívül még Radovan Karadzsi- csot, a boszniai szerbek egykori po­litikai vezetőjét, Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregpa­rancsnokot és Goran Hadzsics volt horvátországi szerb vezetőt körözi a hágai törvényszék. (MTI) Tizenhárom pakisztáni katona halt meg tegnap egy amerikai légicsapásban Feszültség az USA és Pakisztán között ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Kabul. Legkeve­sebb 13 pakisztáni katona életét vesztette tegnapra virradóra az afgán-pakisztáni határ pakisztáni oldalán, miután az afganisztáni koalíciós erők légicsapást mértek rájuk. Ezt hivatalos palusztáni biz­tonsági források közölték. Több mint 50 pakisztáni katona tartóz­kodott az afganisztáni Kunár tar­tománnyal szomszédos, Mohmand törzsi terület egyik határőrhelyén, amikor rakétacsapás érte őket. A pakisztáni hadsereg és a pa­kisztáni területre behatoló afgán hadsereg között tűzharc robbant ki. Az afgán kormány ellen harco­ló tálibok ezt megelőzően a hatá­ron átcsapva megtámadták az af­gán erőket, amelyek ellenoffenzí- vát indítottak. Maulvi Omar, a tá­libok pakisztáni szóvivője viszont azt állította, a tálibok azért tá­madták meg az amerikai és afgán erőket, mert őrposzt felállításába kezdtek a határ pakisztáni olda­lán. Mint mondta, a harcokban nyolc felkelő életét vesztette, ki­lencen megsebesültek. Médiaje­lentések szerint amerikai harci gépek két falura is légicsapást mértek, amelyekben civilek is meghaltak. A televíziók képeket mutattak a sebesültekről. A pakisztáni hadsereg közle­ményében éles szavakkal ítélte el, indokolatlannak és aljasnak mi­nősítette az afganisztáni nemzet­közi koalíció légicsapását. Ez volt a legsúlyosabb bírálat az amerikai hadsereggel szemben, amióta Pa­kisztán csatlakozott az USA vezet­te nemzetközi terrorellenes harc­hoz. A pakisztáni hadsereg hangsú­lyozta, ez volt eddig a Pakisztán ellen intézett legsúlyosabb ameri­kai fegyveres támadás, amelyben a legtöbb pakisztáni katona vesz­tette életét. A közlemény szerint az erőszakos akció megingatta az együttműködés alapjait, és két­ségbe vonta a pakisztáni katonák áldozatát, akik segítséget nyújta­nak a nemzetközi koalíció terror­ellenes harcához. Négy afgán civil - három nő és egy gyerek - meghalt az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció egyik tálibellenes akciójában Af­ganisztán keleti részén. (MTI, s, ú) Hollandia még nem akarja ratifikálni az EU-szerb társulási megállapodást Parlament van, kormány nincs ÖSSZEFOGLALÓ Hága/Belgrád. Megtartotta alakuló ülését tegnap a múlt hó­napban megválasztott szerb par­lament, miközben az új kormány- koalíció létrehozásáról még nem jutottak megállapodásra a tör­vényhozásba bejutott pártok. Az alakuló ülésen igazolták a parla­ment 250 képviselőjének mandá­tumát, majd felfüggesztették a törvényhozás munkáját. A szünet várhatóan az új kor­mánykoalíció megalakításáig tart. Egyelőre nem világos, hogy ki alakíthat kormányt Szerbiában, és az sem, hogy mikor. Az új par­lamenti elnök megválasztása - amely része lesz a koalíciós alku­nak - szintén várat magára. A szerb alkotmány értelmében a parlamenti pártoknak az alakuló üléstől számított 90 napban kell létrehozniuk az új kormánykoalí­ciót, ellenkező esetben új válasz­tásokat kell kiírni. A holland kormány még nem akaija ratifikálásra a parlament elé teijeszteni az EU-szerb stabi­lizációs és társulási megállapo­dást, mert Belgrád nem működik együtt teljes mértékben a délszláv háborús bűntettek ügyében eljáró hágai törvényszékkel - közölte Maxime Vertragen holland kül­ügyminiszter. A megállapodást, amely az uniós tagjelölti státus elnyerésének előfeltétele, április végén írta alá Szerbia az EU-val. Nem sokkal utána, májusban tar­tották a szerb parlamenti válasz­tásokat. Verhagen arra hivatko­zott, hogy Serge Brammertz, a törvényszék főügyésze - Carla Del Ponte utódja - csak korlátozott mértékű szerb együttműködésről tett legutóbb jelentést. (MTI, ú) RÖVIDEN Kínai elutasítás Peking. Kína tegnap ismét saját belügyének minősítette a tibeti kérdést, válaszul az USA és az EU előző napi csúcstalálkozójának nyilat­kozatára, amely lényegi pár­beszédet sürgetett Peking és a dalai láma között. A nyilatko­zat felszólította Kínát: hasson oda, hogy a tibeti emigráns kormány képviselőivel újra­indított tárgyalások mielőbb a lényegi kérdésekre irányul­janak. A májusi kínai földren­gés miatt elhalasztották a jú­nius 11-re tervezett hivatalos tárgyalásokat a láma küldöt­tei és a kínai kormány képvi­selői között. (MTI) Újabb három jóváhagyás Helsinki/Athén/Tallinn. A finn parlament tegnap el­söprő többséggel jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést. A do­kumentum szövegét három hónapon belül beterjesztik Tarja Halonen finn köztársa­sági elnök elé, hogy véglege­sen ratifikálja azt. Az észt, majd a görög törvényhozás­ban is tegnap, az esti órákban mondtak igent a szerződésre. Egyedül Írországban tartanak népszavazást a reformszer­ződésről, mert ezt az alkot­mány előírja. (MTI) Olajat a leszerelésért Panmindzson. Dél-Korea, az USA, Kína, Japán és Orosz­ország megállapodott abban, hogy felgyorsítják a segély cí­mén nyújtott oíajszállr'tásokat Észak-Koreának a nukleáris leszerelésért cserébe. A teg­napi bejelentés szerint az öt ország képviselői kedden ju­tottak erre a megállapodásra, egy nappal azelőtt, hogy a két Korea határán fekvő Panmin- dzsonban ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a phenjani kül­döttekkel. Phenjan a hatolda­lú tárgyalások keretében ta­valy egyezett bele nukleáris létesítményeinek felszámolá­sába egymillió tonna olajjal egyenértékű energiahordozó szállításáért és politikai en­gedményekért cserébe. No­vemberben el is kezdte legna­gyobb plutóniumelőállító üzemének leszerelését, de a folyamatot leállították, ami­kor az ötök vitatni kezdték, Észak-Korea betartotta-e ígé­retét, és valóban feltárta-e nukleáris programjának min­den elemét. (MTI) Váltságdíjat követelnek Szaloniki. Harmincmillió euró váltságdíjat követelnek túszuk elengedése fejében Jorgosz Milonasz görög iparmágnás elrablói. Ezt teg­nap közölték rendőrségi for­rások. A 49 éves üzletembert, a legnagyobb görög alumíni­umipari vállalat, az Alumil és az Eszak-görögországi Ipar­kamara elnökét keddre virra­dóra rabolta el három csuk­lyás fegyveres Szalonikiben, amikor gépkocsiján feleségé­vel együtt hazaérkezett. Az emberrablók egy hetet adtak a túsz családjának a váltság­díj kifizetésére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom