Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com Ösztönözni kívánja az EU a kutatók, tudósok, tanulók és egyetemi professzorok mobilitását - már a nyár folyamán megkezdheti munkáját az ET1 Az unióban az ötödik szabadság - a tudás Brüsszel. Az unió vezetői legutóbbi csúcstalálkozójukon azt javasolták, hogy a „négy szabadság elvét” egészítsék ki: az EU a személyek, a termékek, a szolgáltatások és a tőke mellett a tudás szabad áramlását is szavatolja. Mint hangsúlyozták, erre a versenyképesség fokozása érdekében van szükség. ÖSSZEFOGLALÓ Az állam- és kormányfők március közepén megtartott tavaszi csúcsértekezletéről elsősorban a klímavédelemmel és az energia- politikával kapcsolatos döntések jutnak eszünkbe, hiszen az volt a vezető téma. Hosszú távon azonban rendkívül fontos az a közlemény - különösen azért, mert egyre többet beszélünk a tudás alapú társadalomról, tudás alapú gazdaságról -, amely hangsúlyozza: „Az ötödik szabadság megteremtésével a tagállamoknak és az EU-nak meg kell szüntetnie a tudás szabad áramlása előtt álló akadályokat.” Japán és az USA mögött E kezdeményezés részeként az unió elkötelezte magát arra, hogy tovább ösztönzi és támogatja a kutatók, tudósok, tanulók és egyetemi professzorok határokon átnyúló mobilitását, valamint elősegíti a munkaerőpiacok és a felsőoktatási rendszerek mobilitást segítő modernizálását is. Az aktuális mutatók szerint az unió átlagosan a GDP 1,84 százalékát fordította kutatásra 2006-ban, ami megegyezik a 2004-es és a 2005-ös év mutatójával, de ez továbbra is messze elmarad a 2010-re kitűzött 3 százalékos céltól. Tegyük hozzá: az USA a GDP 2,6, Japán pedig 3,1 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre (K+F). A svédek vezetnek A legjobban ebben a tekintetben is az északi államok teljesítenek, Svédország 3,82 százalékkal, Finnország 3,45 százalékkal diSajnos, egész Európában megcsappant az érdeklődés a műszaki tudományok iránt (ČTK/AP-felvétel) csekedhet, őket követi Németország, Ausztria és Dánia, ahol a K+F kiadások mind meghaladják a GDP 2 százalékát. A legrosszabbul Ciprus, Románia, Bulgária és Szlovákia teljesít, brüsszeli statisztikák szerint ezekben az országokban 0,5 százalék alatti a K+F támogatása. Magyarország e térten jobban áll nálunk: a K+F-re fordított kiadás a nemzeti összterméknek pontosan az egy százaléka, és ezzel az eredménnyel a középmezőnyhöz tartozik. Hasonlóan nagy különbségeket mutat a tudósok és mérnökök aránya a tagállamokban, amely 7,9 százaléktól (Belgium) 2,7 százalékig terjed (Portugália). Bár a K+F-re fordított pénzek önmagukban nem jelzik egyértelműen, hogy egy tagállam milyen mértékben járul hozzá az unió gazdasági versenyképességének javításához, az mégis intő jel, hogy ez a gyakorlatban mennyire elmarad a kitűzött céloktól. Miután számos ország szembesül jelentős kihívásokkal ezen a téren, a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó elemzést a témáról. Új uniós intézet A témához kapcsolódik: Brüsz- szel létre akarja hozni az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (ÉTI), s az erről szóló jogszabályt az Európai Parlament márciusban második olvasatban is jóváhagyta. Ha minden jól megy, az új uniós intézet - egyelőre nem tudni, hol lesz a székhelye, de Budapest is eséllyel szállt versenybe - már a nyáron megkezdheti munkáját. Az ÉTI felsőoktatási intézményeket, kutatóközpontokat, cégeket választ ki arra, hogy azok autonóm tudományos és innovációs társulásokat (TIT) hozzanak létre. Ezek mindegyike legalább három darab, legalább két tagállamból való partnerszervezet A Tudomány az utcán nemzetközi verseny keretében az Ostravai Műszaki Egyetem tanárai és diákjai fejlesztették ki a Hidrogenix 2 nevet viselő, hidrogénüzemű személyautót (CTK-felvétel) együttműködése lesz. Minden TIT-ben kell lennie legalább egy felsőoktatási intézménynek és egy magánvállalkozásnak. A TIT-tag egyetemek az ETI-megjelöléssel különböztethetik meg diplomáikat, okleveleiket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a 2008. január 1-jével kezdődő hatéves időszakban 2,4 milliárd eu- róval gazdálkodhatna az elképzelések szerint. Ebből - az EB javaslatát elfogadva - 308,7 millió eu- rót adnának közösségi pénzből a képviselők. A többi az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából jönne. A honatyák a vitában hangsúlyozták: az ÉTI felállítása jelentős lépés annak érdekében, hogy Európa - akárcsak az elmúlt évszázadokban - ismét a tudományos és technológiai fejlődés központja legyen. Szlovákia hátul kullog Mint az új intézmény nevében is szerepel, az ÉTI fő feladata az innováció ösztönzése lesz. Itt érdemes idézni abból a tanulmányból - frissebb adatok nem állnak rendelkezésre -, amelyet az EB megbízásából a Maastrichti Innovációs és Technológiai Gazdaság- kutató Intézet készített tavaly tavasszal. Ez az értékelés kimondja: miközben már a negyedik egymást követő évben tovább csökkent az Európai Unió és az USA közötti innovációs szakadék, addig a tagországok teljesítménye ezen a téren alapvetően eltérő képet mutat. A szerzők négy kategóriába sorolták az országokat. 1) Innovációs vezetők: Svédország, Svájc, Finnország, Dánia, Németország és Japán. 2) Innovációs követők: Nagy- Britannia, Izland, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Írország, Egyesült Államok. 3) Felzárkózó országok: Szlovénia, Csehország, Litvánia, Portugália, Lengyelország, Lettország, Görögország, Bulgária, Ciprus és Románia. 4) Sereghajtók: Észtország, Spanyolország, Olaszország, Málta, Magyarország, Horvátország és Szlovákia. Lassú kiegyenlítődés Az Európai Innovációs Eredménytáblázat a többi között az oktatás, a K+F-beruházások, a szabadalmak száma és az információs technológiára történő kiadások alapján rangsorolta az országokat. Jóllehet az uniós tagállamok szinte mindegyike jó eredményeket ért el az innováció egyes területein, általános jó eredményt közülük csak néhá- nyan, az innovációs éllovasok csoportjába tartozók könyvelhettek el. S bár az egyes tagállamok innovációs teljesítménye még mindig eltérő mértékű, ez az arány azonban az évek során egyre inkább közelít egymáshoz. Ez lényegében azt jelenti, hogy a lemaradók lassan felzárkózni látszanak az uniós átlaghoz, az élenjárók pedig a tapasztalatok szerint némileg veszítettek innovációs vezető pozíciójukból. S bár valamelyest csökkent az EU és az USA közötti innovációs szakadék, ám a különbség még mindig tettenér- hető. (euvonal.hu, -nák) Még fiktív lakcímváltozást is bejelentettek Megtiltanák a honatyáknak rokonaik alkalmazását Hozzájárulás energiaforrásaink diverzifikációjához és a kiotói célkitűzésekhez Új bevételi forrás lehet a gazdáknak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága - legutóbbi ülésének határozata szerint - megtiltaná az EP-képviselőknek, hogy rokonaikat alkalmazzák munkatársként. De mint Brüsszelben közölték, még egyáltalán nem biztos, hogy a parlament teljes ülése jóváhagyja a javaslatot. A kérdés annak nyomán került az elmúlt hónapokban a közfigyelem homlokterébe, hogy vitatható tételeket találtak a 2004-2005-ös bizonylatok szúrópróbaszerű átvizsgálása során. Ennek nyomán úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az EP-képviselők asszisztenseinek alkalmazási szabályait. Az EP-képviselők mindegyike - a számuk jelenleg 785 - havi 16 ezer eurós kerettel rendelkezik asszisztensek alkalmazására. Az említett ellenőrzések nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy új szabályokra van szükség az elszámolási rend következetes érvényesítése érdekében. Az ellenőrzési bizottság tagjai lyan megoldást kívánnak kidolgozni, amelynek értelmében az asszisztenseket ezentúl nem a képviselő, hanem közvetlenül az Európai Parlament alkalmazná, ugyanakkor viszont csorbítatlanul megőriznék az EP-képviselő jogát az asszisztensek kiválasztására, illetve javadalmazásuk mértékének megállapítására. A 2004-2005-ös, asszisztensekre vonatkozó költségelszámolások között 167 szúrópróbaszerű ellenőrzést tartottak, és több vitatható esetre bukkantak. Médiaértesülések szerint felmerült a gyanú, hogy a képviselők közül többen ténylegesen nem is az asszisztenseik javadalmazására vettek fel pénzt, a parlamenti tevékenységgel össze nem függő szolgáltatásokat számláztak ki. A jelentést Brüsszelben szigorúan bizalmas dokumentumként kezelték, de állítólag több olyan eset is volt, amikor a honatya a saját hozzátartozóját alkalmazta, pontosabban: jelentette be asz- szisztensként, és fizette őt a parlament költségtérítési keretéből. Állítólag az is előfordult, hogy egy brit EP-képviselő fiktív lak- címváltozást jelentett be: új skóciai címet adott meg csak azért, hogy így nagyobb utazási költség- térítést kapjon. Az Európai Parlament jelenleg évente 140 millió eurót fizet ki a képviselőknek az asszisztensek díjazására, illetve titkárságaik fenntartási költségének fedezésére. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Érdekes témával foglalkozott nemrégiben az Európai Parlament, a képviselők nagy többséggel megszavazták Tabajdi Csaba (MSZP) jelentését a fenntartható biogáztermelés ösztönzéséről az EU-ban. A dokumentum szerint a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amelynek esetében a környezetvédelem és az energia- termelés hatékonyan összekapcsolható. A második generációs bioüzemanyagok mellett a biogáztermelés előnyei is vitathatatlanok, és okos politikával semmilyen konkurenciát nem jelentenek az élelmiszer- termelésnek. Az Európai Bizottsággal egyeztetve kompromisszumos megoldást dolgoztak ki, amely szerint a biogáztermelés előmozdítását az EB által nemrég javasolt, a megújuló energiákkal foglalkozó jogszabályon, valamint a tagállamok vidékfejlesztési intézkedésein belül kell jobban megjeleníteni. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos a vitában a jelentést fontos lépésnek nevezte az európai biogázszektor előmozdítása terén. A biogáz érdemben járulhat hozzá Európa energiaforrásainak diverzifikációjához és a kiotói célkitűzésekhez az üvegházhatású gázok csökkentésére - emelte ki. A trágyaalapú biogáztermelés két legyet üt egy csapásra: energiát termei és segíti a trágyakezelést is. A felszólalók többsége támogatta a jelentést, hangsúlyozva a biogáz előremutató szerepét a klíma- változás elleni küzdelemben és az energiatermelésben. Azonban többen aggodalmunknak is hangot adtak a környezetvédelmi kockázatok miatt. Ugyanakkor a biogáztermelés új bevételi forrást is jelenthet a gazdáknak. Az előterjesztő bemutatta a biogáz multiA biogáz érdemben járulhat hozzá Európa energia- forrásainak diverzifikációjához és a kiotói célkitűzések megvalósításához. funkcionális energiaforrás jellegét, amely alkalmassá teszi primer energiatermelésre (elektromos áram), fűtésre, hűtésre, szárításra. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, a biogáztermelésból származó szerves hulladékokat pedig tovább lehet hasznosítani (pl. trágyaként). A megújuló energiaforrások sorából az emeli ki a biogázt, hogy a felhasználható nyersanyagok - mint a trágya és hígtrágya, vágóhídi melléktermékek, szennyvíziszap vagy hulladék - bőségesen rendelkezésre állnak lényegében az EU egész területén. A biogáztermelés a nyersanyag tárolási lehetősége miatt folyamatos lehet, szemben a víz vagy a szélenergiával, ahol szükségszerűen szakaszos a termelés. „A biogázban rejlő potenciált ma nem használjuk ki megfelelő mértékben, egyedül állati trágyán alapulva 14-szeresére lehetne növelni a termelést” - szögezte le Tabajdi. Úgy vélte, megfelelő biztonsági előírások betartása esetén nincs érdemi környezetvédelmi kockázatuk a biogázüzemeknek. Fontos látni, hogy a biogáztermelés ma még piaci alapon nem rentábüis, ezért támogatni kell tagállami szinten a zöldáram megfelelő szintű átvételi árát, a biogázüzemek felállítását a vidékfejlesztési alapokból. Bátorítani kell a felhasználói oldalt is, a biogázalapú technológiák elterjedését. Érdemben kell támogatni a kutatást és fejlesztést, remélve, hogy középtávon a technikai fejlődéssel piaci alapon is rentábilissá válik majd a biogáz termelése. Meg kell szüntetni a szükségtelenül hosszú engedélyezései eljárásokat is. Míg Dániában 5 év alatt keresztül lehet vinni egy biogázüzem felállítását, egyes tagállamokban ez a procedúra majd 10 évet vesz igénybe. Barroso éles bírálata Korrupció Bulgáriában Szófia. Jósé Manuel Barroso EB-elnök éles kritikával illette Bulgáriát, mert szerinte Szófia nem tesz eleget a még mindig kiemelkedően magas korrupció és szervezett bűnözés ellen. Bár elismerően szólt a Szergej Sztanisev vezette kormánynak a probléma kezelésére tett erőfeszítéseiről, kiemelte, hogy a folyamat túl lassú, és az EB kezd türelmetlen lenni. „Őszintén szólva, nem tudjuk folyamatosan ismételgetni, hogy többet kellene tenni. A magas korrupciónak és a szervezett bűnözésnek nincs helye az EU-ban, és nem tolerálhatjuk azt.” A közösséghez a múlt év januárjában csatlakozott Bulgáriát Barroso arra szólította fel, ne csak a Brüsszelből érkező útmutatásokra váljon, inkább valósítsa meg saját kezdeményezéseit, hiszen a bizottság nem tudja meghatározni a konkrét lépéseket. „Az Európai Bizottság nem lehet bíró, nem helyettesítheti a végrehajtó testületet és az igazságszolgáltatást.” Barroso szófiai látogatására a legújabb bolgár korrupciós botrány közepette került sor, melyben két vezető pozíciót betöltő rendőrtisztet tartóztattak le állítólagos bűnözői körökkel való összefonódásuk miatt. Nyáron esedékes a soron következő EB-jelentés a román és bolgár reformokról, (ev)
