Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-02 / 102. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 2. Vélemény és háttér 5- Drágám, összetörtem az autót, de legalább nem kell költenünk a drága benzinre... (PeterGossányi rajza) A Die Welt összeállítása az EU kibővítésének negyedik évfordulója alkalmából Kullogó politikai fejlődés Reagál a polgármester Visszautasított Pravda-vádak Visszautasítja a szlovák Pravda című lap állításait a Pest megyei Pilisszentkereszt polgármestere. Lendvai József közölte: nem igaz, hogy „likvidálták” volna a kétnyelvű falulapot, és az sem felel meg a valóságnak, hogy megvonták a szlovák pedagógusoktól a nemzetiségi nyelvpótlékot. Lendvai szerint már egy hónapja „szajkózzák” ezeket a vádakat és most újabbakat találtak ki. Elmondta, a kétnyelvű lapot korábban közösen adták ki, de 2006 végén nem sikerült megegyezni a főszerkesztőváltásban. A település önkormányzata jelenleg Pi- lisszentkereszti Hírforrás néven jelentet meg egy kiadványt, amelybe a szlovák önkormányzat is elhelyezhet cikkeket, akár szlovákul is, de eddig csupán két alkalommal publikáltak benne, mindkétszer magyar nyelven. A kétnyelvű lapot, amelyet tartalmát tekintve „magazinjellegűnek” tart, pályázati támogatás segítségével és megváltozott néven, a szlovák önkormányzat adja ki. Lendvai József tagadta azt a felvetést is, hogy megvonta volna a szlovák pedagógusok nemzetiségi nyelvpótlékát. Elmondása szerint a helyi iskola évi 55 millió forintos normatív állami támogatást kap, amit az önkormányzat ugyanennyivel egészít ki. Közölte, egy szakember segítségével elvégeztették az intézmény gazdasági átvilágítását, és ezután gazdasági okokból döntöttek több, nem rendszeres juttatás, mint például a ruhapénz és a jutalmak megvonásáról. Kitért rá, hogy 2008-tól a nemzetiségi nyelvpótlék is csak azoknak jár, akik számára a törvény ezt előírja. Ehhez az kell, hogy a pedagógus szakmai óráinak több mint a felét az adott nyelven tartsa. Lendvai szerint ez a hat szlovák szakos tanárból háromra igaz, ők továbbra is megkapják a havi 4500 forintos pótlékot. Megjegyezte, hogy a heti 32 szlovák nyelvű óra megtartásához akár három tanár is elegendő lenne, de ők továbbra is 1,5-2 státusszal többet tartanak fenn számukra, mint amennyi elengedhetetlenül szükséges lenne. A pozsonyi Pravda szerdai kiadása szerint „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik”. (MTI) Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a gazdasági fejlődés jelentősebb, mint a politikai - állapította meg az Európai Unió „nagy” kibővítésének negyedik évfordulójára időzített összeállításában a Die Welt című német konzervatív napilap. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Abevezetőben az újság úgy ítélte meg, hogy az EU négy évvel ezelőtt történt keleti kibővítése sikert jelentett a visegrádi országok számára. Emlékeztetett arra, hogy Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország a belépés óta átlagosan magasabb, mint 5,5 százalékos gazdasági növekedési ütemet ért el. Magyarország ugyanakkor az utolsó két évben a lelassult növekedéssel és a parttalan költség- vetési deficittel sereghajtóvá vált - állapította meg a lap. Ezzel szemben-mint a Die Welt fogalmazott - Szlovákia az európai gazdasági .kistigris”. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az elmúlt évben a szlovák gazdaság 2006-hoz viszonyítva 10,4 százalékkal növekedett, a munkanélküliségi ráta és a költségvetési deficit pedig folyamatosan csökken. Szlovákia lesz a visegrádi csoport első olyan országa, ahol a polgárok eu- róval fizethetnek- írta az újság. A továbbiakban a Die Welt úgy ítélte meg, hogy a politikai fejlődés nem tart lépést a gazdaságival a térségben. Megfogalmazása szerint drasztikus demokráciahiányt Fico elfordult a korábbi Dzurinda-kormány politikájától, s populista politikával vadászik a választók szavazataira. nem lehet ugyan felróni a szóban forgó országoknak, a kelet-európai politikusok számára ugyanakkor nehéznek tűnik az EU politikai normáihoz való alkalmazkodás. Ennek kapcsán a lap felhívta a figyelmet, hogy a cseh kormány csak hajszálvékony többségre támaszkodhat a parlamentben. Ráadásul a kereszténydemokraták vezetőjét, Jin Čunek miniszterelnök-helyettest a média korrupcióval vádolta meg. A magyar koalíciós kormány pedig az elmúlt hét vége óta a szocialisták kisebbségi kabinetjévé vált - írta a lap, beszámolva a liberálisok kilépéséről a kormánykoalícióból. A legfőbb vitás kérdéseket az oktatás és az egészségügy területén szükséges reformok jelentették - fogalmazott a Die Welt, hozzátéve: új választások esetén „a populista Orbán Viktor” elsöprő győzelemre számíthat. Szlovákiában a lap szerint Robert Fico „szociálnacionalista” kormányának a lakosság körében nagy a támogatottsága. Ezt az alapot azonban mégsem használja fel arra, hogy végrehajtsa a szükséges politikai reformokat - vélekedett a lap, utalva arra, hogy Fico elfordult a korábbi Dzurinda-kormány politikájától, s a törvényhozási időszak közepén populista politikával vadászika választók szavazataira. A szlovák média szinte naponta szabálytalanságokról számol be a különböző minisztériumi pályázatok kiírásával kapcsolatban, s gyanús telekspekulációs ügyeket tárnak fel - emlékeztetett a német napilap, utalva arra is: Szlovákiában olyan mádia- törvény készült, amely korlátozni kívánja a sajtószabadságot. KÉZ,IRAT Pályaszélen MIKLÓSI PÉTER Bő egy hónappal az osztráksvájci labdarúgó Európa-bajnok- ság nyitánya előtt bevallom: figyelni figyelgetem, de nem értek a focihoz. Tudom, dőreség vala ezt közhírré tenni, hiszen a focihoz, amiképp a politikához, mindenki ért. De legyen bárhogy, annyit a futbaüról leszögezhetek, hogy mind a szlovák, mind a magyar válogatottat esztendők óta a bármikor legyőzhe- tők, a világversenyekre ki nem jutókközöttjegyzik. Aszlovák válogatott erőtlenségét részvéttel követem, a magyar csapat sorozatos vergődését pedig azzal könyvelem el magamban, hogy velünk, magyarokkal mindig kicsellózik a sors. Hogy ez igazságtalanság? Az, de vannak legalább bőrkötésű emlékeink ama időkről, amikor még Puskásék rúgták alasztit... És hogy miért elmélkedem balsorsról meg fociról épp itt és ma? Nos, mert a héten Komáromban jártam, ahol lévén egy szabad félórácskám az Euró- pa-udvar egyik teraszán a kávémat kortyolgattam. A szomszéd asztalnál két középkorú férfi pedig arról csevegett elmélyülten, vajon Szlovákia és Magyarország megkapná-e valaha is egy foci Eb közös rendezési jogát? Végre valami, amiről a két férfi értelmesen vitázni tudott! Éspedig annak ellenére, hogy percek alatt kiderült: noha a kávézó asztalánál mindketten magyarul beszéltek, egyikük a szlovák, társa a magyar tizenegy szurkolója. Eb-ügyben elmondták az összes érvet pro és kontra. A hazai válogatott drukkere arról ábrándozott, hogy a honi környezet felhajtó erejének hála az ínséges szlovák labdarúgás végre felserkenne Csipkerózsika-álmából. Beszélgetőpartnere, akinek a magyar válogatottért dobban a szíve, azt is fölhozta, hogy a fociban mega gazdaságban egyaránt bukdácsoló Magyarországon végre megannyi új beruházás létesülne; végre pezsgés lenne, élet; hogy mindkét ország megmutathatná önmagának is: a sikert csak akarni kell! De egyszer csak kiderült, hogy nemcsak ábrándozni tudnak, hanem aggodalmaskodni is. További szófűzésükből kiszürem- lett, igen helyesen, hogy köznapi tapasztalataikból jól tudják: az ilyen rendezvény nemcsak a sport, hanem-legalábbis tájainkon - a szürkegazdaság ünnepe is. Ahogy mondani szokás: amaf- fiózónál csak egy rosszabb van, a kispályás maffiózó... így hát azt is feszegették, hogy az egész csak bajt hozna a fejünkre, a rengeteg pénz eltűnne a vállalkozói láncok kezén-közén, semmi sem készülne el rendesen időre, ráadásul mind a szlovák, mind a magyar csapat kínos vereségekkel kiesne az első fordulóban. Ilyenféle módon vitatkoztak ők, érvet érv ellen vetve; közben nekem is kijutott egy csipetnyi öröm: egyáltalán nem tudtam eldönteni, melyikük mit gondol egyébként a hazai politikáról, kedvenc csapatukon kívül Ficónak vagy Csákynak, Dzurindának vagy Hrušovskýnak drukkolnak- e? Simán és egyszerűen, pártérzelmek és személyfüggőség nélkül önállóan gondolkodtak. Annak ellenére, hogy ez az ország régóta leszoktatta polgárait az egyéni véleményalkotás kiváltságairól. Pedig sok mindenről kellene is, meg lehetne is újra így vagy úgy gondolkodni, ilyenolyan érveket felhozni - az olyan „párbeszédek” helyett, amelyekben mindig mindenki csak a saját, gyakran változó, lózungjait szajkózza; keresztülnézve a másikon, noha az, nem is oly régen, még akár a barátja is volt. A magam részéről azt ajánlom tehát: focizzunk! Függetlenül lábizmaink cselező- és rúgóképességétől. Mielőtt a politika, a személyes érdek, a kirekesztés túlságosan összekuszálná a szálakat. De a sok driblizgetés, (szabálytalan) szerelés, becsúszás és kirúgás közepette egyre azért vigyázzunk: az öngólokra! Mert azok kockázata alól a legrutinosabb sztárok sem mentesek. KOMMENTÁR Szlovákiai eurófóbia MOLNÁR IVÁN Robert Ficónak az elkövetkező hónapokban súlyos „morális” problémával kell szembenéznie, a választók irányában eddig követett stratégiáját ugyanis hosszabb távon képtelen lesz fenntartani. A kormányfő mindeddig kínosan ügyelt arra, hogy úgy viselkedjen és nyilatkozzon, ahogy azt a választói elvárták tőle. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban soha nem látott szintre sikerült feltornásznia a népszerűségét, földbe döngölve az ellenzéki pártokat. Sikerült a sajtó, az energiaszolgáltatók, az üzletláncok és az „egyszerű szlovák nép” egyéb ellenségei ellen ellenséges hangulatot szítania, a szlovák kisemberek megmentőjének a szerepében tetszelegve. Most mégis úgy tűnik, hogy Fico sem mindig találja el választóinak az ízlését. Az előző kormány gazdasági és szociális reformjait, nyugatbarát külpolitikáját keményen bíráló kormányfő határozottan kiállt az euró szlovákiai bevezetése mellett. Sőt, a korábban felvázolt pénzszóró szociális intézkedéseinek a nagy részét sem valósította meg, csak hogy minél előbb bevezethessük a közös európai fizetőeszközt. Mindezért ugyan kiérdemelte az általa mélyen lenézett külföldi pénzügyi intézetek és a hazai gazdasági elemzők elismerését, az egyszerű szlovák választók többségénél azonban drasztikusan csökkenhet a népszerűsége. A statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézete által közzétett elemzés szerint a lakosság nagy része ugyanis fél az euró bevezetését követő áremelésektől, azt vallva, hogy Szlovákia nincs felkészülve arra, hogy januártól átvegyük a közös fizetőeszközt. Fico egyelőre azzal nyugtatgatja a választóit, hogy a 2009-es drasztikus áremelésekről szóló híreket a Szlovákiának mindenben keresztbe tevő uniós bürokraták terjesztik. Az elmúlt napokban ugyan még ez utóbbiak is elismerték, hogy Szlovákiában az euró bevezetését követően nem kellene számítanunk nagyobb drágulásokra, jövő héten így az Európai Bizottság valószínűleg az euró szlovákiai bevezetését javasolja, túlzott optimizmusról azonban nem beszélhetünk. Joaquin Almunia monetáris ügyekért felelős biztos a hét elején szigorúbb költségvetési politikát sürgetett az infláció elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A biztos véleményét osztja az uniós pénzügyi szakértők többsége is, nem bízva abban, hogy Fico a parlamenti választások előtt képes lesz visszafogni a pénzszórást, ráadásul az eddig művileg visszafogott energiaárak is megugorhat- nak. Ficót mégsem kellene féltenünk, hiszen a kormányfő bármilyen helyzetben képes feltalálni magát. Ha az euró bevezetését követően mégis megugrana az infláció, bizonyára sikerülne elhitetnie a választóival, hogy azért nem a kormány eddigi elhibázott árpolitikája, hanem csakis a „szegény szlovák lakosságot kizsákmányoló” magáncégek okolhatók. FIGYELŐ Romlott a feketék és zsidók viszonya Romlott a fekete-zsidó viszony Amerikában az utóbbi négy évtizedben, az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdető Martin Luther King halála óta - írta a polgárjogi mozgalom híres vezetőjének volt tanácsadója a The Wall Street Journal című lapban. Clarence Jones - aki egyben a feketék egyenjogúsításáért küzdő King beszédírója és ügyvédje volt, s több könyvet is írt róla - azzal kapcsolatban tett keserű megállapítást, hogy éppen King meggyilkolásának 40. évfordulóján kellemetlen antiszemita közjáték történt Los Angelesben. Á Kappa Alpha Psi országos afro-amerikai diákegyesület rendezvényén a vezérszónok, Eric Lee tiszteletes méltatás helyett támadta a tiszteletbeli vendéget, Daphna Ziman izraeli-amerikai aktivistát, akit filantróp tevékenységéért Tom Bradley elismeréssel tüntettek ki. „A zsidók rajtunk gazdagodtak meg a zeneüzletben, mi előadók vagyunk, ők gazdaságilag rabszolgasorba döntenek bennünket” - mondta a fekete lelkész, aki később elnézést kért szavaiért. Jones szerint ez a sokkoló eset is mutatja, hogy „mennyire eltávolodtunk a polgárjogi mozgalom eredeti elképzelésétől, és milyen hosszú utat kell még megtennünk annak megvalósításához”. Az ügy azért rendkívül kellemeden, mert Lee nem egyszerű lelkész, hanem a Déli Keresztény Vezetőségi Alapítvány Los Angeles-i szervezetének elnöke. Ennek a jogvédő alapítványnak Martin Luther King volt a társalapítója. Jones megállapította: King megvetette az antiszemitizmus minden formáját, az anticionizmust is. „Nincs senki ebben az országban, aki jobban megérthetné harcunkat, mint a zsidók” - mondta annak idején a baptista tiszteletes. Az egykori polgárjogi vezető tanácsadója szerint a „zsidó háziurakkal, betolakodókkal és rabszolga-kereskedőkkel” szembeni harag és düh már négy évtizeddel ezelőtt jelen volt, és azóta csak erősödött. Nagy EU-csapás az áldozatokra A srebrenicai áldozatokra mért csapást az Európai Unió (EU) azzal, hogy aláírta Szerbiával a csatlakozás előfeltételének számító szerződést, miközben a vérengzések egyik felelősének tartott Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok továbbra is szabadlábon van - jelentette ki a Human Rights Watch képviselője, Lotte Leicht. Brüsszel eredetileg azt szabta feltételül, hogy Belgrád maradéktalanul működjön együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel, s ez különösképpen az 1995-ös, mintegy 8 ezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás legfőbb felelősének tartott Mladics tábornok elfogására vonatkozott. (MTI)
