Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-23 / 95. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com m Éti m* i ''vV* VÄ *r •* ,* »\V i * \ -r $ gVv iw ‘V> A • v ÍÄ V '-v% 'f %V >X; ** \s« «"••ifi 4S> \.1. 'VéíiSf wV^ Wí . .±*Jt __ H orgolással gyakorlatilag bármi készíthető (Szabó Ottó felvételei) Vághy Ida egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtette a Szontagh nővérek által kifejlesztett technika alapjait, egy könyvecskét is kiadott A híres csetneki magyar csipke újjáéledése Vághy Ida fejtette meg a csetneki csipke készítésének módját Magyarországon a halasi csipke mellett kissé halványabban ugyan, de a csetneki magyar csipke is él a köztudatban. Sőt, évről évre egyre többet hallani felőle, ami egy idős hölgynek, egy kiadványnak és egy kiállítássorozatnak köszönhető. KOVÁCS ÁGNES A még 2005-ben megjelent kiadvány a 100 éves csetneki magyar csipke megálmodóira, a Szontagh nővérekre emlékezik. A kiadvány kísérőjeként elindult kiállítássorozat pedig a magyar- országi helyszínek után először került haza. Igaz, nem névadó városkájába, Csetnekre, hanem Rozsnyóra. A kiállítást korábban láthatták Debrecenben és a Budapesti Iparművészeti Múzeumban is. Most a Rozsnyói Bányászati Múzeum galériájában csodálhattuk meg ezt az elfeledett, de csodálatosan finom és művészi technikát. A kézimunka az igazi érték A csetneki magyar csipke mára már fogalommá vált, azzá emelte Medgyesiné Vághy Ida, a technika felélesztője. A ma már 87 éves Ida néni kutatta fel az eredeti munkákat és a Szontagh nővérek hagyatékát. Szontagh Erzsébet és Áranka volt az, akik a 20. század elején Csetneken új ötlettel állt elő, amely kisegítette az ipar hanyadása után munka nélkül maradt családokat. Ebben a században a gyári tömegtermelés erősödésének ellenpontozásaképpen országszerte hangsúlyozni akarták a kézműipar értékét. Előtérbe került a népművészet, s a szecesszió divatáramlatával együtt a művészi megújulás. A csipke műfajához pedig kiválóan illeszkedik a szecesszió stílusa. Megalakult a Szontagh nővérek háziipara, bedolgozóhálózata, ekkor nyílt meg a halasi csipkeműhely, és a kprmöcbányai csipkeverő iskola is. A csetneki csipke titka A Szontagh nővérek Nyugat- Európából, pontosabban Írországból vették a csetneki csipke alapjait. Később kialakult sajátos stílusukhoz hozzájárult képzőművészeti tehetségük is. Munkájuk az elején valóban hasonlított az ír csipkére, de hamarosan rátaláltak saját stílusukra. A céljuk az volt, hogy a magyar népművészet motívum- és formavilágkincsét komponálják bele a kézimunkába. 1905- től ingyenes tanfolyamokon oktatták a csipkekészítés művészetét. Majd 1911-ben mintaboltot nyitottak, ahol Csetneki Magyar Csipke védjeggyel ellátott darabokat árusítottak. Ebben az időben mintegy 700 bedolgozójuk volt. A budapesti kézimunkaboltban gyakran csak mintadarabok voltak, képeslapokon számmal jelölték a csipkéket, s rendelésre dolgoztak. A megszakadt fonál Jött až I. világháború, amely megbénított minden üzleti forgalmat. Amerika is visszavonta a megrendeléseket, a Szontagh nővéreknek is vissza le kellett mondaniuk a bedolgozók munkáit. 1917-ben Erzsébet meghalt, s halálos ágyán megígértette testvérével, hogy folytatni fogja a csetneki csipke fejlesztését. A háború alatt és után jó ideig kényszerű szünet volt a csipkekészítésben, csak 1921 táján kezdte Aranka látni a lehetőséget az újrakezdésre. Új mintákkal, kisebb tanfolyamokkal kezdte, szerényebb körülmények között. A régi bársonyruhákat díszítő vastag csipke azonban nem illett az új divatú lenge zsorzsettanyagokhoz, finomítani kellett. Ebben a második korszakban a csipkét főként térítőként használták. Az 1940-es években még élt a csetneki csipke, de már nehéz körülmények között, a II. világháború aztán teljesen elfeledtette. Aranka nagy szegénységben, elhagyatottan élte élete utolsó éveit, 92 éves korában halt meg. A csipke pedig csaknem fél évszázadra feledésbe merült. 1996-ban a több évtizedes csipkekészítő múltat maga mögött tudó Medgyesi Ká- rolyné Vághy Ida Aranycsipke- díjas csipkekészítő figyelt fel a sajátos, kifinomult technikára. Felkutatta a Szontagh család és a csipke történetét, majd egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtette a technika alapfogásait. Munkatársaival ma is eredeti mintarajzok alapján készítenek a mai kor igényeinek megfelelő munkákat. „1997-ben határoztam el, hogy eredeti magyar darabokat keresek, amilyeneket jelenleg nem készítenek. így találtam rá a csetneki magyar csipkére. Régi könyvekből, a múzeumok anyagából keresgéltem ki a régi mintákat és elkészítésük leírását. Budapesten találtam olyan gyűjtőket, akiknek eredeti térítőjük, gallérjuk, ruhadíszeik vannak. Felkutattam a Szontagh család leszármazottait, akik boldogan segítettek. Fényképeket, okleveleket, csipkéket, rajzokat adtak, melyek vándorkiállításon járják az országot” - mesélte Ida néni. 2000-ben magánkiadásban jelentette meg A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene című könyvecskét, amely rövid történeti áttekintést nyújt, tartalmazza a technika leírását és néhány eredeti mintát. 2004 februárjában létrehozták a Csetneki Magyar Csipke Alapítványt. Célja a kézimunka technikájának, történetének ismertetése. Továbbá ismeretterjesztés, kiadványok készítése, kiállítás rendezése, oktatás, tanulmányi utak szervezése, a csetneki magyar csipke zsűrizése és értékesítése. A vándorkiállítás legközelebb Rimaszombatban, majd a csipke születésének városában, Csetneken látható. A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@ujszo.com
