Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 9. Közélet 3 A reformszerződésról kérdeztük a képviselőket Ki mit tud a szerződésről? A tagállami vétójogát az új minősített többség váltja fel, amely a kisebb tagállamok számára hátrányos Kinek jó az uniós szerződés? UJ SZO-ANKET Mosolygó politikusok a szerződés aláírása után. Kincstári euroopti- mizmus? (ČTK-felvétel) Az Európai Unió reformját lehetővé tevő Lisszaboni Szerződés az utóbbi hetekben elsőszámú belpolitikai témává vált. Alig esik azonban szó a dokumentum tartalmáról. Kritikusai szerint alapvetően átrendezi a tagállamok és az EU közti erőviszonyokat, az utóbbi javára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi aláírásakor a hivatalos brüsszeli kommunikáció úgy jellemezte a dokumentumot, hogy az kibővíti az európai polgárok jogait a brüsszeli bürokráciával szemben, és előmozdítja az EU intézményeinek jobb működését. Elans-Gert Pöttering EP-elnök azt mondta, „a szerződés biztosítja a szükséges eszközöket ahhoz, hogy kezelni tudjuk azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesülni fog a jövőben”. Az Európai Parlament (EP) szerint „a Lisszaboni Szerződés (LSZ) egészében véve hatalmas előrelépést jelent a meglévő szerződésekhez képest.” Tényleg több demokrácia? Az eurooptimista álláspont szerint a szerződés révén nagyobb lesz a demokratikus elszámoltathatóság, és bővülnek a döntéshozatali hatáskörök, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban ellenőrizhessék az unió lépéseit. Hogyan fog ez megnyilvánulni a gyakorlatban? Minden uniós jogszabály elfogadását olyan szintű parlamenti ellenőrzés előzi meg, amely nem létezik más nemzetek feletti vagy nemzetközi struktúrában. így - néhány kivétellel - valamennyi „európai jogszabályhoz a (saját parlamentjeiknek felelős nemzeti miniszterekből álló) Tanács és a (közvetlenül megválasztott EP- képviselőkből álló) Európai Parlament kettős és egymással egyenértékű jóváhagyása lesz szükséges”. Ezen kívül „megerősödik valamennyi uniós jogszabálynak a nemzeti parlanientek általi előzetes ellenőrzése”. A nemzeti törvényhozások jogosultak lesznek arra is, hogy kérjék egy javaslat felülvizsgálatát, ha' úgy érzik, hogy az nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás (a helyi döntéshozatal) elvét. A kritikusok azonban úgy látják, ez csak porhintés, mivel az LSZ szerint kifogást csak az EU nemzeti parlamentjeinek egyharmada emelhet, amihez nyolc hét áll rendelkezésre egy-egy javaslat előteijesztésé- től. Márpedig aligha valószínű, hogy legkevesebb kilenc tagállam parlamentje mobilizálható lenne ilyen rövid idő alatt. S ha ez sikerülne is, az Európai Bizottság (EB) nem lesz köteles elfogadni a kifogást. Alapjogok és hatáskörök Az EP szerint a polgárok jogai erősödnek azzal, hogy jogilag kötelezővé válik az unió Alapjogi Chartája, „amely a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok teljes, naprakész listáját tartalmazza”. Az EP azt is üdvözli, hogy a LSZ „egyértelműen körülhatárolja az EU hatásköreit a tagállamokéval szemben, azon elv alapján, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháznak át az unióra, a tagállamoknál marad”. A kritikusok másként látják a helyzetet. Az elemzők nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy a Lisszaboni Szerződés hány területen ruházza át a kompetenciákat a tagállamokról a brüsszeli intézményekre. A becslések 40-től 70-ig teijednek, amiből az következik, hogy a LSZ gyakorlati hatásai a szakemberek számára sem világosak. A euroszkeptikus elemzők egyébként pont ezt tartják a dokumentum egyik legnagyobb hibájának. A LSZ szövegezése szerintük szándékosan érthetetlen, mivel szerzői így akarták elkerülni a szélesebb körű kritikát. Való igaz, hogy a szerződés úgy van megfogalmazva, hogy csak a már meglévő szerződéseket egészíti ki, tehát ahhoz, hogy valaki megértse, számos más dokumentumot is át kell tanulmányoznia. A kritikusok azt is kifogásolják, hogy a LSZ több tíz területen ruházza át hatásköröket a tagállamokról Brüsszelre, de fordítva egyet sem. Az EU kompetenciájába kerülnek az olyan szakpolitikák is, mint az igazságügy és biztonságpolitika, közlekedés, energiapolitika, közegészség, szociális rendszer, sport stb. A tagállami vétójogát az új minősített többség váltja fel, amely a kisebb tagállamok - így Szlovákia - számára hátrányos. Nagyobb hatékonyság Az EP szerint a szerződés növeli az uniós intézmények hatékonyságát, ugyanis jelentősen nő azon területek száma, ahol a Tanácsban egyhangú szavazás helyett minősített többséggel szavaznak. A kritikusok azonban úgy vélik, már jelenleg is a brüsszeli jogi normák alkotják a tagállamok törvényeinek többségét. Németországban például egy felmérés alapján 1998 és 2004 között a jogszabályok 84%-a származott Brüsszelből, s csak 16% a Bundestagból. Nem indokolt tehát az EU- s hatáskörök további bővítése. A LSZ alapján az Európai Tanács az unió valódi intézményévé válik, és hathónapos rotációs rendszerét a tagok által két és fél éves időtartamra megválasztott elnök váltja fel. Az EB tagjainak száma 2014-től a tagállamok számának kétharmad részére csökken, így az cselekvőképesebb lesz. A külpolitikai főképviselői és a külügyi biztosi tisztséget összevonják, továbbá az EB és a Tanács tisztviselőiből meg a nemzeti diplomáciai szolgálatokból egységes külügyi szolgálatot hoznak létre. Ezt szolgálja a fegyveres támadás esetére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtási záradék is. A LSZ kritikusai aggályosnak tartják, hogy a dokumentum az EP képviselőit felhatalmazza a szerződés felülvizsgálatára, azaz további kompetenciák elvonását kezdeményezi. Mégsem alkotmány A LSZ támogatói szerint nincs értelme az annyi polémiát okozó kérdésnek, hogy valóban alkotmányról van-e szó. A dokumentum alkotmányról szerződésre való keresztelése azért történt, hogy a tagállamok elhárítsák azt a félelmet, hogy az unió alkotmánnyal való ellátása az első lépést jelenti egy központosított szuperállam létrehozása felé. Az euroszkeptikusok viszont úgy látják, hogy a LSZ tartalmazza a Franciaország és Hollandia által népszavazással elutasított Európai Alkotmány valamennyi lényeges részét, de az EU állampolgárai már nem kapnak lehetőséget arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e a szöveget. A Lisszaboni Szerződést eddig Franciaországban, Magyar- országon, Máltán, Szlovéniában, Romániában és Lengyelországban ratifikálták. A franciák még alkotmánytörvényt is módosítottak, hogy ne kelljen népszavazásra bocsátani. Németországban váratlanul - Angela Merkel kancellár akarata és ígérete ellenére - lelassult a ratifikációs folyamat. Nagy- Britanniában a konzervatívok és a liberálisok egy része referendumot követel, de a Brown-kormány erre nem hajlandó, (ú) Pozsony. A parlament hamarosan - a miniszterelnök ígérete szerint közvetlenül a sajtótörvény elfogadása után - szavazni fog a Lisszaboni Szerződésről. Ugyan elfogadása egyelőre kérdéses, mivel a koalíciónak szüksége van ellenzéki szavazatokra is - 90 igen szavazattal lehet csak ratifikálni -, de a jogszabályt a képviselők többsége - a KDH kivételével - támogatja. Néhány képviselőt arról kérdeztünk, hogy ismerik-e a szerződés tartalmát. Szerettük volna megszólítani a Smer és a HZDS képviselőit is, de vagy nem fogadták hívásunkat, vagy elfoglaltságukra hivatkozva nem válaszoltak. Mindannyiuknak a következő kérdéseket tettük fel: 1. Mit jelent a kettős többség? Mikor lép érvénybe ez a rendelkezés? 2. Ki választja meg az Európai Bizottság elnökét? A helyes válasz: 1. Az Európai Tanácsban és a miniszterek tanácsában a szavazáskor az úgynevezett kettős többség elvét alkalmazzák. A javaslatokat - ha szavazásra kerülnek, és nem konszenzussal fogadják el azokat - akkor fogadják el, ha a tagországok 55 százaléka igennel szavaz, és az igennel szavazó országok lakosainak száma nagyobb, mint az Európai Unió összlakosságának 65 százaléka. 2. Az Európai Bizottság (EB) elnökét az Európai Tanács javaslata alapján az Európai Parlament (EP) választja, figyelembe véve az európai parlamenti választásokat. Sárközy Klára (MKP): Az első próbálkozásra nem tudott válaszolni, azt mondta, hogy a sajtótörvény vitájával volt elfoglalva, kérte, Í0 perc múlva hívjuk vissza. Második próbálkozásra a következő választ adta: 1. A kettős szavazás azt jelenti, hogy a tagországok 55 százalékának, és a lakosság számarányát tekintve a 65 százaléknak kell igent mondania, az Európai Parlamentben alkalmazzák, és a ratifikációt követően, 2009 januárjában lép életbe. 2. Az EB elnökét a miniszteri tanács javasolja, és az Európai Parlament hagyja jóvá. Az EP hagyja jóvá a bizottság egyes tagjait is. Rafael Rafaj (SNS): 1. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 9 tagország blokkolhatja a döntést, de ez kettős hozzáálláson alapul, ám ez sem biztosítaná az úgynevezett kis országoknak, még akkor sem, ha összefognának, hogy át tudják vinni akaratukat. Csak arra van lehetőség, hogy újratárgyalásra visszaadják az adott javaslatot az Európai bizottságnak. 2. Nem tudom. Stanislav Janis (SDKÚ): 1. A szavazáskor a tagországok 55 százaléka dönthet, ha egyben a lakosság 65 százalékát is képviselik, a következő ciklusban (a jelenlegi 2014-ig tart) lép életbe. 2. A másodikra nem válaszolt. Július Brocka (KDH): 1. A kettős többség olyan választási rendszer, melyben figyelembe veszik az országok száma mellett a lakosság arányát is. 2. Nem vagyok benne teljesen biztos, de azt hiszem, hogy ez az Európai Parlament hatásköre lesz. (lpj) Körülbelül tudogatják, mi állhat a szerződésben (Peter Žókovič felvétele) Szerda 11°/16£ ^ Szél: D Országszerte felhős, borongós idő várható Helyenként esőre, záporokra is számíthatunk. Az onmaeteoreldfia 3 Panorama oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VAROSOK Pozsony Nyitva Dunaszerdshely Komárom Ipelyság Csütörtök TSbbnyire lelhés ánknll haluanhánl OgUVll, ROlyCWÜIH I Szel: DK-D, 110-25 km/h 16722 Fentek Tfthhmtirn lohne i oounyire leinos égbolt. helyenként 12719° 2008. április 9., Kassa Királynéimét Besztercebánya MA HOLNAP HOLNAPUTÁN eső 7* 15' jobbára felhős ég 6' 18' jobbára felhős ég 9' 21* eső 6* 14' záporok r 17* záporok 8' 20* záporok 7* 15' jobbáré felhős ég V 18' jobbára felhős ág 8' 21* leibős égbolt r 16' záporok 8* 19* jobbára lelhős ég 18* 22“ felhős égbolt 6* 14' záporok 8” 17' záporok 8' 21* eső «' 12* eső r 14' záporok 7* 19* felhős égboh 3* 12' eső 6* 13' záporok 8* 20* eső r 15' eső r 15' viharok 8' 21* eső ♦* 12' záporok 6“ 13' viharok 7' 19* felhős égbolt 3" 11' záporok r 13* záporáé 5' 18' IEN HÓJELENTÉS A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL ■ Csorba-tő 150 cm Roháče - Spálená dolina 80 cm Chopok Juh-Kosodrevina 110 cm Skicentrum Čertovica 100 cm Martinská hole Chopok Juh-Srdiečko 75 cm 70 cm A ■rrr I M<" Vtálna - Chleb 110 cm Skalka pri Kremnici 70 cm Čertovica STIV 90 cm Chopok Sevor - Záhradky 55 cm Szél: DK, 110-25 km/h Szombat Vastag telMzet été,záporok, 12718 Szól: ENY, 110-25 km/h A hőmérsékletek CeMus-fokban vannak megadva ť szél melegfront ■ ciklon hidegfront - - okkkíztés front v anticiklon Készíti az SHMÚ 12:00 A levegő hőmérséklete Pozsony Besztercebánya Kassa 06.14 06.06 05.57 Pozsony Besztercebánya Kassa 19.30 19.23 19.15 Pozsony Komárom Párkány 350 apad 315 árad 240 változatlan
