Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-23 / 119. szám, péntek
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 23. www.ujszo.com A mobiltelefon-üzletek előtt kígyózó sorok arra utalnak, hogy sokkal több pénz mozoghat Kuba földalatti gazdaságában, mint azt feltételezték A kubai reformok kockázata 6662 Mi legyen a kutyagumival? Rozsnyó önkormányzata kesztyűket osztogat a kutya- tulajdonosoknak, hogy azzal gyűjtsék össze kedvenceik után az ürüléket. Egyetért azzal, hogy büntethető legyen az a kutyatulajdonos, aki nem takarítja el ebe után a kutyagumit? Az olvasói válaszokat a következő formában várjuk: ujszo (köz) válasz (köz) név, telefonszám. Az SMS-t a 6662-es telefonszámra küldhetik, egy üzenet ára 3,- korona áfával. Raul Castro új kubai elnök a hivatalba lépése utáni első hetekben a kubai átlagemberek életében nagy változást jelentő intézkedéseket hozott, ám közben fenntartotta, sőt megerősítette a politikai „másként gondolkodást” sújtó korlátozásokat. MTl-ELEMZÉS Elemzők szerint az új kubai vezető által kijelölt irány az ún. vietnami megoldást idézi: ígéretes gazdasági reformokat kezdeményez anélkül, hogy a politikai életben teret engedne a változásnak. Sőt egyesek szerint a kubai helyzetet akár az 1990-es évek Mexikójához, „a peresztrojka glasznoszty nélkül” elnevezésű időszakhoz is lehet hasonlítani. Az 1994-ig hivatalban levő Carlos Salinas mexikói elnök idejében jelentős gazdasági változások mentek végbe a középamerikai országban, ám az 1920-as évek óta fennálló egypárt- rendszeren nem változtattak. Raúl Castro az elmúlt hetekben engedélyezte, hogy az egyszerű kubaiak saját mobütelefonnal rendelkezzenek, DVD-lejátszókat és számítógépeket vásároljanak, valamint hogy megszálljanak azokban a szállodákban, amelyeket eddig csak külföldiek számára tartottak fenn. Elképzelhető, hogy hamarosan lazítanak az utazási korlátozásokon is, és eltörlik a szigetország elhagyásához szükséges hatósági engedélyt. A Newsweekben közölt írásában Jorge Castaneda, Mexikó korábbi külügyminisztere úgy vélte: mindezt talán túlzás a 90-es években Mexikóban végbement változásokhoz hasonlítani, a Mihail Gorbacsov által a Szovjetunióban levezényelt átalakulástól pedig végképp távol állnak a havannai intézkedések. Sokan úgy vélik, hogy Raúl reformjai csupán a rendszer külső kozmetikázására szorítkoznak, mert lényegében csak a különlegességnek számító Sokan úgy vélik, Raúl reformjai a rendszer kozmetikázására szorítkoznak, mert csak a különlegességekre vonatkoznak. javakra vonatkoznak, amelyeket a kubai átlagember továbbra sem engedhet meg magának. Mindazonáltal nem szabad lebecsülni az intézkedések jelentőségét. Senki nem tudja pontosan, hogy a kubai átlagemberek mennyi konvertibilis valutát tudtak összegyűjteni akár dollárban, akár euróbán, akár a „normál” pe- sótól megkülönböztetett konvertibilis pesóban. A mobiltelefont árusító üzletek előtt kígyózó hosszú sorok arra utalnak, hogy sokkal több pénz mozoghat Kuba földalatti gazdaságában, mint azt sokan eddig feltételezték. Akár az is elképzelhető, hogy a kubai hatóságok nem fogják tudni kielégíteni a vártnál sokkal nagyobb keresletet a most elérhetővé tett árucikkek iránt. Komoly fejfájást okozhat a hatóságoknak a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozások feloldása. A szigetország elhagyásának feltétele jelenleg egy fehér kártyának nevezett kiutazási engedély, valamint a célországból származó meghívólevél a szükséges vízumokon kívül. Jóllehet a tervezett könnyítés nem vonatkozna orvosokra, tanárokra, a katonai szolgálatot nem teljesített vagy éppen a hadseregben szolgáló személyekre, a kötelező fehér kártya és a meghívólevél eltörlése hatalmas méretű kivándorlási hullámot idézhet elő. A kubaiak eddig is nagy számban próbálták meg elhagyni szülőhazájukat: tavaly például csak Mexikóba 15 ezren indultak el hivatalos papírok nélkül, és az Egyesült Államokba, Spanyolországba, Dominikába és Kö- zép-Amerikába kivándorló kubaiak száma is stabilan emelkedik. A kapuk megnyitásával még nagyobb tömeg áramolhat ki az országból. Raúl Castro tehát vállal némi kockázatot, ám a jelek szerint abban bízik, hogy az új rendelkezésekkel kedvére tehet a kubaiaknak, valamelyest javíthatja az életszínvonalat, a külgazdasági szektorban lehetővé teszi a bérek emelkedését, viszont ezzel egyidejűleg továbbra is elfojtja a politikai reformokat. Havanna ugyanakkor nehezen tudná megakadályozni, hogy a kubaiak mobiltelefonjaikat használva összeesküvést szőjenek a rezsim ellen, vagy hogy új számítógépeikkel csatlakozzanak az internethez, és kapcsolatba lépjenek a külvilággal. Talán Raúlnak is jutott bátyja szerencséjéből és politikai éleslátásából, ám az sem kizárt, hogy a jelenlegi helyzetet annyira aggasztónak látja, hogy még mindig kevésbé kockázatosnak tartja a reformok bevezetését annál, mint ha nem tenne semmit. Egyáltalán nem kizárt, hogy elveszíti az ellenőrzést a szigetország felett, különösen ha a külföld ehhez hajlandó megfelelő támogatást nyújtani - például a Kubát sújtó nemzetközi szankciók és embargók feloldásával. KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Orbán Erdélyben is politizál Jön Orbán Viktor - erősítette meg Csinta Samu, a „sepsiszent- györgyiek polgármesterjelöltje”. Most tekintsünk el attól, hogy valaki, aki nem vett részt semmiféle előválasztáson, legfeljebb a helyi pártszervezet jelöltje lehet. A lényeg a lényeg: egyes hírek szerint a Fidesz-MPP elnöke már tegnap megérkezett Erdélybe, de vasárnapra biztosan itt lesz. Hogy mennyire fontos Orbán számára a Magyar Polgári Párt kampányrendezvényeinek meglátogatása, arra utal, hogy a magyar ellenzék vezérének weboldalán a vezető hír - Új egységre van szükség Erdélyben címmel - a Szász Jenővel lezajlott találkozója. Apróság, de azóta eltelt csaknem két hét, s közben az anyaországban az előrehozott választásról beszélnek. Persze bennünket, erdélyi magyarokat ennél sokkal inkább érdekelhet, hogy miféle új egységet szorgalmaz tájainkon a Fidesz-MPP elnöke. Az említett sajtóanyagból új magyar szó megtudjuk például, hogy Orbán Viktor el van ragadtatva az MPP programjától, amellyel véleménye szerint „a magyarok közötti versenyfutásban végre megjelent néhány (...) nemzeti szempontból fundamentális kérdés”. Kérdés ezek után, hogy milyen új, fundamentális problémákra gondolhatott a Fidesz-MPP elnöke, illetve olvasta-e egyáltalán a szóban forgó dokumentumot. Az MPP keretprogramja ugyanis nem tartalmaz semmi olyasmit, ami az erdélyi magyarok alapvető gondjaira jelentene megoldást. Ami a keretprogram kapcsán igazán érdekes - talán Orbán Viktor számára is -, hogy a dokumentumot az MPP weboldalán néhány tucat, legfeljebb néhány száz ember olvashatta el. A honlapot tegnapig 14 ezer alkalommal látogatták meg, többségükben feltehetően újságírók (köztük jelen írás szerzője körülbelül háromtucatszor). Ami egyértelműen jelzi, hogy az erdélyi magyarok nagy része nem kíváncsi az Orbán Viktor által patronált „fundamentális megoldásokra”. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyarok nem szavaznak az MPP-re - akár anélkül, hogy kíváncsiak lennének a konkrét politikai ajánlatára. Ebben az esetben Orbán Viktor elmondhatja, hogy „megcsinálta”. Másfelől viszont az érdeklődés hiánya utalhat arra, hogy az MPP átütőnek remélt sikere elmarad. Utóbbi esetben pedig a Fidesz elnökének beletörhet a bicskája az erdélyi korteskedésbe. Orbán Viktor legalább részben annak köszönheti népszerűségét, hogy mindenki másnál meggyőzőbben közvetítette a választók felé: ő az, aki nemzetben gondolkodik, aki minden magyar miniszterelnöke, a második Antall József. Rendkívül rossz üzenete lenne tehát, ha nem tudná megbontani az erdélyi magyarok politikai egységét - saját szavaival: kieszközölni „az első fontos lépést az új egység felé vezető úton” -, pláne miután jórészt kudarcot vallott a korábban szétvert vajdasági magyar közképviselet összerakásával. Ukrajna teher az EU-nak? Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Konsztantin Eliszejev szerint, az Európai Unió problémaként tekint Ukrajnára. Eliszejev kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozásával megvalósulhatna az unió célja, hogy egy biztonságos, demokratikus és virágzó Európát építsen ki. A tervek szerint az év 4^fiPATINF0.Nti végéig alá kell hogy írják Ukrajna és az EU közötti szoros együttműködésről szóló megállapodást. Az ukrán diplomaták intenzív tárgyalásokat folytatnak az EU és Ukrajna közötti vízumrendszer eltörléséről és a szabad gazdasági övezet kialakításáról. Lengyelország korábbi államfője, Aleksandr Kwasniewski korábban felszólította az Európai Unió intézményeit, hogy aktivizálja Ukrajna európai integrációjának folyamatát. Fórum az etnikai diszkriminációnak Nemzetközi újságírói hálózat létrehozását javasolta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az etnikai diszkriminációs esetek minél szélesebb körű mediatizá- lására az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS - a szervezetnek az Új Szó is tagja. A szerk. megj.) Az elképzelés szerint a BKB mindazokat az eseteket, melyekben kimutathatóan etnikai diszkrimináció történt, a nemzetközi sajtó, illetve médiaorgánumok képviselőinek továbbítaná. „Megígérték, hogy ha bármilyen probléma van, nem kell majd a sajtónál lobbizni és különböző szerkesztőségekhez fordulni; az eljárás leegyszerűsödik, elég lesz ezentúl egy egyszerű címlistára kiküldeni a hírt, és garantálva lesz, hogy a külföldi sajtó is felfigyel a problémára” - magyarázta Kovács Lehel BKB-elnök. transindex Nem rehabilitálják Wass Albertet A román Legfelső Bíróság nem változtatta meg az 1946-ban Wass Albert íróra kiszabott halálos ítéletet. Az ügyben fellebbezést az író fia, Andreas Wass kért. A bíróság ítélete, amelyet kedden este hozott meg, jogerős. Wass Albertet népbíróság ítélte halálra 1946. március 13-án az író jelenléte nélkül, és lefoglalták minden vagyonát, mert a népbíróság szerint négy személy lemészárlására bujtott fel. A kolozsvári törvényszékre Kincses Előd ügyvéd nyújtotta be a rehabilitálási kérelmet tavaly áprilisban, arra hivatkozva, hogy Wass Albert ártatlanságát bizonyító újabb dokumentumok kerültek elő. A törvényszék a kérést visszautasította, amely ellen Kincsesék fellebbezést nyújtottak be. Wass Albert az Egyesült Államokban élt 1998-ig, amikor is 90 éves korában öngyilkos lett.
