Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-18 / 91. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 18. Kertészkedő 13 Ha a tarackoló füvek megvetik a lábukat sziklakertünkben, akkor tönkretehetik addigi fáradozásunkat Tervezzük meg a sziklakertet (Képarchívum) A sziklakertet napos, nyüt helyre építsük, távol na­gyobb fáktól és cserjéktől. Kerüljük az erősen szeles, huzatos helyeket. Sík terü­let esetében a belvizes, ma­gas talajvizű részeket, hi­szen a sziklakerti növények gyökérzete a pangó vízre különösen érzékeny. Ha nincs más megoldás, dréne­zéssel gondoskodjunk a sziklakért területének meg­felelő vízelvezetéséről. ÖSSZEFOGLALÓ A déli lejtő a legjobb megoldás A lejtős területek, s főleg a déli fekvésűek általában tökéletesen megfelelnek egy sziklakért számá­ra. Ilyen helyen csak arra kell ügyelni, hogy a lejtők alja gyakran fagyzugként viselkedik, ahol a lejtőn lefolyó hideg levegő megre­ked. Fagyzugos helyre ne telepít­sünk sziklakertet. Sziklakertek építhetők bármi­lyen talajú kertben, természetesen egy laza talajú, jó vízvezető képes­ségű talaj nagy előny. Ha ráleltünk az optimális helyre, kezdődhet a tervezgetés, hogy milyen típusú és formájú sziklakertet szeretnénk, ezután jöhet csak az építés. Milyen sziklát válasszunk? A sziklakért vázát alkotó szikla kiválasztását sok dolog befolyá­solja. Alapvetően választhatunk vulkanikus kőzeteket pl. gránit, andezit, bazalt stb. vagy üledékes kőzeteket, pl. mészkövet, vagy dolomitot, de akár homokkövet is. A vulkanikus akkor ideális, ha kifejezetten mészkerülő növénye­ket szeretnénk tartani. Ezek kö­zül a világosabb színű kőzetek (pl. gránit) a legkedveltebbek, ám a sötét színű bazaltból és an­dezitből is gyönyörű sziklakertet hozhatunk létre. A lényeg, hogy a kövek színe egyöntetű legyen, ne legyenek nagyon erezettek. Ha kertünk hegyvidéken található, akkor feltétlenül használjunk olyan köveket, amelyek a környé­ken előfordulnak, így sokkal ter­mészetesebb hatást érünk el. Kizárólag egyféle kőből építsük fel sziklakertünket. Nincs annál visszataszítóbb látvány, mint egy ásványtani gyűjteménynek is be­illő, sokszínű kövekből összetákolt sziklakért. A legszebb hatású szik­lakerteket a természeti erők által koptatott, felszínre bukkanó kö­vekből lehet építeni. A vízkoptatta mészkő gyönyörű hatást kelt, és ál­talában mindenféle kőzetre igaz, hogy a természet által koptatott darabok sokkal impozánsabbak, mint frissen bányászott társaik. Eltérő típusok, formák Mielőtt belefognánk egy szikla­kért építésébe, látogassunk meg annyi sziklakertet, amennyit csak tudunk, és figyeljünk meg minden apró részletet. Lejtős terepen vi­szonylag egyszerű a dolgunk, a sziklákból úgy kell megépítenünk a sziklakertet, mintha azok együtt egy hegyoldalból kiemelkedő ha­talmas szikla föld feletti részét ké­peznék. Sziklakibúvásos sziklakért kialakítható sík terepen is, ilyenkor minden követ kicsit megdönthe- tünk azonos irányba, így azok azt a látszatot keltik, mintha egy geoló­giai erők hatására elfordult kőzet­réteg sziklái bukkannának a fel­színre. Imitálhatunk hasadékokkal átszőtt lepusztult sziklafelszíneket is. Ilyenkor nagyobb méretű lapo­sabb sziklákat illesztünk szorosan egymás mellé, csak néhány centi- méteres rést hagyunk közöttük, melyeket beültetünk sziklahasadék lakó növényekkel. Ha megfelelő méretű lejtős terü­let, és sok kő áll a rendelkezésünk­re, építhetünk nagyméretű, lépcső­zetes sziklakertet, ahol az egyes te­raszok sok helyet biztosítanak nö­vényeink számára, változatos élőhelyeket alakíthatunk ki. Ha még többre vágyunk, akkor meg­formálhatunk egy kicsi sziklás szurdokvölgyet, pl. úgy, hogy egy néhány méter széles sávban kiter­meljük a földet, és az így kapott széles árok két részét sziklákkal ki­béleljük. Ez a feladat nagy szakér­telmet kíván, a két oldali sziklafal­nak úgy kell kinéznie, mintha egy szurdokban járnánk. Különösen látványos a hatás, ha a szurdok vi­szonylag nagy méretű és kanyar­gós. Teljesen sík területen ilyen for­mával ne próbálkozzunk, mert munkánk gyümölcse esős idő ese­tén kerti tóvá változhat. Ha környékünkön patak, vagy köves medrű folyó található, akkor összegyűjthetünk nagyobb méretű, simára koptatott, kerekded alakú sziklákat és kisebb köveket. Ezekből a legömbölyített kövekből is lehet sziklakertet építeni, ily mó­don utánozhatunk kiszáradt folyó­ágyakat, patakmedreket. Kisebb kertben Sziklakerti növények tartására kisebb kertekben ideális megoldást nyújthat egy emelt sziklakerti ágyás. Az emelt ágyások 40-80 cm falmagasságú szabályos, vagy sza­bálytalan alapterületű ágyak, me­lyek építésekor vastag drénréteggel biztosítjuk a megfelelő vízelveze­tésű termőhelyet sziklakerti növé­nyeink számára. Az emelt ágyak fa­la legtöbbször terméskő, de készít­hetőek szép emelt ágyak téglafal­lal, és megfelelő faanyagból, pl. megtisztított vasúti talpfákból is. A drénezés mellett ügyeljünk az ágy tetejének esztétikus kialakítására, melyet egyedi szikladarabok elhe­lyezésével, illetve murvatakarással valósíthatunk meg. Ha sincs annyi helyünk a kert­ben, hogy megépíthessünk egy emelt sziklakerti ágyást, mégis sze­retnénk tartani néhány alpesi nö­vénykülönlegességet kertünkben, akkor építsünk egy teknőkertet. Az ilyen, apró termetű növényeket be­fogadó kertecske alapja ideális esetben egy kőből készült nagyobb edény, pl. egy már használaton kí­vüli, kőből készült itatóvályú, mely megkopott az idők során. Ha ilyen­re nem akadunk, akkor bármilyen egyéb, legalább 30 cm magasságú, nem műanyag edény megteszi. Az ültetőközeget és a drénréteget itt is a növények igényeinek figyelembe vételével alakítjuk ki, a teknőkert felszínének kialakításakor pedig egy miniatűr természetes szildafel- szín létrehozására törekedjünk. Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki egy sziklacso­portot, helyezzük azt a kert vala- mely gyakran látogatott pontjára. A sziklákat süllyesszük a talajba eredeti (talált) helyzetükben, mint­ha azok kiálló szórványkövek len­nének, ne állítsuk talpra őket, mint valami kerti törpét. A kövek kör­nyékét ültessük be olyan alacso­nyabb évelő növényekkel, amelyek nem igényelnek különösen jó víz- áteresztő képességű talajt. A fent említett sziklakért típusok mind a természetet utánozzák, a legtöbb kertészkedő ezek változa­tait tartja megfelelőnek. Lejtős te­rületeken azonban építhetünk tel­jesen szabályos elrendezésű, ún. mértani sziklakertet is, melyben dominál az épített jelleg. Miután kigondoljuk, hogy mi­lyen sziklakertet építünk, azt is meg kell terveznünk, hogy milyen módon illesszük sziklakertünket a kert környező részeibe. Talán a leg­jobb megoldás, ha a gyepben elszi­getelten, a gyepfelület széle felé he­lyezzük el, és egy keskeny murva­sávval vesszük körbe, amelynek elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy a pázsitalkotó füvek tévedé­sét meggátolja (15-20 cm). A meg­felelő hatás érdekében a murva alá teríthetünk egy csík fóliát is. Ha na­gyobb méretű a kert, akkor szikla­kertünket ritkán nyírt, magasra ha­gyott gyepfelületbe is illeszthetjük, így az jobban hasonlít majd egy ter­mészetes sziklakibúváshoz. Azon­ban vigyázzunk, ha a tarackoló fűfajok megvetik a lábukat szikla­kertünkben, mert teljesen tönkre­tehetik összes addigi fáradozásun­kat. (Őri Balázs - edenkert.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A cicák húgykövessége Van egy perzsa hím cicánk, amit egy hónapja ivartalamt- tattunk, hogy ne legyen olyan erős szaga. Azonban azt ol­vastuk nemrég, hogy az ivar- talamtás után gyakrabban fordul elő a húgykövesség ná­luk. Mi okozza ezt, és hogyan tudnánk megelőzni? B. Noémi DR. NAGY KORNÉL A húgykövesség az ivartalanított per­zsa hímmacskák­nál gyakrabban fordul elő, mint más fajtatársaiban, ami azonban kellő odafigyeléssel könnyen megelőzhető. Mivel a hím állatok húgycsővé hosszú, vékony és kanyargós, ráadásul a húgycső felé még szűkülete is van, ez azt eredményezi, hogy ezeken a részeken a homok összegyűlik és egy idő elteltével vizelési nehézséget okozhat. Az állattartó rendszerint már csak akkor észleli a problémát, amikor a baj előrehaladott, s az állat számára fájdalmas a vizelés - gyakran keserves hangot is ad­hatnak közben - vagy a macska igen gyakran megy az alomra, de teljesen eredménytelenül. Súlyos esetben némely állat szinte ál­landóan az alomban gubbaszt, legfeljebb csak néhány csepp vi­zeletet tud üríteni, vagy még azt sem. Nemegyszer a véres alom hívja fel a figyelmet arra, hogy valami probléma van. Macskák esetében leggyakrab­ban az ún. struvit kövességgel ta­lálkozunk. A betegség kialakulá­sában szerepet játszik az eleség összetétele, de a húgyúti szervek gyulladása is, melynek eredmé­nyeként gyakran alakul ki ún. „mag”, melyen „híznak” a kövek. A „dugót” gyakran nem tiszta kristályok idézik elő, hanem az ún. grit, ami szerves és szervet­len anyagokat is tartalmaz. Az elzáródás leginkább a húgycső vége felé történik (de előfordulhat magasabban is, főleg nagyobb kövek esetén), sok esetben már a katéter bevezeté­sét is megakadályozva. Nem egy esetben láthatóvá válik a húgycső nyílásából kilógó fehé­res, szürkés képlet. A hólyag falá­nak megvastagodása húgyköves­ség esetén (a hozzá gyakran kap­csolódó gyulladás miatt is) a be­tegség velejárója, és gyakran ta­pasztaljuk a vizelet vértől való el­színeződését, súlyos esetben akár vérvizelést is. Ha a katéter felvezethető a hólyagba, speciá­lis oldószerekkel elvégezhető a hólyag ürítése, illetve a homok eltávolítása. Ha a katéterezés nem jár sikerrel, a feszülésig telt hólyagból a vizeletet a hasfalon keresztül kell lecsapolni a hó­lyagrepedés, illetve az urémia megelőzése érdekében. Nagyobb kövek vagy nagy mennyiségű ho­mok eltávolítása érdekében szükség lehet műtéti beavatko­zásra is. Kezelés, ill. megelőzés céljából indokolt a vizelet sava­nyítása. Terápiás célból ma már kiváló készítmények (csepp, paszta) állnak rendelkezésre. Ezek hosszan tartó alkalmazása azonban nem javasolt. Ma már kaphatóak nagyon jó (pl. Hill’s, Specific) speciális tápok, melyek etetése révén elérhetőű a vizelet kívánt mértékű savanyítása és a húgykőképződés csökkenése. Sajnos idült húgyúti problé­mával küzdő állatok esetében még így is számítani lehet esetle­ges kiújulásra. Ha a húgycső vé­gének szűkületénél jelentkezik ismételten az elzáródás, szóba jöhet az a műtéti megoldás, ami­kor a húgycsőnek ezt a szakaszát felnyitjuk, és a sebszéleket a bőrhöz kívánjuk. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa április 17-én április 16-án április 16-án április 16-án április 17-én április 16-án április 16-án sárgarépa 20-24 Sk/kg 14-20 Sk/kg 25 Sk/kg 17 Sk/kg 12-20 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 52 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 39-47 Sk/kg 54 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 11-12 Sk/kg 10 Sk/kg 9-12 Sk/kg tojás X 3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 3,20-3,30 Sk/db X 3.40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(100) SK/kg 18-20 Sk/kg (5) Sk/db 20 (110) Sk/kg 18(80) Sk/kg 15-18(120) Sk/kg 17(119) Sk/kg 13-19(110) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg X 24-35 Sk/kg 26 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 78-110 Sk/kg 8-12 Sk/db 80-120 Sk/kg X 120 Sk/kg 76 Sk/kg 89-110 Sk/kg paradicsom 64 Sk/kg 50-80 Sk/kg 55-69 Sk/kg X 55-75 Sk/kg 59 Sk/kg 49 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg X 32 Sk/kg 35 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280 Sk/kg X 250 Sk/kg X X X alma/körte 28-38/56 Sk/kg 25-28/x Sk/kg 39-45/x Sk/kg X 24-32/x Sk/kg 34/44 Sk/kg 24-35/x Sk/kg retek/karalábé 12 Sk/cs./ 20 Sk/db 6-10 Sk/cs./13 Sk/db 14 Sk/cs./18 Sk/db 10 Sk/cs./x 10-15 Sk/cs./14 Sk/db 13 Sk/cs./19 Sk/kg 12-15 Sk/cs./9 Sk/db méz (dióbél) x (220) Sk/kg 100-130(160-180) Sk/kg 120-140 (250) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) 120 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg karfiol 40-46 Sk/db X 45 SK/db X 59 Sk/db 60 Sk/db 54 Sk/db újhagyma 8-14 Sk/cs. 8-10 Sk/cs. 16 Sk/cs. 10 Sk/cs. 10-13 Sk/cs. 16 Sk/cs. 15 Sk/cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom