Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-04 / 79. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ _____________iCl___________ G azdák és polgárok Együttműködési megállapodás született a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RM- GE) között tegnap Székelyudvarhelyen. Az MPP felkérésére a gazdák vállalták a készülő pártprogram szakpolitikai fejezetének elkészítését. „Bár az RMGE nem politikai, hanem szakmaiérdekvédelmi szervezet, és az RMDSZ-nek is társult szervezete, a gazdák érdekvédelmét minden politikai szereplőtől elvárja, és támogatja ezeket a gazdálkodókat érintő politikai döntések meghozatalában” - jelentette ki a találkozó után Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke. „Ahol van együttműködés az RMDSZ és az RMGE helyi szervezetei között, azokat megőrizzük, de egyetértünk az MPP által megfogalmazott célokkal, a helyi és megyei önkormányzatok demokratizálásával, a helyi közösség, így a gazdálkodók érdekeinek fokozottabb érvényesítésével, ezért támogatjuk ebben” - tette hozzá Sebestyén. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, nem rövid távú együttműködést szeretnének a gazdálkodókkal, ezért felkérték az RMGE elnökségét, hogy az egyesület tagjai vegyenek részt a párt jelöltjeiként a helyhatósági választásokon. „A gazdák az önkormányzatokban tudják leginkább érvényesíteni az érdekeiket, ezért ott a helyük, akár tanácsosként, akár polgármesterként vagy a megyei vezetés tagjaiként. Az RMGE céljainak megvalósításához mi eszközt kínálunk”-jelentette ki Szász. A helyhatósági választási együttműködés konkrét formájáról néhány napon belül dönt az RMGE, a program mező- gazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó fejezetének megírását azonban vállalták. A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (S ITA/AP-fel vétel) SZEMSZÖG Megmaradásunk záloga anyanyelvűnk használata írásban és szóban is Az utóbbi időben egyre több publicitást kap anyanyelvűnk - identitásunk megőrzésének legfontosabb eleme - használata az élet olyan területein, melyre a hatályos törvények lehetőséget adnak. Az MKP programtézisei is tartalmazzák anyanyelvűnk használatának kiszélesítését a közélet és a hivatalos érintkezés területén, szóban és írásban egyaránt. Egy biztos: ezek az aggodalmak heiyénvalóak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy anyanyelvűnk használata az élet sok területén visszaszorul. A rendszerváltás után egyetlen világos törvény született nyelvünk használata területén. Ez pedig az 1994-ben jóváhagyott ún. táblatörvény. Ennek 4. paragrafusa kimondja: „Az államigazgatási szervek kötelesek megjelölni a községeket ennek a törvénynek az értelmében”. Vagyis, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a 20%-ot, ott a megjelölést kötelezővé teszi. Az említett negatív hatásokat a kisebbségi nyelvek hivatalos érintkezésben való használata területén nagyban befolyásolta az 1990-ben elfogadott nyelvtörvény, mely nekünk, szlovákiai magyaroknak kevesebb jogot adott, mint az 1989 előtti állapotok. Elismerte ezt az egyik szlovák képviselő is (František Mikloško), aki úgy fogalmazott: „Az 1990-es hivatali nyelvhasználatról szóló törvény olyan kevés jogot adott, hogy annál kevesebbet már nem lehet. A gyakorlati alkalmazás kérdése lesz, hogy a most elfogadott törvény mire elég.” Hát igen, néha még ők is elismerték, hogy fából vaskarikát adtak nekünk. Olyan jogokat (?) vagy inkább kifelé jól mutató gesztusokat, melyek gyakorlati kivitelezése, megvalósítása a jelenlegi jogi viszonyok közt csaknem lehetetlen, néha inkább „zűrzavart” okoznak. Mivel ezek nem kötelező jellegűek, inkább ajánlások, végrehajthatóságukhoz nincs is kellő magyarázat az államigazgatási szervek részéről, ezért hogy ki vagy kik miért lennének felelősek, legfeljebb csak az égiek tudják. Az önkormányzatok (helyi) által kiadható határozatok mintáját 1999-ben elkészítették (Kvarda József és Gyuricsek Piroska), és egy kiadványban közzé is tették. Hogy ezeket alkalmazzák-e a gyakorlatban? Nem nagyon tudni, vagy az ezzel kapcsolatos információ nagyon kevés. Helyi szinten vannak próbálkozások, fellángolások, egy-egy példás részeredmény, de a teljes kibontakozást rengeteg tényező hátráltatja. Talán a legnagyobb az, hogy a szlovákiai magyarság nyelve jelenlegi állapotában alkalmatlan közigazgatási és jogi használatra. Ezért is minél előbb meg kell(ene) alkotni nyelvünk „szaknyelvét”. így ki lehetne adni a törvényeket egyéb, szakmai és tudományos kiadványokat kisebbségünk nyelvén, mely által közösségünk jogtudata is gyarapod(hat)na. Pozitív elmozdulás ebben az irányban a Gamma nyelvi iroda létrehozása, mely eddig is nagy szolgálatot tett az itteni magyarság nyelvének kodifikálására. A kétnyelvű megjelölések területén Dél-Szlo- vákiában a helyzet inkább elszomorító, mint biztató. Szaporodnak az áruházak, vállalkozások, de megnevezéseik, információik majdnem mind államnyelven olvashatóak. Ezen változtatni kell(ene). Annál is inkább, mert önkormányzatainkban, iskoláinkban a kulturális élet területén sokan dolgoznak olyanok, akiknek nem közömbös anyanyelvűnk további sorsának alakulása, és sokat tesznek azért, hogy nyelvünk ne csak megmaradjon, gyarapodjon is. Sajnos, vannak közöttünk olyanok is, s nem kevesen, akik közömbösséggel viseltetnek nyelvünk jelenlegi jogállását illetően. Ezekre lehet legjobban hatni az államnyelven való jobb érvényesülés verziójával. De azért ne okoljuk őket, hogy nem nagyon akarnak élni azzal a kevés lehetőséggel, melyet a törvények biztosítanak. Olyan kevés információ jut el a közemberhez, néha még az is ködösített formában, hogy maga tartásukon nincs is mit csodálkozni. Ezen is javítani kell(ene), sokkal nagyobb információs kampányt szervezni a lehetőségekről. Egyik ilyen fontos lehetőség az anyanyelven való tanulás. Mint az előbb említettem, Dél-Szlovákiában kétnyelvűség kell hogy érvényesüljön. Világosan meg kell fogalmazni elvárásainkat és kinyilvánítani azokat. Ettől még a Szlovák Köztársaság és annak jogi rendje nem dől össze. De nemcsak kinyilvánítani, hanem az ehhez való nyelvi és jogi állapotot is megteremteni úgy, hogy az megfeleljen a szakmai és jogi állapotoknak a jelen kor igényei szerint. Amíg ez megvalósul (t), addig továbbra is marad a jelenlegi helyzet. Egységesíteni kellene, lehetne nyelvünk használatát a helyi köz- igazgatásban úgy, hogy a polgármesterek megbeszélnék és meghatároznák, mi is az a minimum, mely elfogadható Dél- Szlovákia területén. A meglevő formanyomtatványokról is lehetne beszélni. A lehetőségek adottak. Hogy hogyan használjuk ki azokat, csak rajtunk múlik. Ne feledjük, „nyelvében él a nemzet”. Nagyon jól tudják ezt mások is. Azért is hagytak jóvá számunkra ilyen nyelvtörvényt. Tudják ők nagyon jól, mit csinálnak. Tíz év óta ötvenezerrel vagyunk kevesebben magyarok! Németh Géza, Alistól r 1810 Sk/m2-től szereléssel. upro ntované haly reit üzemi csarnokok) (• Szlovák termék (• Egyszerűen összeszerelhető ak, gyártócsarnoknak, zdasági egységnek, sportpályáknak... PRO, spol. s r.o., Štrková 971/10 E, 010 01 Žilina, tel.: 041 500 7881, www.huprohaly.sk
