Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-08 / 82. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Leállították az eljárást Valko ellen Pozsony. Felfüggesztette az ügyészség a Ladislav Rehák vállalkozóval és Emest Valko ügyvéddel szemben folyatott bűnvádi eljárást. A neves jogász, társa és annak két fia ellen zsarolás gyanúja miatt indult rendőrségi vizsgálat. A mostani „állás” szerint csak a kisebbik Rehák fiú kerül bíróság elé. (SITA) Pavol Ruskónak fizetnie kell Pozsony. Nyilvános bocsánatkérésre és egymillió korona kártérítés kifizetésére ítélte Pavol Ruskót a Pozsonyi IV. Járásbíróság - a döntés nem jogerős. Az ANO volt frontemberét 2003-ban perelte be a KDH, amiért azt állította, hogy a kereszténydemokraták pártját František Mojžiš vállakozó 10 millió koronával támogatta. (SITA) Újságírókat perelt be Volodimir J. Pozsony. Mindössze négy mondatot mondtam a Plus Jeden deň újságírójának, a lapban megjelent beszélgetés többi része hazugság - mondta a tegnapi tárgyaláson az ukrán-szlovák alvilág állítólagos volt feje, Volodimir J. Szerinte a cikk célja a közvélemény és a bírók pártatlanságának befolyásolása volt. A négyrendbeli gyilkossággal vádolt férfi ezután büntőjogi eljárás kezdeményezését javasolta a Plus 7 dní című hetilap újságírónője ellen is. (SITA) A gárda hivatkozási alap egyes szlovák pártoknak „Bombaérvek” a tarsolyban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Magyar Gárda nem tart az ellene folyó pertől, a május 19-i tárgyalásra Vona Gábor főkapitány szerint „bombaerős” érvekkel készülnek, amelyeket az ügyészségnek nehéz lesz megdön- tenie. „A Magyar Gárda törvényes keretek között alakult, működik, és a jövőben sem szándékozunk ezen változtatni. Ezért nincs nagy esélye annak, hogy a gárdát feloszlatják” - szögezte le Vona. A szervezetnek jelenleg mintegy 1300 hivatalosan „felavatott” tagja van, további „újoncok” felvételére legközelebb augusztusban vagy októberben kerül sor. Vona szerint ezen már szlovákiai magyar gárdatagokat is felavatnak. ,A gárda toborzása honlapunkon keresztül folyik. Pontosan nem tudom, hány szlovákiai magyar jelentkezett, annyi biztos, hogy sokan. Mivel jelenleg hisztériakampány folyik a gárda körül Magyar- országon és a szlovák sajtóban egyaránt, óvatosan, megfontoltan kezeljük a kérdést. Nem akarjuk, hogy a magyar kisebbséget bármilyen sérelem érje azért, mert néhány felvidéki magyar csatlakozik hozzánk” - tette hozzá Vona. Elemzők szerint azonban a gárda létét nem a határon túli kisebbség védelme, hanem a magyarországi cigány-mágyar ellentét biztosítja, ez garantálja az utánpótlást. „Az adja a jelenség távlatát és egyben kockázatát, hogy ráépül egy valós konfliktusra: a cigány és a magyar lakosság szembenállása” - véli Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Úgy látja, hogy a jelenség megmarad akkor is, ha a gárdát bírósági ítélettel megszüntetik. „Vidéken, egyes falvakban nagyon komoly ellentétek vannak a magyar és a cigány lakosság között, a gárda ezekre a konfliktusokra próbál ráépülni, rendezvényeket tart ezeken a településeken” - magyarázta az elemző. Juhász szerint egyes régiókban egyre népszerűbb, bővül a létszáma. „A megszüntetés egyik kockázata, hogy az a kevés ellenőrzés is megszűnik felette, amely jelenleg van, s teljesen illegalitásba szorul” - mondta Juhász. Öllös László politológus szerint a gárda hivatkozási alap egyes szlovák politikai pártok számára. „Ugyan elítélik a jelenséget, de egyben a sorok mögött azt mondják, nálunk is tudomásul kell venni hasonló szervezet működését - véli Öllös. - A Slovenská pospolitosť itt hasonló formában létezik.” Úgy véli azonban, hogy a gárda a szlovákiai magyar politikára nincs hatással. „Nincs jelen Szlovákiában” - magyarázta a politológus. (lpj, dem) Sajtótörvény: a kormánykoalíció nem hajlandó semmilyen engedményt tenni Číž a néppel fenyegetőzik Pozsony. Már a héten eldőlhet a sajtótörvény és vele együtt a Lisszaboni Szerződés sorsa is. A Smer népszavazás kiírásával fenyegetőzik, ha az ellenzék nem bólint rá az uniós dokumentumra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A parlament ma kezdi tárgyalni a sokat vitatott médianorma tervezetét, amelynek megváltoztatásához kötötték az ellenzéki pártok a Lisszaboni Szerződés ratifikálását. Robert Fico kormányfő a hét végén azt mondta, a koalíció „levonja a megfelelő következtetést”, ha elutasítják az EU-megállapo- dást. Közelebbit nem árult el, de Miroslav Číž, a Smer frakcióvezetője igen: ebben az esetben a népre kell bízni a dolgot, referendumot kell kiírni, amely szerinte elbukhat, s parlamentben sem lehet megismételni a voksolást. Ami a sajtótörvényt illeti, a kormánypártok a 6. paragrafust hajlandók kihagyni, amely azt szabta volna meg, miről írhat és miről nem a sajtó. Több engedményt a koalíció nem kíván tenni, pedig az ellenzék csak abban az esetben hajlandó megszavazni a Lisszaboni Szerződést, ha mélyebb változtatások lesznek a tervezetben. Az ellenzék közös módosító javaslatait Biró Robert Fico szerint Haraszti Miklós tisztviselő Ágnes MKP-képviselő nyújta be - a válaszadásra való jogot és az in- formációforrásokjogállását kívánják megváltoztatni. Fico az elmúlt napokban tovább ostorozta a sajtót, amely szerinte nem tájékoztat elég objektiven, s nem a lényeges eseményekről számol be. A kormányfő szerint Haraszti Miklós egy harmadrangú (a képen) harmadrangú EBESZ- (Somogyi Tibor felvétele) EBESZ-tisztviselő, akinek az észrevételeivel többet törődik a hazai sajtó, mint például az orosz miniszterelnök múlt heti szlovákiai látogatásával. Haraszti Miklósnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-felelősének hivatala kritizálta a leginkább a készülő sajtótörvény tervezetét. (MSz) SDKÚ-bíróság Káderezés következik? Pozsony. Kizárta a pártból az SDKÚ fegyelmi bírósága a márciusi felhívás 12 aláíróját. A megérett az idő a változásra című nyilatkozatot első körben 14-en írták alá, egyikük betegség miatt nem vett részt a bíróság március közepén tartott ülésén, egy embert pedig felmentettek, mivel „megbánást” tanúsított. Kizárták Martin Kuruc képviselőt is, aki tegnap bejelentette, hogy kilép a párt frakciójából, és függetien- ként dolgozik tovább. Branislav Záhradník, a Pozsony megyei szervezet volt alelnöke szerint Mikuláš Dzurinda „rendkívüli állapotot” akar bevezetni Pozsonyban, és ehhez módosítani akarja a párt alapszabályát is. A megyében működő alapszervezeteket a párt feloszlatta, a tagjaikat azonban nem zárta ki. Záhradník úgy véli, várhatóan újra kell regisztráltatniuk magukat, miután egy bizottság meghallgatta őket. A pártból kizárt vezetők egyelőre megőrzik a pozsonyi önkormányzatok által alapított cégekben, intézményekben betöltött tisztségeiket; például Valentín Mikuš, a pozsonyi szervezet korábbi vezetője és Branislav Záhradník is a helyén marad. „A kizárt tagok élvezik a pozsonyi SDKÚ-frakció bizalmát” - jelentette ki Mikuš. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ő a frakció vezetője. (-lpj, s) A szlovákiai roma szervezetek véleménye szerint adatokat kellene gyűjteni az etnikai hovatartozásról is Segítenének - alkotmány- és törvényellenesen? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A roma szervezetek szerint szükséges, hogy Szlovákiában is lehessen adatokat gyűjteni az etnicitásról, tehát egy adott etnikumhoz való tartozásról. Nálunk ezt jelenleg tiltja az alkotmány és az adatvédelmi törvény is - ennek értelmében tilos olyan adatokat feldolgozni, amelyek az érintett személy etnikai hovatartozásáról árulkodnak. Van néhány kivétel: ha például az illető hozzájárul ahhoz, hogy közzétegyenek róla ilyen adatokat. Az adatgyűjtést az európai szervezetek is szorgalmazzák, mert ez jelentősen megkönnyíti a romaprobléma megoldását. Dániel Škobla, az ENSZ pozsonyi fejlesztési központjának vezetője szerint az etnikai hovatartozás ismeretében könnyebb lenne a szociális gondok rendezése. Ha ugyanis nem ismert például az, hogy hány roma gyerek jár óvodába, alapiskolába, speciális iskolába, hányán végzik el a középiskolát vagy az egyetemet, mekkora a foglalkoztatottság mértéke, milyenek a lakáskörülményeik, sőt a romák pontos számáról sincsenek adatok, akkor a kormánynak a roma probléma megoldására irányuló programjai nem lehetnek sikeresek. Támogatásokat ugyanis csak célirányosan lehet adni, egy adott etnikai csoport problémáját csak így lehet megoldani. „Szlovákiában az a mítosz alakult ki, hogy a romakérdés rendezésébe a kormány sok pénzt fektet. Adatok híján az erőfeszítések nem járhatnak sikerrel” - fejtette ki Peter Pollák, a Roma Közéleti Kérdések Intézetének munkatársa. Hasonlóan érvelnek az uniós intézmények is: az etnikai hovatartozásról Európa több országában lehet adatokat gyűjteni. Vészeiéi Gyula, az Adatvédelmi Hivatal elnöke viszont aggályait fejezte ki. Mint mondta, mindenekelőtt módosítani kellene az alkotmányt és az adatvédelmi törvényt. Jana Tomatová, a munka-, szociális és családügyi minisztérium munkatársa szerint fel kell tenni a kérdést, kinek van joga az etnikai hovatartozását megállapítani, és válaszolni kell arra is, mi alapján tehető ez meg. „Nyelv, bőrszín vagy egyéb kritériumok alapján?” - kérdezte. Nem ért egyet a roma szervezetek kezdeményezésével a statisztikai hivatal elnöke sem. Ľudmila Benkovičová úgy véli: különbséget kell tenni a nemzetiség és az etnikai hovatartozás között. A hivatal a népszámláláskor a nemzetiséget méri fel, nem az etnikai hovatartozást. „Kinek van joga megállapítania a másik ember etnikai hovatartozását? Az iskola- igazgatónak, a nőgyógyásznak? En ez ellen tiltakoznék” - mondta Ľudmila Benkovičová, hozzátéve, a törvények szerint a polgár szabad akaratán múlik, feltünteti-e a nemzetiségét, (sán) Minden szexuális színezetű cselekmény zaklatásnak minősülhet a diszkriminációellenes törvény szerint Feljelentés akár baráti érintés, viccelődés miatt is Szolgálati utak Emelkedik az étkezési díj Pozsony. Szolgálati utak esetében növelné az étkezési költségeket a szociális ügyi minisztérium. A napidíjakról szóló törvény tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezete értelmében az 5-12 órás kiküldetésben levők a jelenlegi 89 helyett 98 koronát számolhatnának el. Ha az illető 12-18 órát tölt távol munkahelyétől, akkor már nem 135, hanem 149 koronát kapna az étkezésre. Abban az esetben, ha a szolgálati út időtartama meghaladja a 18 órát, a jelenlegi 208 helyett 230 korona járna. A minisztérium szerint a módosítás nem lesz hatással az állami költségvetésre, ületve az önkormányzatok büdzséjére, s csak elhanyagolható mértékben növeli a vállalkozói szféra és más jogi személyek kiadásait is. Az