Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-16 / 113. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 16. Kultúra 9 „Már csak álom, hogy lenn a földön is van égi boldogság" - vallja Keresztes Attila rendező Csárdáskirálynőre várva Keresztes Attila: „Kell egy olyan támasz, amit csak a színház közönsége képes biztosítani" (Dömötör Ede felvételei) Ma este mutatja be a Komáromi Jókai Színház Kálmán Imre Csárdáskirálynő című háromfelvonásos nagyoperettjét. Óriási produkció várja a közönséget. Nagyzenekar játszik élőben, a szereplők mikroport nélkül éneklik a darab közismert slágereit. A habos operettvilágban a prózai részeknek igyekeztek természetes miliőt teremteni, igazi emberi érzések kerülnek a nézők elé. Az előadást Keresztes Attila rendezte. SZÉL JÁNOS A Kolozsvári Állami Magyar Színház harmincnégy éves művészeti aligazgatója szerint a könnyed humor, ugyanakkor a mély drámaiság a különleges ebben az operettben, ami a zenével, a hangi sűrítéssel lesz egy csodálatos, nagy egésszé. Keresztes Attila nem elégedett meg csupán a történet színre vitelével. A Csárdáskirálynő nagy csapda. Volt már medencébe ugrálós finálé Szegeden, vízbe süllyedő hajó Kaposvárott. A komáromi előadás végén kitör az I. világháború. Nem szabad elfelejteni sem itt, sem Erdélyben, ahol élek, sem más leszakadt területen, sőt az anyaországban sem, hogy az első vüágháború kitörése okozta azt a traumát, amitől a magyarság soha többé nem tud megszabadulni. Ez a történet 1914-beri született, ebből fakad az, ahogyan egyfajta szent teatralitásba fojtom az előadás végét. Attól kezdve, hogy Szarajevóban lelőtték a trónörököst, mindaz, ami a szép, békebeli, specifikus magyarság iránti nosztalgia, operettben vagy akár az életben is, csupán teátrális formában jelenhet meg. Már csak álom, hogy lenn a földön is van égi boldogság. Januárban két napig válogatta a Csárdáskirálynő szereplőit. Miért szavazott bizalmat egy törékeny primadonnának és egy felnőttként még mindig gyermeki bonvivánnak? Amikor a két főszerepre válogattuk a szereplőket, mindenekelőtt az adottságaikat figyeltük. Az én történetem két fiatal emberről szól, mert ha Edwin és Szilvia fiatalok, megváltozik a szenvedély minősége. Van egy kor, amikor már a megszerzett tapasztalatok birtokában feladunk dolgokat, képesek vagyunk kompromisszumokat kötni. Úgy gondolom, ez a páros még nem tart ott, hogy ezt megtehetné. Nem bocsátanak meg egymásnak, a szüleiknek, a környezetüknek. Mintha az Ármány és szerelemből toppantak volna elénk. Az összeférhetetlenség és a szerelem áldozatokat kíván. A Csárdáskirálynő nem csak a szerelemről szól. A Csárdáskirálynőben a szerelem sem választható el attól a világtól, amelyben megjelenik. A felszínes csillogó operettszerelmek helyett itt valódi, mély szenvedélyek jelennek meg, melyek meghatározzák a szereplők sorsát. Edwin és Szüvia vívódik érzelmeik és ezek társadalmi lehetetlensége közt. Ciliké valamikor meghozta azt a döntést, hogy feláldozza a szerelmét a társadalmi felemelkedésért, ám a karrier újabb és újabb áldozatokat követel. Kerekes Feri bácsi örök életére hordozza a Ciliké iránt érzett szerelem terhét, és nosztalgiázva válik idült alkoholistává. Figyeltem néhány próbán, halk szóval rendezett. Pedig nem lehetett egyszerű feladat irányítani a szereplőket, a kórust, a nagyzenekart. Nem volt feszült belül sem? Ez egy társasjáték. Ugyanúgy, ahogy a színészcsapat kéz a kézben társasjátékot játszik az előadásban, a rendező is társasjátékot játszik a színészekkel, a hangosí- tóval, a világosítóval és minden közreműködővel. Ha valami egy jó szóval kijavítható, meg is teszem. Szép együttműködés csak szerétéiből, jóindulatból, tiszteletből fakadhat. Milyen volt a találkozása a Komáromi Jókai Színház színészeivel? így, a munka végén azt mondom, remek. Rengeteg potenciál van ebben a társulatban. Nagyon fontos, hogy ha bohózatot, operát, drámát, táncszínházát vagy bármit játszik a színház, azt nagyon komoly művészi igénnyel tegye. Kell ehhez edzés, szellemi és fizikai kondíció. És kell egy olyan támasz, amit csak a színház közönsége képes biztosítani. Hiszek a Csárdáskirálynő sikerében, és nem csak azért, mert a három éve általam rendezett Sepsiszentgyörgyi előadásnak komoly szakmai és közönségsikere volt. A komáromi előadás más. Sokkal emberibb, rafináltabb lett, mint ahogyan azt először létre tudtam hozni. A brazil Fernando Meirelles Vakság című filmjének bemutatójával megnyílt a 61. Cannes-i Filmfesztivál A rendezőknek tisztában kell lenniük a világgal MTl-TUDÓSÍTÁS Cannes. A brazil Femando Meirelles Vakság című filozófiai thril- lerének díszbemutatójával szerdán megkezdődött a 61. Cannes-i Filmfesztivál, amelyet a kilenc és félórás, 1985-ben készült Soá című dokumentumfilm 82 éves rendezője, Claude Lanzmann nyitott meg. A rövid megnyitó ünnepségen az amerikai énekes és gitáros Richie Havens előadta a Freedom című dalt, amellyel 1969-ben a woodstocki fesztivált is megnyitotta. A zsűrielnök Sean Penn amerikai színész-rendező köszöntőjében kiemelte, hogy Cannes „mindig nagy filmeket és nagy színészeket” hívott meg, s ezért arra kérte a forgalmazókat, hogy támogassák azokat az alkotásokat is, amelyek nem fognak május 25-én díjat kapni. A zsűrielnök sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kínai földrengés szinte minden filmjéről alkotott ítéletében befolyásolni fogja, hasonlóan ahhoz, ami jelenleg Burmában történik. Politikai hangnemben nyilatkozott a zsűri egyik tagja, Rachid Bouchareb francia rendező is, aki szerint a díszletben, a zenében, a képekben, a szereplők kiválasztásában mindig van politika. Ugyanakkor egy filmnek mindenekelőtt „művészi alkotásnak” kell lennie - tette hozzá egyik másik zsűritag, a Persepolis című animációs film iráni-francia rendezőnője, Maija- ne Satrapi. „Bármilyen módon is választjuk ki az aranypálmást, azt hiszem, abban egyetértünk, hogy a győztes film rendezőjének tisztában kell lennie az őt körülvevő világgal” - fogalmazta meg a zsűri üzenetét a politikai elkötelezettségéről közismert Sean Penn. A megnyitó ünnepség előtt fotósok gyűrűjében és rajongók üdvrivalgása közepette a Vakság című mozi teljes stábja felvonult a Fesztiválpalota dísztermébe vezető vörös szőnyegen. Femando Meirelles és filmjének két főszereplője: Julianne Moore és Gael Garcia Bernal (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Kiállítás Eugen Suchoňról Pozsony. A Színházi Intézet és a Szlovák Nemzeti Múzeum - Zenei Múzeum Eugen Suchoň születésének századik évfordulója, valamint a Suchoň-év alkalmából kiállítást rendezett Eugen Suchoň - a nemzeti opera megteremtője címmel. A szlovák opera kimagasló egyéniségének életét idéző és munkásságát bemutató kiállítás mától október 31-ig látogatható a múzeum Harminc-termében (Vajanské nábrežie 2.). Nemcsak látnivalót - zeneszerzőről lévén szó -, hallgatnivalót is kínál a kiállítás: hang- és televíziós felvételek mellett időzhetnek el az érdeklődők, (tb) PENGE Hc3 Joggal pirul, szégyenkezik, esik zavarba vagy süllyed el az az értelmiségi, aki még nem olvasott Tandori-verset. Tandori Dezső ugyanis a magyar nyelv egyik legnagyobb mágusa, a posztmodem magyar költészet megújítója, minden idők egyik legszellemesebb és legeredetibb költője. Különösen megkapó ragaszkodása a magánemberi szemléletmódhoz, nem téved soha a képviseleti líra felségterületére, nem akar a nép vagy a nemzet nevében beszélni, miközben a nép vagy nemzet legféltettebb kincsét és legnemesebb közös remekét, a magyar nyelvet teszi számunkra még inkább csodálandóvá és szeretendővé. Tandori nem tud és nem is akar posztnyugatos lenni (bár Babits ott munkál benne is), se feltétlen tárgyias (Nemes Nagy Ágnes!) vagy avantgárd, inkább egy fokozatosan kinyíló, sokszínű magánmitológiát teremt, melyben minden sora autentikus, póz nélküli megnyilatkozás, legyen bár bármely stílusirányhoz közeli. Ugyanakkor az így megteremtett változatos, mégis mindig önazonosnak ható én nem létezhet a másik nélkül, mert egyedül a másikhoz való viszonyából tud ezt-azt önmagából is megérteni. Az önmagába záródni képtelen szubjektum lételeme a paradoxon: „Próbálj meg úgy írni, mintha nem írnál.” Ez az imperatívusz Tandori hétköznapiságának szép példája: a költészetet inkább meg kell találni, mint létre igézni. A költői mondanivaló, a valóságnak vélt létérzékelés minduntalan a grammatika és a kifejezhetőség gálád, de termékeny csapdáiba esik, egy kombinatorikus rendszer része lesz: minden mozgáshoz meg kell teremteni a mozgás tereit is, lásd például a nagyszerű sakkverseket. Bedecs László válogatásában a roppant gazdag, szinte áttekinthetetlen életműből (állítólag volt olyan év, hogy Tandori 8 könyvet publikált) mindössze egy szerény verscsokor olvasható az AB-ART Kiadó kissé romantikus című, és Tandori Értékelés: 90t99Ctt( világával inkább ironikus viszonyt létesítő „legszebb versei” sorozatában. Heterogén, tarka a válogatás, s inkább boldog, nosztalgiázó visszaidé- zésre alkalmas, mint első ismerkedésre. Tandori mindig határozott szerkesztésű, koncepciózus, de gyakran eltérő poétikai megfontolásokat érvényesítő köteteket tett le az asztalra. A magyar bölcseleti líra egyik döbbenetes remekműve a Hommage, jól példázza Tandori viszonyát a magyar líratörténeti hagyományhoz, illetve a létszorongatottság központi élményének megnyugtató fel- dolgozhatatlanságát. Szép ellenpontot alkot e verstípussal a marginalizált szófajok jelentéCsehy Zoltán kritikai rovata sességére fókuszáló olyan kísérletek, mint A damaszkuszi út, mely mindössze két sorból áll: „Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, / legfőbb ideje hogy.” íme, lehet verset írni főnév és ige nélkül is, és nem is akármilyet. Az ehhez hasonló nyelvi meglátások költészetesztétikai hasznosíthatóságára a korábbi magyar líra nem figyelt fel. A sakklépésekből is így képződik költészet, A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz című közismert költemény mindössze három írásjegy: Hc3. A tér itt sem egyszemélyes, a tér a másik megle- lésére irányul és kizárólag a másikkal folytatott kommunikáció burka. Bedecs válogatása jelentős mértékben fókuszált a verebes Tandori-korszak remekeire: a szinte verses regénnyé összeálló lírai alapkarakterű történet az emberi szolidaritás olyan misztikus regisztereit nyitja meg, és a madárlét olyan konok sorsunkra vonatkoztatását élteti meg velünk, mint mondjuk a mániákus, olykor a köznevetség tárgyává is tett Olivier Messiaen madárhangokon alapuló pazar zenéje. Méltán került a válogatásba a legendás Paper Star mellé a Kalligram folyóirat felkérésére született folytatás, az indulatos, izzó, ugyanakkor Tandori késői költészetének minden lényeges vonását magán viselő Paper Star D. A kötetet Bedecs László kitűnő, esszeisztikus portréja zárja. (Tandori Dezső legszebb versei, AB-ART, Pozsony, 2007.)
