Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-16 / 113. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 16. Vélemény És háttér 7 A parlamentbejutott erők zöme szövetség, így 18-19 pártnak lesz mandátuma Szerb kormányalakítás: nehezebb, mint látszik FIGYELŐ Cenzúra francia módra A francia kormány felszó­lította az AFP hírügynöksé­get, hogy „szervezze át mun­káját a működési zavarok ki­küszöbölésének érdekében”. A kormányzó párt, a jobbol­dali Népi Mozgalom Uniója (UMP) írásban is tiltakozott a hírügynökség vezetésénél amiatt, hogy két olyan nyi­latkozatának közlését is visszautasították, amelyben a pénzbírságra ítélt Ségolene Royalt, a szocialisták volt ál­lamfőjelöltjét bírálták. Az AFP elnök-vezérigazgatója rámutatott: a hírügynökség­nek nem az a küldetése, hogy közleményeket továbbító gépezetté váljon; az esemé­nyek és nyüatkozatok soka­ságából mindig húérték sze­rint válogat. (mti/dpa) Nem versenytárs az internet A digitális média nem öli meg a nyomtatott sajtót, az internetezők nem fordítanak hátat a lapoknak, és még a társadalom újdonságok iránt fogékony csoportjai is erő­sen kötődnek a papúalapú kiadványokhoz - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. A valamilyen rendszeres­séggel újságot olvasók tábo­ra tavaly Magyarországon 7,968 milliós volt, ez három év alatt minimális, alig pár tízezres csökkenés a kutató közlése szerint. Csak enyhén csökken azok aránya, akik naponta olvasnak lapot, mi­közben intemeteznek is: a világhálóra fellépők 1,641 milliós hadából 1,471 millió ma is a hagyományos médi­um felhasználói közé szá­mít. A külföldi adatok azt sem támasztják alá, hogy a digitális médiumok és az in­ternet tetjedése visszaszorí­taná a lapokat: tavalyelőtt Nagy-Britanniában 6, Fran­ciaországban 11, Spanyol- országban 24 százalékkal többen forgatták a három legolvasottabb politikai­közéleti napilapot, mint az ezredfordulón, míg az új technikák terén szintén jól álló olasz piac 5, a német pedig 10 százalékos csök­kenést mutatott, (m) Miközben tartanak a belg­rádi kormányalakítási tár­gyalások, s mindenki izga­tottan várja az eredmé­nyüket, kevés szó esik ar­ról, hogy Szerbia új kor­mányának létrejötte bo­nyolultabb annál, mint amilyennek első látásra tűnik. MTI-HÁTTÉR Amit a még mindig nem végle­ges választási eredmények birto­kában biztosan tudni lehet, az az, hogy a 22 induló közül nyolc kerül be a belgrádi Skupstinába. Innen­től kezdve azonban kibogozhatat­lanul kusza a kép, mert ha folynak is koalíciókötést előkészítő tár­gyalások, nem tudni, hogy lénye­gében kik vesznek részt bennük. A parlamentbe bejutott nyolc formáció közül ugyanis hat párt- szövetség, s csak két tiszta, saját jogán ott lévő párt van: a Szerb Radikális Párt a maga 78 mandá­tumával, és a dél-szerbiai albánok szervezete, a Presevói Albánok Koalíciója 1 képviselővel. A hú- adásokban szereplő vezérszavak - demokraták, szerbiai demokra­ták, szocialisták - tehát csoporto­kat takarnak, s az új szerb parla­mentben 18, vagy 19 párt fogja képviseltetni magát. Miután a 250 képviselői helyet szétosztották, mindegyik maga dönti el, kivel köt szövetséget, merre szavaz. Ami a Boris Tadic nevével fém­jelzett, 102 parlamenti helyre számító, demokrataként emlege­tett tábort illeti, az öt párt szövet­ségét jelenti. Náluk a legkuszább a helyzet, mert előzetes megálla­podásuk szerint a parlamenti mandátumok szétosztását két fel­tételhez is kötötték. A bonyolult számítási rendszerből egyelőre az szűrhető le, hogy a Demokrata Párt 63-66, a G17 Plusz párt 24 parlamenti helyre számíthat, 12-15 helyen pedig a demokrata táborba tartozó három másik párt osztozik. Vojislav Kostunicának nincs gondja, ő mindent előre elrende­zett - a listavezető eddigi minisz­terelnök Szerbiai Demokrata párt­ja 21-et, a Velimú Ilic vezette Új Szerbia 9-et kap a közösen meg­szerzett 30 mandátumból, s óriási földindulás kellene ahhoz, hogy felmondják sok éve tartó szövet­ségüket. A 20 szavazattal rendelkező, szocialista néven emlegetett tá­borban szintén nincs gond. Ott a megállapodás úgy szól, hogy ha nem tudnak együtt megállapodni valakivel a kormányalakításról, akkor a szocialista pártelnök osztja szét a szavazatokat, s akár azt is megteheti, hogy az összesét saját pártja tagjainak adja. A négy mandátumos Magyar Koalícióban ugyancsak érdekes a helyzet. A három párt alkotta formáció eggyel több képviselőt juttathat a szerb parlamentbe, mint ahánnyal eddig az ott jelen lévő egyetlen magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rendelkezett. Az 5-7 mandátumra számító szövetség megállapodása azonban arról szólt, hogy az első négy képvise­lői hely a VMSZ-t illeti meg. Ennyit kaptak, tehát a VMSZ eggyel több képviselőt küld majd a belgrádi parlamentbe, ame­lyen kívül marad két koalíciós partnere. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül Magyarországon volt a leglassúbb a gazdasági növekedés Romlott Magyarország versenyképessége MT1-1SMERTETÉS Magyarország versenyképessé­ge tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitiká­nak köszönhetően - szűrhető le a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összeha­sonlító elemzésből, amely a vüág 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai ada­tok és vállalatvezetők véleménye alapján. A kiadványról az ICEG Europe­an Center, a svájci IMD üzleti isko­la partnere tájékoztatott. Míg Szlovákia a 2007-es 34-dikről idén a 30. helyre tornázta fel ma­gát, Magyarország a rangsorban a tavalyi 35-dikről az idén a 38. he­lyig csúszott vissza, rontva helye­zésén mindegyik versenyképessé­gi tényezőt tekintve. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati ha­tékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infra­struktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszo­nyítva. A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazda­ságpolitikában keresendők. Az ál­lam tartós túlköltekezése kény­szerítette ki a növekedést vissza­fogó és az inflációt felpörgető sta­bilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül Magyarországon volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmaga­sabb az infláció. Az effektiv sze­mélyi jövedelemadó-teher a leg­magasabb, a társadalombiztosítá­si járulékok nagysága is kiemel­kedő. Az elemzők szerint Magyaror­szág politikaüag az egyik legin- stabüabb a vizsgált országok kö­zött. A társadalom és a kormány­zat reformok iránti hajlandósága elszivárgód:, a gazdaságpolitika úánya kiszámíthatatlan, és a be­vezeted intézkedések végrehajtá­sa sem megfelelő. Mindez elide­geníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább glo­A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint az állam rossz gazdaságpolitikájában keresendők. balizáció- és versenyellenes. A je­lentés néhány pozitívumot is fel­mutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és ter­jed a számítógép-használat. Vi­szonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infra­struktúra állapota. A legverseny­képesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllo­vas pedig Svájc. Kelet-Közép-Eu- rópában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. A tanulmány egyebek mellet rámu­tat: Magyarország számára a leg­fontosabb rövid távú feladat a Jcöltségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minő­ségénekjavítása és az EU-források hatékony felhasználása. A World Competitiveness Yearbook kiad­ványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az édékelé- sek statisztikai adatokon és válla­latvezetők kérdőíves megkeresé­sén alapulnak. KOMMENTÁR _______________ Pozitív semmittevés MOLNÁR IVÁN A Fico-kormány e héten olyan bókot kapod, amit talán teljes mér­tékben még fel sem fogott, ám ha a kormányfő és a miniszterei fel­dolgozzák az elsődleges sokkot, még hónapokig hallgathatjuk, hogy bezzeg ők... De mi is tödént valójában? Nos, a World Com­petitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzés szerint - amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze - Szlovákia a rangsorban a tavalyi 34-dikről idén a 30. helyre ugród, javítva a helyezésén mindegyik versenyképes­ségi tényezőt tekintve. A kiadványt a svájci IMD, a világ egyik ve­zető üzleti iskolája szerkeszti, az ICEG European Center és más nemzeti padnerek közreműködésével. Nálunk a felmérésben csaknem száz gazdasági csúcsvezetőt kérdeztek. Szlovákia eseté­ben az ügy pikantériáját azonban az adja, hogy az IMD itteni pad- nere az Ivan Švejna vezede F. A. Hayek Alapítvány, amely nem épp adói híres, hogy a jelenlegi kormányt támogatná. így ha Švejna azt állítja, hogy a konkurenciaképességünk növekedéséről most közzéted adatok már a jelenlegi kormány számlájára írha­tók, az nem hízelgés, hanem tény. Ficónak ennek ellenére nem lenne szabad, hogy fejébe szálljon a dicsőség, hiszen az IMD pozitív jelentése nem elsősorban neki, hanem a Szlovákiában korábban letelepeded külföldi cégek egyre hatékonyabb termelésének és az előző kormány által egyszerűsíted adórendszernek köszönhető. A gazdasági fejlődés szempontjából így egy év alad tíz hellyel léptünk előre. Igazságta­lanok lennénk azonban, ha azt állítanánk, hogy Fico és kormánya semmiben sem járult hozzá az ország konkurenciaképességének a növekedéséhez. Igenis hozzájárultak, mégpedig nem is kis mér­tékben. Fico legnagyobb erénye, hogy a választások előd ted utó­pista szocialista ígéreteiből eddig szinte semmit sem valósítod meg, aminek köszönhetően a gazdasági fejlődésünk, kisebb-na- gyobb buktatókkal, azon a nyomvonalon halad, amelyen azt az előző kormány beindítoda. Ä pozitív semmidevés azonban, amely rövid távon a kormány egyre nagyobb népszerűségével jár, hosszabb távon megbosszulhatja magát. Már az IMD most közzé­ted jelentése is megjegyzi, hogy Szlovákia számára a konkuren­ciaképesség szempontjából a legnagyobb veszélyt a kormányjö- vőbeni felelőtlen gazdálkodása, a továbbra is magas járulékfize­tés, valamint a munkapiac igényeit figyelmen kívül hagyó oktatási rendszer jelentheti. Ha a kormány ez utóbbiak esetében is a pozi­tív semmidevés taktikáját választja, rövid időn belül nagyot zu­hanhatunk az IMD listáján. JEGYZET _________ Etiópia tízezer forintért PUHA JÓZSEF Aki alszik, az hülye, med lema­rad a csodás nyereményekről - a ripacs többször is célzód rá, igaz, burkoltan. Ha összefutok vele, én bizony behúzok neki egyet! Pedig időközben lecsil­lapodtam, az általam figye­lemmel kíséd műsor óta eltelt pár nap. Azt hidem, hogy az a televíziós emeltdíjas telefonos játék, amelynek feladványa az etőfip betűkből a leghíresebb magyar költő vezetéknevének kirakása - akinek egyébként Sándor a keresztneve, segítsé­gül elárulták -, csak áprilisi dé- fa volt. Kiderült, hogy nem, és a népbutítás folytatódik! Éjfél körül kapcsoltam át a kereske­delmi csatornára, „a magyar balosra”, ahová egy másik Sándor, a Fábry száműzné a Napkeltét a közszolgálatiakról. Éppen akkor indult a telefonos játék egy rendkívül idegesítő fi­ligrán fickóval. Elsőként vil­lámjátékot (!) hirdeted meg, tízezer forintéd. Egy a betűre végződő országot keresed. „Nem rossz” - ez volt a reakció­ja minden egyes tippre. Eleinte nem édedem: egy válasz ugyebár vagy jó, vagy nem, ké­sőbb rájödem a ripacs „logiká­jára”. A nézők számtalan „országot” soroltak fel: Arábia, de még Afrika is elhangzód, Kanada pedig háromszor. Vé­gül az egész műsor a villámjá­tékból állt. A műsorvezető ez alad megvalósítoda a Barátok közt egész koncepcióját: hol szeretedeméltó volt, hol go­nosz, az egyik pillanatban ba­rátságosan közelíted felénk, a másikban számon kérőn. „Meg­látja, lemarad a csodás nyereményről!”, „Tudom, ma­ga tudja a választ!”, „Már megint taktikázik?”, „Megint elviszik az oda elől!” és hason­lókat halandzsáit. Legtöbbször a „Pengeélen táncolunk” mon­dat hagyta el a száját, de szerin­tem ő sem édede, mire céloz. Többször is elindult a képer­nyőn a visszaszámolás, jelez­vén, a megadott időközben a nyeremény a duplájára, sok­szorosára, tízszeresére nő. Volt, hogy három perc alad - termé­szetesen, amikor nagy volt a nyeremény - egyetlen telefoná­ló sem kapod lehetőséget. A fickó szavaiból azt vehettük ki, senki sem hív, ami persze nem igaz, a halandó nehogy azt higgye, mindenkit adásba kap­csolnak, persze, a pénzt min­den egyes híváséd leszámolják. Közben segítséget is kaptunk, bazi nagyot, az ország utolsó elődi betűje az i volt. A műsor végén azután az ország kezdőbetűjét is megkaptuk, az e betűt. A ripacs úgy döntőd, addig nem köszön el, amíg va­laki nem hív. Vagy öt perc eltel­tével, amikor már majdnem előrántoda a papírját rajta a megfejtéssel, végre megcsör­rent a telefon. Elhangzód a he­lyes válasz, az Etiópia, a kiindu­ló, minimális nyereményéd. A „szerencsés úriembernek” a műsor során kétmillió forintra duzzadt főnyereményt sajnos nem sikerült elvinnie, pedig megvolt rá az esély, de a dobó­kockákkal nem jött össze a há­romszor hat... Á hab a todán a műsor címe: Többet ésszel. Csak a margóra írom: hol van ilyenkor az ORTT? Alszik? Med akkor ő is hülye!

Next

/
Oldalképek
Tartalom