Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-12 / 86. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN ...................... N őtt az infláció, de nem nagyon Pozsony. Szlovákiában márciusban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben; ez az arány 0,2 százalékponttal volt magasabb, mint februárban. Az év első 3 hónapjában a pénzromlás mértéke 4% volt. A növekedés döntően az élelmiszerek drágulásának következménye, ez az árufajta ugyanis 2007 és 2008 márciusa között 9 százalékos árugrást produkált. Bár a pénzromlás mértéke némileg magasabb volt a vártnál, szakértők arra figyelmeztetnek: ez nem veszélyezteti a maastrichti feltételek teljesítését, vagyis az euró 2009-es bevezetését nem sodorja veszélybe, (s, č) Többletet mutat a külkereskedelem Pozsony. Szlovákia külkereskedelme februárban 8,28 milliárd korona többlettel zárt, miközben tavaly ugyanebben az időszakban még 449 millióra rúgott a hiány. A pozitív változás annak köszönhető, hogy a kivitel 2007 februárja óta 24,6 százalékkal ugrott meg (132,48 milliárd koronára). Mivel a kereskedelem januárban is többletet mutatott fel, ezért két hónap alatt az egyenleg már 15,5 milliárd korona a plusz. Martin Lenko, az Általános Hitelbank elemzője szerint a vártnál jobban alakul az export, és a hazai ipar lendülete még hónapokig garantálja a külkereskedelem többletét, (s, č) Tíz közül hét fiatal külföldre menne Pozsony. A 15-25 éves fiatalok egyharmada dolgozott már külföldön, 71 százalékuk pedig szívesen vállalna munkát az ország határain túl. Ez a GfK Slovakia közvélemény-kutató ügynökség márciusi online felméréséből derül ki. A külföldi munka- keresés fő oka a jobb fizetés, s leginkább Nagy-Britannia és Írország vonzó. Az Új Szóhoz is eljuttatott adatok szerint a megkérdezettek 70 százaléka jelölte meg célként ezt a két államot. Sokan néznének munka után Csehországban és Németországban, valamint Ausztriában is. A válaszadók kétötöde nyári elfoglaltságra gondol. Az említett korcsoporthoz tartozó megkérdezettek 67 százaléka elégedetlen a szlovákiai bérszinttel, s az így nyilatkozók zöme a gazdaságilag elmaradottabb Besztercebányai, Eperjesi és Kassai kerületben él. (kor) Terroristának nevezték, pénzt akar Pozsony. Körülbelül 12 millió koronának megfelelő kártérítést követel a belügyminisztériumtól az a brit orvos, akit tavaly nyáron a glasgow-i repülőtér elleni támadás egyik elkövetőjének nevezett a tárca. Erről a TA3 hírtelevízió számolt be tegnap. Bár a minisztérium már elnézést kért Halid Ahmedtől, a férfi jogászai mégis 300 ezer fontos követeléssel álltak elő. A libanoni származású Ahmed 1995 és 2001 közt valóban Szlovákiában tanult (előbb a pozsonyi, majd a turócszentmártoni orvosi karon), s az igaz, hogy hét évvel ezelőtt éppen Nagy-Britanniába költözött, ám a skóciai merénylet egyik elkövetője nem ő, hanem egy névrokona volt. (SITA) Négy embereletet követelő villamosbaleset történt tegnap Ostravában. Két jármű frontálisan ütközött olyan helyen, ahol egy sínpárra terelik a villamosokat. Két gyermek, egy nő és az egyik villamosvezető halt meg az utóbbi idők legsúlyosabb csehországi tömegközlekedési szeren- csälenségében. (ČTK-felvétel) Duraynak nem csak az egymilliót kellene kifizetnie Zsíros falat a bíróságnak is DEMECS PÉTER Pozsony. Összesen 1 714 764 koronát kell kifizetnie Duray Miklósnak, az MKP alelnökének azért, hogy január végén elveszítette az SNS által ellene indított pert. A bíróság már kézbesítette az ítéletet, mely szerint az egymillió koronás kártérítésen kívül Duraynak 26 864 korona perköltséget kell kifizetnie a felperesnek, és további 687 900 koronát a bíróságnak. Ráadásul írásban elnézést kell kérnie az SNS-től. A nemzeti párt azért indított polgárjogi pert Duray ellen, mert az MKP alelnöke 2006-ban a magyarországi Inforá• dióban fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Eredetileg tízmillió koronás kártérítést követeltek, a bíróság viszont ezt az összeget túlzottnak találta. A taláros testület szerint • azonban Duray kijelentése sértő és dehonesztáló volt. A bírónő hangsúlyozta: Duray az SNS összes hívét megsértette, „a takarítónőket és a párt vezető képviselőit egyaránt”, ezért döntött az egymillió koronás bírság mellett. Peter Kubík, Duray védőügyvédje lapunknak elmondta: a döntés a szólásszabadságot és több nemzetközi normát sért. A kártérítést és a perköltségeket egyaránt eltúlzottnak tartja. „Nem mondhatom azt, hogy valaki a hasára ütött, és kitalálta ezt az összeget. A legnagyobb tétel a bírósági illeték, amelyet 500 ezer koronában határoztak meg. Ez szokatlanul sok, viszont a hatályos jogszabály szerint a taláros testület saját belátása szerint dönt” - magyarázta Kubík. A Pozsonyi III. Járásbíróság határozata nem jogerős, Kubík szerint pedig fellebbeznek ellene - a jogerős ítéletig a kártérítést és a perköltségeket sem kell kifizetni. Jogászok szerint az Európai Emberjogi Bíróság eltörölné az ítéletet, s Duray nem tagadja: addig fog fellebbezni a határozat ellen, míg el nem jut az emberjogi instancia elé. Sorra nem tűzik napirendre az ellenzék javaslatait Hidegháború dúl a parlamentben Pozsony. Hidegháborús viszonyok vannak a parlamentben - véli Daniel Lipšic KDH-képviselő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A volt igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy a parlament még azokat az ellenzéki törvényjavaslatokat sem fogadja el, amelyekkel a kormánykoalíció egyetért. Példaként saját javaslatát említette, mely szerint az ittas vezetést bűncselekménynek kellene tekinteni. Az ellenzék úgy véli, alkotmányellenes lépésnek számít az, hogy a koalíció Vladimír Mečiar javaslatára már második alkalommal vette le a napirendről az interrupciós törvény módosító javaslatát. „Ha harmadszor is ig- norálják az indítványt, az alkotmánybírósághoz fordulunk” - mondta Lipšic. A képviselő bízik benne, hogy meglesz a beadványhoz szükséges 30 szavazat. „Nem látok problémát. Az ellenzék meggyengült, de az MKP képviselőinek elvesztése után is 44-en vagyunk” - tette hozzá. Lipšic szerint az, hogy a javaslatokat nem is veszik fel a napirendbe, még a Mečiar- kormány idejében sem fordult elő. Mária Sabolová, a párt frakcióvezetője rámutatott: bár az egészségügyi minisztérium eddig tíz törvényt nyújtott be, egyetlen dokumentumból sem derült ki, pontosan merre tart a szlovákiai egészségügy. Ó ezért hét javaslatot terjesztett elő, de mindegyiket elutasították. Július Brockának két indítványára mondtak nemet, az egyik a gyermekes családok, a másik a fiatal házasok adókedvezményére vonatkozott. Brocka szerint a Smer és a kormány nem lát tisztán családügyekben sem, mert ugyan az elsőszülötteket támogatják, ám a többi gyermeket nem, s ezzel a demográfiai gondokat korántsem oldották meg. Martin Frone volt oktatási miniszter szerint leszögezte: a kormány nem törődik a diákok érdekeivel, és katonaijuntaként viselkedik. Miroslav Ciž (Smer) elutasítja a KDH vádjait. ,Ahhoz, hogy elfogadjuk az ellenzék módosító javaslatait, alapvető követelmény, hogy összhangban legyenek a kormány- programmal. Ha olyan tervezettel állnak elő, amely nincs ellentétben a dokumentummal, természetesen foglalkozni kell vele” - nyilatkozta lapunknak a parlament „Nem látok problémát. Az ellenzék meggyengült, de az MKP képviselőinek elvesztése után is negyvennégyen vagyunk." alelnöke, aki szerint mindössze egyetlen indítványt, mégpedig az interrupciós törvény módosító javaslatát nem tűzték napirendre. „Ez a kérdés megosztja a társadalmat, az előző kormány idején is két évig állt” - jegyezte meg. Hozzátette: „komolyan foglalkoznak” a gondolattal, hogy a következő ülésen tárgyalnak róla. Felvetésünkre, hogy a parlament nem foglalkozott Vladimír Palkó független képviselőnek az ellenzéki honatyák védelméről rendelkező törvényjavaslatával sem (a tervezet értelmébn a parlament minden képviselői javaslatról köteles lenne tárgyalni), Čiž lényegében megismételte fenti válaszát, (sán) Egyetemisták tiltakoztak a parlament előtt; Rosová szerint retroaktív a törvény Nagy a káosz a tandíjfizetési rendszerben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Egyetemisták tiltakoztak tegnap a parlament előtt, mert szerintük a felsőoktatási intézmények kaotikusán szedik a tandíjat. Igazságos tandíjat - állt a tegnapi mintegy 50 tüntető transzparenseinek nagy részén. A törvényhozás épülete előtt össze- sereglett diákok szerint a felsőoktatási törvény múlt évi módosítása - mely bevezette a tandíjat a levelező tagozatos, évismétlő és másoddiplomájukat megszerezni akaró diákok számára - káoszt váltott ki a rendszerben. A törvény azt úja elő, hogy az egyetemnek két hónappal a felvételi kérelmek beadási határideje előtt nyilvánosságra kell hoznia a tandíj nagyságát. ,A dékánhelyettes még szeptemberben sem tudta megmondani, lesz-e díj, a tanulmányi osztályon januárban sem tudták, majd februárban kiderült, 30 ezer koronát kell fizetnünk egy hónapon belül” - mondta egy diák. Tatiana Rosová SDKÚ-képvi- selő közölte: pártja az alkotmánybírósághoz fordul a tandíj kérdésében. A képviselőnő szerint az egy éve módosított törvény azért alkotmányellenes, mert visszamenőleges hatályú: azoktól a diákoktól is tandíjat követel, akik még a korábban érvényes rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. ,A héten a parlament módosíthatta volna a rendelkezést, ám a koalíciós képviselők érdektelensége miatt elszalasztottá ezt a lehetőséged’ - mondta Rosová. Hangsúlyozta: a törvényellenesen szedett tandíjjal kapcsolatos problémák a felsőoktatási törvény múlt évi módosítása után sem múltak el, több olyan egyetemről tud, ahol adományozásról szóló szerződésben kémek a diákoktól tandíjat, hivatalosan pedig azt állítják, egyetemistáik nem fizetnek a tanulmányokért. Az oktatási tárca szerint a tandíj alapjait már a 2002-ben elfogadott felsőoktatási törvény lefektette, a múlt évi módosítással ezt a gyakorlatba is bevezették. A minisztérium ellenőrzést tart az egyetemeken, hogy idejében tájékoztat- ták-e a hallgatókat a tandíj nagyságáról. Ellenkező esetben nem jogosultak beszedésére. (MSz) Holnap tartják a katolikus imanapot Komáromban - immár 19. alkalommal Mahulányi Józsefet helynökké nevezték ki ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Baláž besztercebányai megyés püspök helynö- köt nevezett ki az egyházterület magyar híveinek lelki gondozására. Komáromban magyar püspökért is imádkoznak a hívek a 19. imanapon. A besztercebányai főpap Mahulányi József ipolysági esperest nevezte ki vikáriussá, s megbízta a magyar nemzetiségű papok és hívek pasztorációjával. Ezzel Baláž teljesítette a korábban a magyar katolikusoknak tett ígéretét. A magyar helynök kinevezését a szlovákiai katolikus egyházmegyék februári reformja tette indokolttá, amelynek következtében a délnyugat-szlovákiai magyarlakta területet négy püspökség között Mahulányi József 1966-ban született Párkányban, 1990-ben szentelték pappá, Paláston, Várkony- ban és Egyházkarcsán volt plébános, 2005-től ipolysági esperesként szolgál (Képarchívum) osztották fel - a rendezés keretében kerültek magyar többségű plébániák az addig csak szlovák területeket magába foglaló besztercebányai püspökséghez. Holnap Komáromban imádkoznak a hívek magyar püspökért és papokért. Az imanap keretében délután négy órakor kezdődő szentmisét Orosch János nagy- szombati segédpüspök mutatja be. Az eseményhez kapcsolódó hír, hogy a magyar katolikus hívek helyzetének rendezéséért indított aláírás-gyűjtési akció befejezésének határidejét egy hónappal meghosszabbították. A több hazai civil szervezet által megfogalmazott nyílt levelet támogatni szándékozók május 11-éig írhatják alá az íveket. (-MSz) ANKÉT - Ml A VÉLEMÉNYE ARRÓL, HOGY AZ MKP MEGSZAVAZTA A LISSZABONI SZERZŐDÉST? Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet munkatársa: A párt döntésében és a Lisszaboni Szerződés megszavazásában elsősorban az zavar, hogy újra megmutatkozott: hiányzik az MKP politikájának hosszú távú stratégiája. Ügy tűnik, hogy esetleges politizálás, szinte kapkodás jellemzi a pártot. A szerződés megszavazásával önmagában nincs gondom, vagyis akkor,, ha elszigetelten szemlélem ezt a kérdést, elfogadható a döntés. Az sem lenne gond, hogy ebben a kérdésben önálló ellenzéki politikát képvisel a párt, csak ennek a politikának hosszú távon kiszámíthatónak kellene lennie. Az jelent gondot, hogy két héttel ezelőtt az MKP még feltételek nélkül támogatta az SDKÚ elképzelését, most pedig ezt az egyezséget felrúgta. Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója: A politika elsősorban a lehetőségek közti választásból áll. Az európai integráció támogatója számára világos, hogy a Lisszaboni Szerződés megteremti a feltételeket a liberális demokrácia alapjainak megerősítéséhez, és ezzel garantálja a feltételeket a sajtótörvény későbbi módosításához. Az MKP egy magasabb rendű elv alapján döntött, de ez nem jelenti a kormánykoalíció deformált értelmezése szerinti sajtó- és szólásszabadság támogatását, még kevésbé a koalíció politikájának támogatását. Az MKP 10 éves létezése során mindig az európai integráció eszméjét támogatta, ebben az értelemben a Lisszaboni Szerződésről szóló szavazáskor csak megőrizte a párt politikájának kontinuitását. Mészáros András egyetemi tanár: Feltételeztem ezt a döntést. Ha csak tisztán a politikai kalkulációt veszem tekintetbe, akkor ez a feltételezés logikus volt. A többi összefüggést nem szívesen kommentálnám. Túlságosan egyértelműen és vehemensen cáfolja mind Robert Fico kormányfő, mind az MKP azt, hogy egyezség legyen a háttérben, és ha ilyen cáfolat van, akkor általában egyezség van a háttérben. A kérdés csak az lehet, hogy a Smer adott-e valamilyen fogódzót arra nézve, hogy bizonyosan teljesíti az egyezséget később. És ha igen, akkor hogyan tudja rákényszeríteni az SNS-t arra, hogy visszalépjen. Azt hiszem, Napóleon belügyminisztere mondta egyszer: ez több mint bűn, ez hiba volt. Most az MKP a bűnt szerette volna elkerülni. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke: Meglepetés volt, másrészt nem hiszem, hogy üzlet van mögötte. Viszont úgy látom, hogy a párt ezzel a lépésével teljesen más helyzetbe került. Felborult az eddigi felállás. Pillanatnyilag úgy tűnik számomra, hogy ez a változás elindíthat olyan folyamatokat, amelyekkel az MKP jobb helyzetbe kerül, mint amilyenben volt. Nem hiszem, hogy a párt feladta volna az elveit. Ez a lépés nem tekinthető árulásnak, hiszen az ellenzék másik két pártja sem állt ki mindig az MKP mellett. (lpj, msz)
