Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-07 / 132. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 7. Presszó 27 Ihos József: Kató nénitől nem tudok, de nem is akarok megszabadulni, hiszen a népszerűséget köszönhetem neki Csak a jó hangulat maradjon meg Beszélgetőtársam a sokak által csak Kató néniként iskabaré számára ír- W,*. tam jeleneteket. Úgy hozta a sors, hogy egy fóti kulturális rendezvényre, én mint „szerző” elkísértem a szereplőket. A véletlennek köszönhetően, az egyik jelenet szereplője, Pásztor Erzsi nem érkezett meg, és ott állt a stáb „Kató néni” nélkül. Én tudtam a szerepét, hiszen én írtam. Az öltöző tele volt népviselettel, én pedig beöltöztem Kató néninek. Hatalmas sikerünk volt. A ruha és a karakter rajtam maradt. így lett Józsefből Kató néni. A szerepből pedig azóta, sem mert Ihos József humorista. A találkára mindketten pontosan, a megbeszélt időpontban érkeztünk. Kató néni gyümölcslevet, én pedig kávét rendeltem a csinos pincérlánytól, aki a rendelt italt az asztalra téve, autogramot kért a népszerű humoristától. De lelkére kötötte, ne mint „Ihos”, hanem mint Kató néni dedikáljon. ALBERT JÓZSEF Ha Kató néni, akkor Szeszélyes évszakok. Természetesen Antal Imrére emlékeztünk. Mikor ismerte meg Imrét? Egészen pontosan 1979-ben. Ekkor volt a Magyar Rádióban, a Humorfesztivál, és Imre volt a műsor vezetője. A közös munkánk pedig a televízióban, a Szeszélyes évszakok című szórakoztató műsorban, 1987-ben kezdődött. Sőt, az igazsághoz az is hozzátartózik: Imrének köszönhetem, hogy életemben először a színpadra állhattam. 1978-ban, Kaposváron a helyi kul- tűrházban volt egy nagyszabású gálaműsor, amelyben Kertész Zsuzsa és Antal Imre lett volna a műsorvezető. Az érdeklődés hatalmas volt, két előadást kellett tartani, kétszer hétszáz embernek. Népművelőként dolgoztam a kul- túrházban, és segítettem a rendezvény háttérmunkájában. Székeket hordtam, belépőt szedtem, sürög- tem-forogtam. Talán egy órával a műsor kezdete előtt magához hívatott a művelődési ház igazgatója, és megparancsolta, azonnal menjek haza, borotválkozzam meg, vegyek fel öltönyt, mert én leszek a műsorvezető. Kertész Zsuzsa és Antal Imre autója valahol lerobbant. A lényeg, Imrének is köszönhetem, no meg a lerobbant autónak is, hogy így történt. Hogy lett Ihos Józsefből Kató néni? A nyolcvanas é- vek közepén, a Rádió„A valódi énemet soha nem engedte megmutatni, nem tett soha hitelessé. Amennyit adott, azért annyit el is vett. Mondhatom másképp is: Kató néni felfalta Ihost! (A szerző felvételei) tudok és nem is akarok megszabadulni. A népszerűséget köszönhetem ennek a szerepnek. Persze, hátulütői is vannak. A valódi énemet soha nem engedte megmutatni, nem tett soha hitelessé. Amennyit adott, azért annyit el is vett. Mondhatom másképp is: Kató néni „felfalta” Ihost! Egy érdekes példa: egy vidéki színházban ment egy darabom, a szünetben odajött hozzám egy helyi ember és megkérdezte: .józsikám, neked a szerző, Ihos rokonod?” Pedig voltam dalszerző és író is. írtam jeleneteket, saját kérésükre, Sinkovitsnak, Feleki Kamiinak és még Kibédinek is. A Kisváros című tévéfilmsorozat első 26 részét is én írtam. De ezekre senki nem emlékszik. Ha valaki meghall egy 16 évvel ezelőtti Ihos- kabarét, döbbenten hallgat. Tudomásul kell vennem, hogy én a Kató néni vagyok. Hogyan születnek a poénok? Kezdő humorista koromban egy csoporttal jártam az országot, és az akkori kollegáim a tanúim arra, hogy gyakran a kocsi hátsó ülésén születtek meg a poénok. Utazás közben mindig felolvastam nekik a számaimat, és ha röhögtek rajta, meghagytam, ha nem, akkor még „alakítgattam”. Őket el is neveztem Szonda-Ihosnak. Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy én alkottam az utóbbi időben a legtöbb ismert kabaréfigurát, Kató nénit, Én, a Gyula, meg az Ottót, Juliska-Mariskát. Sajnos, ma egyre kevesebben kíváncsiak a magyar humorra. Más lett a humor, másfajta hangsúlyt kap ma, mint régebben. Ma az számít jó humornak, amin nem kell sokat gondolkodni. Éppen ezért vagyunk rákényszerítve, hogy az olcsóbb humort képviseljük. Mi lehet a cél? Az, hogy a közönség azzal a jó hangulattal, jó kedvvel térjen haza, amit a jó előadásnak köszönhet. Nem baj, ha elfelejti a poénokat, csak a jó hangulata maradjon meg. A mai szisztematikus világ más irányba neveli a mai fiatalokat, mint kellene. Nem vagyok nagyon optimista. Mi a véleménye az úgynevezett sztárokról? Röhejes, és felháborító, hogy a médiák ezt a jelzőt, ameíy régen azt jelentette, hogy valaki hatalmas tehetség, ennyire a sárba taposták. Ezek, akikre ön is gondol, a régi nagyoknak (Márkus, Lata- bár, Kabos, vagy akár jelenleg Gálvölgyi, Törőcsik, Tahi Tóth) a táskájukat sem vihetnék. Ezek mind nagy nullák. De a médiának köszönhetően, ügyes „üzletemberek”, akik ostobán okosak. Erről jut eszembe a következő érdekes történet, amelynek fül- és szemtanúja is voltam. Az egyik bulvárlap munkatársa interjút készített K. T.- vei. Az újságírónak az volt a kérése, hogy a „sztárhölgy” a fotón a megszokotthoz képest teljesen más pózban álljon a fényképezőgép elé. Amire „sztárunk” közölte, hogy rendben, de ennek ára van, 60 ezer forint. A lap munkatársa azonnal felhívta a főszerkesztőt, és közölte vele az árat. Végül megegyeztek 50 ezer forintban, és a képen a „sztárhölgy”, teljesítette a fotós kért beállását. Szégyen! Mivel foglalkozik jelenleg? Nem kellek a kereskedelmi tévéknek, de az MTV-nek sem. Ki- pateroltak engem is. Jelenleg színpadi művel foglalkozom, Kabos Gyula emlékére szeretném elkészíteni a forgatókönyvet, amelyben Bajor Imre játszaná a legendát. Jelenleg ettől függetlenül két tévével folytatok tárgyalásokat. Saját magam producereként szeretném végezni a munkámat. Interaktív Kató néniben gondolkodom, és egy teljes estét betöltő Ihos-kabaréban. Terveim szerint ezzel a produkciómmal szeretném, bejárni az egész Felvidéket, még ebben az esztendőben. Remélem, a régi barátaim még kíváncsiak lesznek rám és Kató nénire.
