Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-06 / 131. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 6. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR HÍRLAP Mind Gyurcsány Ferenc, mind Kóka János környezeté­ben számolnak azzal, hogy az SZDSZ eddigi elnöke alulma­rad a liberális párt szombati vezetőválasztásán: ha így tör­ténne, Kóka kivinné a liberális parlamenti frakció túlnyomó részét Fodor Gábor alól - írta a Magyar Flírlap. A kormány­fő-pártelnök és az SZDSZ elnö­ke folyamatosan egyeztet poli­tikai pozíciója megőrzéséért. Ha a liberálisok tisztújító küldöttgyűlésükön nem Rókát választanák újra, vagy Fodor nem meggyőző fölénnyel nyerne, a pártelnök szétsza­kíthatja a frakciót. A képvise­lőcsoport kétharmada Kóka- párti, ill. Fodor-ellenes. Kóka a hozzá csatlakozó képvise­lőkkel megegyezne a kisebb­ségi szocialista kormány tá­mogatásáról, s ezzel stabili­zálná Gyurcsányt. (mti) Igaz, hogy magányos vagyok, de legalább a nemzetiségi gondok nem gyötörnek (Peter Gossányi karikatúrája Gusenbauer helyzetét nehezíti, hogy a befolyásos tartományi vezetők egy része is ellene fordult Zuhant az osztrák kancellár népszerűsége Korábban nem tapasztalt mélységbe zuhant az oszt­rák kancellár népszerű­sége: egy tegnap ismerte­tett felmérés szerint a megkérdezettek viszony­lagos többsége azt szeret­né, ha Alfred Gusenbauer távozna mind a kormány, mind a szociáldemokrata párt (SPÖ) éléről. MT1-HÁTTÉR A News hírmagazin legfris­sebb számában közzétett közvé­lemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az osztrákok csupán 27 százaléka akarja, hogy marad­jon, 49 százalékuk szerint men­nie kellene. Saját pártján belül is azok vannak többségben, akik­nek elveszítette a bizalmát: az SPÖ-tagok alig 39 százaléka pár­tolja, hogy folytassa a munkáját. A felmérés szerint főleg az idő­sebbek elégedetlenek a kancel­lár-pártelnök teljesítményével. Az ötven éven felüliek 55 száza­léka úgy véli, jót tenne az ország­nak, ha Gusenbauert leváltanák. A kancellár személyével szembeni kifogások tükröződnek a SPÖ támogatottságának csök­kenésében is. A legfrissebb ada­tok szerint a 2006-os parlamenti választáson győztes pártra a szavazóknak csupán 28 százalé­ka adná a voksát, míg a kor­mánykoalíció kisebbik partneré­re, a néppártra (ÖVP) 34 száza­lék szavazna, ha most tartanák a választásokat. Az SPÖ szemszögéből fölöt­tébb kedvezőtlen közvélemény­kutatási adatok néhány nappal azután láttak napvilágot, hogy nyílt lázadás tört ki a párt veze­tőségében Gusenbauerrel szem­ben. Bár korábban is elhangzot­tak már bírálatok a pártelnök címére vezetői stílusa és felelőt­len kiszólásai miatt, a hét végén a párt elnöksége nemcsak szem­beszállt vele, hanem meghátrá­lásra is kényszerítette. Az ok az az új modell volt, amelyet a kormány hosszú egyeztetések után dolgozott ki a nyugdíjrendszer karbantartásá­ra: a tervezet kötelező intézke­déseket irányoz elő a szociális minisztérium részére, ha nő a hatvanöt éves korban várható élettartam, illetve romlik a nyugdíjalap bevételi-kiadási aránya. A megállapodás bejelen­tése után az SPÖ-n belül kitört a vihar; Gusenbauernak szemére vetették, hogy olyan egyezség­hez adta a hozzájárulását, ame­lyet pártjával korábban nem be­szélt meg. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az „automatikus nyugdíj­kiigazítás” ügyében ne a kormá­nyé, hanem a parlamenté legyen a döntő szó. A tiltakozás hullá­mai olyan magasra csaptak a párton belül, hogy össze kellett hívni az elnökség ülését. A testü­let végül leszavazta a kancellárt, további egyeztetéseket írva elő a számára. A kormány szerdai ülé­sén nem is tudták véglegesíteni a modellt, a döntést el kellett napolni. A történtek érthető módon új­ra homokot szórtak a kormány­gépezet kerekei közé, és a koalí­ciós partner képviselői - gúnyos megjegyzések kíséretében - tüs­tént kétségbe vonták mind a kancellár, mind az SPÖ kor­mányzási képességét. Gusenbauer helyzetét nehezí­ti, hogy a befolyásos tartományi vezetők egy része is ellene for­dult. Az egyik legnépszerűbb SPÖ-politikus, Gabi Burgstaller salzburgi tartományi elöljáró kenyértörésre vitte a dolgot, és bejelentette, hogy szakítása je­léül már nem kíván pályázni az elnökhelyettesi tisztségre. Dön­tése további repedéseket okozott a párton belül: vannak, akik tá­mogatják, vannak, akik ellenzik „zászlóbontását”. A sajtóban megszólaló elem­zők egyike-másika megkérdője­lezi, hogy Gusenbauer egyálta­lán ki tudja-e húzni az SPÖ ok­tóberi grazi kongresszusáig, vagy már előbb távoznia kell. A Newsban közölt felmérés szerint szóba jöhető utódként három szociáldemokrata politikust em­legetnek: Gabi Burgstallert (to­ronymagasan ő a favorit), vala­mint Wemer Faymann közleke­dési és Erwin Buchinger szociális minisztert. Igaz, hogy a bizottság állapítja meg a prioritásokat, de a Hamász dönt Virágzik az üzemanyag-feketepiac MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jászir Abu Atta egy zöld jegyet szorongat a kezében, ennek el­lenértéke mindössze 30 liter gáz­olaj. „Ez alig két napra elég ne­kem, ráadásul el kell pazarolni be­lőle, hogy az ember felvehesse az üzemanyagjegyet” - morogja. A vezetői engedélyek gázai iro­dája, ahol e jegyeket osztják, fo­lyamatosan tele van. A Gázai öve­zetet fennhatósága alatt tartó Hamász egy hónapja jegyre adja a benzint az Izrael által bevezetett drasztikus csökkentések miatt. A gépkocsi-tulajdonosoknak re­gisztráltatniuk kell magukat a Hamász-hatóságoknál évi 1500 sékelért (kb. 460 dollár), hogy a benzinadagokra jogosultak lehes­senek. A mennyiség azonban cse­kély: magánszemélyeknek kéthe­tente 20 liter dízel jár, a vállalko­zások gépkocsijainak és a taxiknak 30, illetve 40 liter hetente. A hiány következménye: robbanásszerűen nő a feketepiac, amelyet a Gázai övezet és Egyiptom közötti alag­utakon keresztül folyó csempészet táplál. De vannak olyanok is, akik kéz alatt, aranyárban adják el újra a kiadagolt üzemanyagot. A kevésbé szerencsések földi­mogyoró-olajjal töltik meg tankja­ikat, amitől iszonyú bűz lesz Gá­zában: a terület olyan lesz, mint egy óriási fritőz, hacsak nem jár­nak az emberek kerékpárral. „Az embereknek nincs más vá­lasztásuk, kénytelenek közleked­ni. így aztán a feketepiacon szer­zik be az üzemanyagot” - magya­rázza a buszsofőr Jászir. A ritka, még nyitva tartó ben­zinkutak előtt - talán húsz lehet ilyen a területen a létező 160-ból - több tucatnyi kocsi áll sorban. Van, aki több napot is tölt ott, elő­fordul, hogy a kocsijában alszik. , Amíg hiány lesz, fenntartjuk az adagolást, ez mindenkinek az ér­deke - szögezi le Haszan Okása, az iroda vezetője. - Természetesen az emberek elégedetlenek. Amikor a halászoknak adunk, a földművelők morognak, és viszont.” Ahmed Ali, a Gázai övezeti olajhatóság vezető­je szerint a terület csak 800 ezer li­terdízelt és 70 ezer liter benzint kap hetenként. „Ez a tavaly normális körülmé­nyek között kapott dízelnek csu­pán 30 és a benzinnek 60 száza­léka” - teszi hozzá Mahmúd Hu- zandar, a gázai benzinkutak szak- szervezetének alelnöke. Okása el­ismeri, hogy a feketepiac valóság Gázában, az emberek 30-40 szá­zaléka itt adja el újra a benzinje­gyeit. Az iszlamisták, akiket Izrael az­zal vádol, hogy nagy mennyiségű benzint halmoznak fel saját szük- ségleteikre, kategorikusan cáfol­nak. „Csak a mennyiség 4-5 száza­lékát tartjuk fenn a kormány szükségleteire. Mindenki fizet, még az ellenállás is úgy vásárolja a benzint” - állítja Ahmed Ali, aki szerint minden szállítmányt ki­osztanak. Hozzáteszi, hogy bi­zottságot hoztak létre, amely megállapítja az előnyt élvező szektorokat, mint az egészségügy, a vállalatok, a mezőgazdaság vagy a sajtó. Huzandar szerint igaz, hogy a bizottság állapítja meg a prioritá­sokat, de a Hamász dönt. Úgy véli, a Hamász gyengítését célzó izraeli politika csak erősíti azt., A szürke kártyák regisztráltatása a Ha­másznál legitimitása elismerésé­nek egy formája, s ezáltal meg­töltheti a kasszáját” - mondja. Egy, a Hamász berkeiből szár­mazó forrás szerint ez az eljárás önmagában havi egymillió dollárt hoz az iszlamista mozgalomnak. GLOSSZA Gondolkozz globálisan! MOLNÁR IVÁN Nem irigylem Jaroslav Izák környezetvédelmi minisztert. A Szlo­vák Nemzeti Párt képviselőjeként olyan tárcát kell vezetnie, amelynek szinte semmilyen beleszólása nincs a nemzetközi kör­nyezetvédelmi témákba. Globális felmelegedés, környezet- szennyezés, üvegházhatás, károsanyag-kibocsátás? Csupa olyan téma, amelyben egy olyan kis ország hangja, mint a miénk még a szomszédokhoz sem hallatszik el. Szlovákia például elenyészően kevés széndioxidot bocsát ki, így még az Európai Unió kibocsátás­kereskedelmi rendszerének első fázisára meghatározott kvótákat sem használtuk fel. Az idén kezdődő második fázisra is csak 41,3 millió tonnás éves kvótát kértünk, Brüsszelben azonban ezt sem ismerték el, és csak kemény tárgyalásokkal sikerült kiegyeznünk 32,6 millió tonnás kibocsátást. Az alkudozást a Kiotói Jegyzőkönyvre hivatkozva folytatják, amely azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszak­ra legalább 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gá­zok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A világ legnagyobb légszennyező állama, az Egyesült Államok azonban nem csatlako­zott az egyezményhez, míg más nagy szennyezők, mint például India vagy Kína csatlakoztak ugyan, ám nekik jelenleg még nem szükséges a széndioxid-kibocsátásukat visszafogniuk. A magas olajárak miatt Kína, India és az Egyesült Államok ráadásul azon gondolkodnak, hogy megvalósítják régi álmukat, vagyis az egye­lőre olcsó szénből készítenek üzemanyagot. Kína az év végére már be is indíthat egy ilyen feldolgozót, az Egyesült Államokat pedig már csak a környezetvédők heves tiltakozása fogja vissza. A ha­talmas környezetszennyezéssel és vízfogyasztással járó, angol rö­vidítéssel CTL-nek (coal-to-liquid - szénből folyékony üzemanya­got) nevezett technológiát nagyobb mértékben mindeddig csak az apartheidpolitikája miatt korábban embargó alá vont Dél-afrikai Köztársaság és a második világháborús náci Németország vette igénybe, miközben még a technológiát szorgalmazó szakemberek is elismerik a káros hatását. Mit tehet ilyen esetben a törpeországnak számító Szlovákia kör­nyezetvédelmi minisztere. Valljuk be őszintén: semmit. Épp ezért „büszkék” lehetünk Jaroslav Izákra, hogy mégsem ül tétlenül. „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” - vallja Izák, aki a saját kis szlovák szemétdombján nagyhatalmi játszmába kezdett. Már korábban felvette a harcot a hazai erdők jövőjéért aggódó környezetvédőkkel, és nem kíméli az állatvédőket sem. E héten szerdán pedig valódi nagyhatalmi tettre szánta el magát. A tárca - a környezetkímélő motorokra hivatkozva - lehetővé tette a Toyota gépkocsigyártónak, hogy a minisztérium épületében ingyenesen népszerűsítse az autóit az újságírók előtt. Hasonló, benzin-elekt­romos meghajtású kocsikat ugyanakkor Szlovákiában a Honda is forgalmaz, ezt azonban a minisztérium nem szólította meg, rá­adásul a miniszter és alkalmazottai a lehető legnagyobb környe­zetszennyezést okozó járműveken közlekednek. Izák felismerte, hogyan kell egy komoly környezetvédelmi miniszternek viselked­nie. Csak így tovább! FIGYELŐ m&msemmmwmBmm'ftmasm'mmmemmmmmmmmmimm® Lappangó antiszemitizmus A magyarországi antiszemi­tizmusról írt cikket a The New York Times című amerikai napi­lap, felidézve a budapesti Hollán Ernő utcai jegyirodát ért atroci­tásokat és az ezekkel kapcsola­tos tüntetéseket. Látszólag egy szélsőségesen jobboldali rock­együttes koncertje váltotta ki a támadásokat és a tüntetéseket, emlékeztetve minket arra, hogy a kultúra nem a liberálisok kizá­rólagos területe, főleg nem Eu­rópában - úja Michael Kimmel- man a „Lappangó antiszemitiz­mus csúfítja el az élettel teli Magyarországot” című cikké­ben. A szélsőségesek ezerfős tüntetésére és a rendőrsorfal másik oldalán demonstráló há­romezer antifasisztára utalva a szerző úgy véli: az embernek nehéz eldöntenie, hogy elked- vedenítse-e a nagyszámú neo­náci vagy érezzen bátorítást a még nagyobb tömegű ellenzé­küktől. A felszín alá nézve kide­rül, hogy a magyarországi szél­sőjobboldal alaposan dokumen­tált előretörése mellett a zsidó kultúra szintén egyre jelentő­sebb. Antiszemitizmus létezhet egyeüen zsidó jelenléte nélkül is, ez már többször bebizonyo­sodott a történelem során - áll az írásban, amely szerint a rock­együttes elérte a célját anélkül, hogy egyeüen hangot játszott volna. Kerényi György, a Magyar Rádió producere, az első buda­pesti roma rádió alapítója azt mondta: az az ellenkultúra, amellyel ő egyetemi tanítványai körében találkozik, gyakran egy régi európai avantgárd hagyo­mányból táplálkozó nacionalis­ta, jobboldali kultúrának tűnik. Lehet, hogy azért van ez, mert a spektrum másik oldalán hiány­zik a politikai elkötelezettség? - teszi fel a kérdést Kimmelman. György Péter esztéta, médiakri­tikus, egyetemi docens szerint is ma sokkal több antiszemita megnyilvánulás tapasztalható Magyarországon, mint koráb­ban. ,A kommunizmus kezdeti évei után zsidónak lenni magán­ügynek számított. A többpárt­rendszer kezdetén azonban nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy társadalmi vitát folytassunk er­ről. Most egybeesik több dolog: a kormány instabilitása, a minisz­terelnökkel szembeni gyűlölet és az, hogy a zsidó kultúra egyre szembetűnőbb. Kiemelkedett egy új zsidó nemzedék, amely­nek tagjai zsidóként viselked­nek” - mondta György Péter. Mráz Ágoston Sámuel, a Néző­pont Intézet elemzője egy kicsit másképp látja a helyzetet: „Ki­alakult egyúj zsidó pluralizmus, és Budapesten virágzik a zsidó kultúra. Az embereknek több alkalmuk van nyíltan kimonda­ni gondolataikat, bár szerintem nem egyértelmű, hogy nőtt az antiszemitizmus”, (mti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom