Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-04 / 54. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Palkóék népszavazást akarnak Pozsony. Szlovákiai népszavazás kiírását javasolják a Lissza­boni Szerződéssel kapcsolatban Vladimír Palkó és Pavol Miná- rik független képviselők. A parlamenthez fordulnak, hogy a honatyák fogadjanak el határozatot a népszavazás kiírásáról. Katarína Kližanová Rýsová, a Smer szóvivője leszögezte: a párt nem fogja támogatni a két képviselő javaslatát, amelynek sze­rinte egyetlen célja a figyelemfelkeltés. „Palkó és Minárik az egyik butaságot csinálja a másik után, az ország polgárait fölös­legesen olyan problémákkal terhelik, amelyek nincsenek össze­függésben valós életükkel” - mondta a párt szóvivője. A két független képviselő szerint a Lisszaboni Szerződés elfogadása legalább olyan fontos lépés, mint az ország önállósulása volt 1993-ban, ezért akarják, hogy a lakosság népszavazással dönt­sön róla. ,A polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy el­döntsék, a szlovák vagy az európai elnök beszéljen a nevükben” - tette hozzá Palkó, (dem, s) Javítottak Szlovákia osztályzatán Pozsony. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség tegnap stabilról pozitívra javította (AA+) Szlová­kia osztályzatát. Az ügynökség döntését az motiválta, hogy az ország 2009-ben nagy valószínűséggel belép az eurózónába, emellett elégedetten nyugtázta, hogy az ország folyamatosan csökkenti az államháztartási hiányát. A Standard & Poor’s biztató jelzése további lökést adhat a korona erősödésének. Fizetőeszközünk kurzusa a jobb osztályzat hatására tegnap máris újabb történelmi csúcsot ért el az euróhoz képest: 32,515 ' korona/euró kurzusról egyszeriben 32,35 korona/euró szintre ugrott, (s, č) Külföldi kereskedők inváziója Pozsony. A kiskereskedelmi cégek számára a közép- és kelet­európai országok nagyvárosai közül a szlovák főváros számít a negyedik legattraktívabb befektetési célpontnak - derül ki a Real Estate Publishers ügynökség elemzéséből. Pozsonyt csak Moszk­va, Szentpétervár és Prága előzte meg. Pozsony belvárosában az üzleteknek ugyan csak a 21 százaléka van külföldi kézben, a nagy kereskedelmi központokban azonban az üzletek csaknem felét külföldiek uralják. Az elemzés szerint a külföldi kiskereskedelmi cégek aránya az elkövetkező öt évben nem csupán Pozsonyban, hanem a többi szlovákiai városban is jelentős mértékben nőhet. Idén 160 ezer, jövőre pedig 380 ezer négyzetméterrel bővülhet az eladóterület Szlovákiában, (s, ú) Az MVK felmérésében nyolc elnökjelölt szerepelt Ki szorítja meg Gašparovičot? S1TA-HÍR Pozsony. Az MVK ügynökség február végi felmérése szerint Ivan Gašparovič már az elnökvá­lasztás első fordulójában megvé- dené jelenlegi posztját, mivel megszerezné a leadott szavazatok több mint felét. A válaszadók 51,9 százaléka voksolna rá. A közvet­len elnökválasztás jövő tavasszal lesz, a második fordulóra abban az esetben kerül sor, ha egyik je­lölt sem ér el 50 százalék feletti eredményt. Hivatalos jelöltek még nincsenek, az biztos, hogy Gašparovič újra indul. Kérdéses, hogy Iveta Radičová (SDKÚ) az ellenzék közös jelöltje lehet-e, mivel a KDH feltételekhez köti támogatását, az MKP-nak eddig Kit választana? Ivan Gašparovič 51,9% Iveta Radičová 26% Ján Slota 6,6% Vladimír Mečiar 5,7% Martin Bútora 5,0% Pavol Hrušovský 3,4% Ivan Šimko 1,1% Július Kubík 0,3% nem volt különösebb kifogása el­lene. Ő a felmérésben 26 százalé­kos eredményt ért el. Az MVK felmérésében nyolc jelölt közül lehetett választani. A közvetlen elnökválasztáson közel 10 száza­léknyian biztosan nem vesznek részt, további 14 százalék nem tudja, hogy kire fog szavazni. Koszovó-ellenes tüntetésre hívó plakátok bukkantak fel Pozsonyban és Bersztercebányán. A holnapi fővárosi tüntetést a Slovenská pospolitosť szervezi, a besztercebányait egyetemista diákok. (SITA-felvétel) VEĽKÁ demonštrácia f - - ■: VEĽKÁ DEMONŠTRÁCIA mmm mmmmm koso vo m mmmm HLAVNŠ NÁMESTIE 3. marec o 18:00 hod. HLAVNÉ NÁMESTIE 5. marec o 18:00 hod. Ülésezett az SDKÚ Hallgatási fogadalom Pozsony. Az SDKÚ elnökségé­nek tegnap esti döntése alapján a párt belső ügyeit a jövőben nem a sajtó és a nyilvánosság előtt fogják megvitatni. A nyilvános kritika ti­lalmáról szóló belső egyezséget Mikuláš Dzurinda pártelnök sze­rint Juraj Liška alelnök, volt vé­delmi miniszter is aláírta, aki a többórás tárgyalás után a hátsó ki­járaton távozott, hogy elkerülje az újságírókat. Mint ismeretes, Liška két hete távozásra szólította fel Dzurindát. (MSz) Szarka, A. Nagy és Hrubík állásfoglalást írt Čaplovičnak a közoktatási reformról: ne nélkülünk döntsenek Az oktatási törvény tervezetének visszavonását követelik Pozsony. Közös állásfogla­lást juttatott el a Dušan Čaplovič miniszterelnök­helyettes által vezetett nemzetiségi kormányta­nácsnak Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Inté­zetének elnöke, Hrubík Bé­la, a Csemadok elnöke, va­lamint A. Nagy László, a szlovák törvényhozás em­berjogi és nemzetiségi bi­zottságának elnöke. ÚJ SZÓ-HÍR Az állásfoglalásban az oktatási minisztérium által elkészített közoktatási törvénytervezet visszavonását és a kisebbségi ok­tatásügyet érintő kérdésekben magas szintű szakmai tárgyalás- sorozat elindítását javasolják. Az állásfoglalást a tanács múlt hét csütörtöki ülésén tárgyalták meg. Az oktatási törvényről a tervek szerint már holnap tárgyal a kormány. (Visszavonását tegnap a magyar pedagógusszövetség is kérte, erről a 4. oldalon olvas­hatnak.) Szarka, A. Nagy és Hrubík ál­lásfoglalása 14 pontot tartalmaz, a szerzők ezekben fejtik ki, miért lenne kívánatos az oktatási tör­vénytervezet visszavonása, illet­ve átdolgozása, elsősorban a ma­gyar nyelvű iskolákat érintő ré­szeit illetően. „Célunk az volt, hogy megállít­suk a törvényhozási folyamatot azon a ponton, ahol most van, s hogy vonják be az előkészítési fo­lyamatba a szakmai szerveket” ­nyilatkozta lapunknak A. Nagy László, az anyag egyik szerzője. Elmondása szerint a nemzetiségi tanács múlt heti ülésén a terve­zetről nagyrészt a magyar tagok és az oktatási tárca meghívott munkatársai között zajlott a vita. , A kisebbségi tanács nem magyar tagjai semmilyen módon nem re­agáltak felvetéseinkre” - mondta az MKP képviselője. „Felkészület­lenek voltak, hiányzott a szolida­ritás a részükről” - tette hozzá A. Nagy. A tanács tagjai a törvényterve­zetet' tudomásul vették, a ma­gyar tagok különvéleményét csa­tolták a jegyzőkönyvhöz. „Azt az indítványunkat, hogy a terveze­tet küldjék vissza a tárcának, nem fogadta el a tanács” - mondta A. Nagy. Az ülésen résztvevő minisztériumi tisztség­viselők azt állították, magyar pe­dagógusokkal is egyeztettek az előkészítési folyamat során, ám sem a pedagógusszövetség, sem a nemzetiségi tanács tagjai nem tudnak olyan ismert hazai szak­emberről, akinek kikérték volna a véleményét a készülő törvény­ről. A közös állásfoglalást a szer­zők előzetesen az MKP képvise­lőivel, és pedagógiai szakembe­rekkel is egyeztették. Az ülést vezető Čaplovič mi­niszterelnök-helyettes felkérte az oktatási tárca államtitkárát, vegye fel a kapcsolatot a magyar szak­mai szervezetek képviselőivel. Mivel a tervezet holnap már a kormány elé fog kerülni, hacsak a kabinet nem küldi vissza a minisz­tériumba, már csak a képviselők változtathatnak rajta a parlamen­ti vita során. (MSz) Kramplová nem érti, miért nem tárgyalt még a kormány a módosító javaslatról Osuskának is mennie kellett a földalaptól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lemondott Helena Osuská, a Szlovák Földalap igazga­tóhelyettese, aki ellen Branislav Brízával, a földalap korábbi igaz­gatóhelyettesével együtt indult el­járás jogkörrel való visszaélés és zsarolás miatt, a tátraalji földek restitúciója kapcsán. Zdenka Kramplová földművelési miniszter a HZDS által jelölt Osuská elleni vádakat kitalációnak nevezte, sze­rinte a botrányt feleslegesen felfúj­ták. Posztjára nem jelöl senkit. Bríza több olyan restitúciós szerződést is aláírt, mellyel milli­árdos földvagyont juttattak egy HZDS-hez közelálló cégnek. A vád szerint kényszerítették az ügyben illetékes kataszteri hivatalok al­kalmazottait a restitúció lebonyo­lítására. A botrány miatt volt kény­telen távozni posztjáról Miroslav Jureňa agrárminiszter is. Az alap tevékenységét tavaly felfüggesz­tette a kormány, addig nem hozhat döntést restitúciós ügyekben, míg a koalíció nem módosítja a működését szabályozó törvényt. Kramplová már kidolgozta a módosítást, az szerinte csökkenti a kormány befolyását a földalapnál, a felügyelő tanács tagjait a parla­ment választaná. „Vagy elfogadja a kormány a javaslatomat, vagy nem - mert erre is joga van. De ak­kor valakinek egyértelműen meg kell fogalmaznia, milyen elképze­lései vannak az alap működéséről. Én jelenleg nem ismerek más véleményt” - mondta Kramplová. Hozzátette: nem érti, miért nem szerepel még a kormányülés napi­rendi pontjai között a tervezet megvitatása, amely már több hete elkészült. „Én azt vártam, ha a kormánynak nem felel meg ez a ja­vaslat, akkor szólnak. Nem tudom ki az, akinek kifogásai vannak ellene.” Kramplová a változtatástól el­sősorban azt várja, hogy az igény­lők az eddiginél gyorsabban hoz­zájuthatnak majd elkobzott földje­ikhez. Úgy tudja, közel 20 évvel a rendszerváltás után még körülbe­lül 70 000 igénylő vár arra, hogy visszakapja földjeit. Ha a kormány után a parlament is elfogadná a törvénymódosítást, idén június­ban lépne hatályba, ettől a dátum­tól újulna meg a földalap működése, (dem, s) Nem a titkos adatokat leközlőket, hanem a kiszivárogtatót kellene felelősségre vonni, de azt nem tudni, hogyan jutott ki az információ a katonai hírszerzéstől Titoksértés miatt egy év szabadságvesztés fenyeget két újságírót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bűnvádi eljárás in­dult a Žurnál hetilap két újságíró­ja ellen, amiért titkosított infor­mációkat hoztak nyüvánosságra. Az eljárást a pozsonyi járási ügyész helyettese, Svetozár Cha- bada kezdeményezte, aki annak a Svetozár Chabadának a fia, aki Ivan Lexa egykori titkosszolgálati igazgató védőügyvédje is volt, to­vábbá több alvilági banda állító­lagos tagját is védte. A hetilap egy évvel ezelőtt je­lentette meg a Huzat a titkos tre­zorokban című cikket, amelyben arról tájékoztattak, hogy a kato­nai hírszerzés köreiből több titkos információ szivárgott ki. A hetilap közölte, hogy a hírszerzés két ügynöke egy magas rangú orosz katonai diplomatával próbál együttműködni. Ezek az informá­ciók a hírszerzés szerint akkori­ban titkosítottak voltak, ezért nem lett volna szabad nyilvános­ságra hozni őket. Már kaptak büntetést A bűnvádi eljárást a hetilap egyik szerkesztője, Patrícia Ďuriš- ková, és főszerkesztője Nora Slišková ellen indították, egy éves szabadságvesztés fenyegeti őket. A cikk megjelenéséért tavaly a Nemzetbiztonsági Hivatal a lehe­tő legmagasabb, 15 ezer koronás pénzbírságra büntette őket. Vé­dőügyvédjük, Radoslav Procház- ka szerint teljesen abszurd, hogy az ügyben egy újabb eljárás indul­jon ellenük, mivel egyszer már megbüntették őket és a hatályos büntetőjogi törvénykönyv szerint egy esetért csak egyszer ítélhet­nek el valakit. Az újabb büntetést Zuzana Krútka, a Szlovák Újság­írók Szövetségének elnöke is fur­csának tartaná. „Mintha az egyik kéz nem tudná, mit csinál a másik. Az újságírók véleményem szerint teljesítették kötelességüket, tájé­koztatták a közvéleményt arról, hogy titkosított információk ke­rültek nyilvánosságra, viszont a törvény szerint nem lett volna jo­guk közzétenni az információk tartalmát” - vélekedik Krútka. írhatunk titkosított dokumentumokról? Rastislav Kužel, a MEMO 98 függeden médiafigyelő intézet elemzője szerint hasonló esetek­ben az újságírónak mindig a köz­érdeket kell előnyben részesíte­nie; fel kell mérnie a helyzetet, mennyire fontos, hogy a közvé­lemény megtudja az információ­kat. Kužel meggyőződése, hogy végeredményben nem az újság­írót, hanem a hírforrást kellene megbüntetni - az egyelőre isme­retlen. A járási katonai ügyészség már eljárást indított az ügyben, azt próbálják kideríteni, a hadse­regből ki árulta el a Žurnál újság­íróinak az információkat. A tartalom titkos, nem a hír A Nemzetbiztonsági Hivatal azt kifogásolta a két újságíró eseté­ben, hogy titkosított dokumentu­mok részleteiről írtak. Ivan Goldschmidt, a hivatal szóvivője leszögezte, titkos dokumentu­mokról lehet tájékoztatni, de tar­talmukat nem hozhatják nyilvá­nosságra. A hivatal egyébként a sajtótörvény módosításába pró­bálta beledolgozni azt, hogy titko­sított dokumentumokról egyálta­lán ne lehessen tájékoztatni. Ajog- szabály módosításából végül ez a paragrafus kimaradt. Chabada, az alvilág védőszentje Idősebb Svetozár Chabada olyan emberek nevét próbálta az elmúlt években tisztára mosni a bí­róságokon, mint Jegorov, akit egyebek mellett azzal vádolnak, hogy 1998-ban társaival együtt ri­tuálisan kivégezte bandájának négy tagját. Ő védi Robert O.-t, a kelet-szlovákiai alvilág állítólagos főnökét, akit társaival együtt összesen 19 bűncselekmény elkö­vetésével vádolnak, például négy gyilkosság és két gyilkossági kísér­lettel. Chabada ugyanakkor Ivan Lexa egyik védőügyvédjeként is dolgozott a HZDS egykori parla­menti képviselője ellen indított el­járások során. A rendszerváltás előtt, 1981-ben a Štefan Javorský katolikus pap ellen indított eljá­rásban Chabada képviselte a vá­dat. A papot kétéves börtönbünte­tésre ítélték, mert egy gyermek- otthon növendékeivel rendszere­sen imádkozott, és többször temp­lomba is elvitte őket. A Pápay-klán lemészárlásának megszervezésé­vel vádolt Sátor Lajosnak is volt védőügyvédje Chabada. (dem, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom