Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-29 / 100. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke és Gál Tamás színművész (A szerző felvétele) Sikeresen zárult a SZMÍT rendezvénysorozata Magukhoz engedték a verset NAGY ERIKA Ebben a hónapban a költészet napja alkalmából Engedj magad­hoz egy verset címmel indított rendezvénysorozatot a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) a hazai magyar gimnáziumok és középiskolák bevonásával. Az eseménysorozat nyolc napon ke­resztül tartott. A húsz kijelölt isko­lából tizenkilenc örömmel elfo­gadta a felkérést, és megnyitotta kapuit a költők és színművészek előtt. A rendezvény alkalmat adott arra, hogy a fiatalok megis­merkedjenek a kortárs irodalom­mal és irodalmárokkal, hiszen köztudott, hogy a tanrend ezt nem teszi lehetővé. Az első rendezvény a lévai gim­náziumban valósult meg április 1-jén. Az iskola dísztermében Hajtman Béla igazgató mutatta be a diákoknak a vendégeket: Vida Gergely költőt és a verseket felol­vasó Gál Tamás színművészt. A bemutatkozás nagyszerűen sike­rült, máskor is szívesen fogadnak hasonló felkérést. Délután a zselí- zi gimnáziumban folytatódott a költészet napi megemlékezés Ba­lázs F. Attiía részvételével. Gál Tamás, aki a rendezvényt vezette, összesen tizenhárom költő verseit olvasta fel. A színművész a továb­biakban Németh Zoltánnal az ipolysági, Barak Lászlóval a pár­kányi, Tóth Elemérrel a pozsonyi, Tőzsér Árpáddal a szenei, Cselé- nyi Lászlóval a somorjai, Z. Né­meth Istvánnal és Zirig Árpáddal a komáromi, Tóth Lászlóval az ér­sekújvári, Hizsnyai Zoltánnal a gútai gimnáziumba látogatott el. Nagymegyeren Kulcsár Ferenc versei kaptak főszerepet. A költő betegsége miatt nem tudott részt venni az előadáson, helyette Bod­nár Gyula mutatta be Kulcsár munkásságát. Varga Lívia szín­művész első állomása Bodrogköz volt. Királyhelmec gimnáziumá­nak Gál Sándor költővel kedves­kedtek a költészet napja alkalmá­ból. Ezt követően Gál Tamás elkí­sérte még Szászi Zoltánt Gömör szívébe, a rimaszombati Tompa Mihály Gimnáziumba, Mizser At­tilát a losonci Építőipari Szakkö­zépiskolába, Krausz Tivadart Kas­sára, a Márai Gimnáziumba, Ar- damica Zoránt Fülek, valamint Gyüre Lajost Szepsi gimnáziu­mába. A tanulók a legtöbb iskolá­ban felkészültek voltak, és kérdé­sekkel bombázták a vendégeket. Az SZMÍT minden egyes költőről szórólapot készíttetett, melyen szerepelt a költő egy adott verse, rövid életrajza, a társaság bemu­tatása, valamint számos fotó a megvalósult rendezvényekről. A szórólapokat az iskolák időben megkapták, így a diákoknak al­kalmuk volt betekintést nyerni a költők munkásságába. A rendezvénysorozatot Ho­dossy Gyulával, a Szlovákiai Ma­gyar írók Társaságának elnökével zárták Galántán, a Kodály Zoltán Gimnáziumban. A régi Vármegyeháza Dísztermében a korábbi Munkácsy-kiállításokhoz képest több festmény látható Esztergomba érkezik a Pákh Imre-gyűjtemény ELŐZETES A túlpoénkodásra sarkalló helyzeteket elkerülték, az előadás mértékletes maradt Habos sütemény és sok nevetés . Kecskeméten a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő néhány redukcióval, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagából gazdagították a kollekciót; főleg a kiállítás helyszínét igyekeztek - korabeli bútorokkal, Munkácsy személyes tárgyaival, festőeszközeivel - a képek és az ábrázolt kor hangula­tához igazítani (Somogyi Tibor felvétele) Esztergom. Magyarország vá­rosait járva legutóbb Kecskeméten, a Cifra Palota kiállítótermeiben ál­lomásozott Pákh Imre Munká- csy-gyűjteménye. A New York-i üz­letember gyűjteményéből prezen­tált anyagot a kiállítás helyéhez igazítva mindenütt helyi érdekes­ségekkel igyekeztek kiegészíteni, hatásaiban mássá tenni. A miskolci kiállítást a Herman Ottó Múzeum­ban olyan helyi kuriózumokkal egészítették ki, amelyek Munkácsy és Miskolc kapcsolatát mutattákbe, egyebek közt egy korabeli Mun- kácsy-fotóval. A műgyűjtő kollek­ciója közel 40 darab Munkácsy-re- likvia társaságában Kecskemétről Esztergomba költözik. Ezekből nyí­lik tárlat a régi Vármegyeháza Dísz­termében május 2-án. Az eszter­gomi kiállításon a korábbiakhoz képest több festmény lesz látható. A Pákh Imre tulajdonában lévő több mint 30 kép mellett a Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Szeged-Csa- nádi Egyházmegye Munkácsy-ké- pei is a falakra kerülnek, (tébé) Igazi közönségszórakoztató darabbal zárja idei évadját a kassai Thália Színház. „A fia­im is végignézték, és élvez­ték” - mondta egy középge­nerációs ismerősöm a pre­mier után. Valószínűleg nem volt egyedül az élménnyel, hiszen Hyppolit, a lakáj már csaknem száz éve bűvöli ele­ganciájával a nézőket, film­ben és színdarabban egy­aránt. Persze sok múlik a sze­reposztáson is. KOZSÁR ZSUZSÁN NA A Thália saját körülményeihez képest jól oldotta meg a feladatot. A címszereplő Pólós Árpád test- magasságából adódóan eleve ren­delkezett némi fölénnyel „gaz­dáival” szemben, következetes úriemberségével sikerült is jól megformálnia a lakáj szerepét, bár néha átsuhant az arcán némi kaján fintor, ami Hyppolit karót nyelt merevségével, hajlíthatatlan úri­emberségével talán nem igazán fér össze. Ez a tháliás Hyppolit élvezte az alkalmazóinak okozott kínokat, újgazdagékból úgy akart úriem­bert faragni, hogy megszenvedje­nek érte. A szenvedés felemásra sikere­dett, leginkább Schneiderné (Cs. Tóth Erzsébet) állta szolgalelkűen a lakáj által rendelt fogyókúrát, a koplalás pedig igazán művészi tel­jesítményre ihlette, hiszen a „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű dal, melyet sikeresen belehelyez­tek a cselekménybe, a mű egyik legjobban sikerült zeneszáma lett. Schneider Mátyás nem igazán tudott mit kezdeni az újgazdag manírokkal meg a lakáji terrorral, a beletörődés és a lázadás egy­aránt a jellemében volt, de általá­ban győzedelmeskedett a kénye­lemszeretet és lustaság. Dudás Pé­ter remekelt a szerepben, szimpa­tikus piros orrával, kerek pocakjá­val egykettőre belopta magát min­denki szívébe, bár egyértelműen nem derült ki, papucsférj-e vagy erélyes családfő, alighanem han­gulattól függően váltogatta jel­lemvonásait. A két fiatal, Terka (Kascsák Dó­ra) és András (Deme Róbert) szép Kascsák Dóra és Deme Róbert nagyszerű énekesi-táncosi teljesítményt nyújtott énekesi-táncosi teljesítményt nyújtott, bár a szerepformálás hal­ványabb maradt. Taíán nem voltak eléggé szerelmesek, durcásak, szenvedők és epekedők, talán a szerep skatulyája akadályozta őket a kibontakozásban. Kicsit ka- rikírozott volt a cselédpáros (Bo- csárszky Attila és Szabadi Emőke), de az úrhatnám miliőből nem ló­gott ki. A visszafogottra rendezett Schneider-ház mellett azonban a külső szereplők meglehetősen gro­teszkre sikeredtek. A fenékrázoga- tó bártáncosnő (Gyuricza Mikolt) túlontúl közönséges volt, a szép­reményű vőlegényjelölt először nyegle, aztán fontoskodó (Illés Oszkár), a főtanácsossal (Tóbisz Titusz) pedig igazán nem lehetett mit kezdeni, hiszen előbb szenilis, vak és süket vén trotykos volt, az­tán hirtelen átvedlett délceg ope­raénekessé, és holdvilágos éjsza­kán szeretett volna a lányokkal álmodni, míg a teste eszébe nem juttatta újra hajlott korát. Az álta­luk reprezentált világ olyan mes­terkélt volt, hogy szinte menekülni kellett belőle, és igazából inkább Schneideréknek kellett volna vi­lággá szaladniuk Hyppolit helyett. Ám Hyppolit eltávozott, helyreállt a régi rend, a szerelmesek egymás­ra találtak, az öregek meg megma­radhattak régi szokásaik mellett, a hagymaevést is beleértve. Es egészen jó kis könnyed dara­bon szórakozhatott a nagyér­demű. Csakhogy mindig vannak bökkenők. Számomra most legin­kább a zeneszámok voltak a bök­kenők. Némelyik nagyon jól illett a cselekménybe, némelyik kevésbé, de még elviselhető voít, némelyik­nek meg nemigen volt keresnivaló­ja ott, ahol épp elénekelték. A dramaturgia nem indokolta sem a „Köszönöm, hogy imádott”, sem a „Holdvilágos éjszakán” létjogo­sultságát, a kissé pityókásan dalo- lászó Schneiderrel atyailag együtt- dúdolgató Hyppolit sem volt iga­zán következetes lépés, más zenés betéteknél pedig hiányzott a moz­gás és kidolgozottság, Terka szóló­ja például unalmasra sikeredett. A zenés színpadra alkalmazásért azonban nem illetheti szemrehá­nyás a Thália művészeti stábját, hiszen a Zágon István-darabból és Nóti Károly filmforgatókönyvéből több szerző dalaival összegyúrt zenés művet Vajda Katalin és Vaj­da Anikó „követte el”. A nem első­rangú alapanyagból azonban tet­szetős előadás született, melyben (Gabriel Bodnár felvétele) nemcsak a darabot rendező Koro- gnai Károlynak van nagy érdeme, hanem a remek jelmezeknek (Szőke Anita) és a színpadra időn­ként betáncoló lányoknak is (Cap Júlia, Richtarcsík Zsóka, Trem- beczká Éva). A legnagyobb bukta- ( tókat, a túlpoénkodásra sarkalló helyzeteket sikerült elkerülni, az előadás mértékletes maradt, le­számítva persze Makáts főtaná­csosék és Mimi meghökkentő as­pektusait. A darabot természetesen a bök­kenők ellenére siker kíséri. Talán szeretetre méltó cselekménye, emberi gyarlóságaink bemutatása is szerepet játszik ebben, meg per­sze Kabos és Csortos felejthetetlen alakítása a régi-régi filmben. A ter­vezett Kálmán Imre-operett he­lyett nem volt rossz döntés ezt a művet választani. Egy operett ze­nei követelményeinek nem feltét­lenül tudott volna a társulat min­den tagja jól megfelelni, zenekart ’ szintén csak nagy nehézségek árán biztosíthatott volna a színház ve­zetése. A Hyppolit azonban megfe­lelt a szórakozni vágyó nézősereg igényeinek és a társulat adottsága­inak egyaránt, és alighanem a tur­nék egyik kedvelt produkciójává válik majd. RÖVIDEN Charalambides-koncert Somorján Somotja. Május 1-jén, csütörtökön 18 órától a texasi Houston­ból érkező Charalambides együttes ad koncertet a zsinagógában. A zenekart 1991-ben alapította Tom Carter, Christina Carter és Kyle Silfer, s olyan, pszichedelikus zenét játszó texasi bandák nyomdokain indultak el, mint a 13th Floor Elevators vagy a Red Krayola. Nevüket egy görög vásárlótól kölcsönözték, aki gyakran járt abba a lemezboltba, ahol Tom és Christina találkozott. „A 21. század valódi experimentális etno zenéje ez, amely a csendet és a stázist vizsgálja, hasonlóan ahhoz, mint amikor a 20. század má­sodik felének muzsikusai felfedezték az amplifikációt, a zajt és a sebességet” - írta róluk Marcus Boon. A Charalambides előzene- kara a szlovákiai Angakkut lesz. (m) No comment - kiállítás Pozsony. Ma 17 órakor nyitják meg az Open Galleryben (Bastová 5.) a No comment című kiállítást, amelynek anyagát az Újságírói Díj negyedik évfolyamának versenyébe benevezett legjobb sajtófotók­ból és karikatúrákból állították össze. A mintegy 100 fotó és karika­túra arról nyújt áttekintést, melyek voltak a 2007-es esztendő leg­fontosabb hazai és külföldi eseményei, és ezt hogyan örökítették meg a szlovákiai fotósok. A tárlat május 25-ig látogatható, (m) Látogatócsúccsal zárt a könyvfesztivál Budapest. Minden eddigi látogatói rekordot megdöntött a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: jóval több mint hatvanezer érdeldődő volt kíváncsi a könyves seregszemlére, amely idén új helyszínen, a Millenárison várta az irodalombarátokat. Az új hely­szín, a Millenáris maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reménye­ket, tökéletes körülményeket biztosított a több száz kiállítónak, vendégnek és a háromszáznál is több kísérőrendezvénynek, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom