Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-03 / 78. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com A D1-es hiányzó szakaszait 2010-re átadhatják Vážny: nem vagyok szabotőr ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal autópálya-tendert érintő döntését azért támadtuk meg a bíróságon, hogy minél hamarabb felépülhessenek az általunk tervezett sztrádaszakaszok - nyilatkozta Ľubomír Vážny közlekedési miniszter a tegnapi kormányülést követően. A miniszter szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy a hivatal lejárassa a tárcát a lakosság előtt. A Közbeszerzési Hivatal még március 14-én hatálytalanította a minisztérium döntését, amely alapján a magán- és közszféra partnerségében épülő autópályákra kiírt pályázatra jelentkezők közül az Alpine Bau, a Hochtief PPP Solutions és a Western Carpathians Motorway Investors Company alkotta konzorciumot kizárták. Vážny szerint a minisztérium most vizsgálja a kizárt cégek ajánlatait, ezzel párhuzamosan a hivatal döntésének az elbírálását a bíróságra hagyják. A közlekedési miniszter ugyanakkor tagadja, hogy a beadvány csak alibinek számítana, ha az általuk jelzett időben mégsem sikerülne felépíteni a tervezett sztrádaszakaszokat. Ha a tender a per miatt két hónapot késne, a Dl-es autópálya hiányzó szakaszait így is képesek lennénk 2010 végéig felépíteni - állítja Vážny, (s, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK IBMHnHBBMNMBMHSi Egyre kisebb deficit várható Pozsony. A kormány tegnap megszakította a 2009 és 2011 közötti időszak államháztartási gazdálkodásának a megvitatását. Miroslay Šmál, a pénzügy- miniszter szóvivője ezt azzal magyarázta, hogy a tárca által előterjesztett javaslatot szeretnék módosítani. A pénzügyminisztérium által előterjesztett javaslat szerint az elkövetkező években fokozatosan csökkentenék az államháztartási hiányt, miközben 2011-ben már kiegyenlített gazdálkodásra számítanak. A kormány az idei évre a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2,3 százalékos államháztartási deficittel számol, amit jövőre 1,7, 2010-re pedig 0,8 százalékra szeretnének csökkenteni. (SITA) Milliárdok a lakásépítésre Pozsony. A Lakásfejlesztési Alap tavaly több mint 4,26 mü- liárd koronával támogatta a hazai lakásépítést - derül ki az alap által kidolgozott elemzésből, amit tegnap a kormány is megvitatott. Az említett időszakban az alap támogatásaival párhuzamosan az állam 1,5 milliárd koronás dotációt folyósított, aminek a nagy részét a községi bérlakások építésére fordították. (SITA) Orosz cégek Szlovákiában szektor felújításába - derül ki a gazdasági tárca elemzéséből. Eszerint az orosz VO Techno- promexport a szlovák hő- és vízierőműveket szeretné felújítani, a szintén orosz OAOSilovi- je pedig a Vajáni Hőerőmű harmadik és negyedik blokkját modernizálná. (SITA) Mélyponton a világgazdaság London. A nagy felzárkózó gazdaságok húzóereje ellenére is ötévi mélypontra süllyed idén a vüággazdasági növekedés, és a következő másfél év sem lesz könnyű, áll a Fitch Ratings tegnap Londonban közzétett féléves globális előrejelzésében. A prognózis szerint az Egyesült Államokban idén 1, és jövőre is csak 1,7 százalékos egész évi növekedésvárható. (MTI) Modernizálják a vámuniót Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap kezdeményezte, hogy a tagállamokat képviselő Tanács kezdjen vitát az idén 40 éves európai vámunió jövőjéről. Kovács László vám- és adóügyi biztos a modernizálással kapcsolatban elmondta: a korszerűsített közösségi vámkódex idei elfogadásával nagy előrelépést sikerült tenni, de itt az ideje a hosszú távú vámstratégia kidolgozásának is. A Bizottság által megfogalmazott főbb szempontok között első helyen áll, hogy a vámügyintézési munkamódszerek korszerűsítésének növelnie kell az európai vállalkozások verbeszállnának a szlovák energiasenyképességét. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 32,468 Lenqyel zloty 9,312 Antjol font 41,198 Magyar forint (100) 12,636 Cseh korona 1,295 Svéd korona 3,464 Bolaár leva 16,597 Román lei 8,739 Japán ien (100) 20,351 Svájci trank 20,529 Kanadai dollár 20,392 USA-dollár 20,790 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 31,48-33,48 19,98-21,64 1,26-1,32 11,99-13,29 OTP Bank 31,69-33,34 20,23-21,35 1,27-1,33 12,16-13,09 Postabank 31,66-33,36 20,26-21,34 1,27-1,33 12,11-13,11 Szí. Takarékpénztár 31,72-33,34 20,30-21,34 1,26-1,33 11,99-13,25 Tatra banka 31,66-33,28 20,23-21,29 1,26-1,33 12,07-13,21 Dexia Banka 31,62-33,31 20,25-21,33 1,26-1,33 12,31-12,96 Általános Hitelbank 31,65-33,33 20,28-21,36 1,26-1,33 12,05-13,19 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az elkövetkező egy évben a GfK piackutató által megkérdezettek 35,4 százaléka szeretne hitelt felvenni Nem félünk a kölcsönöktől Januárban a lakossági hitelek összege elérte a 308 milliárd koronát, ami 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban (Peter Žákovič felvétele) Pozsony. Egyre kevésbé fé- - lünk a hitelfelvételtől - derül ki a Focus közvélemény-kutató intézet felméréséből, amely alapján mintegy 2,8 millió lakos venne fel kölcsönt. A tapasztalatok szerint a férfiak, valamint a 31 és a 40 év közötti korosztály fél a legkevésbé az eladósodástól. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felmérés szerint a hazai pénzintézeteknek nincs okuk az aggodalomra, hiszen'a megkérdezettek kétharmada nem ódzkodik a hitelfelvételtől. A hazai lakosságra átszámítva ez mintegy 2,8 mü- lió lakost jelent. Hasonló felmérést végzett a GfK piackutató intézet is. Ez utóbbi szerint az elkövetkező egy évben a megkérdezettek 35,4 százaléka szeretne hitelt felvenni. A felmérés ugyanakkor meglepő eredményeket is hozott, hiszen a legtöbb kölcsönt az egyik legnagyobb munkanélküliséggel küszködő Epeijesi kerület lakói szeretnék felvenni. A régió lakosságának a 39 százaléka jelezte, hogy nem fél a kölcsön felvételétől. Az Eperjesi kerületet a sorban a Nyitrai (37,7 százalék), a Pozsonyi (37,3 százalék), a Tren- cséni, a Zsolnai (mindkettő 35,6 százalék) és a Nagyszombati (33,3 százalék) kerületek követik. Eperjest kivéve olyan régiókról van szó, amelyekben a legnagyobb a külföldi beruházások aránya. Ez utóbbiaknak köszönhetően nagyobbak a lakosság bevételei, így nem félnek attól, hogy a hitelt nem tudnák visszafizetni. A Focus felmérése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a lakosság továbbra is fél a nagyobb összegű hitelek felvételétől. A megkérdezettek ötödé legfeljebb 50 ezer koronát kölcsönözne a bankoktól, további ötödük pedig maximum 100 ezret igényelne. Legfeljebb 300 ezer koronás hitelt a lakosság 9,4 százaléka, félmilliót pedig a 8,2 százaléka venne fel. Ennél is nagyobb hitel felvételéről a lakosság alig 11 százaléka gondolkodik. A GfK szerint négymü- lió koronánál nagyobb hitelt a megkérdezettek egy százaléka engedhetne meg magának. A lakosság egyharmada ugyanakkor semmüyen körülmények között nem venne fel kölcsönt. Ez utóbbiak nagy részét az 55 évnél idősebbek teszik ki, akik nem szeretnének eladósodni. Ez az a csoport azonban, amelynek a bankok egyébként sem szívesen nyújtanak hitelt, hiszen problémáik lehetnének a visszafizetéssel. Ugyanakkor nem a legidősebb korosztály az egyedüli, amely nem szívesen venne fel hitelt. Ä 18 és 54 éves korosztály bevételei ugyan a legnagyobbak Szlovákiában, ötödük mégsem folyamodna kölcsönhöz. Martin Slosiarik, a Focus képviselője szerint még. azon háztartások tíz százaléka is ódzkodik a hitelfelvételtől, amelyek havi bevétele eléri a 35 ezer koronát, ami szerinte csak a kölcsönnel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalatokkal magyarázható. Egyre nagyobb az érdeklődés ugyanakkor a jelzáloghitelek iránt is. A megkérdezettek 8,3 százaléka jelezte, hogy ilyen hitelt szeretne felvenni. Slosiarik szerint ez jó hír a bankoknak, hiszen a nagyobb érdeklődésnek köszönhetően továbbra is válogathatnak az ügyfelek között, előnyben részesítve a fizetőképes ügyfeleket. A GfK szerint az elkövetkező egy évben a lakosság csaknem 20 százaléka szeretne felvenni jelzáloghiteit. Többségben vannak a férfiak és a főiskolai végzettségűek, amit a gazdasági elemzők ezen csoportok nagyobb bevételeivel magyaráznak. A lakosság eladósodottsága az elmúlt időszakban a jegybank adatai szerint is nőtt. Januárban eszerint a lakossági hitelek összege elérte a 308 milliárd koronát, ami 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „Már hagyományosan a klasszikus fogyasztási hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb igény” - állítja Tereza Cop- láková, a CSOB szóvivője. Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője szerint az ő pénzintézetüknél az elmúlt évben 40 százalékkal nőtt a szabadon felhasználható hitelek iránti igény, miközben a jelzálog- hitelek iránti érdeklődés 90 százalékkal emelkedett. Mindez szerinte elsősorban az egyre alacsonyabb kamatoknak köszönhető. Alena Walterová, az Általános Hitelbank szóvivője szerint ugyanakkor jelentős tényezőnek számít az is, hogy a fiatalok számára kedvezményes kamatokat szabtak a jelzáloghitelek esetében. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? A bankok előrejelzései alapján a hitelek iránti érdeklődésünk tovább nőhet, hiszen a bérek növekedésével egyre nagyobb összegű hiteleket leszünk képesek visszafizetni. Juraj Barta, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza elmondta, hogy 2010-ig a hiteligénylés éves növekedése meghaladhatja a 20 százalékot. Viliam Pätoprstý, az UniC- redit Bank elemzője úgy látja, hogy a növekedés elsősorban a lakáshitelek iránti keresletnek köszönhető. „A lakásárak folyamatos növekedésének köszönhetően az elkövetkező időszakban a hitelek iránti fokozott keresletre számíthatunk” - állítja Pätoprstý, aki szerint a jegybanki alapkamat csökkentését követően a konkurenciaharc további kiéleződése várható. Mindez az ügyfeleknek kedvezhet, hiszen a jövőben így még olcsóbban juthatnak hozzá a hitelekhez, (mi, hn, s) A személyautók a kilométerek után fizetnének Az államháztartási hiány a GDP 2,16%-ára csökkent Matrica helyett chipek Nőtt az euróbevezetés esélye KOKES JÁNOS Prága. Jövő év januárjától elektronikus chipek váltják fel az eddig használatos sztrádabélyegeket Csehországban - jelentette he Aleš Ŕebíček cseh közlekedési miniszter. Sztrádabélyegeket Csehországban jelenleg gyakorlatilag már csak a személygépkocsik használnak, a tehergépkocsik elektronikus útadót fizetnek. A miniszter szerint az elektronikus chipek használata nemcsak egyszerűsítené a rendszert, hanem olcsóbb is lenne, mint a sztrádabélyegek használata. Most egy személygépkocsi számára az éves sztrádabélyeg 1000 koronába kerül, s csak egy adott autóra érvényes. Egy-egy gyufásdoboz nagyságú chip a tervek szerint 500 koronába kerülne, s bármelyik személygépkocsi használhatná. Ha tehát egy személynek vagy családnak töbh kocsija van, a chipeket mindegyikük használhatná, ami megtakarítást eredményezne. „A több kocsival rendelkező családok, vagy a barátok kölcsönözhetnék egymásnak a chipeket” - érvelt a miniszter. A chipeket a mobilokhoz hasonlóan fel kell „tölteni” megfelelő árszintre, amelynek nagyságáról még nincs végleges döntés. Egyelőre a chipek is úgy működnének mint a sztrádabélyegek - lenne 1 napos, 1 hetes, havi és éves érték -, de a későbbiekben a minisztérium azzal számol, hogy a tehergépkocsikhoz hasonlóan a személykocsik is a megtett kilométerek után fizetnének útadót. Bár a miniszter biztosította a közvéleményt, hogy a chipek „névtelenek” lesznek, szakmai körökben létezik egyfajta aggodalom, hogy a chipek útján ellenőrizhetővé válhat a gépkocsik mozgása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiának 82 százalékos az esélye arra, hogy jövőre bevezeti az eurót - derül ki az Ineko gazdaságkutató intézet márciusi elemzéséből. Az intézet által megkérdezett elemzők hónapról hónapra nagyobb esélyt látnak arra, hogy a közös uniós fizetőeszköz bevezetését már semmi sem veszélyeztetheti. Februárban az euró bevezetésének az esélyét még csak 80 százalékosra ítélték. „Az elemzők növekvő optimizmusa elsősorban annak köszönhető, hogy a pénzügyminisztérium elemzése szerint Szlovákia tavalyi államháztartási hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,16 százalékára csökkent, ami jóval alatta van az euró bevezetéséhez szükséges 3 százaléknak” - állítja Peter Goliaš, az Ineko elemzője. A gazdasági szakemberek szerint Szlovákia az elmúlt hónapban az inflációs kritériumot ugyan teljesítette, többen azonban arra figyelmeztetnek, hogy pár hónap múlva a maastrichti kritériumok által megszabott felső határt is meghaladhatja a pénzromlásunk. Ráadásul az infláció növekedése tartós lehet. „Az infláció jövőbeni növekedésével a közgazdászok többsége tisztában van. Az elmúlt időszak inflációs adatait figyelembe véve azonban az Európai Unió számára politikailag eüfo- gadhatóbb lesz az euró szlovákiai bevezetése” - nyüatkozta Vladimír Tvaroška, volt pénzügyi államtitkár. Az elmúlt hónapban az Ineko által megkérdezett 19 gazdasági elemző úgy gondolta, hogy az euró szlovákiai bevezetése során az átváltási árfolyam átlagosan 32,44 korona/euró lesz. Az előrejelzések azonban széles sávban, 32 és 33 korona/euró között mozogtak, (s, mi)
