Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 5. Vélemény És háttér 7- Megőrülök, doktor úr! A házasságom szétesik, mint a KDH. (Peter Gossčmyi karikatúrája) Az elfogottak közt legnagyobb számban moldovai állampolgárok fordulnak elő Kárpátalja az illegális migráció gyűjtőhelye TALLÓZÓ ZAKARPATTYA.NET # Éles hangú nyilatkozatban tiltakozik több kárpátaljai uk­rán nacionalista szervezet és értelmiségi a szerintük Kár­pátalján erősödő ukránelle­nes folyamatok, a ruszinok nemzetiségként való elisme­rése, a munkácsi várba terve­zett turulszobor és a vereckei honfoglalási emlékmű ellen. A zakarpattya. neten közzétett nyilatkozat 18 aláírója - kár­pátaljai ukrán nacionalista szervezetek vezetői, egyetemi tanárok, ungvári önkormány­zati képviselők - szerint az, hogy a kárpátaljai megyei ta­nács tavaly márciusban nem­zetiségként ismerte el a ruszi­nokat, az egységes ukrán nemzet megosztását célzó, s az autonómia leple alatt Kár­pátalját Ukrajnától elszakíta­ni szándékozó erők kezére ját­szik. Úgy vélik, Kárpátalján nem lenne ruszinkérdés, ha nem állnának mögötte a sze­paratizmus szításában érde­kelt hatalmi tényezők, meg az Ukrajnával szemben ellensé­ges országok politikai körei. Ebbe az ukrán- és államelle­nes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők törekvése, hogy idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt a hatalom is támogatja. A helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve, az uk­rán állam területén, a munká­csi várban vissza akarják állí­tani a magyar Árpád-házi jel­képet, a turulmadaras szob­rot. Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmű építését is Kárpátal­ja és Lviv (Lemberg) megyék határán. Szerintük a magya­rok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet anno elfoglal­tak, „terra incognita” lett vol­na, régészeti leletek bizonyít­ják: Kárpátalja területén már a Vl-IX. században szláv telepü­lések voltak. „Az adott helyen nem állhat ilyen emlékmű, mivel Kárpátalja megye Uk­rajna része, tehát a Vereckei- hágónál nem Nagy-Magyar- ország kezdődik, ahogy ma­gyar politikai körök igyekez­nek beállítani, hanem Ma­gyarország határáig (sőt a Debrecenné átnevezett Dob- rocsinig) ukrán föld terül el, amelyen ősi ukrán nép él”. Az hás szerint a magyar emlékművet olyan helyen ké­szülnek felépítem, ahol 1939-ben a Kárpátaljára be­vonuló magyar csapatok a kárpát-ukrán államot védő 600 gárdistát lőttek agyon vizsgálat nélkül. Az aláírók til­takoznak az ellen is, hogy több magyarlakta és vegyes lakos­ságú kárpátaljai településen magyar nyelvűekre cserélik le a kétnyelvű helységnévtáblá­kat, hogy e települések köz- igazgatási épületein az ukrán állami zászló mellett - mint állítják - ott a magyar állami lobogó is. A nyüatkozat szer­zői megállapítják, Kárpátal­ján rendszeres az ukrán nem­zeti értékek rombolása, uk­rán- és államellenes cselek­ményeket követnek el szepa­ratizmus és idegen jelképek elhelyezésével, s ez ellen nem lépnek fel a megyei államha­talmi és rendvédelmi szer­vek. Ezért kijelentik, hogy minden eszközzel készek megvédeni „Kárpátalja ukrán földjén” az ukrán állam és uk­rán nép érdekeit. (MTI) Az ukrán hatóságok erőfe­szítései ellenére egyre sú­lyosabb gondot jelent Kár­pátaljának a harmadik vi­lágból az Európai Unióba irányuló illegális migráció. MT1-HÁTTÉR A négy országgal határos uk­rajnai megye a múlt század ki­lencvenes éveiben szembesült először a menekültkérdéssel, amelyre olyannyira nem sikerült megoldást találni, hogy évről év­re növekszik a menekültek ide érkező áradata - áll abban az elemzésben, amely a kárpátaljai megyei rendőrség honlapján je­lent meg. Az írás szerint Kárpát­alja sajátságos gyűjtőhellyé vált, ahol koncentráltan jelentkeznek az illegális migrációt kísérő olyan negatív jelenségek, mint a szervezett bűnözés vagy a régió­ban ismeretlen járványos beteg­ségek megjelenésének veszélye. Az idézett statisztikai adatok szerint Kárpátalján öt éve fo­lyamatosan növekszik a tiltott határátlépés közben elfogott menekülők száma. 2003-ban 947 személyt füleltek le, egy év­MT1-ÖSSZEEOGIALÓ Oroszországban többjei utal a reformokra - vélekedett egy te­kintélyes berlini oroszszakértő. Alexander Rahr, a Német Külpo­litikai Társaság regionális igazga­tója egy interjúban említette, hogy az ország megválasztott új elnöke, Dmitrij Medvegyev egyetlen be­szédében sem támadta a Nyuga­tot, sőt több együttműködési aján­latot tett. Rahr szerint „elit-, illetve generációs váltással” lehet szá­molni, Medvegyev ugyanis min­den bizonnyal saját embereit he­lyezi el az apparátusban. Ók pedig fiatal jogászok, akikkel együtt ta­nult, s akik több szociális piacgaz­daságot és több jogállamiságot akarnak. vei később már 2174-et, 2006-ban és 2007-ben pedig már több mint ötezret. Az elfo­gottak között legnagyobb szám­ban nem ázsiaiak vagy afrikaiak, hanem moldovai állampolgárok fordulnak elő. Ők azért választ­ják a határátlépés helyéül Kár­pátalját és nem Romániát, ahová szabadon beutazhatnak, mert ott - nem úgy, mint Ukrajnában - szigorúan büntetik a tiltott ha­tárátlépést. A számok azonban csak a fo­lyamatra utalnak, becslések sze­rint ugyanis csupán minden tize­dik illegális határátlépőt sikerül elfogni - állítja az írás szerzője ál­tal megszólaltatott Dmitro Ka- csur alezredes, az Ukrán Bizton­sági Szolgálat (SZBU) illegális migráció elleni osztályának he­lyettes vezetője. Szerinte a me­nekülők zöme azért veszi célba az egyébként korszerűen felsze­relt ukrán-szlovák határszakaszt, mert itt van a legnagyobb esélye annak, hogy Nyugat-Európába juthat. Ennek okát elsősorban a szlovák rendvédelmi szervek munkatársainak „szláv men­talitásában” látja, amely korrum- pálhatóvá teszi őket. Áz ugyan­csak jól védett magyar határon is Mindezt az előd, Vlagyimir Pu- tyin sem ellenzi - hangoztatta a szakértő, aki úgy értékelte, hogy az elmúlt időszakban Putyin is a korábbinál „mérsékeltebb” hang­nemet ütött meg. A parlamenti választások után már kevésbé támadta a liberális erőket, s kül­politikai vonatkozásban pedig alig nyilatkozott. Rahr szerint az egy évvel ezelőtt még erősen érezhető „hidegháborús retorika” megszűnése összefügg Medvegy­ev jelölésével, illetve elnökké vá­lasztásával. A szakértő az új len­gyel miniszterelnök, Donald Tusk közelmúltban tett moszkvai láto­gatását csaknem történelmi vi­zitnek nevezte, s úgy értékelte, hogy az orosz-ukrán viszony sem hasonlítható össze a korábbival. sokan igyekeznek illegálisan át­jutni, de ezek a túloldalra érve rendszerint feladják magukat a hatóságoknál - véli az alezredes, aki nehezményezi, hogy sem a magyar, sem a szlovák fél nem ad ki az ukrán szakszolgálatoknak az elfogott illegális határátlépők számára vonatkozó adatokat. Kacsur szerint az illegális mig­ráció felszámolása igen nehéz feladat, mert nagyon sok pénz van benne. Úgy véli, a probléma orvoslása érdekében az ukrán ál­lamnak a jelenlegi gyakorlattal szemben, amikor az ország nyu­gati határának őrzését erősíti, elsősorban az ukrán-fehérorosz és ukrán-orosz határszakaszok, valamint az odesszai kikötő vé­delmét kellene kiépítenie, mert a menekülők zöme onnan érkezik Kárpátaljára. További intézkedé­sekként javasolja az ember- csempészetért kiszabott bünte­tések szigorítását, mivel a rajta­kapott embercsempészek sok­szor csak felfüggesztett börtön- büntetést kapnak, továbbá az el­fogott illegális határátlépők ügyében indított hatósági eljárás gyorsítását, hogy ne próbálkoz­hassanak újabb, rendszerint si­keres, tiltott határátlépéssel. Mindez szavai szerint jelzés arra is, hogy Oroszország kész a stra­tégiai partneri együttműködésre a Nyugattal. Ehhez egyébként az Egyesült Államok is „igazodik”, a Bush-kormányzat a korábbinál jóval racionálisabb magatartást követ az Oroszországgal való együttműködésben - hangoztat­ta a Német Külpolitikai Társaság regionális igazgatója. Az a tény, hogy Putyin Med- vegyevet jelölte utódául azt valószínűsíti, hogy Oroszország a reformok, illetve a modernizá­lás irányában mozdulhat el - vélte a berlini szakértő, akinek az elmúlt években több olyan könyve jelent meg, amely Oroszországgal, valamint Vla­gyimir Putyinnal foglalkozik. Oroszország a reformok, illetve a modernizálás irányában mozdulhat el Elitváltás várható KOMMENTÁR Sunnyogni arany? MÓZES SZABOLCS Nem eszik olyan forrón a kását, szól a népi bölcsesség, ám hogy ez a szlovák nemzetiként profanáit párt által vezetett minisztérium „éttermére” is igaz, az különösen meglepő. Amint tegnap beszá­moltunk róla, a napokban adtak ki egy, gimnáziumok számára írt (szlovákiai) magyar történelemtankönyvet, amelyben-láss cso­dát-magyarul szerepelnek a helységnevek. Sőt! Csak magyarul. Ha ez a kiadvány három éve jelenik meg ilyen formában, a kutya sem ugatott volna utána - talán egy tízsoros hírbe sem fért volna bele. Ám jött Mikolaj miniszter, aki pár hónappal ezelőtt hangos hadikiáltások közepette kiutasította a magyar helységneveket a tankönyvekből, s ez a tény ütős vezető hírt csinált a kötet kiadásá­ból. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy a tárcavezető magyarellenes hurrogása talán csak a kötelező nemzeti párti dísz­szemle része, meg hát könnyen el lehet képzelni azt is, hogy az ál­lami hivatalokra (olykor) jellemző kis/nagy rendetlenségben még a miniszter akaratának homlokegyenest ellentmondó intézkedé­seket is képesek meghozni, de ilyet azért kevesen vártak: jóvá­hagyni egy olyan tankönyvet, melyhez hasonlót azokban a napok­ban maga a miniszter lebegtet elrettentő és törvényellenes példa­ként a tévéműsorokban... S melyekről még az MKP politikusai is azt hebegik, „hát, hm, igen, ilyen nem szokott lenni, zárójelben ott szokott lenni a szlovák név is...” Hogy félreértés ne essék, a keddi hírben nem a helységnevek írásmódja képviselte a hírértéket - az úgy rendben is van, nehogy már Bratislavában koronázzák a ma­gyar királyokat -, breaking newst az csinál az eseményből, hogy mindez Mikolaj miniszterkedése alatt történik. Lehet azon is hümmögni - merthogy volt ilyen is, mondván, majd nekünk köszönhetően eszmél a tárca -, hogy miért ír erről így az Új Szó, miért rakja ki a címoldalra, csak nem nagyon érdemes. A média feladata az, hogy a fontos eseményekről - vagy azokról, melyeket bizonyos összefüggések fontossá tesznek - beszámoljon. Ez a hír pedig - az ismert, sajnálatos helyzetben - címlapot érde­melt. S kapott is. Ha egy lap nem végzi a feladatát - nem tájékoztat -, fölöslegessé válik. S nem valamely hivatal, a piac teszi azzá, ugyanis valaki más számol be az adott eseményről. Másrészt azt hinni, hogy egy napilap híradása vet véget a hazai magyar tan- könyvkiadás földalatti reneszánszának, szintén naivitás. Akármi­lyen kupleráj (?) van is egy minisztériumban, abban bízni, hogy ha nem írunk a tankönyv megjelenéséről, akkor erről soha senki nem fog tudni - és ezután havi rendszerességgel jelenhetnek meg ilyen kiadványok-, enyhén szólva is gyerekes. Sunnyogni lehet, csak az a kérdés, hogy ez előre vezet-e, megold-e valamit. A szlovákiai magyar közélet egyik alapvető hibája pont a sunnyogás. Ha ez lesz számunkra a követendő munkamódszer, akkor továbbra is legfel­jebb azért jelenhetnek meg ilyen tankönyvek, mert valaki valamit eltol a minisztériumban, s nem azért, mert a magyar helységnevek leírása nemcsak legális, hanem pedagógiailag is követendő. FIGYELŐ Mohó pályakezdők A diplomás pályakezdők többségének ugródeszka az első állás, háromnegyedük négy éven belül szeretne középveze­tői pozícióba kerülni, az elvárt kezdő kereset nagysága megha­ladja a havi nettó 161 ezer forin­tot - derül ki a Világgazdaság­ban ismertetett felmérésből. Áz átlagosnál magasabb fizetési el­várásokkal jellemezhetők a fér­fiak, a Budapesti Corvinus Egye­tem hallgatói, a gazdálkodási, közgazdasági képzéseken részt vevők, az egyetemeken, illetve a fővárosban tanulók. A kellemes munkahelyi légkör, az előrelé­pés és tanulás lehetősége, a vál­lalat jó hírneve, a kezdő fizetés nagysága, a rugalmas vezetési stílus, ezek a legfontosabb té­nyezők a diplomás pályakezdők számára. Mint egy elkábított tehén A népszavazás előtti magyar- országi helyzettel foglalkozik jegyzetében a Hospodárské No­viny című cseh politikai és gaz­dasági napilap. „Mint egy levá­gás előtt elkábított tehén, úgy megy Gyurcsány kormánya az orvosi vizitdíjakról és a főiskolai tandíjról szóló vasárnapi nép­szavazásra. Másként nehéz megmagyarázni azt a helyzetet, amikor a kormánypárt és a mi­niszterelnök a népszerűségi lis­ták legaljára csúsznak, de köz­ben egy tapodtat sem engednek (álláspontjukból)” - írja Martin Ehl, a külpolitikai rovat vezető­je. Rámutat: a posztkommunis­ták nem vagdalkoznak, nem kö­vetelik a másfél éve bevezetett reform- és megszorító intézke­dések visszavonását. A szocia­listák az eladósodás és a kiseb­bik liberális koalíciós partner nyomására a jobboldali prog­ramot valósítanak meg, és saját létüket kockáztatják. Az ellen­zéki Fidesznek, amely a refor­mokról szóló népszavazást ke­resztülvitte, viszont a kormány bírálatán kívül nincs más politi­kája. A Fidesz által javasolt po­pulista lépések inkább illenének egy baloldali párthoz, mint egy magát konzervatívnak minősítő párthoz. „Orbán most is elfelej­tette megmondani, hogy a (kormány által bevezetett) ta­karékossági intézkedések, a pri­vatizáció, a tandíj és az orvosi vizitdíj helyett, melyek célja az eladósodott magyar gazdaság rendbetétele, ő és pártja mit is tennének” - jegyzi meg a szerző. ,A magyarok különlegesek - és nem csak nyelvükkel. Mindig mást kell csinálniuk, mint szomszédaiknak. Amikor a szo­cializmus válságban volt, nekik ott volt saját fogyasztói gulyás- kommunizmusuk. Most, ami­kor Közép-Európa államai re­kordokat döntögetnek a gazda­sági növekedésben, a budapesti GKI gazdasági intézet úgy látja: jó lesz, ha a magyar GDP az idei első negyedévben egyáltalán pluszban lesz.” (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom