Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. Közélet 3 Az MKP-s volt oktatási miniszter szerint az SNS-es Ján Mikolaj által előterjesztett oktatási reform káoszhoz vezetne, és a nemzetiségi jogi status quót is sérti Szigeti: én a nagygyűlések híve vagyok (SITA-felvétel) Pozsony. A parlament által első olvasatban tárgyalt közoktatási törvény tervezete össze lett csapva, kaotikus a reform előkészítése. A tervezettel a magyarokba is egy jót rúgnak, hogy ezzel is politikai pontokat szerezzenek. Ezt Szigeti László, volt oktatási miniszter állítja. MÓZES SZABOLCS Az MKP a kezdetektől kritizálta a közoktatási törvény tervezetét. Önök szerint melyek a jogszabály legkirívóbb hibái? Ez egy szükséges, de nagyon rosszul előkészített törvénytervezet. Gyakorlatilag egy kicsit elámítja az embereket azzal, hogy tartalmaz olyan megfogalmazásokat, melyekre szükség van Szlovákiában a közoktatás keretében, viszont nem viszi végig a dolgokat. Olyan megfogalmazásokat lebegtet, amelyek nagyon időszerűek - tartalmi reform, az iskola pedagógiai programja, az idegen nyelv oktatásának erősítése, a tanulói létszám csökkentése -, azonban a közoktatás reformjának elindítása szempontjából maga a törvény csak egy szükséges, de nem elégséges része a reformnak. Nekem és a szakmának is kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire őszintén gondolja, és mennyire következetesen fogja megvalósítani a tartalmi reformot, amire mindenki vár. Annak ellenére, hogy az új törvény a tartalmi reform elindításáról szól, meghatároz bizonyos szükséges fogalmakat, a végén - attól tartok - el fog az egész kallódni. Tehát a tervezet önmagában a priori nem olyan rossz, csak félő, hogy nem lesz megfelelő folytatása? Ez egy rosszul előkészített törvény, amelyben vannak jó megfogalmazások is. Benne vannak azok a fogalmak, kódolva vannak azok a szükséges lépések, melyeket meg kellene tennie a minisztériumnak, de kérdéses, hogy megteszi-e. Azok a megfogalmazások, melyek a tartalommal függnek össze, rossz irányba indulnak el, központosítják a hatalmat. A minisztérium háttérintézményeinek kezébe adják a tartalmi reform elindítását, és az állami programok elkészítését. Vagyis csalóka a minisztérium tervezete: első ránézésre jónak tűnik, ám valójában csak formai változásokat tartalmaz? így van, gyakorlatilag kísérlet a tanulókon. Nem garantál semmit, sem a pedagógus, sem a szülő számára. Nem erősíti az iskola szabadságát, autonómiáját. A törvényről talán nem mondható el, hogy túl gyorsan készült volna, viszont nincsenek előkészítve azok a végrehajtó rendeletek, amelyek a tartalom reformjával függenek össze, nincsenek előkészítve a minisztériumi rendeletek - holott a törvény hatályon kívül helyez 39 korábbi rendeletet. Ezeknek párhuzamosan kellett volna elkészülniük? Igen. Csak akkor lett volna szabad behozni ezt a tervezetet a parlamentbe, amikor már világosan látjuk az egész folyamatot, azt, hogy konkrétan hogyan fog kinézni az állami képzési program, milyen lehetőségei lesznek az iskoláknak, ki fogja felkészíteni az intézményeket arra, hogy hogyan kell megírniuk egy iskolai programot, készen kellene már lenniük az új tankönyveknek is. Ebben a tervezetben van ugyan néhány soros utalás arra, hogy emeli majd az állami költségvetés támogatását, ám ebben az évben 53, a következő két évben pedig csak 44 millió koronát irányoz elő az új tankönyvek megírására, kiadására, amiből szerintem még az elsős tankönyveket sem lehet kiadni. Ha ön szerint ennyire kaotikus a reform előkészítése, miért siet vele Ján Mikolaj oktatási miniszter annyira, hiszen 2010-ig még kormányon lesznek? Egyértelmű, hogy miért siet Mikolaj és az SNS: prezentálni akaiják, hogy példásan teljesítik a kormányprogramot. Emellett még mindig megvan a veszély, hogy nem lép életbe szeptembertől a törvény, és akkor már a kormány harmadik évében kellene elfogadni. Mint tudjuk, a kormányzás vége felé nehezebben „mennek át“ az újítások. Ennek a törvénynek egyfajta politikai-ideológiai küldetése van. Ugyanakkor ez a törvény nem azok közé tartozik, amelyeknek komoly pénzügyi vonzatai lennének, vagy az emberek zsebébe akarna nyúlni, tehát elméleSzigeti László tileg a kormányzati időszak vége felé is el lehetne fogadtatni. Ha az én érveim nem tűnnek ésszerűnek, akkor érthetetlen számomra, hogy a miniszter miért nem megy bele abba, hogy halassza el egy évvel a törvény hatályba lépésének időpontját - és tegyük hozzá, még úgy is gyors tempóban készülne a reform. Csehországban azért bukott meg a közoktatás reformja, mert túl gyorsan akarták megvalósítani - a csehországi pedagógusokat nem volt, aki felkészítse a saját iskolai programok megalkotására. Nem olyan egyszerű dolog ilyet írni, a pedagógusok nem tanulták, senkit sem készítettek fel ilyesmire. Az egyik legnagyobb gond a káosz, amely a reformot övezi: itt nincs párbeszéd, nincs szakmai vita. Pár hónappal ezelőtt a miniszter még azt mondta, a szlovák nyelv és a történelem lesznek a hűzótantárgyak, húsvét előtt ezt megváltoztatta, most pedig a matematikával vannak gondok. Kérdezem én: tudja valaki ebben az országban, hogy mit akar az állam a tartalommal kapcsolatban? Egy iskolai reform filozófiájának az állami kerettan terv kötelező óraszámainak csökkentéséről kellene szólnia. Az világos, hogy nem lehet úgy reformot csinálni, hogy nem nyúlunk hozzá az óraszámokhoz, ezt viszont egy alapos elemzésnek kellett volna megelőznie. Erről sem folyt társadalmi vita. Az egész úgy történik, hogy összehívják a szakembereket, és természetes, hogy ott szakbarbárként mindenki a saját tantárgyát fogja védeni. Ennek az az eredménye, hogy minden héten más verzióról hallunk, mindenki nyomja a saját tantárgyát. Ha elindul egy ilyen folyamat a tartalmi reformmal kapcsolatban, akkor elkerülhetetlen, hogy az állam kidolgozzon egy kerettantervet, az viszont nem mindegy, hogy ezek kidolgozásánál mennyire központosít a hatalom. Tehát csak vázlatosan kell előkészíteni a kerettantervet? Igen, csak érintőlegesen kellene megfogalmazni. Van egy olyan gyanúm, hogy Mikolaj elhúzza a mézes madzagot, mondván: bevezettük a fogalmakat, meghoztuk a törvényt, itt a reform. Egy ideig fognak róla beszélni, gyorsan összevágják az állami kerettantervet, az iskolák nagy része pedig nem készít saját programot - mivel benne van a törvényben, hogy ha nem hoz létre sajátot, viheti az államit. A pedagógusok kényelmesek, a szocializmusban hozzá voltak szokva, hogy fentről mindent megmondták nekik, legfeljebb két tantárgyhoz hozzácsapnak egy-egy órát, és ezzel hátradőlnek a székben. Ez nem tartalmi reform. Elfogadják-e a törvényt a parlamentben? Egy éve Mikolaj egyik törvénymódosító javaslatát az utolsó pillanatban kezdte fúrni a HZDS. A törvényt szerintem mindenképpen megszavazza a parlament, az a kérdés, milyen formában. Szerintem sem a HZDS-nek, sem a Smemek nem érdeke, hogy jobban nőjön az SNS népszerűsége - mert ebben a tervezetben van egy jó adag „megint jól belerúgtunk a magyarokba“-tí- pusú populizmus is. Ide kívánkozik a kérdés, hogy miért nem sikerült az elmúlt választási időszakban az iskolaügy reformját megvalósítani. Jogos a kritika. 2001 decemberében már volt egy olyan tervezet, melyet az MKP is meg tudott volna szavazni, de az akkori Süliben jelentkező problémák miatt erre nem került sor. 2002-ben Frone prioritása a felsőoktatás reformja és a közoktatás finanszírozásának megváltoztatása volt. Ezeket gyakorlatilag megtettük, és megint a kormányzati időszak végére maradt a közoktatási reform, amikor már nem volt politikai akarat a véghezvitelére. Komolyabban, határozottabban kellett volna a miniszternek hozzáállni a dologhoz. Téljünk át a tervezet magyar vonatkozására. Miben sérti a nemzetiségi jogi status quót? A tervezet magyar vonatkozásait hosszú távon kell vizsgálni, illetve oda kell figyelni azokra a bekódolt változásokra, amelyek veszélyt jelenthetnek a magyar nyelvű oktatásra a későbbiekben. Soha, egyetlen törvényben nem volt megfogalmazva idáig az, hogy milyen óraszámban kell oktatni a szlovák nyelvet a magyar iskolákban. Pontosan ebben van kódolva a veszély, mert a tervezet azt mondja, hogy legalább olyan teljedelemben, mint a magyar nyelvet. Ez ugyanannyi, vagy több szlovák órát jelent. Ha abból indulok ki, hogy a jelenlegi törvény 24 évig volt érvényben, akkor mi nem tudhatjuk, hogy mi vár ránk a következő években. A jövőben akármelyik miniszter kihasználhatja és visszaélhet ezzel a paragrafussal. Azt mondhatja: „én csak azt tehetem, ami a törvényben le van írva“, nem sért törvényt, ha például a szlovák órák számát heti hárommal magasabban határozza meg, mint a magyar órákat. Ez az első gond. A másik probléma az, hogy a törvény szerint csak a szlovák tankönyvek magyar fordításait használhatják majd az iskolákban. Kérdem én: miből fogja megtanulni a magyar gyerek a magyar népdalokat, a magyar történelmet, vagy a Kárpát-medence földrajzát - ezek a szlovák tankönyvekben meg sincsenek említve. A harmadik dolog pedig az iskolai ellenőrzést illeti. Azt hiszem elvárható lenne, hogyha az állam ellenőrzést akar tartani a magyar iskolában, akkor olyan tanfelügyelőt küld ki, aki beszéli a magyar nyelvet. Ha ezek az észrevételek Mikolaj számára elfogadhatatlanok, akkor az egész rendszer diszkriminatív lesz a magyar iskolákkal szemben. A változások realitásához fogjuk mérni, hogy a polgári engedetlenségi megmozdulásokkal kapcsolatban mikor, hogyan fogunk reagálni. Ezek a gyakorlatban hogyan néznének ki? Egyelőre nincs konkretizálva, hogy a tiltakozás melyik formáját választanánk. Az én véleményem az, hogy egy nagygyűlés keretében kellene elmondanunk a véleményünket a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. A nagygyűlésen kívül mi jöhet még szóba? Sztrájkolni fognak a pedagógusok? A sztrájk szerintem a legszélsőségesebb formája lenne a tiltakozásnak, amit én a jelen pillanatban nem tudnék támogatni. Erre amúgy sem lehet őket központilag utasítani. El tudom még képzelni azt is, hogy a tanárok bemennek munkába, de nem tanítanak, vagy a szülők tiltakozásuk jeléül gyermekeiket nem engednék az iskolába. Én a nagygyűlés híve vagyok. Szerda Felhős, borús idő várható. Sok helyen számíthatunk esőre, záporokra, a hegyekben havazásra Elvétve viharok is előfordulhatnak. 7714° Csütörtök 6°/1° 2008. április 2., 12:00 A térképén a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tiintettük tel. VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony záporok r ír es« 6” 11* záporok 5* 13* Nyűn záporok 5* 13* záporok r 12* lelltOs égbolt 5* 13* OiHiaszenJahcly záporok r 13* záporok 5* ír jobbára felhős ég 5* 14* Komárom eső «• 14* záporok 6° 13* jobbára felbOs ég 5* 14* Ipolyság es« 5- 13“ záporok 4* 13* jobbára telítés ég r 14* Rimaszombat esc 4* 13” eső 3" 11* jobbára felhős ég 2" 13* Kassa borüs id« 4* ír felhős égbolt r ír felhős égbolt 4’ 12* Kirátyhetmec bonnié« 4* 11* felbos égbolt 3* 13’ jobbára felbos ég 4’ 13’ Besztercebánya záporok 4* ír záporok 3* 10“ felhős égbolt r n* Repróé es« 3* r záporok 1* 7’ záporok r r IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN HÓJELENTÉS A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL Csorba-té 150 cm Roháče - Spálená dolina 100 cm ■6* S Čertovica - STIV 110 cm Martinské hole 80 cm 5 ľ! Cltopok Juh - Kosodrevina 110 cm Cftopok Juh - Srdiečko 70 cm r* ,sótt” Vrátna - Chleb 110 cm Skalka pri Kremnici 70 cm —Ti ™ TÜOnt Skicentrum Čertovica 100 cm Sachtičky 65 cm Vadig felMzet, I Szél: É, 15-25 km/h Péntek Felhit égből! helyenként esi. Szél: ÉNY, 110-30 km/h Szombat Többnyire telhö* Szél: változó irányú, 5-10 km/h A hőmérsékletek Celsius-tokban vannak megadva ť szél «v melegtrnnt I ciklon hidegfront - - okkiúziós trónt V anticiklon Készíti az SHMÚ A oj Y 1 J* 1 A levegő hőmérséklete |TS * 10 * ..S*. 0 " $ * _JLL. IS* 20f Pozsony 06.28 Pozsony 19.20 Pozsony 365 árad Besztercebánya 06.20 Besztercebánya 19.13 Komárom 300 árad Kassa 06.12 Kassa 19.04 Párkány 215 árad
