Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám, csütörtök

r 2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Koalíciós Tanács a sajtótörvényről Pozsony. Ma reggel a Koalíciós Tanács rendkívüli ülésén vi­tatják meg a kormánypártok a sajtótörvény megoldatlan pont­jait. A jogszabálytervezetet a HZDS tovább finomítaná, elsősor­ban a válaszadásra vonatkozó feltételeket módosítaná. Milan Urbáni alelnök azt szeretné, ha mindenkinek megfelelő jogsza­bály szülémé. A Smer, az SNS és a HZDS vezetői várhatóan tárgyalnak majd a Lisszaboni Szerződés ratifikációjáról is, me­lyet egyelőre az ellenzék éppen a sajtótörvény jelenlegi tartal­ma miatt utasít el. (sita) Chelémendiket „kiadhatják” Pozsony. A parlament mentelmi bizottsága tegnap javasolta Sergej Chelemendik képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. A parlament a legközelebbi ülésén szavaz az SNS képviselőjének mentelmi jogáról, és feltehetően felfüggeszti, mivel ezt maga az érintett is kérte, hogy eljárás indulhasson ellene. Chelemendik 2006-ban közúti balesetet okozott. (SITA) Átverésben Szlovákia első Budapest/Pozsony. Magyarországnál több embert csak Szlo­vákiában vernek át az élelmiszerkereskedők. A korrupció hazánk­ban viszont az európai átlag alatt maradt, a listát e tekintetben Uk­rajna vezeti - derül ki a TARKI és az European Social Survey 2005-ben végzett felméréséből. A 24 országban elvégzett repre­zentatív felmérésből kiderül: az 1500 magyarországi válaszadó több mint 60 százalékával már előfordült, hogy olyan élelmiszert adtak el neki, melynek rosszabb részét csomagolással fedték el; 30 százalék feletti azok száma, akiknek olyan árut adtak el, melyről később kiderült, hogy hibás. Ezzel Magyarország a második, ennél rosszabb mutatókkal csak Szlovákia rendelkezik. Európában a korrupció leginkább Ukrajnában és Szlovákiában érhető tetten, de Csehország és Görögország is a lista felső harmadába tartozik. Magyarország a 24 ország átlaga alatt, a 9. a rangsorban. (MTI) Változhat a felvilágosító program Pozsony. A kormányhivatal előtt tüntettek tegnap mintegy 300-an a szexuális és reprodukciós egészség védelméről szóló nemzeti program elfogadása ellen. A tiltakozást szervező Élet fóruma civil szervezet elnöke, Marek Michalčík szerint a terve­zet érdekcsoportok ideológiáját követi, és nem felelősségtelje­sebb szexuális viselkedésre nevel, hanem éppen ellenkező hatá­sa lesz, mivel „liberalizálja a művi vetélést.” Az egészségügyi tárca által kidolgozott program hangsúlyozza a szexuális felvi­lágosítás, a modem fogamzásgátló szerek és az interrupció hozzáférhetőségének fontosságát. A tervezet a kormánypárto­kat is megosztja, nem ért vele egyet az SNS, élesen tiltakozik el­lene a Szlovák Püspökkari Konferencia is. Ivan Valentovič egészségügyi miniszter tegnap azt nyilatkozta, hajlandó változ­tatni a javaslaton, ha a polgári szervezetek világosan közlik, mi az, amit szeretnének belefoglalni a javaslatba, s „nem csak til­takoznak ellene.” (sán, sita) Sok körzetben már orvoshiány mutatkozik Minimális rendelői hálózatot is létrehoznak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kórházak minimális hálózata mellett az egészségügyi minisztérium rendeletben akarja meghatározni az orvosi rendelők minimális számát is az egyes régi­ókban. „Nem névszerinti lista lesz, csak azt a minimális létszámot akarjuk meghatározni, amelyet az egészségbiztosítóknak az orvo­sokkal kötött szerződéseikkel biz­tosítani kell” - jelentette ki Silvia Horváthová, az egészségügyi mi­nisztérium szóvivője. A rendelők minimális számát szakonként fog­ja meghatározni a minisztérium. A rendelet célja, hogy mindenki számára biztosított legyen a gyógykezelés, függetlenül attól, hol lakik. Vannak ugyanis olyan körzetek, melyekben már ma is or­voshiány van. Eduard Kováč, a magánbiztosítók szövetségének igazgatója szerint az általános körzeti orvosoknál az elérhetőség a meghatározó feltétel, vagyis az, hogy az orvos minél közelebb le­gyen a betegekhez. ,A szakorvo­soknál azonban a minőségi feltéte­leknek lesz nagyobb súlyuk. Nem szükséges, hogy minden sarkon legyen egy szakorvosi rendelő” - mondta lapunknak Kováč. A kórházhálózatról szóló rende­letet ősszel fogadta el a kormány, a minisztérium ebbe csak az állami intézményeket sorolta be. Az in­tézkedés egyelőre nem járt töme­ges kórházbezárással, mivel a ma­gán-egészségbiztosítóknak több­nyire június végéig van szerződé­sük az intézményekkel, illetve a legnagyobb, állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP) az első félévben még csak hat kórház és szanatórium szerződését mondta fel. A VŠZP jelenleg is tárgyal a kórházszövetséggel és a megyék képviselőivel arról, hogy mely kórházakkal nem köt szerződést, mely intézmények esetében csök­kenti a megrendelt teljesítmény volumenét. „Bízunk benne, hogy sikerül megegyeznünk az egyes regionális kórházak jövőjéről” - tá­jékoztatta lapunkat Petra Balážová, a VŠZP szóvivője. Egye­lőre nem határozták meg, meddig folytatják a tárgyalásokat, de már március 15-ig szerették volna befe­jezni. Február végén azonban le­mondott Anton Kováčik, a biztosí­tó vezérigazgatója, akinek dönté­sei a szakemberek szerint egyre kényelmetlenebbek lettek Ivan Valentovič egészségügyi miniszter számára. Helyére Zuzana Zvol- enskát nevezte ki a szaktárca veze­tője, ő korábban a másik állami in­tézmény, a Közös Egészségbiztosí­tó élén állt. Zvolenská kijelentette, folytatja a Kováčik által megkez­dett tárgyalásokat, de az elődje ál­tal kitűzött határidőt nem tartotta be.(lpj.s) Első olvasatban változtatások nélkül rábólintottak a honatyák a közoktatási törvény módosítására Továbbment a Mikolaj-tervezet Pozsony. A kormánypárti képviselők szavazataival tegnap átment első olva­satban az iskolaügy re­formját bebiztosítani hiva­tott közoktatási törvény tervezete. Szeptembertől így valóban másképpen ta­níthatnak iskoláinkban. ÚJ SZÓ-HÍR A kormánypárti képviselők a várakozásoknak megfelelően megszavazták a Ján Mikolaj által vezetett oktatásügyi tárca jog­szabálytervezetét, így ha a követ­kező ülésen is rábólint a parla­ment a törvényre, szeptember el­sejétől két alapiskolai és egy kö­zépiskolai évfolyamban új „menetrend” szerint taníthatnak a pedagógusok. A parlamenti vitában felszólaló koalíciós képviselők védelmükbe vették a tervezetet, amely szerin­tük végre rendet tesz az iskola­ügyben. „Egy jó adag munka áll a tervezet mögött, amelyet már ré­gen meg kellett volna tenni” - mondta Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alel- nöke. Szerinte a Dzurinda-kor- mány azért nem készítette el az iskolaügy reformját, mert „nem privatizációról vagy haszonszer­zésről szólt“. Belousovová felszó­lalásában kritizálta a sajtót is, amely szerinte nem tájékoztat objektiven a tervezetről, „ráadá­sul úgy mutatja be a jogszabályt, mint amelyik a kisebbségi okta­tást sérti”. Rafaj: a magyar nagy teljesítőképességű nyelv Rafael Rafaj SNS-es képviselő szerint nem kell attól tartani, hogy a magyar nyelv Szlovákiá­ban megszűnik. „A magyar nyelv egy nagy teljesítőképességű nyelv, nem fenyegeti megszűnés” - jelentette ki a képviselő. Ján Halecký HZDS-es honatya felszó­lalásában rámutatott, „attraktí­vabbá kell tenni a pedagógiai pályát”, hogy olyanok jelentkez­zen tanárnak, akiknek „nagyobb a tehetségük, magasabb az IQ- juk”. Monika Smolková (Smer) felszólalásában szintén védelmé­be vette a tervezetet, ám nem zárta ki, hogy a második olvasat­ban módosító javaslataikkal kor­rigálják a jogszabályt. Visszavonást követel az ellenzék Mindhárom ellenzéki párt a tervezet visszavonását kérte. Szerintük túl gyors tempóban ké­szült, nem old meg egy sor időszerű kérdést, és a reform he­lyett még jobban gúzsba köti az oktatásügyet. A. Nagy László (MKP) rámutatott, „az anyanyelv nem megfelelő óradotációja ne­gatívan érintheti a szlovák nyelv elsajátítását is”. Tatiana Rosová (SDKÚ) szerint a tanárok nem tudják, mi vár rájuk szeptember­ben, mit kellene előkészíteniük, miben kell másképp tanítaniuk. Egységesen szavazó kormánypártok A parlament elutasította Mar­tin Frone (KDH), Szigeti László (MKP), Tatiana Rosová, A. Nagy László és František Devínsky (SDKÚ) közös ügyrendi javasla­tát, amellyel az anyag miniszté­riumba történő visszautalását akarták elérni. Mikolaj tervezete 78 igen szavazatot kapott, az el­lenzék nem szavazta meg. A jog­szabállyal a parlament következő ülését megelőző bizottsági tár­gyalásokon foglalkoznak legkö­zelebb. A következő ülésen egy­ben benyújthatják módosító ja­vaslataikat is. Ha a törvényterve­zet akkor is megkapja a képvise­lők többségének szavazatát, ak­kor szeptember elsejétől már az új rendszernek megfelelően kez­dődik a tanítás az alap- és közép­iskolákban. (MSz, SITA) Újra leadták vagyonnyilatkozatukat a politikusok Semmitmondás magasfokon 18 év politizálás után 675 ezer koronája van Miklós hazugságvizsgálatra is hajlandó lenne ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Mikloš, az SDKÚ alelnöke tegnap közzétette részle­tes, közlése szerint a törvényi elő­írásokat meghaladó vagyonbeval- lását. Abban pontosan részletezi, mit, mikor és mennyiért vásárolt. Miklósnak összesen 5,2 hektár földje van, továbbá egy fél hétvégi háza Domašán, amit 1997-ben ka­pott a szüleitől. 1994-ben vette meg az önkormányzattól azt a po­zsonyi lakást, amelyben lakott, ára 73 ezer korona volt, ma is abban lakik. 1999-ben egy régi családi házat vásárolt két gazdasági épü­lettel Podkylava községben 525 ezer koronáért. Három évvel ké­sőbb megvette a ház körüli telket, összesen 1238 négyzetmétert 90 ezer koronáért. A lakást és a házat 2000 és 2005 között újította fel há­rom kölcsönből. Az Első Lakásta­karék-pénztártól 1,2 millió, az Ist- robankától szintén 1,2 millió, a VÚB-től pedig 1,5 milliós kölcsönt vett fel. Áz első kettőt már visszafi­zette, az utóbbit 2020-ig fogja. Su­baru Legacy Outback gépkocsija van (2004), feleségének Nissan Qashqai (2007). Az ő és felesége bankszámláján összesen 675 ezer korona készpénz van. Mikloš teg­nap ismételten felszólította Ficót, hogy ő is tegyen közzé ilyen részle­tes és pontos vagyonbevallási, a vásárlási szerződésekkel és a meg­vásárlásukra szolgáló összegek eredetével egyetemben. „Ha Robert Fico ezt megteszi, bármikor hajlandó vagyok maga­mat hazugságvizsgálatnak alá­vetni” -jelentette ki az SDKÚ alel­nöke, arra reagálva, hogy Fico megvádolta, Mikloš az SPP eladá­sa utáni jutalékból gazdagodott meg, és ezt egy hazugságvizsgálat bebizonyítaná, (sita, ú) Papíron vagyon (SITA-felvétel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén is semmitmon­dó adóbevallásokat adtak le a parlamenti képviselők. Gál Gábor (MKP), az összeférhetetlenségi bizottság elnöke lapunknak el­mondta: a hatályos törvény használhatatlan jogi norma, a dokumentumokból csak begyűjthetik az adatokat, konk­rét ellenőrzésre, összehasonlítás­ra a bizottságnak nincs lehetősé­ge­A korrupció ellen harcoló szer­vezetek több éve bírálják a par­lamentet, amiért megtalálta a kiskaput, hogyan játssza ki a szi­gorúnak tűnő összeférhetetlen­ségi alkotmánytörvényt. A jog­szabály értelmében a vagyonbe- vallások lényege az lenne, hogy ellenőrizhető legyen az egyes po­litikusok vagyongyarapodása egy-egy választási ciklus alatt. Vi­szont a parlamenti képviselő va- gyonbevallása egyesek szerint egy üres papírlappal egyenlő: csak az szerepel benne, hogy az adott politikus rendelkezik pél­dául egy házzal, de hogy annak 1 vagy 50 millió korona az értéke, nem derül ki. „Ebből kifolyólag én, mint a bi­zottság elnöke semmit sem kezd­hetek az adatokkal. Pusztán egy adatbegyűjtő bizottság elnöke vagyok. Büntethetünk azért, ha valaki késik, a leadással, de nem tudjuk ellenőrizni azt, amit leadott” - mondta Gál. Január­ban összehívott egy bizottsági ülést, amelyen a alkotmánytör­vény módosítását akarta megvi­tatni, de az ülés elmaradt, mert a képviselők nem jelentek meg. Meggyőződése szerint a jogsza­bályt úgy kellene módosítani, hogy legalább a bizottság hozzá­jusson részletes információkhoz. Azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy összegyűlne az ehhez szükséges 90 képviselői szavazat. „Ez a kezdeményezés gyakorlatilag már most halálra van ítélve” - tette hozzá Gál. A Fair Play polgári szövetség néhány hete honlapot indított el, amelyen az önként jelentkező po­litikusok vagyonbevallásait akar­ja közzétenni. A lehetőséggel ed­dig nagyrészt csak önkormányza­ti képviselők éltek, az egyetlen honatya, aki felrakta adatait a www.politikaopen.sk honlapra, Rudolf Bauer volt KDH-s képvise­lő, aki eszerint tavaly 977 354 koronát keresett, van például egy családi háza, amelyet 1999-ben négymillió koronáért vásárolt, s melynek piaci árát jelenleg hét­millió koronára becsüli, (dem) Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal igyekszik behajtani a büntetést, ám nem győzi 42 ezren adósak a járulékelszámolással ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Tavaly 42 470 sze­mély nem adta le a 2006-os évre vonatkozó egészségbiztosítási já­rulékelszámolását. Richard De- movič, az Egészségügyi Felügyele­ti Hivatal elnökének tájékoztatása szerint ez 16 ezerrel több, mint az előző évben. Éves elszámolást ta­valy 626 305 személynek kellett készítenie, ennek a kötelességé­nek 584 035 személy tett eleget (93,25%). „Az egészségügyi rendszerbe az éves járulékelszámolásnak kö­szönhetően 945 392 903 korona folyt be” - közölte Richard Demovič. Járulékelszámolást minden egyéni vállalkozónak ké­szítenie kell, továbbá annak az al­kalmazottnak, akinek egy havi bruttó bére meghaladta a 47 475 koronát, illetve az önfizetőknek, például a háztartásbeli nőknek is, ha éves jövedelmük meghaladta a 41400 koronát. Továbbá az állami biztosítottaknak, pl. a gyesen lévő kismamáknak, ha valamilyen munkatevékenységet végeztek, s éves jövedelmük magasabb volt 41 400 koronánál. A járulékelszámo­lást június 30-ig kell benyújtani az egészségbiztosítónak, megindo­kolt esetben október 31-ig. Idén szűkült azok köre, akiknek elszá­molást kell végezniük, a törvény- módosítás alapján ugyanis azok­nak az állami biztosítottaknak, akik munkavégzési szerződés alapján dolgoznak, diákoknak, nyugdíjasoknak, gyesen lévő szü­lőknek, súlyosan egészségkárosult személyt ápolóknak ez már nem kötelező. Október 31-ig kell meg­fizetni az egészségbiztosítónak az elmaradt hátralékot, s az egész­ségbiztosítónak is eddig kell visszatérítenie a túlfizetést. A mó­dosított törvény alapján a 100 ko­ronánál kisebb hátralékot nem kell befizetni, s a biztosító sem fizet vissza ennél kisebb többletet. Aki nem tesz eleget járulékelszámolási kötelezettségének, nem fizeti be a hátralékot, 5000 és 10 000 korona közötti büntetésre számíthat, no­ha, mint Pavol Demovič, az Egész­ségügyi Felügyeleti Hivatal elnöke elmondta, a törvény nem kötelezi a hivatalt arra, hogy büntessen, csak lehetőséget ad rá. Demovič szerint ők igyekeznek behajtani a büntetést, ám ezt néha nem győzik - mivel az elmúlt év­ben például 140 ezer ember mu­lasztotta el kötelességét (ide tarto­zik a járulékelszámolás le nem adása, be nem fizetése, de bünte­tésjár azért is, ha új biztosítóba át­lépő személy nem adja le a régi biz­tosítási kártyáját). (sán) A 3007-es járulckelszámolások VŠZP SZP Dôvera Apollo összesen leadott járulék­elszámolások 1 340033 i 103 318 79816 60 868 584 035 túlfizetés (Sk) 291 088240 71989 155 50897 902 46423688 460307 985 hátralék (Sk) i 712 881 316 ! 283 233 806 244 446 614 178914 785 1 419476 521 Form: ÚDZ5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom