Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-19 / 92. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 19. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ PRAVDA Csak segítettem Tomano- vának - nyilatkozta Štefan Nižňanský a Pravdának adott inteijúban. A televízió új igazgatója nem szégyelli kommunista múltját, világ életében szociáldemokrata érzelmű volt. Elutasítja, hogy Robert Ficóhoz és párt­jához, a Smerhez közel állna, mindössze Viera Tomanová család-, munka- és szociális ügyi miniszternek adott ta­nácsokat, amikor a törvény­telen támogatások ügye folyt. Visszautasítja, hogy a Szlovák Jégkorongszövetség szóvivójeként a szponzor­pénzekből gazdagodott meg, províziót is csak azért foga­dott el a támogatóktól, mert ezt munkaköri leírása tar­talmazta. (ű)-Ne nézz oda! Ezt az alakot ismerem. A szódban közgazdaságtant tanított. (Peter Gossónyi karikatúrája HÉTVÉG(R)i Akták hőse Ján Slotának sikerül fo­lyamatos izgalomban tar­tania a nyilvánosságot, képregényszerű folytatá­sokban hétről hétre buk­kannak fel életének újabb fordulatos epizódjai, me­lyekkel jócskán túltesz Misi Mókus kalandjain. HOLOP ZSOLT A forgatókönyv dramaturgiai fordulatokban gazdag, az esemé­nyek nem időrendi sorrendben követik egymást, mozaikkockák­ból kell összeilleszteni a történe­tet, ami külön öröm és izgalom. Néhány hónapja eltűnt a fősze­replő apja, mintha a föld nyelte volna el, nemhogy a rendőrség, a bulvársajtó se tud a nyomára buk­kanni. Aztán a papáról kiderül, hogy az ŠtB besúgója volt, aktájá­ból pedig az, hogy fia 1971-ben Ausztriába szökött és kocsit lo­pott. Aztán visszaszökött, és cso­dák csodájára csak feltételes bör­tönbüntetést kapott. Az e heti rész tartalmából: Slota és három társa álldogál egy falusi hentesüzlet előtt, mel­lette egy ruhabolt, 1971. „Ilyen göncökben nem szökhetünk Ausztriába. És mit fogunk enni...?” A betörést rablás követi. Slota szo­rosan összehúzza magán új, 1970-es szabású ballonkabátját, dereka köré kolbász tekerve, hóna alatt egy fél oldalszalonna. Mek­kora hazafi: külföldön is hazai terméket fogyaszt. A betörés során keletkezett kár 22 ezer csehszlo­vák korona, amin 1971-ben 13 ezer sört lehetett venni. (Mindez nem a papa, hanem egy tettestárs ŠtB-s aktájában szerepel.) 2008 - Slota szerint mindez hazugság, az ŠtB kanyarított neki üyen kalandos múltat, és a kom­munista titkosszolgálatnak nem lehet hinni. Az SNS szerint a mé­dia le akarja járatni a pártelnököt. 1982 - Slota művezető a handlo- vái erőműben. Szeme előtt egy le­bontásra ítélt épület imbolyog. Megigazítja sisakját: „Ezzel fogunk szarakodni, fiúk? Gyújtsátok fel!”- kiadja a tűzparancsot, Budapestre gondol. A tűz gyorsan terjed, hord­ja a szél a pernyét, kis híján leég a fél erőmű és tüzet fog a széntelep, de végül nem. A tárgyaláson csupán pénzbüntetésre ítéli a bíróság. Jó pár évvel később egy vendéglő te­raszán felötlik benne a tűz emléke, és onnan akarja eloltani. 1979 - Üzemi nőnapi buli, 10 nő, 12 férfi, 50 liter bor. A tárgya­lási jegyzőkönyv szerint Slota szeme előtt egy részeg férfi imbo­lyog (az övé előtt Slota), és azt üvöltözi, te taknyos!, a zenén vesz­tek össze, Slota bever neki kettőt, egymásba gabalyodnak és a földön birkóznak tovább, aztán szétvá­lasztják őket, a nők tovább ünne­pelnek. A tárgyaláson csupán pénzbüntetésre ítéli a bíróság. 2008 - Slota nem nyüatkozik a sajtónak, az SNS szerint a média le akarja járatni a pártelnököt, ze­ne, stáblista, folytatás jövő héten. Nem lesz áttörés Branyiszkónál Ficónak másod­szor sikerült belelépnie ugyanabba a folyóba. Másodszor tart a rendőr­ség helyett sajtótájékoztatót, ez el­ső a Malina-ügy volt, és amikor erre figyelmeztetik, megsértődik. Fel­tehetően titkosszolgálati informá­ciókat hoz nyüvánosságra, és olyasmiket is elárul, amiket a nyo­mozótiszt sose hozna nyilvános­ságra a nyomozásnak ebben a sza­kaszában. És hogy az alagút az SD- KÚ-hoz és Gabriel Palackéhoz ve­zet, bár Fico beismeri, Palacka ellen nem folyik nyomozás. Én nem hiszem el ezt a Bra­nyiszkó-ügyet. Hogy az állami út- kezelőség csúcsvezetése csak 260 millió koronát lopott volna el egy 9 müliárdos alagút megépítése során, hét év alatt, miközben kormányváltás is volt. A teljes összeg alig 3 százaléka - nevetsé­ges. Ha ez igaz, nem nyomozni kell, hanem még pénzjutalmat ki­utalni. Ficónak abban sincs igaza, hogy ez az évszázad szlovákiai rablása. Egyrészt nagyon az év­század elején járunk, másrészt a múlt század végén mondta ezt Dzurinda a Mečiar-korszak több privatizációs és satöbbi ügyére. Azokban a nagy időkben egyetlen éjszaka találtak gazdára 260 mü- liónál nagyobb összegek, nem hét év alatt. Dzurindáék kormányzása végén már Mečiar kiabálta min­den nap, hogy ültessenek végre le valakit a HZDS privatizőrei közül, ha akkora volt a szájuk, de erre nem került sor. Hogy minisztere­kig, vezető politikusokig éljenek el a szálak és ítélet szülessen? Itt már okosnak kell lennie ennek a nagy, igazságügyi szerkezetnek, különben egyszer az „egész”-ről kellene ítéletet hoznia. Es ezt az apparátus nem akarhatja. Persze ettől függetlenül Dzu- rindáék elég nagy bajban vannak. A helyhatósági választások megtartása sérti az ENSZ BT Koszovó sorsáról rendelkező 1244-es határozatát Szerbia Koszovóban is választást tart AAT1-ÖSSZEF0GLALÓ A belgrádi kormány csütörtö­kön úgy döntött, hogy május 11-én Koszovóban is megrendezik a Szerbiára kiút parlamenti és ön- kormányzati választásokat. A döntés körülményei tükrözik azt a teljes zűrzavart, jogi és jog- értelmezési káoszt, amely a füg­getlenségét kikiáltó Koszovó, s az ott élő szerbek helyzete körül ta­pasztalható. A tegnapi döntés szerint Szer­bia egy magát függedennek valló - három tucat állam, köztük Ma­gyarország által elismert - helyen akarj3 megtartani saját választá­sát. Azt a szavazást, amelyre a leg­jobb esetben is csak a terület la­kosságának mintegy 10 százalé­kához tartozó szavazóképes em­berek mehetnek el, mivel a népes­ség 90 százalékát alkotó albánok ezt biztos nem teszik. Ók már több mint tíz éve sem szavaztak, ami­kor Koszovó még hivatalosan Szerbia része volt. A szerbek viszont azóta nem járnak albán szervezésű szavazás­ra, mióta Koszovó nemzetközi felügyelet alatt áll. Ezért a tavaly novemberi parlamenti és önkor­mányzati választások után az ENSZ-felügyelet, az UNMIK veze­tője nem tehetett mást, mint hogy meghosszabbítsa a lejárt mandá- tumú szerb önkormányzatok hi­vatali idejét. Joachim Rücker már hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy parla­menti választást tarthatnak a szerbek, de a helyhatósági vá­lasztásról nem nyilatkozott. Sven Lindholm UNMIK-szóvivő szerint erről máig nincs is hiva­talos álláspontja az ENSZ-fel- ügyeletnek. Hogy parlamenti választás miért lehet, s az önkormányzati miért kétséges, túrói az UNMIK egyetlen illetékese sem kívánt nyilatkozni. Megfigyelők szerint azért nem, mert ha megteszi, ve­szélyes terepre téved: meg kell határoznia a koszovói lakosok állampolgársági hovatartozását. Egy másik UNMIK-szóvivő, Alekszandr Ivanko azonban szerdán a leghatározottabban úgy nyilatkozott, hogy a helyha­tósági választások megtartása sérti az ENSZ BT Koszovó sorsá­ról rendelkező 1244-es határo­zatát. Azt, amely sok ország ér­telmezése szerint nem tette le­hetővé a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltását. Koszovói vezetők és az ENSZ által kirendelt fölötteseik is elis­merik, hogy ha a szerbek szavaz­ni akarnak, azt senki sem akadá­lyozhatja meg. Az önkormányzati választást az UNMIK érvényte­lennek nyilváníthatja ugyan, de ettől még megmarad a kérdés, mi lesz a Koszovóban élő szerbiai közösségek további sorsa, milyen helyhatóság intézi tovább a napi ügyeiket. A koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK vezetője szerint Szer­bia nem tarthat helyi önkormány­zati választást Koszovóban. Joachim Rücker a www.e-no- vine.com internetes hírportálnak elmondta, hogy hivatala konzul­tált a hat ország képviselőiből ál­ló úgynevezett kontaktcsoport­tal, s tiltó döntését az ENSZ köz­pontja is támogatja. Széles körű nemzetközi egyetértés van ab­ban, hogy Szerbia nem szervez­het Koszovóban helyi önkor­mányzati választást. A parlamen­ti választások ellen az UNMIK- nak nincs kifogása - nem tiltja, de nem is segíti megszervezésü­ket - közölte Joachim Rücker. Egyes jelentések szerint Rü­cker hivatalosan is értesítette Belgrádot a koszovói önkor­mányzati választás tilalmáról Koszovói vezetők - bár élesen tiltakoztak a szerb szándék ellen - elismerik, hogy ha a szerbek szavazni akarnak, azt incidensek nélkül igen nehéz lesz megakadá­lyozni. Az önkormányzati válasz­tást az UNMIK érvénytelennek nyilváníthatja, s akkor marad a kérdés: mi lesz az önkormányza­tok sorsa, amelyek mandátuma nyáron jár le, milyen helyhatóság intézi tovább a Koszovóban élő szerbek napi ügyeit. KOMMENTÁR A zebra: az állatorvosi ló SERES LÁSZLÓ Ami a magyar kormánykoalíció helyzetét illeti: válság van. Azt a pártot, amely nem tud már reformokat keresztülvinni, hamaro­san felváltja az a párt, amelyik nem is akar reformokat. Időjárás: nagy, szürke felhők tornyosulnak az égen. Most pedig közleke­dés, mert hogy beszéljünk az igazán fontos dolgokról. Az összes gazdasági, kulturális és mentális problémánkat a leg­pontosabban a közlekedés képezi le, pontosabban azok a - szó szerint útszéli - viszonyok, amelyeket jobb híján „közlekedés­nek” nevezünk. Iszonyat, mi megy. Aki már járt autóval magyar utakon, de főleg délután négy és hét között a fővárosban, az tud­ja, hogy egy tartósan infarktus-közeli állapotra rendezkedhet be. Vezetni nem tudó, ostoba, agresszív, az evolúció több fázisát ki­hagyó polgártársaink dominálnak, amint nettó hetvennel veszik be a kanyart, de araszolva sem engednek senkit sávot váltani, mindenért dudálnak, így kompenzálva számos sérelmet Trianon­tól Gyurcsányig. Na de. Most végre eljött a megoldás ideje. Magyarországon mások is rájöttek arra, hogy az utakon helyzet van, úgyhogy módosítják a KRESZ-t. Ez remek hír, főleg az, hogy csökkentenék az autósok mérlegelési lehetőségét a sebesség megválasztásakor. Mivel mindenki válogatás nélkül áthajt a zeb­rákon - azt hiszem, ezzel Európában egyedülállóak vagyunk: gyalogosok várnak megalázó módon, hogy átkelhessenek az át­kelőn az egyik fő fegyvertény: a jövőben az autósoknak lassí­taniuk kell, ha gyalogátkelőhelyet látnak, éspedig 20 méterrel a zebra előtt vissza kell fogniuk magukat 30 kilométer per órára. Ennyi. Lassítani kell. Nem megállni. A harminc konkrétan sem­mit nem ér, úgy is el lehet ütni néniket a zebrán, legfeljebb las­sabban fognak meghalni. Ennél még a most hatályos KRESZ-ünk is jobb, eszerint „kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni”, és a „szükséghez képest” meg is kell állni. Ezt mondjuk sen­ki nem tartja be (ha kocsimmal megállók és átengedem a zebrán a gyalogosokat, konkrétan rámdudálnak hátulról), úgyhogy megint tipikus magyar megoldás született: a kőkemény kontroll és haté­kony büntetés helyett valaki új írott hülyeségeket talált ki. Mindig ez van, emiatt is tartunk ott, ahol tartunk. A nénik pedig továbbra is félni fognak a zebra tövében, ahogy ezt már megszokhatták. A szerző a Hírszerző vezető szerkesztője JEGYZET Gyújtsuk fel az iskolát! PUHA JÓZSEF Reményeim szerint írásom vé­gére a két, látszólag kapocs­mentes zenei téma kerek egésszé áll össze. A szélsőjobb magyarországi térhódítása a zenében is érezteti hatását. Gombamód elszaporodtak a szélsőséges nézeteket valló zenészek!?), igaz, ez nem csak magyar betegség. Szinte egész Európát ez jellemzi, az inter­net tanúsítja. A Hungarica nevű csapat néhány hete min­denféle reklám és (egyelőre) rádiós támogatás nélkül is megszerezte Demokratára című albumával a magyar le­mezeladási lista második he­lyét. Azóta megsokszorozódott a világhálón a csapatra klikke- lők száma. A napokban ugyan­is akkora ingyenreklámot ka­pott, amiről más csak álmodik, a jókora többség persze nem ilyen összefüggésben vágyik rá. Ez az a formáció, amelynek koncertjére egy Tomcat nevű idióta két hasonszőrű társával a tévékamerák jelenlétében váltott jegyet a híressé lett jegyirodában, és egy hasonló jegyvásárlás indította el a lavi­nát is. Részben a vázoltakból eredően minden új zeneszá­mot kétszer is meg kell hall­gatnom, mielőtt a rádióadásba szerkesztem. A szélsőséges eszmék térhódítása mellett „szerencsére” a trágár szöveg még mindig sokkal gyakrab­ban vet gátat a sugárzás elé. (Ez is mutatja, hogy műiden nézőpont kérdése...) Állítom, a nemzetközi helyzet e téren sokkal rosszabb, mint a ma­gyar, bár mindent megteszünk annak érdekében, hogy utolér­jük a Nyugatot. Most váltanék egy nagyot, és bocsánatot is kérek a Republic együttestől, hogy ezekkel a szereplőkkel egy lapon emlí­tem a nevét. A rendszerváltás utáni évek legfontosabb és legnépszerűbb magyar együt­tese, tisztességes zenészek, akiknek dalait előzetes meg­hallgatás nélkül is adásba lehet szerkeszteni. Vagy mégsem? A minap élő adásban ütötte meg a fülemet egy mondat, ami azért kínos, mert a felvételt én választottam ki. A „Gyújtsuk fel az iskolát!” idézet az 1991-es(!) Sírás lesz a vége című szerzeményből szárma­zik, és mentségemre szolgál­jon: arról szól, hogy a „sok jónak” rossz vége lesz. A mon­dat pedagógusismerősömnek is feltűnt. „Tökéletes jövőkép­festés, a most harmadikos di­ákjaim szerintem néhány év múlva ezt meg is teszik” - állt a telefonos üzenetében. Pár nap­ja összefutottam vele, és el­mondta, pályaelhagyáson gondolkodik, úgy érzi, ami tíz éve még pofonegyszerű volt, manapság nem működik: nem tudja féken tartani nebulóit, eszköztára is leszűkült, és mi­előtt eldurvulna a helyzet, in­kább továbbáll. Nincs szüksége arra, hogy nevét meghurcolva mondogassák, az ő egykori di­ákjai gyújtották fel az iskolát, vagy verték meg a helyzet ma­gaslatától távol álló tanárukat. S hogy mi a témák közötti ka­pocs? A fene nagy demokráci­ánk, az új nevelési és egyéb módszereink teljes csődje okozta beteg társadalmunk. Meggyőződésem, hogy ennek sírás lesz a vége. De addig a magamfajta ember bizonyára még sok szörnyűségről lesz kénytelen tudomást venni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom