Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám, szerda

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com m Éti m* i ''vV* VÄ *r •* ,* »\V i * \ -r $ gVv iw ‘V> A • v ÍÄ V '-v% 'f %V >X; ** \s« «"••ifi 4S> \.1. 'V­éíiSf wV^ ­Wí . .±*Jt __ H orgolással gyakorlatilag bármi készíthető (Szabó Ottó felvételei) Vághy Ida egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtette a Szontagh nővérek által kifejlesztett technika alapjait, egy könyvecskét is kiadott A híres csetneki magyar csipke újjáéledése Vághy Ida fejtette meg a csetneki csipke készítésének módját Magyarországon a halasi csipke mellett kissé hal­ványabban ugyan, de a cset­neki magyar csipke is él a köztudatban. Sőt, évről évre egyre többet hallani felőle, ami egy idős hölgy­nek, egy kiadványnak és egy kiállítássorozatnak köszönhető. KOVÁCS ÁGNES A még 2005-ben megjelent ki­advány a 100 éves csetneki ma­gyar csipke megálmodóira, a Szontagh nővérekre emlékezik. A kiadvány kísérőjeként elindult kiállítássorozat pedig a magyar- országi helyszínek után először került haza. Igaz, nem névadó városkájába, Csetnekre, hanem Rozsnyóra. A kiállítást korábban láthatták Debrecenben és a Bu­dapesti Iparművészeti Múzeum­ban is. Most a Rozsnyói Bányá­szati Múzeum galériájában cso­dálhattuk meg ezt az elfeledett, de csodálatosan finom és művé­szi technikát. A kézimunka az igazi érték A csetneki magyar csipke mára már fogalommá vált, azzá emelte Medgyesiné Vághy Ida, a techni­ka felélesztője. A ma már 87 éves Ida néni kutatta fel az eredeti munkákat és a Szontagh nővérek hagyatékát. Szontagh Erzsébet és Áranka volt az, akik a 20. szá­zad elején Csetneken új ötlettel állt elő, amely kisegítette az ipar hanyadása után munka nélkül maradt családokat. Ebben a szá­zadban a gyári tömegtermelés erősödésének ellenpontozása­képpen országszerte hangsúlyoz­ni akarták a kézműipar értékét. Előtérbe került a népművészet, s a szecesszió divatáramlatával együtt a művészi megújulás. A csipke műfajához pedig kiválóan illeszkedik a szecesszió stílusa. Megalakult a Szontagh nővérek háziipara, bedolgozóhálózata, ekkor nyílt meg a halasi csip­keműhely, és a kprmöcbányai csipkeverő iskola is. A csetneki csipke titka A Szontagh nővérek Nyugat- Európából, pontosabban Íror­szágból vették a csetneki csipke alapjait. Később kialakult sajá­tos stílusukhoz hozzájárult kép­zőművészeti tehetségük is. Munkájuk az elején valóban ha­sonlított az ír csipkére, de ha­marosan rátaláltak saját stílu­sukra. A céljuk az volt, hogy a magyar népművészet motívum- és formavilágkincsét komponál­ják bele a kézimunkába. 1905- től ingyenes tanfolyamokon ok­tatták a csipkekészítés művésze­tét. Majd 1911-ben mintaboltot nyitottak, ahol Csetneki Magyar Csipke védjeggyel ellátott dara­bokat árusítottak. Ebben az időben mintegy 700 bedolgozó­juk volt. A budapesti kézimun­kaboltban gyakran csak minta­darabok voltak, képeslapokon számmal jelölték a csipkéket, s rendelésre dolgoztak. A megszakadt fonál Jött až I. világháború, amely megbénított minden üzleti for­galmat. Amerika is visszavonta a megrendeléseket, a Szontagh nővéreknek is vissza le kellett mondaniuk a bedolgozók mun­káit. 1917-ben Erzsébet meghalt, s halálos ágyán megígértette testvérével, hogy folytatni fogja a csetneki csipke fejlesztését. A háború alatt és után jó ideig kényszerű szünet volt a csipke­készítésben, csak 1921 táján kezdte Aranka látni a lehetősé­get az újrakezdésre. Új minták­kal, kisebb tanfolyamokkal kezdte, szerényebb körülmények között. A régi bársonyruhákat díszítő vastag csipke azonban nem illett az új divatú lenge zsorzsettanyagokhoz, finomíta­ni kellett. Ebben a második kor­szakban a csipkét főként té­rítőként használták. Az 1940-es években még élt a csetneki csip­ke, de már nehéz körülmények között, a II. világháború aztán teljesen elfeledtette. Aranka nagy szegénységben, elhagya­tottan élte élete utolsó éveit, 92 éves korában halt meg. A csipke pedig csaknem fél évszázadra fe­ledésbe merült. 1996-ban a több évtizedes csipkekészítő múltat maga mögött tudó Medgyesi Ká- rolyné Vághy Ida Aranycsipke- díjas csipkekészítő figyelt fel a sajátos, kifinomult technikára. Felkutatta a Szontagh család és a csipke történetét, majd egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtette a tech­nika alapfogásait. Munkatársaival ma is eredeti mintarajzok alapján készítenek a mai kor igényeinek megfelelő munkákat. „1997-ben határoz­tam el, hogy eredeti magyar da­rabokat keresek, amilyeneket je­lenleg nem készítenek. így talál­tam rá a csetneki magyar csipké­re. Régi könyvekből, a múzeu­mok anyagából keresgéltem ki a régi mintákat és elkészítésük le­írását. Budapesten találtam olyan gyűjtőket, akiknek eredeti térítőjük, gallérjuk, ruhadíszeik vannak. Felkutattam a Szontagh csa­lád leszármazottait, akik boldo­gan segítettek. Fényképeket, ok­leveleket, csipkéket, rajzokat ad­tak, melyek vándorkiállításon járják az országot” - mesélte Ida néni. 2000-ben magánkiadás­ban jelentette meg A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene című könyvecskét, amely rövid történeti áttekintést nyújt, tar­talmazza a technika leírását és néhány eredeti mintát. 2004 feb­ruárjában létrehozták a Csetneki Magyar Csipke Alapítványt. Cél­ja a kézimunka technikájának, történetének ismertetése. To­vábbá ismeretterjesztés, kiadvá­nyok készítése, kiállítás rende­zése, oktatás, tanulmányi utak szervezése, a csetneki magyar csipke zsűrizése és értékesítése. A vándorkiállítás legközelebb Rimaszombatban, majd a csipke születésének városában, Csetne­ken látható. A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom