Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-29 / 100. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Végítéletek a savasmaffia ügyében Bazin. Lezárta a Speciális Bíróság a savasmaffia-ügyet. A pernek már csak a gazdasági csalásokkal kapcsolatos részét tárgyalták tegnap, a 30 vádlottból 19-et ítéltek el, 6-tól 15 évig terjedő szabadságvesztést kaptak. Négy elítélt azonnal fellebbezett, a többiek a bírósági döntés kézbesítése után nyilatkoznak, ugyanúgy, mint a felügyelő ügyész. A bűnbanda cégeket alapított, tagjai egymás között értéktelen szoftverekkel üzletelgettek, majd visszaigényelte az államtól a forgalmi adót. A kellemetlenné vált személyeket meggyilkolták, majd savban szétmaratták holttestüket. Feltételezések szerint legalább harminc emberrel végeztek, köztük a bandafőnökkel - csak ezt az egy gyilkosságot sikerült bizonyítani, (sita) Elnapolták Majskyék főtárgyalását Bazin. Egy évvel azután, hogy a Speciális Bíróság elítélte Józef Majsky vállalkozót, újra kezdték tárgyalni a BMG Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók csődbe juttatásának perét. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis az eredeti bírósági döntést eltörölte, s az ügyet újratárgyalásra visszaadta a speciális instanciának. A vádlottak Jozef Majsky, Dávid Brtva és Patrik Pachinger. A tárgyalást tegnap júniusra napolták el, Brtva betegség miatt nem ment el a bíróságra. Mivel az igazolást ügyvédje későn adta át a taláros testületnek, 30 ezer koronás bírságot kapott, (sita) Szlovákiába jön a líbiai kormányfő Pozsony. Boris Zala, a parlament külügyi bizottságának sme- res elnöke a hétvégén Líbiában járt szolgálati úton, és egyebek mellett abban is megegyezett, hogy május végén vagy júniusban hivatalos szlovákiai látogatásra érkezik a líbiai miniszterelnök. Zala elmondása szerint a líbiai parlamentben az emberi jogok európai felfogásáról tartott előadást, és összességében véve Líbiát demokratikus országnak kell tekinteni. Útjának legfőbb küldetése az afrikai ország Szlovákiával szembeni adósságának rendezése volt. Peter Kazimir pénzügyminisztériumi államtitkár szerint Szlovákia nem engedi el Líbia adósságát, a két kormányfő egy hónap múlva esedékes találkozójának pedig a líbiai hadsereg L-39-es repülőgépeinek szlovákiai szervizelése lesz a fő témája. (MSz, SITA) wmmmmmmmmmmmmmmmmam Japán precizitás - Robert Fico cipőorra előtt a neve. A Sony nyitrai gyárának ünnepi átadásán felírták a kormányfőnek, hova kell állnia a kultúrbetét alatt. Fico ezenkívül tegnap megtekintette a pozsonyi haditechnikai nagyvásárt, sajtótájékoztatót tartott az euróbevezetésről, és májusfát állított Ligetfalun - idén nem az elsőt, és messze nem az utolsót. (SITA-felvétel) Frantisek Blanárik, a Nemzetbiztonsági Flivatal elnökének neve is szerepel a dossziékban Mit rejtenek a kémelhárítás aktái? A Nemzetbiztonsági Hivatal elnökének, Frantisek Blanáriknak is szerepel a neve a kommunista kémelhárítás aktáiban. Ő még a NATO-átvilágításon sem bukott el. (Peter Zákovic felvétele) Pozsony. Frantisek Blanárik, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) jelenlegi elnökének neve is megtalálható az egykori kommunista katonai kémelhárítás aktáiban, amelyeket tegnap tett hozzáférhetővé a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN). Blanárik tagadja, hogy együttműködött volna az StB-vel vagy a kémelhárítással, arról sem volt tudomása, hogy megfigyelték. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kémelhárítás ügynökei Bla- nárikot bizalmiként tartották számon - mindez nem jelenti azt, hogy tudatosan együttműködött volna az elhárítással. Egy 1992-es alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a bizalmiként és ügynökjelöltként számon tartott személyek tudatosan nem működtek együtt az StB- vel. Egyes vélemények szerint viszont nem lehet kizárni, hogy akit bizalmiként tartottak nyilván, tudatosan segítette a kommunista államrendőrséget. A katonai kémelhárítást 1951-ben hozták létre, feladata a „belső ellenség leleplezése” volt. A kommunista rendszer szerint ezek elsősorban a kommunizmus ellenzői, hívők, és olyan emberek voltak, akik kapcsolatokkal rendelkeztek a kapitalista országokban. Blanárikot a jelenlegi kormány- koalíció nevezte ki az NBÚ élére, a HZDS javaslatára. 2003 és 2005 között a HZDS központi titkára volt. 2006-ban Szlovákia ukrajnai nagykövetségén volt katonai attasé, ami miatt rendkívül szigorú biztonsági átvilágításon kellett átesnie. Ezt a jelenleg hatályos törvények szerint nem kaphatja meg olyan személy, aki együttműködött az StB-vel. „Blanárik nem tudta, hogy neve bekerült az StB jegyzékébe, semmit nem tudott az StB tevékenységéről, és soha nem írt alá egyetlen egy, a titkosszolgálattal kapcsolatos dokumentumot sem” - jelentette ki az NBÚ szóvivője, Ivan Goldschmidt. Megerősítette, hogy Blanárik megkapta a „szigorúan titkos” fokozatú biztonsági átvilágítást, illetve a NA- TO-bizonyítványt arról, hogy hozzájuthat a katonai szövetség titkos információihoz. Az ügy érdekessége, hogy az ÚPN megszüntetésének módjáról nemcsak az SNS, hanem a HZDS is készít egy törvényjavaslatot. Az SNS képviselőivel ellentétben ugyanis Vladimír Meciar, a HZDS elnöke azt akarja, hogy az ÚPN teljes archívuma a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, tehát Blanárik felügyelete alá kerüljön. Ján Slota nemzeti vezér viszont azt akarja, hogy a dokumentumokat a Hadtörténeti Intézet őrizze. Mindkét párt állítja, nem azért akarják bezárni az intézetet, mert valamelyik képviselőjükről kényes információk kerültek napvilágra az ÚPN archívumából. Az ok szerintük az, hogy az intézet nem tölti be közszolgálati szerepét. A KDH szerint az UPN-t az SNS vezetőjének személyes problémái miatt akarják bezárni. Pavol Hrusovsky, a mozgalom elnöke bejelentette: hajlandók az intézetről szóló törvény módosításáról tárgyalni, megszüntetése viszont elfogadhatatlan. Hozzátette: az a veszély is fennáll, hogy éppen az archívum átköltöztetése során tűnnének el fontos iratok. „Az ÚPN független intézet, működésébe soha nem szóltak bele politikusok” - tette hozzá Hrusovsky. Bárdos Gyula, az MKP frakció- vezetője lapunknak elmondta: felháborító a két kormánypárt javaslata. „Politikai indíttatásról van szó, ehhez kétség nem fér. Egyesek félnek azok miatt az információk, dokumentumok miatt, amelyeket az ÚPN archívuma őriz. Az intézet létrehozása nagyon bonyolult, de sikeres folyamat volt és az MKP mindent elkövet, hogy megvédje” -árulta el Bárdos. Slota törvényjavaslata szerint jövő januártól a hivatal alkalmazottai „feleslegessé” válnának, az állam összesen négymillió koronás lelépőt fizetne nekik. Robert Fico szerint az ÚPN az újságírókon kívül senkit se érdekel, az egyszerű embereket biztosan nem. (dem) „Nem vagyont, hanem megértést szeretnének a szlovákiai magyarok" Göncz Kinga a szlovák-magyar viszonyról ÚJ SZÓ-FIGYELŐ Budapest/Prága. Szeretnénk, ha Szlovákia elismerné, hogy a második világháború után az elfogadhatatlan kollektív bűnösség elve alapján vétlen emberek szenvedtek -jelentette ki Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Hospo- dárské Noviny című cseh napilapnak adott interjúban. Leszögezte: a Benes-dekrétumok nagy része a csehszlovák, illetve a szlovák államiság kérdését érinti, s ezt Budapest elfogadja, mert tudja, hogy ez Szlovákia számára nagyon fontos. „A dekrétumok között azonban van kis rész, amely a kollektív bűnösségről és a magyarok kollektív megbüntetéséről szól, akiket ennek alapján elüldöztek Szlovákiából, illetve a második világháború után más módon megbüntettek. A magyarok számára ez nagyon fájdalmas tapasztalat, amely mintegy százezer családot érint” - fejtette ki Göncz Kinga. Ezért nagyon vitatható, miért kell újra ezt a kérdést felszínre hozni, ahogy azt a szlovák parlament tette. Göncz Kinga úgy véli: Szlovákiának megértést kellene tanúsítania, hiszen az emberek, akiket fájdalmasan érintettek a Benes-dekrétumok, még mindig itt vannak közöttünk. Arra a kérdésre, mi lehetne a megoldás, leszögezte: A nyílt beszéd arról, hogy a dekrétumok egy része emberellenes volt, és hogy elfogadhatatlan újra olyasféle reagálásról beszélni, mint a kollektív bűnösség elvének alkalmazása. A lap felvetésére, hogy ez nagyon veszélyes lehet egész Közép- Európára, például a csehek és a németek, a lengyelek és a németek kapcsolatára, Göncz Kinga azt válaszolta, mindez megtörtént és része a történelemnek. „Beszélni kell arról, mi történt például Németország és Lengyelország között. Ez nem jelent pénzügyi kártérítést. Azt el kell választanunk az erkölcsi, az érzelmi kártérítéstől” - jegyezte meg. A magyar külügyminiszter visszautasította azt a párhuzamot, hogy míg Szlovákiában van egy szélsőséges Ján Slota, addig Magyarországon működik egy Magyar Gárda. „Van egy nagy különbség: Ján Slota az egyik koalíciós párt elnöke. A Magyar Gárda nincs benne a magyar kormányban” - mutatott rá. A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos magyar álláspontot firtató kérdésre kifejtette: Szlovák részről létezik egy ígéret, hogy a jelenlegi status quo fennmarad, de sok az ellentmondásos jelenség. „Úgy látom, hogy a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában erős, s csak egy problémát látok: hiányoznak a jogi garanciák. Ezek a demokrácia lényegéhez tartoznak. Többször is hangsúlyoztam, hogy sokat segítene egy kisebbségi törvény, amely Szlovákiában hiányzik.” (-kés) Az SNS elnöke polgármesterként 16 év alatt a csőd szélére juttatta városát, 940 millió korona az adósság Slota időzített bombákat hagyott Zsolnán ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna. Ján Slota polgármestersége első éveiben felvállalt hitelkezesség miatt 200 millió koronára perelik Zsolna városát. Ha az önkormányzat elveszti a pert, a nemzeti pártelnök miatt akár csődbe is juthat. Ján Slota 1992-ben a város nevében kezességet vállalt Dusán Kulla, egy helyi vállalkozó 50 millió koronás hiteléért - az „üzletember” viszont nem törlesztette a kölcsönt, így a hitelező bank az önkormányzattól kérhette vissza a hitel fennmaradó részét. Az azóta csődöt jelentő vállalkozás hitelkezességét egy szamoai bejegyzésű cég vette meg, és most pereli az észak-szlovákiai várost. A hitelből egy lakótelepen épülő Prior üzletközpontot akart befejezni a vállalkozó, amely azóta se készült el - az épületben 1997-ben halálos baleset is történt, az áldozat egy hétéves kisfiú volt. Kulla ellen akkor bűnvádi eljárás is indult. Az épületet azóta körbekerítették, ám a tipikusan szocialista építkezés eredményeként félbemaradt épületcsonk tetejére továbbra is probléma nélkül fel lehet jutni, pincéjében pedig két méteres víz áll - abba fulladt bele egy évtizede az ott jásztó kisfiú. Az önkormányzat a hitelt behajtani kívánó vállalat ellen első fokon pert nyert, ám a kerületi, majd a Legfelsőbb Bíróság visszautalta az ügyet, amely így újból kezdődik. A város utolsó mentsége az lehet, hogy a hitelkezességi szerződést az önkormányzat nevében csak a polgármester írta alá, a képviselő-testület nem is tudott róla. Jogászok szerint a szerződést a városi képviselőknek is jóvá kellett volna hagyniuk, anélkül érvénytelen az ügylet. Zsolna Slota 16 éves uralkodása után a pénzügyi csőd szélére került, az évi 1,3 milliárdos költségvetéssel rendelkező város tavaly év végén összesen 940 millió koronával tartozott a bankoknak - egy további, 200 milliós hitel- törlesztési kényszer térdre kényszerítené a várost. Ha nem tudná fizetni tartozásait, kényszerfelügyelet alá kerülne - ez azt jelentené, hogy a hitelek törlesztéséig a pénzügyminisztérium döntene a város ügyeiben a polgármester és a képviselő-testület helyett. Hasonló helyzetben van például Dévény, Pozsony egyik városrésze. Sem Slota, sem Dusán Kulla nem kívánt nyilatkozni. Az esetért valószínűleg egyiküket sem terheli jogi felelősség. (MSz, s)
