Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 5. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Heringh Veronika hobbifutó? „Futás után újjáéledek” Csilizpatasi alapiskolásként kézilabdázott, tűzoltó versenyekre járt. Kiskora óta sportoló szeretett volna lenni, de a vágya nem teljesült. Vidéki kislány lévén talán lehetőség híján. URBÁN KLÁRA Kisfia születése után hat héttel kezdett aerobikozni Csallóközldir- tön, később Dunaszerdahelyre is eljárt hetente egyszer-kétszer. Igazi nagy szerelme azonban a futás volt. Veronika, aki egy német hob- biszerszám-gyártó cégnél dolgozik, azt mondja, mindig is szeretett futni. Ma már a maratoni távnál tart. „A munkahely, a stressz, a kudarcok - folyton gyengének, elesettnek éreztem magam, nem volt önbizalmam. Fogtam egy olcsó cipőt és a bicajomat, s elmentem futni - hát, ilyen egyszerű. Nagyon szeretem a természetet, ha valami bántott, nem kiabáltam, nem dühöngtem, egyszerűen kaptam magam, és indultam. Általában azt az üzenetet hagytam az asztalon, hogy egy óra múlva jövök.” A félje soha nem csadakozott. „Ő nem szeret sportolni, viszont segít eljutni a versenyekre, és lelki támaszt nyújt. Mindig egy szál magam mentem futni, szeretek egyedül lenni, a fárasztó munka után kiszellőztetem a fejem, mire visszajövök, teljesen más emberré válók.” Mi okoz stresszt egy harmincéves fiatal hölgynek? „Ügy alakult, hogy a szülési szabadság után munkába kellett állnom, műszakra jártam, ráadásul volt egy haláleset is a családban meg különböző problémák. Nagyon nehéz volt a visszatérés, a munkában is gondok voltak, úgy éreztem, nehezen találom a helyem. Egy szép napon azt mondtam, hogy elég, s nekivágtam az edzésnek.” Egyesek, ha összecsapnak fejük fölött a hullámok, depresszióba esnek, egyik orvostól a másikhoz járnak, vagy nem járnak, egyszerűen nem tudnak magukkal mit kezdeni. Veronika más utat választott... „Ahányszor kimentem, mindig egy órát futottam. Azt mondják, annyi a jó, amennyi jólesik, de néha egy kicsit rá kell húzni, hogy azért szenvedjen is egy kicsit a test. Megsanyargatom, hogy elfelejtsem a gondokat, mert ha futok, olyan, mintha újjáélednék.” Veronika jó négy éve fut. A kisfia hatéves, s a szülés előtt is eljárt néha, de akkor még nem rendszeresen. „Akkoriban csak (fankor mentem ki, amikor gondjaim voltak. Mostanában heti négyszer-ötször járok, ma már ott tartok, hogy a maratonira edzek.” Sőt, már futott is. Persze, előbb „félmaratonit”. „Az úgy volt, hogy az egyik barátom hívott, hogy vegyek részt a pesti futóversenyen, huszonegy küométert kell megtenni. Megkérdeztem a családban mindenkit, hogy mit szólnak hozzá, bíztattak, menjek csak. Egy hónapot edzettem, s elindultam. Ez két éve volt. Egy perc híján két óra alatt teljesítettem a távot. Ott találkoztam Vajas Rolandékkal, a csallóközi maratoni futók klubjának tagjaival. Ők bíztattak, folytassam. Tavaly Prágában és Bécsben is futottam félmaratonit, s akkor elhatároztam, hogy felkészülök a duplájára. Egy év kell ahhoz, hogy magabiztosan elindulhasson az ember.” Egyébként a 84. Kassai Nemzetközi Bekemaratonon, még csak a fele távon nagyon jó időt ért el Veronika, l:39:ll-gyel klubtársait is megelőzte. Első maratoniját Budapesten futotta, s nem akárhogyan! 3 óra 30 perc alatt, ami nőknél - főleg amatőr szinten - tiszteletet parancsoló idő. Ezen a versenyen az összes csallóközi résztvevőt megelőzte Veronika, még a tengerentúlon járt Hodossy Pétert és fivérét, Tamást is. „Utána mentem Münchenbe, ott 3 óra 39 perc alatt sikerült megtennem a távot.” Az idei pozsonyi volt a harmadik maratonija, április 27-én pedig Bécsben állt rajthoz. „Előtte 30-35 küométereket futok hétvégéken, közben a 21 kilométer teljesen természetes, heti száz-százhúsz kilométert azért le kell húzni, ha valaki végig akatja bírni a maratonit.” Veronika a saját megérzéseire hagyatkozik, orvos tanácsát eddig még nem nagyon kérte ki „Ha jól érzem magam futás közben, ott gond nem lehet. Pozsonyban viszont kicsit pánikba estem... Jól rajtoltam, jó volt műiden, de a férjem a második körbe fordulva rám szólt, hogy benne vagyok az első ötben, s a 25. kilométer körül azon izgultam, hogy üyen jó időt nem akarok futni. Féltem fölállni a dobogóra. Ilyen is van. Kezdtem lassítani, aztán egy kicsit belegyalogoltam, s azt mondtam, elég nekem a négy óra. Mert már otthon bekalkulálja magának az ember, hogy mennyit szeretne futni, aztán a verseny alatt stopperórával méri az iramot.” Amióta fut, a táplálkozásra is jobban ügyel. „Több joghurtot és tejterméket eszem, több gyümölcsöt, zöldséget, fehér húst, rostos italokat és ásványvizet iszom, őszszel kijárok csipkebogyót szedni, s ha a maratonira készülök, csak üyen teát iszom.” A 42 195 méter megtétele után a szervezetnek regenerálódnia kell. „Megesik, hogy nem tud dolgozni az ember, mert képtelen, olyan izomláza van, vagy valamije fáj. Olyankor én is szabadságot szoktam kérni. Valamikor adnak, valamikor nem. Ha adnak, akkor jobban meg lehet húzni a tempót...” (Képarchívum) Végleges búcsú a kilóktól Gyümölcslé, üres leves, szén- savmentes ásványvíz - ez volt Emüio (31) menüje másfél héttel gyomorgyűrű-operációja óta. Az énekesnek azután, hogy elhagyta a kórházat, néhány nap alatt tíz küótól sikerült megszabadulnia. sztár es Egészség Mindez azonban csak a kezdet, hiszen a cél: ezúttal örökre, visz- szahízás nélkül búcsút inteni további harminc küogrammnak. A szíve miatt diétázik Lüy Allen egy rutinvizsgálaton panaszkodott erős szívdobogásra, majd megállapították, hogy a szívzörejeket valószínűleg az érszűkület okozza. „Megkérdezték, müyen gyakran sportolok, mire félve vallottam be, szinte soha” - mondta az angol énekesnő. A cigiről viszont nem mondott le - még a betegsége miatt sem. Az énekesnő hirtelen jött fogyásának okát és módszereit már többször is taglalták: Allen ugyanis először azt mondta, a szakítás miatt adott le néhány küót, majd azt mondogatta, új barátja miatt szeretne karcsúbb lenni. Az a hír is járta, hogy hipnózissal szabadult meg a fölösleges küóktól. Ekkor jött a vallomás, miszerint szigorú diétát tart, és keményen edz. (uk) TESTÜNK TITKAI A máj és a hasnyálmirigy-III Újszülöttnél jelentkező sárgaság kezelése speciális kék fénnyel (Képarchívum) betegségei ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Sárgaság (ikterusz) A sárgaság nem betegség, hanem különböző betegségeknek, többnyire a máj és az epe betegségeinek tünete: a bőr, a nyálkahártyák és a szem fehérje sárgán elszíneződik, ami többnyire kínzó viszketéssel jár együtt. Előfordul, hogy a vizelet elszínező- dik, míg a széklet színtelen, gitt jellegű lesz. A sárga árnyalatai jelzik az alapbetegséget: a vörösessárga tónus májkárosodásra, a zöldessárga tónus pedig epepangásra utal. A sárgaságot egy speciális festékanyag, a bilirubin felszaporodása okozza, mely az elhasznált vörösvértestek felbomlása során felszabaduló vérfestékből származik. Normális esetben a büirubint a máj felfogja, az epén keresztül a belekbe juttatja, és végül a széklettel kiürül a szervezetből. A sárgaság háromféle módon alakulhat ki: vagy bilirubin-túl- termelődés okozza, ami meghaladja a máj kiválasztó kapacitását (icterus haemolyticus); vagy a májsejtek károsodása révén jön létre, olyankor, amikor a sérült sejtek csökkent mértékben vagy egyáltalán nem képesek feladatuk ellátására (icterus hepaticus); vagy pedig az epevezeték elzáródásakor (icterus mechanicus). Ennek az elméleti felosztásnak fontos gyakorlati jelentősége van. A túltermelésen, valamint az elzáródáson alapuló sárgaság esetében ugyanis nem lép fel májelégtelenség (legalábbis a kezdeti szakaszban). Az alkalmazott kezelést minden esetben a sárgaságot kiváltó alapbetegségnek megfelelően választják meg. A visszatartáson alapuló (re- tenciós) krónikus sárgaságot leggyakrabban az epevezetékben megakadt kő vagy rosszindulatú daganat okozza (mely a hasnyálmirigy-fejen, az epevezetékben vagy a Vater-hólyagban akad meg). A beteg bőre sárgás színű lesz, majd az elszíneződés egészen a zöldes árnyalatig fokozódhat. Erős, szinte tűrhetetlen bőrviszketés alakul ki, a szívritmus lelassul, a vizelet sötét színű lesz, a széklet pedig színtelenné válik. Májelégtelenség csak később jelentkezik. Gyors sebészeti beavatkozásra, az epevezetéket elzáró kő vagy daganat eltávolí-. tására van szükség. A veleszületett, vérlemezke rendellenességből adódó, ún. hemolitikus sárgaságot enyhén sárgás bőrszín, vérszegénység, gyengeség, a lép megnövekedése jelzi. Véroldódásos krízisek általában egy apró, jelentéktelen fertőzést (pl. nátha) követően alakulnak ki. Ilyenkor magas láz, alhasi fájdalmak, heves szívdobogás léphet fel, a sárgaság és a vérszegénység időlegesen hangsúlyozottabbá válik. Újszülöttkori sárgaság Az újszülöttek 30-50%-ánál a szülést követő napokban a baba bőre sárgás színű lesz. Ez az élettani sárgaság az esetek többségében jóindulatú elváltozás. Azonban létezik az újszülöttkori sárgaságnak egy súlyos formája is, amely igen káros a gyermek idegrendszerére. Ez az állapot az anyai és a magzati vér között fennálló RH-összeférhetetlenség esetén alakul ki. Szerencsére ez a félelmetes betegség manapság már igen ritkán fordul elő a megelőző óvintézkedéseknek és a kismamák rendszeres ellenőrzésének köszönhetően. Hemolitikus sárgaság A hemolitikus sárgaság a vörösvértestek fokozott feloldódásával járó, veleszületett, örökletes betegség. Voltaképpen autoimmun folyamat, amelyben a szervezet eddig még nem tisztázott okokból ellenanyagot termel saját vörösvértestei ellen. A hemolitikus sárgaság nagyfokú vérszegénységgel jár együtt. Epekövesség Az epekövek (lithiasis biliaris) voltaképpen az epehólyagban vagy az epeutakban elhelyezkedő, összetapadt kristályok. Az epehólyag- vagy az epevezeték- kövesség kialakulása meglehetősen gyakori, és nőknél sűrűbben fordul elő. Csaknem minden ötödik nő és minden tizedik férfi érintett, és az esetek felében nem okoz panaszt. Sokszor csak véletlenül derül fény az epekövek jelenlétére röntgen- vagy ultrahangvizsgálat során. A kövek összetétele, mérete és száma igen változó lehet: van, hogy egyetlen nagy kő okozza a betegséget (mely az egész epehólyagot betölti), de sok (akár száznál is több) kis méretű, nagyon kemény vagy laza, porha- nyós kövecske is felgyűlhet az epehólyagban. Lehetnek homokszem nagyságúak is, ilyen- kor epehomoknak nevezik őket. A kövek főként koleszterinből, kalcium-sókból és festékanyagból tevődnek össze. Az epekövesség akár évekig is tünetmentes maradhat, az is előfordulhat, hogy soha nem okoz panaszokat, különösen akkor nem, ha a kő benne marad az epehólyagban. Esetenként - gyakran zsíros étkezés után - bizonytalan felhasi fájdalom és émelygés jelentkezik. Amikor az epekövek részlegesen vagy egészen elzátják az epevezetéket, súlyos tüneteket is okozhatnak, főleg rohamokban jelentkező alhasi görcsök (kólika) formájában. A görcsök pár napon belül abbamaradhatnak, de akár hónapokig is lehet számítani az időnkénti hirtelen ismétlődésekre. Az epekőképződés egyik legfontosabb kockázati tényezője a helytelen táplálkozási szokásokból eredő túltápláltság és elhízás. Epekő gyakran képződhet többszöri terhesség után, idült epehólyag-gyulladás, cukorbetegség vagy májzsugor esetén, ritkábban fogamzásgátló tabletták szedése során. Forrás: Család és egészség Epewrettk Hasnyáimu igy-vejt«*ék Vjtet-Mlyjg V*l«-papUla Palkóból (nyomtól A hasnyálmirigy-vezeték, az epevezeték és a patkóbél különböző betorkolási formái (Képarchívum)
