Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-05 / 55. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 5. www.ujs20.com Rajongók által javasolt dalok is lesznek a műsorban Szülinapi Ghymes-koncert ELŐZETES Debrecen. A március 14-én kezdődő hagyományos Debreceni Tavaszi Fesztivál keretében a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Ghymes zenekar születésnapi koncertet tart a debreceni Főnix Csarnokban. Március 28-án 19 órakor az együttes a legszebb és legkedveltebb dalait szedi össze egy csokorba. A zenekar február 1-én mindenki számára elérhető szavazást indított honlapján (www.ghymes.hu), lehetőséget biztosítva rajongóinak, hogy véleményükkel ők is hozzájárulhassanak a születésnapi műsor összeállításához. A koncertre látogatókat - a születésnapi ünnepnek megfelelően - káprázatos fény- és hangtechnikai megoldások fogadják majd, ezenkívül a színpad mellett elhelyezésre kerülő óriás kivetítők is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a közönség ne csak jól hallja, hanem „testközelből” élvezhesse a Ghymes dalait, (ú) (Both Gábor felvétele) Nem publicistának készültem, alanyi költőként kezdtem, és ma is az vagyok - vallja Kántor Péter Kántor Péter költő, műfordító volt a napokban a vendége a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete irodalmi rendezvénysorozatának, az Irodalom és.. nek, amelyet hagyományosan a vendég egészít ki egy számára meghatározó fogalommal. A Budapesten élő, 59. évében járó költő az „évek”-et választotta. Ez lett az est témája, beszélgetőpartnere pedig fiatalabb pályatársa, Juhász Katalin volt. MISLAY EDIT Kántor Péter talán nem annyira közismert tájainkon (pedig több mint egy tucat kötetet tett le a képzeletbeli asztalra), nem „harsány hangú”, inkább halk szavú. A Magyar Intézet közönsége azonban meggyőződhetett arról, hogy az, amiről és ahogyan a költő ír, nagyon sok olvasó számára lehet közeli és ismerős. Érdemes tehát közelebbi olvasói ismeretségbe keveredni Kántor Péterrel, az „ismeretlen ismerőssel”. A beszélgetés témájával kapcsolatban megjegyezte: választhatott volna más szót is az Irodalom és... mellé, végül azért döntött az „évek” mellett, mert ez a tág fogalom nagyon sok irányba terelheti az estet, vagyis zöld utat jelenthet sokféle irányba. Tőzsér Árpád, aki szintén ott volt a közönség soraiban, megjegyezte, hogy az „évek” helyett ő inkább az „emlékezet” szót helyezné az irodalom mellé Kántor Péter esetében, aki, tette hozzá, nem akármilyen jelensége a mai magyar költészetnek. Kántor „nem a múltra, hanem a jelenre emlékezik”, tette hozzá az ugyancsak jeles pályatárs, „egyfajta mnemotechnika feltalálója volt már akkor, amikor ez a szó még nem volt divatos az irodalomban”. Végül is, mint ahogyan a költő előre sejtette, az évek kapcsán sok mindenről szó esett (és sok egyébről is szó eshetett volna, ezt azonban, ha az évek nem is, az idő múlása megakadályozta). „Igazából 20. századi ember vagyok - mondta Kántor Péter -, életem fő szakasza egy másik periódusba tartozik.” Első, Kavics című kötetével 1976-ban jelentkezett. A kötet címét, árulta el, egyben tisztelgésnek is szánta kedvenc orosz költője, Oszip Mandelstam előtt, akinek egyik kötete ugyancsak ezt a címet viseli. Mandelstam élete és költé(Somogyi Tibor felvétele) szete is megidéződött néhány percre (versei Kántor Péter tolmácsolásában is olvashatók magyarul). A Kavicsok kapcsán mesélt a 70-80-as évek magyar irodalmi életének sajátosságairól - „viszonylag konzervatív időszak volt” -, arról, milyen nehéz volt fiatal költőknek kötethez jutni. Neki azonban szerencséje volt, mert viszonylag hamar megismerkedett Kormos Istvánnal, a Móra Kiadó szerkesztőjével, és neki vitte be néhány versét. „Kitűnő költő volt, nagyon szerette a fiatalokat, és nem volt »bá- csis«, nem volt merev” - emlékezett rá. A Kavicsokat a kritika nagyon lehúzta, amikor azonban megjelent a következő kötete, az ítészek úgy vélekedtek: „nem rossz, de nem olyan jó, mint az első”. Kántor Péter ennek margójára elmondta: „a kritikákból azt tanultam, hogy ne nagyon figyeljen rá az ember, ne vágja mellbe, és azt vegye ki belőle a maga számára, amit fel tud használni”. Első „felnőtt” verseskötetének a 85-ös Grádicsokat tartja - erre már többen is odafigyeltek. S ő is odafigyelt az „elvárásokra”. „Nem irodalmi táborokban gondolkodtam - árulta el -, de az első kötet után vak lettem volna, ha nem látom, milyen elvárások vannak. Elvárások pedig mindig vannak. Akkoriban voltak politikai elvárások, tabutémák, „nem törvényszerű, hogy egy költőnek az legyen a célkitűzése, hogy kimondhassa: »ruszkik haza«, én nem erre hajtottam a verseimben. Nem publicistának készültem, alanyi költőként kezdtem, és ma is az vagyok. Ha egy irodalmi mű elsődlegesen csak a politikumával érint meg, az kevés” - mondta. Számára olvasóként és íróként az a fontos, hogy egy műnek legyen személyes érzelmi tétje. „Nem érzelgősségre gondolok, hanem hogy érzelmileg is kapjak valamit.” Verseire jellemző, jegyezte meg Juhász Katalin, hogy kerüli a túldíszítettséget, a metaforát, és éppen az „egyszerűségükkel” hatnak. „A beszélt nyelvből indulok ki, a túldíszítettség hozzám nem áll közel - válaszolta Kántor Péter. - A nyelvet imádom, de ez nem feltétlenül jár azzal, hogy az ember barokkos mondatokat írjon.” Mint kiderült azonban, a látszólag „egyszerű versekhez” is sok kört kell lefutnia egy költőnek. S végezetül álljon itt egy szép definíció Kántor Pétertől arra, mikor hiteles a vers: „Mindenkinek van egy lélegzetritmusa, és ez érvényes az írásra is. Ha valaki másként veszi a lélegzetet a versben, mint a valóságban, azon el kell gondolkodni...” RÖVIDEN Early Melons - diákfilmek fesztiválja Pozsony. Ma kezdődik Early Melons címmel a Diákfilmek Pozsonyi Nemzetközi Fesztiválja, amely március 8-ig két helyszínen zajlik: a Mladosť moziban, valamint az A4 - Nultý priestor vetítőtermében. A programot két fő szekcióra tagolták: a diákfilmek nemzetközi versenyére és a szlovák diákfilmek versenyére. A nemzetközi szekcióban kilenc országból (köztük Magyarországról) érkezett negyvenhárom alkotást mutatnak be azzal a céllal, hogy a hazai közönség felmérhesse, milyen hányban haladnak Európa legfiatalabb filmesei. Az Early Melons információs szekciójába olyan alkotásokat válogattak be, amelyek a kontinens legismertebb diákfilm-fesztiváljain már sikerrel szerepeltek, (t) Dunaszerdahelyen magyar szinkron A dunaszerdahelyi Cinemax moziban holnaptól első alkalommal kínál a SPI International forgalmazó magyar szinkronnal filmet, mégpedig a P.S. I Love You című amerikai vígjátékot. Richard LaGravenese rendező mozijának főszerepét a kétszeres Oscar-dí- jas színésznő, Hilary Swank játssza, aki - szerepe szerint - fiatalon elveszíti a férjét. Ezután ő sem akar tovább élni. Ám 30. születésnapján csomagot hoz a postás az elhunyt kedvesétől... És minden más megvilágításba kerül! A forgalmazó úgy tervezi, ha e próbálkozás beválik, a későbbiekben is megpróbál a magyar nézők kedvébe járni, s magyar szinkronnal kínálni az általa forgalmazott filmeket, (t) Egy „ismeretlen ismerős” Jelentősége nemcsak tudományos igényességében rejlik, hanem elsősorban abban áll, hogy egy teljes életprogramot, valóságos létesztétikát kínál Marcus Fabius Quintilianus: Szónoklattan - a szabadság bibliája KÖNYVAJÁNLÓ Aligha van olyan antik mű, melynek a magyar könyvpiacon való megjelenését ekkora várakozás előzte volna meg, mint Marcus Fabius Quintilianus Szónoklattanáét, hiszen Prácser Albert mára már teljesen hozzáférhetetlen fordítása, mely a 20. század elején jelent meg, már nyelvileg és terminológiailag is avultnak tekinthető. Az új fordítás végre- valahára elkészült: február 28-án Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gombocz Zoltán termében, hatalmas közönség előtt, a magyar ókortudomány és a magyar irodalomtudomány legjelesebb képviselőinek jelenlétében mutatták be a pozsonyi Kalli- gram Könyvkiadó e legújabb kiadványát. A Bencze Lóránt nyelvész által a „szabadság bibliájának” nevezett Szónoklattan egyike az antik retorika legnagyobb teljesítményeinek: jelentősége nemcsak tudományos igényességében, lecsiszolt stílusában rejlik, hanem elsősorban abban áll, hogy a csecsemőkortól kezdődően a szónok visszavonulásáig egy teljes életprogramot, valóságos létesztétikát kínál. A mű nemcsak a szellemtudományoknak, de magának az európai gondolkodásnak is az egyik alapműve: irodalomelméleti irányzatok, pedagógiai rendszerek, pszichológiai eszmefuttatások és a politikai kultúrát érintő megfontolások alapulnak rajta. Quintilianus tevékenységét Ri- toók Zsigmond akadémikus, klasszika-filológus mutatta be, aki bölcs kedélyességgel ecsetelte az esemény jelentőségét, és rámutatott arra is, hogy Quintilianus többek közt a nyelvben rejlő öröm, a kommunikációban lakozó szépség érzékelésére és érzékiségére tanít. A magyar fordítás Ádamik Tamás és tanítványai - Csehy Zoltán, Gonda Attila, Ko- peczky Rita, Krupp József,'Polgár Anikó, Simon L. Zoltán, Tordai Éva - műve, s ez önmagában is jellemzi azt a tanárideált, melyről a nagy római szónok értekezett: a vir bonus, vagyis a „derék férfi” ideálja ez, mely a szónoklás művészetéhez az atyai szigorral történő szeretetteljes nevelés és az erkölcs dimenzióit is hozzákapcsolja. A láttatás nemcsak a tudás megszerzésének része, de a ok -If-* -h. fi’i tbiť'fxnuiuCut icut-ßi mfricrrf pertu ľ t (un x íhuJto fccira*fi isrľfusilí* í tbendö » dlra^ ey.duft (i<bét tv exjfe trtwatof dc/hiuír?'«* •t~ ur rru^nk ntttiPix, «.■ ír cwfcrtwf copkehtť' fut Jut comitxruf tpYTtfpm copofucnt ut FI írj&mo Sulptrto cuCtixi" otrú i¥ ?wífj/iď.é ipo rh \a Cínroír juí püí mô rpű M «pfasfo <|L no, f** fi ut í npro hic btxui Snofctttmtt SZÓNOKLATTAN LÓ tanítványok prezentációjának tanári erénye is. Bencze Lóránt - Ritoókkal ellentétben - nem az örökérvényű tudós Quintilianus kortalanul ■ hasznosítható gondolatait állította előtérbe, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott nála részint az aktuális hasznosíthatóság kérdésköre, részint pedig a kereszténység és Quintilianus viszonya. Ez utóbbi kapcsán rámutatott arra is, hogy még a szerzetesi regulák megfogalmazásában is ott van a római szónok bölcseleté és intelemrendszere, sőt a kereszténység képfogalma, illetve az Isten képére teremtett ember metaforarendszere is könnyebben megérthető Quintilianus vezérelveiből. A képi gondolkodás gyökereit érdekes módon a nyelv szabadságérzetével közös nevezőre lehet hozni. A 70. születésnapját ünneplő professzort kollégái és tanítványai tisztelgő kötettel köszöntötték, melyet Déri Balázs mutatott be. Adamik Tamás kiemelten méltatta a Kalligram Kiadó teljesítményét, s hangsúlyozta, hogy a kiadó egy pozitív európai trendhez igazodott, hiszen a nagy nyelveken is mostanság készültek el a nagy szónok alapozó művének újabb fordításai. Az ünnepélyes bemutatót az egyetem dékánja is megtisztelte részvételével, aki a mű fontosságát érzékeltetve tréfásan kijelentette, hogy Quintilianus művének ismerete nélkül ezentúl egyetlen hallgató sem kaphat bölcsészoklevelet. A forró hangulatú bemutató nemcsak azt tette nyilvánvalóvá, hogy az esztétikai és műszaki vonatkozásaiban is kifogástalan Szónoklattan megjelentetése a magyar szellemi élet egyik legjelentősebb idei eseménye, hanem azt is, hogy az uniós államhatárok átjárhatóságával ezentúl csak azok a határon túli magyar könyvműhelyek válhatnak a magyar szellemi élet hiteles alkotó elemévé, amelyek tevékenységükből kirekesztik a dilettantizmus pátyolgatásának - a magyar nyelv és identitás megmaradásának ürügyén politikailag nagyon is intenzíven működtetett- elvét. A dilettantizmus ugyanis a buta, ugyanakkor keményen érvényesülni akaró tudat prizmáján szemléli a világot, s ennek következtében az átgondolatlan magyar vágyakat és félelmeket sarkallja hibás cselekvésre. Ellentétben a Kalligram és munkatársainak szellemiségével, amely ismét bebizonyította, hogy az alkotó tevékenység igazi próbája a jövő minőségi előrelátása. Quintilianus ősforrás- olvasható a kötet fülszövegében. Meghatározható az irodalomtudomány, a grammatika, a stílus- elmélet, a jogi gondolkodás és bírói gyakorlat, az etika, a pedagógia és a pszichológia alapműveként. A pozsonyi Kalligram magyar nyelvű Szónoldattanának bemutatója ezért is lehetett az európai kultúra és a magyar könyvkiadás, a tudásra és az erkölcsi gondolkozásra alapozó összmagyar szellemi élet ünnepe, (zg)
