Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-21 / 117. szám, szerda

DlGlTÁLlA 13 www.ujszo.com ÚJSZÓ 2008. MÁJUS 21. Sony Cyber-shot DSC-H50: Arcfelismerés, optikai stabilizátor, nagy felbontás, ultra-nagy zoomátfogás, szuper-nagy kijelző, giga-nagy érzékenység Górcső alatt a Sony Cyber-shot DSC-H50 Ha gondolatban végigpör­getjük tulajdonságait, azt hiszem a Sony Cyber-shot DSC-H50-ből semmi trendi nem maradt ki. Arcfelisme­rés, optikai stabilizátor, nagy felbontás, ultra-nagy zoomátfogás, szuper-nagy kijelző, giga-nagy érzé­kenység. Papíron majdnem minden egy fokkal jobb az elődnél. És valójában? TESZT Egy év uralkodás után váltotta le a 8 megapixeles Sony Cyber- shot DSC-H9-et. A felbontás 9,1 megapixelre hízott, bár ugyanak­kora méretű érzékelőre zsúfoltak még egy millió pixelt. A képfel­dolgozásért a cég saját fejlesztésű Bionz rendszere gondoskodik. Az eddig is figyelemre méltó, 12x-es zoomátfogás 15x-ösre nőtt, az érzékenységi tartomány pedig a digitális tükörreflexes gé­pek értékeivel vetekszik, csakúgy, mint az 1/4000 másodperces zár­idő. A javított automata élességál­lítás ezúttal 3 helyett 9 mezős és a középső AF mező tetszőlegesen elmozdítható. Az LCD kijelző át­lagnál nagyobb mérete (3”) és ki­váló felbontása a régi (230 000), különbség viszont, hogy a DSC-H50-nél 90-90 fokkal fel és ledönthető monitort kapunk, így kényelmesebbé válik a fotók komponálása. Figyelemre méltó, hogy a felbontásnövekedés elle­nére a képsorozat sebessége a duplájára, az egyhuzamban ké­szíthető képek száma viszont 7-ről 100-ra nőtt. Sony Cyber- shot DSC-H50 több - a sorozat­ban eddig nem látott - újdonság­gal is büszkélkedhet. Ilyen az arc­felismerő rendszer, amely ma­napság már szinte nem is hiá­nyozhat egy komoly digitális fényképezőgépből. Ilyen a szinte elfeledett NightShot funkció, amit régebbi modelljeiből emelt át a Sony, igencsak helyesen. Külön érdekesség a HDTV felbontású, vagyis 1080i soros TV-kimenet, valamint a géphez mellékelt táv­irányító. Ezen felül még néhány apróságban lépett előre az új mo­dell. Egy kicsivel több témaprog­ramot, AA elemek helyett lítium akkumulátort és töltőt, valamint még erősebb vakut kapunk. A Sony digitális fényképezőgé­peinek neve csaknem összeforrt a Carl Zeiss objektívekkel. Most sem meglepő tehát, ha a DSC-H50 elején egy Carl Zeiss Vario-Tessar optika figyel. Az optikai zoomát­fogás 15x-ös, 5,2—78mm-es gyúj­tótávolsággal, ami kisfilmes ér­tékre átszámítva 31^65mm-es látószöget jelent. A 31mm-nek megfelelő látószög elég érdekes, amolyan „viszek is ajándékot, meg nem is” érték. Az átlagos 35-36mm-től kétségtelenül na­gyobb látószöget ad, így haszno­sabb például szűkebb helyeken fotózva, de a megszokott 28mm- től azért érezhetően elmarad. így viszont bátran ráfoghatjuk, hogy ez azért közelebb áll az igazi nagy­látószögekhez és a tele állás is igen szép, 465mm-es véggel büszkélkedhet. Az objektív alaptartozéka egy * 'w v* w í 1 9 n i . &£? ■*1-1 m £fjr* v * I P Rá „virágszirom” alakú napellenző és egy fém adaptergyűrű. A napel­lenző csak az adapter felhelyezése után illeszthető az objektív elé. Ugyanígy gyári konvertereket is felhelyezhetünk erre a tartozékra, amelynek egyetlen hátránya, hogy cseppet sem szabvány méretű, 74mm-es csatlakozóme­nettel rendelkezik. A Sony Cyber-shot DSC-H50 sorozat módját a markolat tetején lévő jobb oldali gombbal aktivál­hatjuk. A gomb többszöri lenyo­másával válthatunk a különböző módok között. Képsorozatból egyfélét kapunk, amely a gyári mérések szerint 2,2 kép/mps sebességű és maximális felbontás mellett is 100 képet készíthetünk vele egyhuzamban. Igen szép tel­Ilyen fotókat készít a Sony DSC H50 (Szabó László és Kiss Attila felvételei) jesítmény, ami fedi is a valóságot. A gép meglehetősen gyorsan menti a képeket, így több tucat el­készítése után sem kell sokat vár­nunk. A sorozatnál nagyon fontos a memóriakártya sebessége. Átla­gos kártyával a képsorozat eleve 1,5 kép/mps-mal volt hajlandó „futni” és néhány tucat (kb. 30) kép készítése után még tovább lassult. Az előbb említett gombbal kap­csolhatjuk be az expozíció soroza­tot is. Ennél három képet készít a gép. Egyet a fénymérő által mért expozíciós értékeken, további ket­tőt pedig alá- és föléexponálva. A videórögzítés a Sonytól meg­szokott MPEG VX formátumba (MPEG-1) történik. A mozgókép­felvételhez a gép tetején lévő fő­tárcsán ki kell választanunk a meg­felelő ikont. A felbontás/felvételi sebesség beállításait nem bonyolí­tották túl. Három opció közül vá­laszthatunk: 640x480 pixel; 0:15 másodperc; 19,4 MByte Legjobb minőségben kb. 1400 kByte/mp adatmennyiségre kell számíta­nunk, amibe természetesen a hangfelvétel is beleértendő. így egy 1 Gb-os memóriakártyára kb. 12 és fél percnyi videóanyag rög­zíthető. A legrosszabb minőségben ez közel három óra lehet. Felvétel közben működik az autofókusz és a fénymérés. Használhatjuk a tel­jes zoomtartományt is. Zoomolás közben a gép nem tiltja le hang- rögzítést, mivel a zoom motor hangja nem „szól” bele a felvétel­be. A Sony Cyber-shot DSC-H50 markolata kellően mély és stabil fogású, de férfikéznek kissé vé­kony. Mivel kézelőgombokkal nem nagyon szórták tele a vázat, nincs zsúfoltságérzetünk. Többsé­gük valamelyik kéz hüvelyk-, vagy mutatóujjával könnyedén elérhe­tő, kivéve az LCD fölötti kijelző vá­lasztó és visszajátszás gombokat, amelyekhez fogást kell váltanunk. Sajnos az EVF kereső betekintő nyílását nem emelték ki eléggé a gépből (gondolom a kisebb méret­re törekedtek), ezért nem tudunk úgy belenézni az elektronikus ke­resőbe, hogy orrunkat, vagy ar­cunkat ne dörgölnénk a nagy LCD- hez. A kevés gomb miatt sok funk­ció csak a menüből érhető el, ezért a leggyakrabban használt kezelő­szerv a MENU gomb és a navigáci­ós tárcsa lesz. A TFT LCD kijelzőjére igazán büszke lehet a Sony, hiszen szinte minden tekintetben tökéletes. A 3” képátló nem egy átlagos méret, így a gép hátuljának nagy részét ez teszi ki. Méréseink szerint az LCD látható mérete csupán 1 mm- rel különbözik a gyárilag meg­adott képádótól. A 230 000 pixe­les felbontás, kellően részletes képet és jó minőséget biztosít. Fe­lületét tükröződésmentes bevo­nattal látták el,ami ragyogó nap­sütésben tesz jó szolgálatot. A Sony Cyber-shot DSC-H50 tetején felnyíló vakut találunk. Ez a beállított vakumódnak megfele­lően magától nyílik, de kézzel is kihajthatjuk. Teljesítménye egé­szen kiváló, legalábbis egy beépí­tett villanóhoz mérten. Nagylátó­szögnél 0,2 - 9,8 m, tele állásban 1,2 - 6 méterig biztosít jó megvi­lágítást. Teljesítménye a menü­ben szabályozható +/- 2 fényér­tékkel, 1/3-os lépésközökkel. Ki­sütés után közel 4 másodpercet kell várnunk, míg feltöltődik. A vakumódok közül a jobb nyű- gombbal válogathatunk. Ezek a következők: automata, kikap­csolt, derítő (mindig bekapcsolt), lassú szinkron, vörösszem hatás csökkentő, szinkron első-, és hát­só redőnyre. A 15x zoomátfogás hagyományos módon, a váz hátul­ján lévő gombokkal állítható. A beállítás fokozatmentes, de az ér­zékeny gombokkal elég nehézkes a túl finom állítás. A Sony Cyber-shot DSC-H50 az idei kötelező előrelépés volt gyár­tója számára és újra hangot kell adni az összes ilyen csúcskompakt kapcsán felmerülő kérdésnek: hogyan tovább? (szí, pix) A kategóriateremtő ASUS Eee PC-ből és a hasonló szuperolcsó noteszgépekből tavaly még csak 500 ezer darab fogyott, 2012-ben 9 millió gép eladása várható Meghódítják a világot az olcsó noteszgépek FELDOLGOZÁS A kategóriateremtő ASUS Eee PC-ből és a hozzá hasonló szuper­olcsó noteszgépekből tavaly még csak 500 ezer darab fogyott, de 2012-ben már 9 millió gép eladá­sa várható 3 milliárd dollár érték­ben. Az IDC elemzőcég ebbe a ka­tegóriába azokat a 7-10 hüvelykes kijelzővel szerelt, 500 dollárnál olcsóbb noteszeket sorolja, ame­lyek teljes operációs rendszerrel rendelkeznek, külső alkalmazá­sok is futnak rajtuk, illetve veze­ték nélküli hálózati vezérlőt tar­talmaznak. Noha az elkövetkező években milliószám kerülnek majd a fel­használókhoz ilyen laptopok, a rendkívül alacsony áruk miatt a gyártók nem sok bevételt és nye­reséget tudnak majd rajtuk meg­valósítani - a 9 mülió gép mellett 3 müliárdosra becsült piac azt je­lenti, az áüagos eladási ár 2012-re 333 dollárra csökken. Ez azonban nem tántorítja el a cégeket attól, hogy belépjenek erre a piacra. Az azonban már most is látszik, hogy a gyártók a nagyobb nyereség ér­dekében erőteljesen törnek felfe­lé: egyre-másra tűnnek fel a szí­nen az olyan „olcsó” noteszek, amelyek ára a 800-1000 dollárt közelíti. Az Intel 2008 és 2011 kö­zött több mint 100 millió olcsó számítógép eladását vátja világ­szerte - ez a szám 47 millió olcsó noteszből, illetve 60 millió kifeje­zetten internetezésre szánt mobil eszközből tevődik össze. Jerry Shen, a Eee PC-vei kategóriát te­remtő Asustek elnöke úgy véli, 2008-ban 10 millió, 2009-ben pe­dig már 20 millió ilyen eszköz ta­lál gazdára. A szuperolcsó note­szek eredeti koncepciója szerint a fejlődő országokban oktatási se­gédeszközként hivatottak szol­gálni, azonban az eladási előrejel­zések alapján úgy tűnik, a leg­többjük az Egyesült Államokba, és már fejlett PC-piaccal rendelkező európai és ázsiai országokba kerül majd, ahol második-harmadik PC szerepét töltik be. Az IDC szerint ezek a notebookok már csak azért sem lesznek a fejlődő országok­ban élő gyerekek tanszerei, mert alapvetően vezeték nélküli inter­netkapcsolatra tervezték őket - ami inkább a fejlett piacokra jel­lemző. Az IDC úgy véli, a kicsi és olcsó noteszek főleg a fiatalok, is­kolások körében lesznek rendkí­vül népszerűek. Az Eee-vel, és a hozzá hasonló olcsó noteszek kö­zül néhánnyal a hazai piacon is biztosan találkozhatunk majd.A világpiacon már közel egy éve kapható a kategóriateremtő Eee PC, amelyet azonban hivatalosan csak most kezdtek forgalmazni. A notesz Windows XP-vel vagy Li- nuxszal is rendelhető lesz. A belé- pőmodell ára 299 euró (9 568 ko­rona), de a csúcsváltozatért 699 eurót (22 368 korona)kémek, ami már jócskán kívül esik az IDC által definiált kategória határain. Az ECS G10IL notesze ezzel szemben 500 dollár (1 dollár = 23 korona/0,72 euró) alatt érke­zik, a forgalmazása a tervek sze­rint a nyáron indul. A G10IL-t Bluetooth- és Wi-Fi-vezérlővel is ellátták, de készül belőle 7,2 Mb­ps sebességű HSDPA-adóvevővel felszerelt verzió is, amely az ősszel debütálhat. A G10IL három USB-porttal, Ethemet-csatlako­zóval és 1,3 megapixeles webka- merával is rendelkezik. Hazánk­ban valószínűleg hivatalosan nem fogják forgalmazni a HP Compaq 2133-at, azonban a rendkívül stí­lusos házba zárt, és műszaki pa­ramétereit tekintve is figyelemre méltó gép mindenképp szót ér­demel. A parányi számítógép a ki­lenc hüvelykes nagyfelbontású ki­jelzőjével megmutatja, hogy az olcsóbb, Eee PC által teremtett ka­tegóriának legtetején lehet minő­ségi anyagokból, kompromisz- szummentes gépet is alkotni, és szinte biztosra vehető, hogy a 2133 nem kevés Eee-rajongót pár­tokat majd át magához. A HP Compaq 2133 az Egyesült Álla­mokban nem kevesebb mint öt kü­lönböző változatban kapható, mindegyikükben ultraalacsony feszültségű VIA C7M szív dobog. A háttértároló 120 vagy 160 giga­bájtos, rázkódásvédelemmel fel­vértezett merevlemez, vagy 4 gi­gabájtos flash meghajtó lehet. A masina az internetet gigabit se­bességre is alkalmas vezetékes és 802.11 a/b/g vezeték nélküli há­lózatokra kapcsolódva is elérheti, ha mobü széles sávon szeretnénk netezni, azt az 54 milliméteres ExpressCard kártyahelybe illeszt­hető HSDPA adatkártyákkal te­hetjük. A HP belépőmodellje még beleesik az IDC által meghatáro­zott kategóriába, hiszen épp 499 dollárba kerül, de a csúcsváltoza­tért már 849 dollárt kell fizetni. Az eddig említett modelleken kí­vül számos további gép érkezése várható a piacra, az ismert PC- gyártók közül a Dell és az Acer is jelezte, hogy meg fog jelenni eb- bena szegmensben, (bá, szí) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom