Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-29 / 124. szám, csütörtök

14 Kitekintő ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 29. www.ujszo.com Prágában a sbotrányos félreértések sorozata már a mérkőzés előtt megkezdődött, amikor a rendezők gyorsan visszavonták a szép, színes programfüzeteket (Reuters-felvétel Litván labdarúgóknak lett himnusz KOKES JÁNOS Bár Csehország kedden este 2:0-ra megverte Litvániát, a fővá­rosi bajnokcsapat Slávia Praha új, szupermodem stadionját felava­tó nemzetközi barátságos labda­rúgó-mérkőzés nem ezért marad még sokáig emlékezetes. A botrányos félreértések soro­zata már a mérkőzés előtt meg­kezdődött, amikor a rendezők gyorsan visszavonták a kiadott szép és színes programfüzeteket. Ennek magyarázata az volt, hogy a Csehország-Litvánia mérkőzést reklámozó füzetecske címlapján a lett zászló díszelgett. A Cseh Köztársaság legkor­szerűbb stadionjának tetőszerke­zetén ugyan litván zászlók lóg­tak, de mint kiderült: fejjel lefelé, teljesen szabálytalanul. Megfor­dításukra már nem volt sem idő, sem ember. A csúcs a nemzeti himnuszok eljátszásakor érkezett et, amikor a nézők ezrei látták, hogy a litvá­nok valahogy furcsán mozognak, mosolyognak. Csak a hozzáértők jöttek azonnal rá, hogy a litván helyett a lett himnuszt játszották el a stadionban. A nyilvános bo­csánatkérést már csak a nézők hahotája követte. A szerdai prágai lapok szerint a cseh labdarúgó-szövetség már régen nem produkált ilyen bot­rányt, s nem tette magát ennyire nevetségessé, mint kedden este. Bár Litvánia a szovjet impérium széthullása, 1990 óta önálló és független állam, a cseh labdarú­gó-szövetség vezetői ezt vala­hogy nem és nem akarják észre­venni, s képtelenek megkülön­böztetni Litvániát Lettországtól. Merthogy nem ez az első eset... Már 1994-ben, amikor a cse­hek és a litvánok első ízben mér­ték össze erejüket egy barátságos labdarúgó-mérkőzésen, a labda­rúgó-szövetség vezetése nyilvá­nosan azt hangoztatta: természe­tesen Lettországgal játszunk! Botrányos volt a tavalyi cseh-német Európa-bajnoki se­lejtező is, amikor a teltházas prá­gai Sparta stadionban Helena Vondráčková csak a német him­nusz egy részét énekelte el. A kri­tikákra Vlastimil Košťál, a labda­rúgó-szövetség elnöke annyit jegyzett meg: ezt a stadionban senki sem vette észre. De bizony észrevette, ahogy arról a későbbi újságcikkek is tanúskodnak! A csehek egyébként Lettor­szággal is játszottak már, még­pedig 2004-ben az Európa-baj- nokságon arattak 2:l-es győ­zelmet... Az Amnesty International szerint 81 országban kínoznak embereket, 54 államban ítélkeznek tisztességtelen perekben, 77 helyen nincs szólásszabadság Igazságtalanság, egyenlőtlenség, büntetlenség Igazságtalanság, egyenlőt­lenség és büntetlenség - ez jellemez bennünket, embe­reket ma - mondta az Am­nesty International főtitká­ra. Bocsánatkérésre szólí­totta fel a világvezető poli­tikusait az Amnesty Inter­national, mert szerintük az elmúlt 60 évben nem érvé­nyesültek az emberi jogok. ÖSSZEFOGLALÓ A világszervezet éves jelenté­sében Magyarországot is elma­rasztalja. A dokumentum szerint a nők elleni erőszak, a romák diszkriminációja, a rendőri túlka­pások, és a melegek védelme te­rén vannak a legnagyobb hiá­nyosságok hazánkban. A 150 or­szágot vizsgáló jelentés kiemelten elmarasztalta Kínát, Amerikát, és Mianmart is. „Kudarcot vallott a világ, 60 éve nem sikerül érvénye­síteni az emberi jogokat. Igazság­talanság, egyenlőtlenség és bün­tetlenség - ez jellemez bennünket embereket ma” - mondta az Am­nesty International főtitkára. Az idei jelentés a legsúlyosabb problémák közt említi, hogy a mi- anmari vezetés vonakodása miatt rengeteg ember halt meg, amikor nem engedték be a ciklon sújtotta országba a külföldi segítséget. Az Amnesty International sze­rint még mindig legalább 81 or­szágban kínoznak embereket, legalább 54 államban ítélkeznek tisztességtelen perekben, és leg­alább 77 helyen nincs szólássza­badság, és a legnagyobb baj, hogy a kormányok meg sem próbálják felszámolni a jogsértéseket. Legelsősorban az emberi jo­gokkal és az idegengyűlölettel kapcsolatos helyzet kérdéseit ve­tette fel Oroszországgal kapcso­latban az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet idei éves jelentésében, amelyet egyebek között Moszkvában is bemutattak. A dokumentum sze­rint az orosz hatóságok egyre in­kább intoleránsak a bírálattal, il­letve az egyet nem értéssel szem­ben, akadályozzák a civil szerve­zetek működését, az idegen- gyűlölet fokozódik és tavaly leg­alább hatvanegy halálos áldozatot követelt, s a korrupció akadályoz­za a jog érvényesülését - szól a je­lentés. A dokumentum leszögezi, hogy 2007-ben - amelynek jelenségeit összefoglalja -, de különösen a decemberi parlamenti választá­sok kapcsán nyilvánvaló volt Oroszországban a polgári és em­berijogok elnyomása: mivel a saj­tó és főleg a televíziók szigorú ál­lami ellenőrzés alatt állnak, a vé­lemények kifejezésre juttatásának fő eszközévé a tüntetések váltak, ezeken azonban a rendőrség őri­zetbe vett számos tüntetőt, akti­vistát és újságírót is, s közülük többet megvertek. Az idegengyűlölettel kapcso­latban a sajtó legalább 61 gyilkos­ságról számolt be, s noha a ható­ságok tudatában vannak a prob­lémának, és nőtt is a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ügyében lefolytatott büntetőeljá­rások száma, ezen intézkedések nem tudták feltartóztatni az erő­szakot. Ajelentés rámutat arra is, hogy a civil szervezetek munkáját egyebek között egy jogszabály­módosítás révén megterhelő je­lentési rendszerrel nehezítették, s a rendőrség számos esetben al­kalmazott kínzást az őrizetben lé­vőkkel szemben, például vallo­mások kikényszerítésére. A dokumentum emlékeztet ar­ra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007-ben számos eset­ben találta felelősnek Oroszor­szágot ítélet nélküli kivégzések­ben és erőszakos eltüntetésekben az 1999-ben kezdődött második csecsenföldi háború kapcsán. Végül a jelentés az elemző ré­szében kiemelte: az elterjedt kor­rupció aláássa a jog érvényesülé­sét és az embereknek a jogrendbe vetett bizalmát. Az Amnesty International a Dmitrij Medvegyev elnökhöz inté­zett levélben felszólított arra, hogy Oroszország fordítson nagyobb fi­gyelmet az emberi jogok érvénye­sülésére, törölje el végleg a halál- büntetést - amelyre egyelőre mo­ratórium van érvényben -, és rati­fikálja az Európai Emberi Jogi Konvenció 6. jegyzőkönyvét. A koppenhágai kormányt elítélő nyilatkozatot tett közzé pénteken Oroszországban az élet az Amnesty International dániai csoportja, amely szerint elfogad­hatatlan 11 iraki hazatoloncolása. „A kiutasítások elfogadhatat­lanok, és ellenkeznek mind a nemzetközi, mind a dániai egyezményekkel, amelyek tiltják, hogy egy olyan helyre küldjenek bárkit, ahol veszélyben a biz­tonságuk.” Lars Normann Joer- gensen, az Amnesty dáni vezetője az AFP-nek. A bírósági végzés után a dán kormány nemrég döntött arról, hogy kitoloncol 11 iraki mene­kültet, akiket köztörvényes bűn- cselekményekért, drogkereskede­lemért, erőszakért, emberölésért, és gyújtogatásért ítéltek el Dáni­ában. Most történik meg először, hogy Dánia kiutasít irakiakat. A dániai Amnesty vezetője szerint a kitoloncolásra ítélt tizenegy iraki közül többet fenyeget az a ve­szély, hogy megölik vagy megkí­nozzák őket. Két irakit csütörtökön már ha­zaküldtek, a többieket az elkövet­kező hetekben utasítják ki, közöl­te a dániai országos rendőrkapi­tány helyettese, aki szerint az ira­ki kormány megbízottja közölte Koppenhágával, hogy fogadják a 11 kitoloncoltat. Egyikük, egy fér­fi felesége azt nyilatkozta a Ritzau hírügynökségnek, hogy férjét azonnal bebörtönzik, amint visszatért. All irakiból 10 törvé­nyes papírokkal volt Dániában, ahol további 400 iraki menedék­kérelmét utasították el nemrég a dán hatóságok, (mti, hsz) (ČTK/AP-felvéte)

Next

/
Oldalképek
Tartalom