Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico távozásra szólította fel Horváthot Pozsony. Lemondásra szólította fel tegnap Robert Fico kormányfő Horváth György alkotmánybírót - tájékoztatott a TA3 hírcsatorna. Múlt héten a parlament fogadott el hasonló határozatot. Horváthot 1996-ban feltételes szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt. Hat évvel ezelőtt került jelenlegi posztjára, büntetése addigra elévült, ezért nem kellett feltüntetnie életrajzában. (ú) Gabura belép az SNS-be? Pozsony. Peter Gabura független képviselő várhatóan belép az SNS-ffakcióba - állítja Ján Slota, a párt elnöke. Az SNS legutóbbi elnökségi ülésén Gabura, a KDH egykori képviselője is jelen volt. Azt mondta, nem akar az SNS tagja lenni, csupán egy törvénytervezetéről egyeztetett a nemzetiekkel, melyhez a támogatásukat kéri. Gaburának a KDH-ban is voltak kirohanásai a különféle kisebbségekkel szemben, (s) Veszélyezteti a magyar anyanyelvi oktatást a tervezet Hosszú vita várható a közoktatási törvényről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Már ma elkezdi tárgyalni a törvényhozás a közoktatási törvény tervezetét, mellyel az oktatásügyi tárca az alap- és középiskolai oktatás reformját kívánja megvalósítani. Első olvasatban kerül a honatyák elé az iskolai törvény tervezete - az előterjesztő Ján Mikolaj miniszter korábban már többször kifejtette, tárcája legnagyobb prioritásának tartja a reform átültetését. Felsorakozott mögé pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amelynek tegnapi sajtónyilatkozata szerint „a közoktatási törvény elfogadása a párt legfőbb prioritása ebben a választási időszakban”. Mikolaj tervei szerint már szeptembertől érvénybe lépne az új törvény, az alapiskolák első és ötödik évfolyamainak tanulói már az új tantervek szerint kezdenék a következő tanévet. A tervezet szerint az iskoláknak nagyobb szabadságuk lenne, mivel tantervűk harmadát maguk állíthatnák össze. A tervezet bírálói 'viszont úgy vélik, a Mikolaj vezette tárca újításai valójában az oktatásügy még nagyobb központosítását eredményeznék. A magyar pedagógusok és szakmai szervezetek szerint veszélybe kerül a magyar nyelv anyanyelvi oktatás, mivel a minisztérium csökkentené a magyar órák számát és növelné a szlovák órákét. A magyar civil szervezetek tiltakozó nagygyűléssel és polgári engededenségi akcióval fenyegetőznek abban az esetben, ha a tervezetet mélyebb változások nélkül fogadja el a parlament. „Ragaszkodunk hozzá, hogy a készülő jogszabály tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek oktatáshoz és művelődéshez való jogát” - mondta Szigeti László, volt oktatási miniszter, az MKP képviselője. Bárdos Gyula, a párt frakció- vezetője hosszú parlamenti vitára számít. A közoktatási törvény tervezetét több civil szervezet is bírálja, a jogszabályhoz több száz észrevétel érkezett az egyes minisztériumoktól és megszólított állami hivataloktól a véleményezési folyamat alatt. (MSz) A legtöbb kifogás az abortusszal kapcsolatban van Ellenzik a püspökök a nemzeti szexuális programot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elfogadhatatlannak tartja a Szlovák Püspökkari Konferencia (KBS) a szexuális és reprodukciós egészség védelméről szóló nemzeti program tervezetét. A testület szerint a dokumentum egyoldalú ideológiai megközelítéssel készült, a radikális feminizmus és a liberalizmus elveire építették, és érezhető rajta, hogy szűk érdekcsoportok írták. „A jelen változatban elfogadhatatlan számunkra az anyag” - áll a KBS minisztériumhoz eljuttatott nyilatkozatában. A programról már a múlt heti ülésén tárgyalt a kormány, ám nem született róla döntés. Tegnap a felek tárgyaltak az anyagról, ám eredmény nélkül. „Meggyőződésünk, hogy a program elfogadására szükség van a szexuális és reprodukciós egészségjavítása érdekében” - áll a minisztérium tájékoztatásában, melyet a megbeszélés után adtak ki. A püspökök szerint azonban az anyag ellentétben áll a lakosság és a következő generációk érdekeivel. A legtöbb kifogásuk a művi terhesség-megszakítás szabályozásával kapcsolatban van. A program ugyanis tartalmazza, hogy a szegényebb rétegek számára is elérhetővé kell tenni az abortuszt, mely elvégzéséért több ezer koronát kell fizetni. Kifogásolják azt is, hogy a szaktárca lehetővé akarja tenni a gyógyszeres abortuszt, melyet a terhesség első heteiben lehetne alkalmazni. Hiányolja a program hátteréül szolgáló elemzéseket, illetve kifogásolja, hogy egyes felmérések már elavultak, mivel még az 1990-es évek második felében készültek. A család- tervezés, az ehhez kapcsolódó terhességmegelőző, fogamzásgátló módszerek népszerűsítése mellett a KBS-nek nem tetszik a lombikbébi program támogatása sem. „Ha egy ilyen anyagra egyáltalán szükség van, akkor mindenképpen szükséges az alapos átdolgozása” - áll František Tond- ra, a KBS elnöke által aláírt anyagban. Ivan Valentovič egészségügyi miniszter szerint azonban a program a lakosság, elsősorban a nők egészségének védelmét szolgálja. „Ebből a szempontból is fontos szerepe van a családtervezésnek, a terhesség megfigyelésének annak korai fázisától kezdve, a nemi úton terjedő betegségek - beleértve az AIDS-t - monitorozásának, a rákos megbetegedések megelőzésének” - állítja a miniszter. (lpj) 10-15 éve húzódó személyi és politikai ellentétek robbantak most, az irodahelyiség használata miatt Sólyom: nincs szó nemzetiségi kérdésről Pilisszentkereszten Sólyom László benttartotta a pilisi szlovákokat a Szlovák Házban (SITA-felvótel) Pilisszentkereszt. Nem kell kiköltöznie a Szlovák Ön- kormányzatnak a pi- lisszentkereszti Szlovák Házból. Tegnap kellett volna kiüríteni irodahelyiségeiket, a költözködést Sólyom László köztársasági elnök tegnapi látogatása után halasztotta el a helyi önkormányzat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Marta Demjénová, a Szlovák Önkormányzat elnöke leszögezte, a magyar önkormányzati képviselőkkel ma délután öt órától tárgyalnak a kompromisszumos megoldásról. Jelenleg csupán annyi biztos, hogy a kedélyek egy időre megnyugodtak, a szlovákoknak nem kell kiköltözniük. Imrich Fühl, a szlovák önkormányzat tagja szerint viszont egyelőre semmi sem utal arra, hogy belátható időn belül kompromisszumos megoldás születhet. Véleménye szerint Sólyom a kialakult vitában mindkét félnek igazat adott. „Minket nem dobhatnak ki, nekünk viszont meg kell értenünk, hogy az önkormányzatnak több irodára van szüksége, és gondjai vannak a jelenlegi helyiségekkel” - tette hozzá Fuhl. Sólyom László a látogatás után elmondta: nem magyar-szlovák ellentétről van szó a Szlovák Ház ügyében, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók ezért szerinte indokolatlanok voltak. Leszögezte: meggyőződött róla, hogy a falu vezetése és a szlovák kisebbségi önkormányzat közötti konfliktus nem nemzetiségi kérdés, hiszen az önkormányzati testület tagjainak döntő többsége is a szlovák kisebbséghez tartozik, szlovákul beszél. Inkább a 10-15 éve húzódó személyi és politikai ellentétek robbantak most, az irodahelyiség használata körüli érdekellentét azonban megoldható - tette hozzá. „Meggyőződtem róla, hogy a szlovákságot és a szlovák önkormányzatot semmiféle joghátrány nem érte - szögezte le Sólyom László. - Azonban jól tudjuk, nem elég a törvény betűjét betartani, vannak érzelmek, amelyekre különösen a nemzetiségi kisebbségek esetében oda kell figyelni” - hangoztatta. Érthetőnek nevezte, hogy a szlovákság sérelmezi az eddig általa használt, magáénak érzett hivatali helyiség elhagyásáról hozott testületi döntést, s ez megítélése alapján sem volt szerencsés. Másfelől viszont, - mint rámutatott - érthetőek a helyszűkében lévő önkormányzat igényei is. „Boldog lennék, ha Szlovákiában bármelyik helyiségben a magyaroknak lenne önkormányzata, ha ott is működnének regionális önkormányzatok, országos ön- kormányzat, és a magyarokat ért nem jogi, hanem érzelmi sérelemre is ilyen támogatást kapnának szlovák kollégámtól” - mondta az államfő. Sólyom László pilisszentkeresz- ti látogatásának előzménye, hogy a képviselő-testület döntése értelmében a helyi szlovák önkormányzat irodájának a Szlovák Házból másik helyiségbe kellene költöznie. A szlovák önkormányzat elnöke e döntést méltánytalannak találta, mert álláspontja szerint az iroda fontos szimbóluma a helyi szlovákok identitásérzésének. A költöztetés hírére a szlovák televízió stábjai megjelentek a faluban és a szlovák miniszterelnök is foglakozott a kérdéssel, elmarasztalva Pilisszentkereszt önkormányzatát. Lendvai József polgármester azt mondta, a képviselő-testület újra napirendre tűzi a kérdést, s közösen keresik a kompromisszumot. A többségében szlovák nemzetiségiek által lakott, 2300 lélekszámú község lakosai békében élnek egymással. Minorik Pál helyi szlovák lakos úgy véli, a kérdés „egy felfújt üres luftballon”. Azügyvalójábana jelenlegi és a volt vezetés közötti politikai csatározás - állította. Szerinte a volt polgármester és társai máig sem tudnak beletörődni a vereségbe, ezért szítják az ellentéteket. (mti, dem) Nyugaton ismeretlen a válaszadási jog Ficóék által kreált változata Az újságokat nem lehet megerőszakolni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A nyugat-európai és észak-amerikai lapok számára ismeretlen a sajtóválasz és helyreigazítás olyan formája, melyről a szlovák sajtótörvény tervezetének részeként második olvasatban a napokban tárgyal a törvényhozás - derül ki a Sme napilap felméréséből. Míg az európai törvények jobban megkötik a szerkesztők kezét, mint az amerikaiak, általában elmondható, hogy a véleményformáló lapok bírósági döntés eredményeként nem közölnek helyre- igazítást vagy sajtóválaszt címlapjukon. Ha a szlovák sajtótörvény jelenlegi tervezetét megszavazza a parlament, akkor Szlovákia médiatörvénye lesz az egyik legszigorúbb a demokratikus államok jogi normái közül - az újságnak akkor is le kell közölnie a korábbi cikkében érintett személy reakcióját, ha semmi valótlant sem állított róla és nem sértett személyiségijogokat. Mint arról korábban lapunknak Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-felelőse nyilatkozott: „a válaszjog létrejöttéhez kell lennie egy tényállításnak, amely vagy hamis, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, és kell lennie egy olyan vonatkozásának, amely legitim érdeket, tipikusan például személyiségi jogot sért”. „Az Európai Tanácsi standard, miniszteri ajánlása azt mondja: akkor keletkezik válaszjog, ba a két feltétel egyszerre teljesül” - mondta Haraszti. A szlovák tervezet szerint a két feltétel egyikének sem kell fennállnia ahhoz, hogy az érintett kérje válasza leközlését. „Ilyen politikának nincs helye egy olyan országban, amely azt tartja magáról, hogy biztosítja a sajtószabadságot” - mondta Jonathan Kay, az egyik legnagyobb kanadai napilap, a National Post főszerkesztő-helyettese a szlovák sajtótörvény tervezetéről. A német Bild am Sonntag hetilap és a francia Le Figaro vezetői szerint összeegyeztethetetlen lenne a sajtószabadság eszményével, ha a törvény kötelezné az újságot a válasz címlapon történő megjelentetésére. Mindkét vezető nyugat-európai lap közölt már címlapján helyreigazítást vagy sajtóválaszt, ám egyikük sem bírósági vagy más állami hatalom döntése nyomán. A magyar, a lengyel vagy a cseh sajtótörvények sem kényszerítik ilyen lépésre a lapokat - Lengyelországban a bíróság döntése után a lap az érintett rovatban kötelező lehozni a helyre- igazítást, ami nem jelent címlapot, de még ugyanolyan terjedelmet sem, amilyen a reakciót kiváltó cikk volt. (MSz, s) Gyerekombudsmanokat képezne Pavol Kandráč emberjogi biztos Borzasztóan alacsony az emberek jogtudata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagyon kevés állampolgár ismeri a törvényeket, alacsony az emberek jogtudata, ez megmutatkozik a különféle jogi huzavonákban, legyen szó egymás közti perlekedésről, konfliktusokról, vagy különféle hivatali ügyekről - véii Pavel Kandráč emberjogi biztos, aki tegnap hivatala tavalyi tevékenységét összegezte. Szerinte az egyik legsúlyosabb probléma a gyermekjogok védelme. Túl szigorúak a gyermekekkel a szociális törvények, feleslegesen lassú az ügyintézés, általában indokolatlanul sokáig húzódik a kicsiket érintő ügyek bírósági tárgyalása. Sajnálatosnak tartja, hogy az országban általánosan elfogadott vélemény, hogy a fiatalokat és a gyermekeket nem érdeklik jogaik. Tapasztalatai ugyanis ennek ellenkezőjét igazolják. „Fontos, hogy tudjuk, mit gondolnak a gyermekek, mi a véleményük, milyen sérelmek érik őket” - magyarázta Kandráč. Hangsúlyozta, ha a gyermek érdeke úgy kívánja, a bíróságnak a törvényből adódóan fél éven belül döntést kell hoznia. Ennek ellenére a gyakorlatban egy tartásdíjper - konkrét példából kiindulva - akár 16 évig is elhúzódhat. „Megtörtént már, hogy 13 évig tartott egy gyermekelhelyezési, és öt évig egy apasági per”. Az emberjogi biztos irodája hatéves tevékenysége során 1300 gyermekek és fiatalkorúak jogaival összefüggő beadványt intézett el, további 2500 esetben nyújtott jogi segítséget. Óvodások is fordultak -az emberjogi biztoshoz, például azért, mert a bíróság nem döntött az apasági perben. Az ombudsman ezért iskolákban, gyerekotthonokban, árvaházakban szeretne gyermek-ombudsmano- kat kinevezni, szerinte ugyanis a fiatalok jobban megbíznak kortársaikban. Az ombudsmannak tizenegy irodája van az országban, közülük kettő- a nagymegyeri és a nagykürtösi - magyarlakta vidéken. Az emberjogi biztossal a www.vop.gov.sk honlapon, vagy a 02/48 28 74 01 számon lehet kapcsolatba lépni, (dem, s)