elszámolható étkezési költségek növelését az éttermi árak emelkedése tette szükségessé. Legutóbb 2005-ben változott a szolgálati úton levők „kosztpénze”, (sán-) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. E hónaptól akár egy barátinak szánt érintés, ártatlan viccelődés miatt is feljelenthet kolléganőnk, kollégánk. Életbe lépett ugyanis a módosított antidiszkri- minációs törvény, amelynek értelmében minden, szexuális színezetű cselekmény zaklatásnak minősülhet, s emiatt legjobb esetben is nyilvánosan bocsánatot kell kérni, de súlyos pénzbüntetést is kaphat a feljelentett személy. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert Szlovákiát per fenyegette az Európai Bíróság részéről. Az eddigi törvény ugyanis nem tartalmazta az Európai Unió antidiszkriminációra vonatkozó valamennyi rendelkezését, csak általánosságban tiltotta a megkülönböztetés bármilyen formáját. Az áprilistól hatályos törvény jóval részletesebb. Tiltja a megkülönböztetést nemi, faji, nemzetiségi, etnikai, bőrszín, kor, nemzeti vagy szociális származás, szexuális orientáció, családi állapot, politikai és vallási meggyőződés, vagyoni helyzet, egészségi állapot alapján. Teljesen új elemként tiltja a zaklatást is, s ezt kibővíti a szexuális zaklatás fogalmával. Úgy fogalmazza meg, mint „szexuális jellegű, verbális vagy nem verbális, fizikai viselkedést, mely sértheti az emberi méltóságot, s mely megfélemlítő, megalázó, barátságtalan és sértő helyzetet teremt. Szakértők szerint a szexuális zaklatás törvényi tiltása üdvözlendő, mivel lehetőséget ad a zaklatást elszenvedőknek a védekezésre. Ugyanakkor - mivel a leggyakoribb épp a munkahelyi szexuális zaklatás; az esetek többségében a főnök-beosztott viszonyban - kérdéses, hogy a megalázó bánásmódot elszenvedők mennyire mernek élni azzal a jogukkal, hogy feljelentést tehetnek. Másrészt szociológusok, pszichológusok arra figyelmeztetnek, a törvénnyel vissza is lehet élni. Dušan Čaplovič emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint például megnehezülhet az egyetemi vizsgáztatás, hiszen a diák szexuális zaklatással vádolhatja meg tanárát, ha nem elégedett az értékeléssel. „A szexuális zaklatás mibenlétét az eddig érvényben lévő törvény is meghatározta, a jelenlegi csak bővítette, véleményem szerint túlságosan is, s vissza lehet vele élni” - fejtette ki Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter (KDH). (-sán, akt-) Hova fordulhat a szenvedő fél? ♦ rendőrség ♦ bíróság ♦ Szlovákiai Embeijogi Központ Lisszaboni Szerződés Gašparovič öngóltól fél Pozsony. Szlovákia öngólt rúgna, ha nem fogadná el az uniós alapdokumentumot-jelentette ki Ivan Gašparovič tegnap a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetemen a Lisszaboni Szerződés - a 21. századi Európa szerződése címmel rendezett fórumon. Az államfő szerint elképzelhetetlen, hogy Szlovákia ne hagyjajóvá a dokumentumot, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy ilyen fontos megállapodás ratifikálását ennyi nézeteltérés kíséri. „Ez politikai játék, amelybe nehéz beszállni” - válaszolta Gašparovič arra a kérdésre, hogy személy szerint ő miképp próbál segíteni a kialakult helyzeten. A köztársasági elnök emlékeztetett a EU alkotmányos szerződésének 2004-es visszautasítására. A fórumon Gašparovičon kívül részt vett még Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes, Ján Figeľ európai biztos, valamint EP- képviselőkis. (SITA) Változatok zaklatásra? A diák feljelentheti a tanárnőt, a diáklány a tanárt, ha „rossz jegyet kap"? (Illusztráció: SITA)
