Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-23 / 119. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 23. Kertészkedő 15 A díszfüveket mint kerti díszeket a 20. században fedezték fel, ma már 250 fajtát kínálnak az árudák Divatos kerti díszek A díszfüvek kertünk leg- igénytelenebb növényei, többségük évtizedeken át fejlődik és gyarapodik, anélkül, hogy különösebb ápolást igényelne. ÖSSZEFOGLALÓ A díszfüveket csak a XX. században fedezték fel mint kerti díszeket. Ma már több mint 250 különböző fajt és fajtát kínálnak a faiskolák. A levelek vonalrajza és a bokrok szép formája mellett sok faj toliszerű virágzatával és csodálatos őszi színeivel is díszít. A füveket jellegük, élettani sajátosságaik, méretük alapján a kert különböző helyein és típusaiban használhatjuk. Lehetnek ligetes felületek félámyékot tűrő talajtakarói, lépcsők, kőfalak merevségének feloldói, évelőágyak lazítói, vízpartok kellemes szegé- lyezői, sziklakertek párnás díszei. A díszfüveknek a kertben különleges szerepük van. Akár zöld, akár tarka levelűek, szélben hajladozó, kedves formájukkal egyedi hangot és színt jelentenek. A díszfüvek helyigénye néha nagyobb, mint gondolnánk. Sokszor elterjednek, és nagy felületet borítanak be, ezért elnyomják a gyengébb növényeket, igaz a gyomokat is. Ilyenkor vagy átültetéssel, vagy a nagy tövek szétosztásával tudjuk erejüket megkötni. Évelő díszfüvek Az évelő díszfüvek föld feletti része ősszel elhal és csak föld alatti gyökerük telel át. Tőosztással vagy magvetéssel szaporíthatok. A tarka levelű díszfüveket csak az előbbi módszerrel szaporítsuk, különben a levelek egyszínűek lesznek! Tőosztásra legalkalmasabb az idő márciustól májusig. Lényeges, hogy csak a nagyobb résztöveket ültessük ki, mert a túl kis részekre osztott tövek nehezen növekednek. Osztás előtt a töveket nedvesítsük be, majd szedjük szét és/vagy tegyük őket a már előkészített helyükre a kertbe, vagy ültessük cserépbe. Utóbbira egyes füvek esetében azért van szükség - mint például a pampafű, vagy a japánfű esetében -, hogy új gyökérlabdát fejlesszenek, e nélkül ugyanis túl lassan növekednének a kiültetést követően. A cserepeket a kertben tegyük félámyékos helyre, és pár hétig tartsuk nedvesen. Az új gyökérzet kifejlődése után a növényeket a földlabdával együtt végleges helyükre ültethetjük. Ültetés után a talajt jól tömörítsük a tövek körül, és alaposan nedvesítsük be. A cse- repezett, tőosztásból származó növények a félárnyékot szeretik, még akkor is, ha kifejlett korukban inkább a teljes napsütést kedvelik. A magvetésre a legalkalmasabb időszak április vége, május eleje. A magokat cserépbe vagy ládába vessük, a talaj legyen laza, homokos, tápanyagban gazdag, esetleg tőzeggel kevert. A cserepeket védett, félámyékos helyre helyezzük. Egynyári díszfüvek Az egynyári díszfüveket műiden évben újra kell vetni, többségük a nyár vége felé virágzik, virágzatuk gyakran feltűnő. A virágzatot röviddel a magvak teljes beérése előtt vágjuk le és szellős, hűvös helyen szárítsuk meg, azután tisztítsuk meg, és zacskóban, hűvös, száraz helyen tartsuk. Korán, már március-áprilisban is lehet vetni cserepekbe, szobában vagy üveg alatt tartva, 12-14 °C-on csíráztassuk. Április végén, május elején a palánták kiültethetők szabadföldbe. Szabadföldi vetés esetén a magágyat jól elő kell készíteni, a talajt elmunkálni és elsimítani. Célszerű sekély barázdákba vetni, ezeket finoman rostált földdel takarjuk és óvatosan öntözzük. A magok általában 2-3 hét múlva csíráznak, a túl sűrű vetést időnként ritkítani kell, a legkedvezőbb a 10 x 25 cm-es térállás. Amióta a különféle fűfajok a legkeresettebb kerti cikkek közé kerültek, egyre inkább kívánkoznak dézsába is, ahol nagyon jó helyük van, mert nem kell amiatt aggódni, hogy elterjednek és belepik az egész kertet. Ä beültetett füveknél a tőosztás is könnyebb. (Fotó: Hocsi) A legkedveltebb fajták Homoki hajpeije (Leymus are- narius) - virágágyban igen gyorsan el tud terjedni. Dézsában is impozáns, hosszú kard alakú leveleket és hegyes virágzatot fejleszt. Örökzöld zabfű (Helictotrichon sempervirens) - hűvös szürkés-kék színt hoz a kertbe. Halkan susogó levelei simogatnivalóan selymesek. Rózsás tollborzfű (Pennisetum setaceum „Rubrum”) - természetes habitusával szépen kitölti a tartóját. A „Rubrum” fajta élénk vöröses árnyalata miatt nagy kedvenc, még ha nem is télálló. Hakonefű (Hakonechloa macra , Aureola”) - mindenki, aki egyszer meglátta, üyet akar. Nedvesebb, félámyékos helyen érzi magát legjobban, ha a kertben üyen nincs, ültethető cserépbe is. Muhlenbergia dumosa - a tőtip- panfélékhez tartozik, Észak-Ameri- ka délnyugati részén őshonos. A bambuszhoz hasonlít szárcsomói és hajladozó levélzete miatt. A napos, meleg helyeket szereti, dézsában olykor kissé ápoladannak tűnhet. Hibrid nádtippan (Calamagros- tis x acutiflora „Kari Foerster”) - csodálatos tollforgó-szerű virágzata megfogja a tekintetet. A teljes napsugárzástól óvni kell, viszont edényben is télálló lehet. Bőrlevelű sás (Carex buchana- nii) - a sások nem kapják meg az őket megillető figyelmet. Beültetve is jól mutatnak a napfényben bronzosan csillogó és a legapróbb fuvallatra is megrezzenő pengeszerű levelek. Japán díszfű (Miscanthus sinensis „Morning Light”) - a legfelkapottabb díszfüvek közé tartozik és cserépben ugyanolyan szép, mint kiültetve. A növény laza növekedésű, emiatt puhának látszik, a levelek szélét pedig fehér-sárga csíkok tarkítják. A „Variegatus”, vagy az,Autumn Morning” fajta, illetve a Miscanthus condensatus ’Cosmopolitan’ is jó választás. Törpe kálmos (Acorus gramine- us „Ogon”) - ez a kis növény legfeljebb 30 cm-es, gyönyörű arany színű, illata meghitt hangulatot áraszt. Vízigényes és árnyékkedvelő. Vászonfű vagy vászonliliom (Phormium tenax és hibridjei) - gyakran ültetik, mégis kevesen ismerik. Leveleinek hegyes kard alakja és színbeli változatossága miatt (árnyalatai a zöldtől a pirosig, a réztől a sárgáig terjednek), az egyik legsokoldalúbban felhasználható dézsában is nevelhető fűalkatú növény. Pampafű (Cortaderia selloana) - A díszfüvek legimpozánsabbika ez az Argentínából származó növény, 2-3 méteres magasságot is elérő hatalmas, méltóságteljes, szökőkútszerűen visszahajló, szálas levelek nagy tömegéből álló telepeiből nyár végén, vagy ősszel emelkednek ki hatalmas fehér bugavirágzatai. Nagy a helyigénye. Levelei 1 m hosszúak, keskenyek, fogazottak, ívben meghajlanak, vigyázni kell, mert borotva élesek. Szeptember elején jelenik meg 40-80 cm-es, erősen elágazó, feltűnő ezüstfhér virágbugája. Egy tő 8-10 virágszárat nevel. A túl sok téli csapadékra érzékeny, ezért ügyeljünk rá, hogy töve körül ne legyen pangó víz. Télen a szárakat kötözzük össze, lombbal takarjuk be. Az elhalt leveleket csak tavasszal távolítsuk el. Szabad térállásba, például pázsitba ültetve az egyik legszebb kerti dísz. Évelő díszköles (Panicum maximum) - 2,5 m magasra megnő, robusztus szárat növeszt, szőrözött levélcsomókkal, könnyed, fölfelé álló kalászai nagyon mutatósak. A trópusi Afrikából származik, nem télálló, ezért téli védelméről gondoskodni kell. Tőosztás vagy magvetéssel szaporítható. Zebrafű (Miscanthus sinensis var. Zebrina) - levelei sárgán csí- kozottak. Magasra nő, ívben meghajtó. Ha nem tőosztással szaporítjuk, nem lesz sárga csíkos, hanem zöld marad. A tőosztást augusztusban végezzük. Az üde, nedves és napfényes helyeket kedveli. Barnáspiros bugái a felálló szárak csúcsán fejlődnek ki. (Tre- email.hu, megyesi, w, g) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A sün védett állat A napokban találtunk a kertünkben egy sünit, valószínűleg a szomszéd kutyái kergették hozzánk. Megsajnáltuk. Lábát fertőtlenítettük, mivel vérzett. Adtunk neki enni, inni, de nem igazán tudjuk, mivel is táplálkozik. Szeretnénk, ha tágas kertünkben maradna, és már a gyerekek is nagyon megszerették. Milyen körülményeket kell biztosítani számára, hogy ne kóboroljon el, mit szabad neki enni adni és milyen sűrűn? F. Márta DR. NAGY KORNÉL Kevesen tudják, de a sün hazánkban szigorúan védett állat, így annak tartása sem engedélyezett. Előfordulhat, hogy esetleg, önökhöz hasonlóan valaki más is egy beteg sünt talál a kertben. Az állatka a lábadozás idejére tartható a kertben, de terráriumbán semmiképp nem; felgyógyulását követően pedig azonnal ki kell engedni. A lábadozás idejére jó, ha kertünkben kialakítunk számára egy kis lomb- vagy fűkupacot, ahol menedéket talál. A sün önellátó, és bár furcsán hangzik, ragadozó állat. Elsősorban rovarokkal, gilisztákkal, csigákkal táplálkozik, de megfogja a kígyót, békát és az egeret is. Étvágya kimeríthetetlen. A kertben éjszakánként műiden elérhető állatot, bogarat összeszed. A legáltalánosabb téveszme, hogy a sün szereti a tejet. Igaz ugyan, hogy szívesen fogyasztja, de semmi esetre se adjunk neki, mert csillapíthatatlan hasmenést kap tőle. Viszont mindig legyen hatójában friss víz. Ha legyengült sünit veszünk magunkhoz, a legjobb és legegyszerűbb táplálék számára a kutya vagy macs- kakonzerv. Lehetőleg marhahúsos, t.i. marhahúst nyersen, darálva is kaphat, azt is nagyon szereti. Ha Ids süniről van szó, lehetőleg kölyökkutyának vagy kölyökcicának való konzervet kapjon. Ha nagyon fiatal kisállatról van szó, legmegfelelőbb a kutya-macska tejpótló tápszer, amely állatpatikákban vásárolható. Kis cumisüvegből vagy szemcseppentővei érdemes őket etetni. Mindezek mellett kaphat állatkereskedésben vásárolható lisztkukacot vagy tücsköt. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy a sün húsevő állat, tehát zöldséget, gyümölcsöt csak keveset kapjon, mert nem az a fő tápláléka. A sün tartósan csak ott marad meg, ahol nagy a kert, sűrű a bo- korzat és alatta sok a száraz avar, kiterjedt gyepszőnyeg található. Az ilyen terep megfelelő rejtekhelyei, vadászterületet és elegendő táplálékot biztosít számára. Ha a sün elégedett a helyével, ragaszkodni fog otthonához. Októberben a kert valamelyik zugában hordjunk össze gallyakat, avart, száraz füvet hogy az állat elkészíthesse téli vackát. A sün általában októbertől áprilisig pihen. A sün az emberektől nem fél, közelségüket elviseli. Ha a kertben hosszabb ideje tartózkodik, annyira megszelídül, hogy még a lakásba is bemerészkedik. Egyébként magányosan él, a másik állat közelségét nem kedveli, kivéve a párzás időszaka alatt. Ezért ha kicsik születnek, tanácsos őket a kertből kéthónapos korukban védett helyre telepíteni. A sün büdös és igen zajos. Rö- fögésszerű, puffogásszerű hangot ad ki; csörög, zörög, szimatol, rágcsál. Éjszakai állat, csak a fiatal egyedek mutatkoznak nappal. Tüskéi miatt, melyeket folyamatosan cserél, nem tudja magát az élősködőktől megszabadítani, emiatt gyakran fertőződik kullancsokkal és bolhákkal. Ebben az esetben bolhairtó kutya- ill. macska spray vagy por mindenképpen jól jöhet. Ha a hőmérséklet 12 °C fok alá süllyed, téli álomba merül, amelyet többször félbe szakít. Ha télen találunk egy legyengült, sovány sünit, semmiképp ne tegyük el a pincébe, mert 8-16 °C fok között nem alszik téli álmot, de nem is eszik, így a tartalékaiból él. Ilyenkor kénytelenek vagyunk szobahőn tartani őt. A sün elsősorban vadállat, ezért sosem lesz olyan szelíd, mint egy háziállat. Semmiképp se dajkáljuk, viszont nagyon tud ragaszkodni, ha már megszokta a környezetét. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 22-én 30 Sk/kg Komárom május 21-én 10-16 Sk/cs Rimaszombat május 21-én 25 Sk/kg, 19 Sk/cs. Zselíz május 21-én 15 Sk/cs Losonc május 22-én 25-32 Sk/kg Szepsi május 21-én 17-26 Sk/kg Kassa május 21-én 15 Sk/kg,20-25 Sk/cs. petrezselyem 14-16 Sk/cs Hl 30 Sk/kg Hl 50 Sk/kg 18 Sk/cs 35-45 Sk/kg 42-54 Sk/kg 24 Sk/kg, 20-25 Sk/cs. burgonya 14-28 Sk/kg 13-14 Sk/kg 10-25 Sk/kg 25 Sk/kg 12-28 Sk/kg 7-10 Sk/kg 7-24 Sk/kg tojás ■Hl 4 Sk/db HM —- 3-3,50 Sk/db‘ Hl 3 Sk/db 3 Sk/db HBr 3.30 Sk/db Hl 2.80-3,80 Sk/db 3.30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 22 (100) SK/kg 20-25 Sk/kg (5) Sk/db 20(110) Sk/kg 24 (9110) Sk/kg 22-25 (109-120) Sk/kg 18(110) Sk/kg 13(110) Sk/kg zeller 18 Sk/db 35 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/db 35 Sk/kg * 26 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 100-110 Sk/kg 10-13 Sk/db 120-130 Sk/kg 8-13 Sk/db 17 Sk/db 94 Sk/kg X paradicsom 54-78 Sk/kg 60-70 Sk/kg- 60-65 Sk/kg 80 Sk/kg HH 49-70 Sk/ka — 54 Sk/kg 49-70 Sk/kg kelkáposzta 38 Sk/db X 35 Sk/kg 20 Sk/db 22 Sk/kg 46 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 300 Sk/kg X —p250 Sk/kg HH ■HH hhhh ■HBHBHHHI alma/körte 44-48/x Sk/kg X 36-39/x Sk/kg' 30/x Sk/kgx 38-42/69 Sk/kg 34/x Sk/kg 23-39/x Sk/kg retek/új hagyma 12/10-12 Sk/cs 8-10/5 Sk/cs. 10/12 Sk/cs 1:10/10 Sk/csMW 15/12-15 Sk/cs. 13/13 Sk/cs 10-12/10 Sk/cs méz (dióbél) 120-140 (220) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 120-140 (250) Sk/kg 120 Sk/kg (x) 90 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (260) Sk/kg fejes saláta 12 Sk/db 6-8 Sk/db Hi 10-14 SK/db H| 8 Sk/db 12-15 Sk/db 13 Sk/db 10-15 Sk/db karalábé 16 Sk/db 6-8 Sk/db 22 Sk/db 15 Sk/db 12-15 Sk/db 16 Sk/db 10-15 Sk/db
