Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-06 / 131. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 6. Kertészkedő 15 A megfelelő mules átereszti a csapadékot, de megakadályozza a talaj túl gyors kiszáradását Évszakonként eltérő talajtakaró A mules a szépségen túl számos hasznos tulajdonsággal is bír (Fotó: Hocsi) A zsebkendőnyi kertek terjedésével úgy tűnik, egyre többen alkalmazzák immár nálunk is a talajtakarást dekorációs célzattal. A mules használatával ugyanis vonzóbbá tehetjük kertünket. Ugyanakkor a talajtakaró a szépségen kívül számos hasznos tulajdonsággal is rendelkezik. A legfontosabb a talaj védelme a külső, káros hatásokkal szemben. ÖSSZEFOGLALÓ A talaj általában csak nehezen tudja befogadni a hirtelen lezúduló csapadékot, így a növények nyári záporok esetén csak alig jutnak vízhez, miközben a melegben a nedvesség gyorsan elpárolog, még mielőtt a növények azt fel tudnák venni. A megfelelő talajtakaró átereszti a talaj felé a csapadékot, de megakadályozza a túl gyors elpárolgást. A növények így több csapadékhoz jutnak, ezért a talajtakaróval fedett területen kevesebbet kell locsolni. A mules védelmet tud nyújtani a gyomnövények terjedésében is. A gyomnövények magvai a talaj felső rétegében várják az ideális körülményeket arra, hogy kibújjanak. A talajtakaró használatával kedvezőtlen feltételeket teremthetünk a gyomok kifejlődéséhez. Ilyen feltétel például a fényhiány (minél tömörebb a mules, annál hatékonyabb) valamint az enyhén savas kémhatás és a meleg (ezt általában a természetes anyagok bomlásával lehet a legkönnyebben elérni). A szerves anyaggal történő talajtakarásnak, a mulcsozásnak télen és nyáron eltérő szerepe van. A nyári mules megvédi a talajt a túlzott felmelegedéstől, a kiszáradástól, kordában tartja a gyomokat és tápanyagot szolgáltat a talajnak. Télen a talaj túlzott hőmérséklet- ingadozását mérsékli, amely elsősorban az újonnan telepített növények hajszálgyökereit károsíthatja a hideg évszakban. Nyáron és télen az eltérő funkció miatt a felhasznált talajtakaró anyagok is különböznek egymástól. Nyáron gyorsan bomló lombföldet, komposztot, szénát és a fűnyesedéket használjunk, amit majd ősszel bedolgozunk a talajba. Ezzel szemben télen lassabban lebomló, durvább frakciójú szerves anyagot, például tőzeget, szalmát, hullott lombot, faapríté- kot és fenyőkérget terítsünk szét a iák, cserjék és évelők körül. A leggyakrabban az alábbi szerves anyagokat használjuk talajtakarás céljára: Fenyőkéreg-zúzalék: Esztétikusjó vízáteresztő- és víztartó-képességű anyag, elnyomja a gyomokat. Nagyságtól függően 5-8 centi- méteres rétegben kell elteríteni. Magas gyantatartalma miatt nehezen bomlik le, ezért kétévente el kell távolítani a területről. A földi- giliszták nem kedvelik, de távol tartja a talajlakó kártevőket. Többféle fenyőfajból készülhet, a legolcsóbb a luc, a legdrágább a vörösfenyő kérge. Savanyító hatású. Faapríték: Viszonylag mutatós, lassan bomló, jó vízáteresztő, víztartó és gyomelfojtó anyag.. 5-10 centiméteres rétegben kell leteríteni. Környezetbarát, időjárásálló. Dekorációs célra természetbarát színezőanyaggal festett vörös, sárga, barna és fekete színű faapríték is kapható a kereskedelemben. Gyakran használják játszóterek burkolására gyöngykavics helyett. Fűnyesedék: Nyersen csak vékony, 1-2 centiméteres rétegben elterítve célszerű használni, mert rothad és akkor kellemetlen szagú. Nyáron a rövid kaszálék a gyepen hagyható, árnyékol és tápanyagot, nedvességet is pótol. Ha nagy mennyiség keletkezik belőle, durvább anyaggal (faaprí- tékkal, újságpapírral) keverve a komposztra szórható. Komposzt: A kertekben keletkezett és megfelelően kezelt szerves hulladékból képződő magas szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag. A komposzt haszna a könnyen felvehető tápanyagtartalmán kívül az, hogy javítja a talaj szerkezetét, és kedvező víz-levegő arányt alakít ki a növények gyökerei számára. A félig bomlott komposzt 3-8 centiméter vastag rétegben a cserjék és a fák köré szórható, jó árnyékoló és vízvisszatartó. Gyorsan lebomlik. Tőzeg: Viszonylag tetszetős takaróanyag. 2-3 centiméter vastagon javasolt elteríteni. Jó gyomelfojtó és hőszigetelő, de rossz víztartó és vízáteresztő-képességű anyag. Szárazon kijuttatva az öntözővizet magába szívja, illetve elvonja a nedvességet a talaj felső rétegétől. Tápanyagot nem szolgáltat, megfelelő vízpótlás mellett kötött talajok szerkezetének javítására, mészkerülő növények (havasszépe, áfonya, erikafélék, hortenzia) talajának savanyítására alkalmas. Fenyőtű: Mutatós mulcsanyag, amelyet 3-4 centiméter vastagon célszerű elteríteni. Kiváló vízáteresztő, jó vízmegtartó, gyomelnyomó és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Savanyítja a talajt, így a savanyú talajt kedvelő fenyőfélék és hangák tőtakarására alkalmazható. Lassan lebomló anyag, magas gyantatartalma miatt a földigüiszták nem kedvelik. Szalma: Szálasán 15-20, aprítva 3-5 centiméter vastagságban célszerű elterítem. Elsősorban szamóca- és paradicsomtermesztésnél használják a termés tisztaságának megóvása érdekében. Csak kalásznélküli szalmát szabad használni, mert a kipergő magból kikelő gabona gyomosít. Rendkívül gyúlékony, ezért rendszeresen nedvesíteni kell! Lassan bomló anyag, bomlását nitrogéntartalmú műtrágya adagolásával lehet serkentem. Hullott lomb: Önmagában és más anyaggal, például faapríték- kal vagy tőzeggel keverve is alkalmazható. 10-15 cm vastagságban javasolt szétteríteni. Legjobb felaprítva használni. Lassan bomló, jó tápanyag-szolgáltató anyag. A természetes eredetű anyagok közül használható még az összetört dióhéj, a fűrészpor, a szőlővenyi- ge-nyesedék, a jutaszövet, valamint a zöldtrágya-növények, illetve talajtakaró (gyeppótló) évelők. Sokféle típusú, fajtájú és színű mules létezik. A porhanyós, vöröses színű cédrusmulcs kellemes illatú és bármüyen fa vagy újonnan ültetett talajtakaró növény alá kijuttatható. Ótt, ahol a földből kibújó hajtásokra számítunk, vékonyabb legyen a mulcsréteg. Ne fojtsuk meg a növényt azzal, hogy közvetlenül a gyökérnyak köré mul- csot halmozunk. A muksót körültekintően kell alkalmazni azoknál a hagymás növényeknél, amelyek levélzete még nem fejlődött ki, illetve a virágzás után már elszáradt. Esetleg használjunk eltérő színű talajtakarót. Vendégeink többsége nem fogja észrevenni a mules kijuttatásában mutatkozó különbséget, mi viszont ősszel is tudni fogjuk, hol is vannak a hagymáink. (PE, HH, KT) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL '1 ; . ’ s- . í;íi» 1 V' v;c g Mire allergiás a kutya? Van egy 6 éves spániel kutyánk. Egy ideje foltokban hullik a szőre, és állandóan vaka- ródzik. Az állatorvos allergiára gyanakszik. Azt szeretnénk megkérdezni, mire lehet a kutya allergiás? Kovács R. DR. NAGY KORNÉL Kutyáknál is nagyon gyakoriak a különböző allergiák kiváltotta bőrgyulladások. Előfordul, hogy az allergiát bolha okozza, de nem ritkák az inhalációs (belégzési), valamint az ételek által kiváltott allergiák (tápallergia) sem. Egyéb allergiás bőrgyulladások (pl. kontakt-allergia, egyéb rovarok, gyógyszerek, hormonok és baktériumok okozta fokozott érzékenység) a kutyáknál ritkábban fordulnak elő. A bolhák a kutyák egyik legjelentősebb külső élősködői, alig van olyan kutya, amely ne találkozott volna velük. Csak a kifejlett bolhák paraziták, csak időszakosan tartózkodnak a gazdaállaton. Életük nagyobbik részét a környezetben töltik. A kifejlett bolhák a mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot, a vérszívás után kis gyulladásos duzzanat alakul ki a bőrön. A legjelentősebb kártételük az ún. bolhaekcéma. Vérszíváskor a bolhanyállal fe- héije jellegű anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bőr alkotóelemeihez kapcsolódva allergi- zálják a szervezetet. Enyhe esetekben a kutya néha vakaró- dzik, súlyos esetben a kutya percek alatt kinyalja testfelületének tenyérnyi részét. A jellegzetes bolhaekcéma esetén a háti és ágyéki részen, valamint a faroktőnél nagy területre kiterjedő, nedvező börgyulladás és szőrhullás látható, amely szűnni nem akaró vakaródzással jár. Az állatok testüket harapdálják, dörzsölik. A bolha okozta allergiás reakció gyakori, egyes kutyafajtáknál a bolhaekcéma gyakrabban fordul elő, mint más fajtatársaiknál. A fokozott érzékenység inhalációs allergének hatására is bekövetkezhet. Az első klinikai jelek (az arc, a hónalj és a lágyék dörzsölése, a végtagok rágcsá- lása, a külső hallójárat gyulladása, ritkábban kétoldali könnyfolyás és tüsszögés) általában 1-3 éves kutyákban jelentkeznek. Ahhoz, hogy a betegség kezelhető legyen, először meg kell határozni a kiváltó okot. Ehhez nyújtanak segítséget az intradermális-bőrpró- bák. A vizsgálat során a feltételezett inhalációs allergén kivonatát a bőrbe fecskendezzük, és vizsgáljuk az általa kiváltott reakciót. A belélegzési allergiák lehetnek időszakosak és tartósak. Az utóbbit okozhatják poratkák, penészgombák, lenvászon, gyapot, gyapjú, toll stb. A szezonális allergiákat általában különböző növények (fű- és fafélék, valamint gyomok) okozzák. Leggyakoribb allergénnek a boíjúpázsit, angol peije, csomós ebír, réti csenkesz, réti zab, fehér akác, kocsányos tölgy, nyírfa, fűzfa, pitypang, fekete üröm, réti margitvirág, csalán és útifű számít. De okozhat allergiás tüneteket a mocsári tippan,- réti perje, pelyhes selyemperje, bükk, kőris, éger, mogyoró, fenyő és sóska. Az ételallergiák ritkák, ezek nem szezonális vakaródzással járó bőrgyulladást okoznak. Tápallergiára gondolhatunk gyógyszeres kezelésre nem javuló, ismeretlen eredetű, viszketéssel járó bőrgyulladás vagy idült hasmenés, esetleg hányás esetén. Ezekben az esetekben a kutyák a táplálék egyes, általában fehéije alkotórészeire mutatnak túlérzékenységet. Bár a tápallergia a légzőrendszerben és a központi idegrendszerben is működészavart okozhat, inkább bőrelváltozások, ritkábban emésztőszervi tünetek állnak a kórkép előterében. A nem szezonális vakaródzás a pofatájékon, a füleken, lábakon és a test hátsó részeken a leggyakoribb. Előfordul még a külső hallójárat gyulladása, bőrkiütések és bőrpír is. Elhúzódó esetben a másodlagos krónikus elváltozások (pl. a bőr elszíneződése, gennyes bőrgyulladás, sömör- képződés stb.) jellemzőek. Az emésztőszervi tünetek megjelenésekor régóta tartó hányás, krónikus hasmenés a feltűnő. A nagyon ritka légzőszervi tünetek nem jellemzőek. Az allergiák kezelésénél természetesen elsődleges a kiváltó kórok kiküszöbölése. Ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, csak akkor forduljunk az állatorvosi gyakorlatban használatos viszketéscsillapítókhoz. Ám ha lehetőségünk van rá, mindenképp érdemes elvégeztetni a különböző allergiás próbákat, amelyekkel megtalálhatjuk az allergiát kiváltó allergént. PIACI ÁRSÍTA sárgarépa Pozsony június 4-én 15-20 Sk/cs Komárom június 4-én 12-20 Sk/cs Rimaszombat június 4-én 30 Sk/kg Zselíz május 28-án 15 Sk/cs Losonc május 29-én 29 Sk/kg, 17-18 Sk/cs Szepsi június 4-én 30 Sk/kg Kassa június 4-én 26 Sk/kg,10-15 Sk/cs. petrezselyem 15-20 Sk/cs 18-20 Sk/cs 55 Sk/kg 16 Sk/cs 45 Sk/kg, 18 Sk/cs 50 Sk/kg 69 Sk/kg, 10-15 Sk/cs. burgonya (korai) 14(25) Sk/kg (25) Sk/kg 10(22) Sk/kg (25) Sk/kg (20-28) Sk/kg 10 Sk/kg 7 (25) Sk/kg tojás 4 Sk/db 3-3,40 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 2.80-3,80 Sk/db 3.30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 22 (120) SK/kg 18-20 Sk/kg (3-5) Sk/db 30 (110) Sk/kg 20 (110) Sk/kg 18-22 (120) Sk/kg 24 (90) Sk/kg 14(110) Sk/kg zeller 16 Sk/db 15 Sk/db 20 Sk/db 15 Sk/db 24 Sk/kg 36 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 100-110 Sk/kg 5-12 Sk/db 100 Sk/kg 6-8 Sk/db 40-85 Sk/kg, 5-8 Sk/db 86 Sk/kg 69-90 Sk/kg paradicsom 54-70 Sk/kg 55-58 Sk/kg 60 Sk/kg 75 Sk/kg 49-65 Sk/kg 40 Sk/kg 34-69 Sk/kg kelkáposzta 40 Sk/kg X 30 Sk/kg 15 Sk/db 20 Sk/kg 46 Sk/kg 22 Sk/db cseresznye/szamóca 50/120 Sk/kg 20-40/70-80 Sk/kg 40/70-90 Sk/kg 70 Sk/kg/x 20 Sk/7dl, 70-80 Sk/kg x/60 Sk/kg 80/55-80 Sk/kg alma/körte 50/x Sk/kg X 35-39/x Sk/kg 25/x Sk/kg 42/39 Sk/kg 40/x Sk/kg 25-55/x Sk/kg retek/új hagyma 10/10-14 Sk/cs 10/6-8 Sk/cs 20 Sk/kg/10 Sk/cs x/10 Sk/cs 10/10 Sk/cs. 13/13 Sk/cs 15/10-12 Sk/cs méz (dióbél) 120-140 (220) Sk/kg 90-130 (200) Sk/kg 120-140 (250) Sk/kg 120 Sk/kg (x) 120-130 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (260) Sk/kg fejes saláta 14 Sk/db 6-8 Sk/db 14 SK/db 5-8 Sk/db 10-15 Sk/db 20 Sk/db 5-10 Sk/db karalábé/zöldborsó 10-12 Sk/db/50-70 Sk/kg 6-8 Sk/db/40 Sk/kg 10 Sk/db/x 15 Sk/db/x 12-15 Sk/db/40—45 Sk/kg 15 Sk/db/x 8-15 Sk/db/60-90 Sk/kg
