Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám, hétfő

x www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 31. Gazdaság és fogyasztók 7 A német Lidi társaság alkalmazottainak minden egyes lépését figyelte, s erről jegyzőkönyvet vezetett Big Brother a nagy üzletláncban A Lidi németországi alkalmazottait a társaság által felbérelt magándetektívek figyelték meg (Reuters-felv.) Berlin/Pozsony. ANémetor- szágban üzemelő Lidi disz­kont áruházakban megbízott nyomozók rejtett kamerák­kal figyelték meg a dolgozó­kat, és több száz oldalas jegy­zőkönyvet készítettek nem­csak a munka közbeni tevé­kenységükről, hanem a ma­gánbeszélgetéseiktől kezdve egészen a tulajdonságaikig és kapcsolataikig bezárólag. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az, hogy a titkos megfigyelés il­legális, a nálunk szintén működő német Lidit kissé sem zavaija. Az üzletlánc szlovákiai képviselői ugyanakkor tagadják, hogy nálunk is hasonló módszereket alkalmaz­nának. A német Stern magazin több száz oldalas jegyzőkönyvekről számolt be, amelyek az elmúlt években a Lidinél dolgozó alkal­mazottak szisztematikus megfigye­léseit tartalmazzák. A felvett képek és hangok alapján pedig naponta - tudtukon kívül - jegyzőkönyvet ké­szítettek. Még arról is jelentést tet­tek, hogy ki mikor ment el a mosdó­ba, ki kivel milyen viszonyban áll. A titkos megfigyelés sérti az alkalma­zottak jogait, hiszen olyan mélysé­gekben számolnak be egyes dolgo­zókról, hogy pl. valaki a szünetben magán telefonbeszélgetésében pontosan miről beszélt, vagy hogy mások egymás között a kifizetetlen túlórákról folytattak eszmecserét. A munkavállalók privát szférájá­ból szintén vannak megdöbbentő megjegyzések. Például az alkalma­zottak anyagi helyzetéről (mérték­letességnek nyoma sincs), vagy kül­ső megjelenésükről (Frau M. alsó karján tetoválás látható), vagy a pri­vát életéről (baráti körét döntően kábítószerfüggők alkotják). A meg- figyelésekrőlkészültjegyzőkönyvek botrányosak, hiszen nem csupán a munkahelyi eseményeket, hanem a magánéleti szféráról megszerzett információkat is magában foglalják. Meglepő a csehországi Lidl- helyzet is: a Stern magazin értesü­lései szerint az ott dolgozóknak egyenesen megtiltották, hogy munkaidőben a mosdóba menje­nek. Kivételt csak azok a női alkal­mazottak képeznek, akik éppen menstruálnak, így számukra a ne­héz napokon engedélyezett a mos­dó látogatása. Azonban nekik jól láthatóan egy karszalagot kell vi­selniük, hogy a feletteseik meg tud­ják őket különböztetni a többiektől. A Lidi elismerte a jegyzőkönyvek létezését. Az áruházlánc állítása szerint ezek a jelentések elsősorban „nem az alkalmazottak megfigye­léseit, hanem az esetleges hibás, rossz viselkedések rögzítését” szol­gálták. A hír nyilvánosságra kerülé­se után a szövetségi adatvédelmi biztos, Peter Schaart is kritikával il­lette az esetet. Rámutatott arra, hogy a mosdó felkeresésének rögzí­tése és hasonló esetek sértik a né­met adatvédelmi törvényeket. A Lidi szlovákiai üzleteiben is felsze­relték a kamerákat - erősítette meg Sandra Kipeťová, az üzletlánc hazai sajtóosztályának a nevében. Szerin­te azonban a kamerákkal csak a lo­pásokat szeretnék megelőzni, így csak az áruházak bevásárló részle­gein és a raktárakban szerelték fel őket. A Lidi szlovákiai üzleteiben ráadásul már a bejáratnál figyel­meztetik a vásárlókat, hogy minden egyes mozdulatokat kamerák ve­szik, az üzlet alkalmazottai pedig a munkaszerződés aláírásával vállal­ják, hogy a munkájuk során megfi­gyelik őket. A Lidi képviselői tagad­ják, hogy Szlovákiában az illemhe­lyeken vagy a szabadidejükben megfigyelnék az alkalmazottaikat, azt pedig határozottan elutasítják, hogy bizalmas információkat gyűjtenének róluk, (s, m, mi) Bankkártyák inváziója Üres szlovák pénztárcák Pozsony. Szlovákiában a lakos­ság nagy része érdektelen a zseb­tolvajok számára - derül ki a GfK piackutató társaság legfrissebb elemzéséből. Többségünk ugyan­is nem hord magánál 500 koroná­nál nagyobb összeget, miközben a lakosság töredékénél van 5 ezer koronánál több. Az ügynökség mindezt azzal magyarázza, hogy egyre többen fizetünk az üzletben bankkártyával. A GfK által febru­árban megkérdezettek negyedé­nél 100 és 500 korona, további 25%-nál 500 és ezer korona kö­zötti összeg volt. Ennél nagyobb, 1000-2000 korona közötti össze­get a megkérdezettek 20%-a hor­dott magánál. Végezetül ötezer koronánál nagyobb összeget a vá­laszadók 6%-ánál mértek. Ez utóbbiak nagy része a nagyobb városokban lakó 30-40 év közötti korosztályból került ki. (s, mi) A gyors növekedés eredményeként már karnyújtásnyira vagyunk Portugáliától Nem mindenki érzi a növekvő jólétet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tavaly Szlovákia brut­tó hazai összterméke 10,4%-kal nőtt, ami az országot Európa abszo­lút élvonalába katapultálta, ám nem szabad elfelejteni, hogy Cseh­ország és Lengyelország is jól telje­sített. A két állam összterméke ta­valy 6,5-6,5%-kal nőtt, ami Prága esetében abszolút rekordnak, Var­só esetében az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számít. Egyedül Magyarországnak nem megy, az 1,3%-os növekmény az Európai Unión belül a legalacsonyabb mu­tatónak számít. Ä dinamikus telje­sítményének köszönhetően Szlo­vákia egy főre jutó, vásárlóerő-pa­ritáson mért színvonala elérte az Európai Unió átlagának 67,7%-át, Csehország már 81,2%-nál tart, Magyarország 64,1%-kal vissza­csúszott a 3. helyre, a sereghajtó pedig Lengyelország 54,5%-kal. Vajon Szlovákia mikor éri be Csehországot? Marek Gábris, a ČSOB pénzintézet elemzője e kér­désre válaszolva kijelentette, erre lehetetlen pontos időpontot adni, mindössze a jelenlegi trendeket le­het a jövőbe kivetíteni. Ezek szerint az idén már lassuló Szlovákia, ha továbbra is tartja az évi 5,5% körüli növekedési ütemét, akkor 2022 környékén foghatja be nyugati szomszédját. A vásárlóerő-paritá­son mért egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) terén tavaly megelőztük Magyarországot, és idén ugyancsak megközelítjük az első „régi” uniós tagállamot, Portu­gáliát. „1997-ben Szlovákia polgá­rainak életszínvonala a cseh szint 70%-ánállt, idén pedig már elérhe­ti a 85%-áť - mondta Eduard Há­gára, az ING Bank elemzője. A sta­tisztikai mütatók ugyan ígéretesen alakulnak, mégis a polgárok egye­lőre kevésbé érzik a makrogazda­Életszínvonal 2008-ban Szlovákia 70% Csehország 83% Magyarország 64% Lengyelország 57% Portugália 75% Észtország 77% Szlovénia 92% Németország 115% A 27 tagú unió átlaga 100%-nak értendő (Forrás, Pravda, Eurostat) sági mutatók pozitívra fordulását. Sokan mindmáig az alapvető meg­élhetési gondokkal vannak elfog­lalva. „Az emberek szubjektív mó­don értékelik saját életszínvonalu­kat. Problémát jelenthet a rosszul kiválasztott viszonyítási alap. So­kan a német vagy az osztrák mo­dellt veszik alapul” - állítja Sylvia Porubänová szociológus. (shz,P) A médiapiacnak 2007-ben 9,8 milliárd korona bevétele volt a hirdetésekből, idén már 11 milliárdot várnak Tavaly nem fürödtek pénzesőben a napilapok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai médiapiac tavaly 9,79 milliárd korona bevé­telre tett szert a hirdetésekből, ez 13,8%-kal haladja meg a 2006-os összbevételt - közölte Martin Ma- zag, a Strategie szaklap főszerkesz­tője. A gyors gazdasági növekedés a hirdetési piacnak is lökést adott, idén további 11%-os bevételnöve­kedésre van küátás. Azonban az egyes médiumok közel sem egyen­lő arányban részesednek a pén­zesőből. A legnagyobb szeletet a te­levíziók hasítják ki, majd az újsá­gok, az utcai hirdetések (outdoor) és a rádiók következnek a sorban. Új jelenségnek számít az internetes portálok térnyerése, idén a vüághá- ión elhelyezett reklámok értéke már meghaladhatja azé téren évek tavaly a hirdetések értéke, a nö- óta stagnáló rádiókét. A lapokat vekményjavát a nemrégiben indult közelebbről vizsgálva nem Plus 1 deň bulvárlap fölözte le, míg egyértelműen pozitív a kép: a napi- a hetilapok, magazinok esetében lapok esetében alig 1-2%-kal nőtt töretlen a növekedési ütem. Az in­A szlovák reklámpiac helyzete 2006-ban és 2007-ben Média 2006 2007 Növekmény Részesedés Tévé 3700 4220 14,10% 43,1% Sajtó 3050 3260 6,90% 33,3% Outdoor 9620 1100 19,60% 11,2% Rádió 580 630 8,60% 6,4% Internet 340 560 64,70% 5,7% Mozireklám 20 26 30,00% 0,3% Összesen 8610 9796 13,80%­Az outdoor döntően köztéri hirdetéseket, óriásplakátokét jelent Az abszolút adatok millió koronában értendők, a növekmény a 2007 és 2006 közötti növekedést jelenti. (Stratégie szaklap) temetes piac vágtat: 2006-ban 89%-kal, tavalypedig 65%-kalnőtt a hírportálok reklámbevétele. A két legerősebb hirdetési hónap május és november második fele, a leg­gyengébb időszaknak január, to­vábbá július és augusztus számít. A legnagyobb hirdető a 3 mobilszol­gáltató, sorrendben a T-Mobile, az Örange és a Telefonica, majd az il­latszerek, mosószerek terén tevé­kenykedő Procter and Gamble, a Henkel és az Unüever következik. Ivan Šimek, a TNS SK piackutató menedzsere hozzátette, a tényleges hazai reklámpiac 2007-ben 40,6 milliárd korona volt. A TNS SK nem veszi figyelembe a kedvezménye­ket, a barterszerződéseket, hanem érvényben lévő piaci árakon számol­ja a reklámok árát. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Stagnál a korona árfolyama Pozsony. A húsvéti ünnepe­ket követően a szlovák pénzpi­ac múlt kedden álmos hangu­latban kezdte a szlovák fizető- eszközzel folytatott kereske­dést. Délben ugyan a jegybank úgy döntött, hogy az alapka­maton nem változtat, a keres­kedők azonban erre már előre számítottak, az árfolyam így a nap folyamán szűk sávban, 32,60 és 32,70 korona/euró között mozgott. Ugyanekkor egy dollárért 20,97, egy cseh koronáért 1,284 szlovák koro­nát adtak. Szerdán, régiónk többi valutájához hasonlóan, a szlovák korona árfolyama is gyengült, 7 fillérrel esve vissza az előző napi szinthez, amit azonban a nap végére sikerült ledolgoznia. Hasonló hangu­latban telt a csütörtöki keres­kedés is, amikor a kereskedést 32,58 korona/euró szinten zár­ták. Pénteken aztán az árfo­lyam 32,55 és 32,75 koro­na/euró között mozgott, míg egy dollár 20,70, egy cseh ko­rona pedig 1,292 szlovák koro­nába került. Fizetőeszközünk árfolyamának az alakulására az elkövetkező napokban azok az elmúlt héten felröppentett hírek is hatással lehetnek, ame­lyek szerint az inflációs félel­mek miatt elhalaszthatják az euró bevezetését Szlovákiá­ban. (s, mi) AHeineken tovább terjeszkedik Prága. Megveszi a Drinks Union cseh söripari részvény- társaságot a holland Heineken. A felvásárlással a Heineken je­lentősen - 8 százalékról 12 százalékra - erősíti csehországi piaci részesedését a csoport­mérlegben lévő kapacitásai ré­vén. A Drinsk Unionhoz három sörgyár és egy likőrgyár tarto­zik, eddig magánszemélyekből álló csoport tulajdonában volt. A három sörgyár tavaly mint­egy 900 ezer hektoliter sört fő­zött, összesen 523 embert fog­lalkoztatott. A Granett likőr­gyár tavaly 70 ezer liter sze­szesitalt adott el. (-kés) Új ingatlan épül Pozsony szívében Pozsony. Pozsony belváro­sában, a Duna utcában elkez­dődött a Dunajská Inner City Residence ingatlanegyüttes építése. A HRMS társaság mintegy 600 millió koronát fel­emésztő beruházása révén 46, magas standardot képviselő la­kás épül meg (a négyzetméte­renkénti ár túllépheti a 100 ezer koronát), emellett a belvá­ros irodahelyiségekkel, üzle­tekkel, éttermekkel bővül, to­vábbá 3 szintes parkoló várja az autósokat. Ivan Hrivnák, a HRIVIS ingatlanfejlesztő elnö­ke közölte: az építkezés kezde­tekor nem alapkőletétel, ha­nem „alaptégla-Ietétel” történt, mivel a két tömbből álló, füves térrel gazdagított komplexum utcára néző része téglából ké­szül - így jobban belesimul a környezetébe, (só) Egyre többe kerül az építőanyag Pozsony. Akik idén látnak ne­ki az építkezésnek, lényegesen nagyobb költségekkel számol­hatnak, mint tavaly. A statiszti­kai hivatal legfrissebb elemzése szerint az elmúlt hónapban több műit 4,2 százalékkal voltak ma­gasabbak az építőipari cégek ál­tal számlázott árak, mint egy év­vel korábban. Ugyanekkor az építőanyagok ára is nagyjából 4%-kal nőtt. Például a cement esetében 20%-os árugrást is mértek tavaly, ami a rendkívül intenzív építkezési hullám eredménye. (SITA) Még drágábbak az élelmiszerek Pozsony/Budapest. Szlová­kiában az elmúlt egy évben a mezőgazdasági termények ára átlagosan 42%-kal, a húsipari termékeké 8,3%-kal nőtt - derül ki a statisztikai hivatal legfris­sebb jelentéséből. Egyelőre fel­tartóztathatatlan az élelmisze­rek drágulása, és nem valószínű, hogy az árak valaha is visszaesnek a korábbi, ala­csony szintre, vélik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Az árak stabilizálódására az elemzők szerint hosszabb távon lehet számítani. A FAO szerint az élelmiszerek ára átlagosan 23%-kal emelkedett tavaly az egy évvel korábbihoz képest. A búza 42%-kal, a növényi olajok 50%-kal, a tejtermékek 80%-kal drágultak. A FAO elemzői az okok között a megbolydult idő­járást, a kőolaj árának emelke­dését, a bioüzemanyag-terme- lés térnyerését, az élelmiszer­tartalékok csökkenését, illetve a kereslet ugrásszerű emelkedé­sét említik, elsősorban Kínára és Indiára utalva. (SITA, MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 32,611 Lenqyel zloty 9,262 Anqol font 41,258 Maqyar forint (100) 12,660 Cseh korona 1,292 Svéd korona 3,480 Bolqár leva 16,678 Román lei 8,766 Japán jen (100) 20,659 Svájci frank 20,741 Kanadai dollár 20,291 USA-dollár 20,645 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 31,59-33,59 19,83-21,49 1,26-1,32 12,00-13,30 OTP Bank 31,44-33,08 20,07-21,18 1,26-1,32 12,01-12,93 Postabank 31,75-33,45 20,13-21,21 1,26-1,32 12,15-13,15 Szí. Takarékpénztár 31,80-33,44 20,16-21,20 1,26-1,32 12,03-13,29 Tatra banka 31,73-33,36 20,06-21,12 1,25-1,32 12,13-13,27 Dexia Banka 31,76-33,46 20,11-21,18 1,26-1,33 12,33-13,99 Általános Hitelbank 31,77-33,47 20,14-21,22 1,25-1,32 12,09-13,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom