Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-26 / 71. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 26. www.ujszo.com A községben utoljára tavaly június 28-án tárgyalt a képviselő-testület; azóta a polgármester nem hívott össze ülést, hiába indítványozták a testületi tagok Megmerevedett frontvonalak Nemesócsán? Nemesócsa. Szinte hihetet­len, de tény: a nemesócsai képviselő-testület legutóbb 2007. június 28-án ülése­zett. Miközben az önkor­mányzati törvény világosan fogalmaz: legalább kétha­vonta össze kell hívni a tes­tületi ülést. Ahol nem így történik, ott megszegik a törvényt. V. KRASZNICA MELITTA De van más is: a komáromi já­rásbeli nagyközségnek 2007-ben nem volt elfogadott költségvetése - azaz egész évben provizórium­mal működött sőt, a képviselők a hiányosságok miatt a 2006-os zárszámadást sem fogadták el. Nem tudni, 2008 első két hónap­jában mi alapján gazdálkodott a falu — netán a provizórium provi­zóriuma alapján? -, az önkor­mányzati törvény ugyanis ilyen eshetőséggel még csak nem is szá­mol. Sorra megvétózott határozatok Hogy miként fajulhattak idáig a dolgok? A szálak még a korábbi választási ciklusig nyúlnak vissza, amikor ugyancsak Komjáti László, a jelenlegi polgármester töltötte be ezt a tisztséget. Ő 2004 máju­sában indoklás nélkül lemondott tisztségéről, az időközi választá­sokon viszont ismét indult, és is­mét nyert, csakúgy, mint a 2006- os rendes helyhatósági választá­sokon. A korábbi megbízatási időszaka alatt viszont egyes kép­viselők szerint a mai napig nem teljesen tisztázott pénzügyi visszaélések, költségvetés-túllé­pések, a testület tudta nélküli pénzátcsoportosítások történtek. Míg azonban a korábbi képviselő- testületben a polgármester élvez­te a többség bizalmát, a 2006 de­cemberében felállt új testületben ez már nincs így. Ennek tudható be, hogy a polgármester „ellenzé­két” alkotó négy képviselő - Válek Janka, Válek Iván, Magyarics Dezső és Simon Károly - egyre ra­dikálisabban kérte számon Kom- játin az elmúlt választási időszak­ban történteket, amire a polgár- mester válasza az volt, hogy sorra vétózta meg a testületi határoza­tokat. A határozatok közel fele er­re a sorsra jutott, köztük olyanoké is, mint például a szakbizottságok és tanács létrehozása, az Ócsai Közlöny megjelentetése, az, hogy a pénzügyi visszaélések kivizsgá­lása során jogász képviselje a köz­séget, vagy a testületi ülések gya­koribb összehívására vonatkozó határozat. A vétók letörésére vi­szont már nem volt meg a kellő számú voks, mert a másik három képviselő - Olláry Aladár, Buko- vič Péter és Kacz Jenő, akik az MKP listájáról kerültek a testület­be -, kezdetben szinte mindig az ugyancsak MKP-s polgármester pártján állt. A négy képviselő több alkalommal rendkívüli ülés össze­hívását is indítványozta, sikerte­lenül. Eljárást kezdeményeztek a polgármester ellen A legutóbbi, azaz a tavaly júni­us 28-i testületi ülésen a képvi­selők határozatot fogadtak el ar­ról, hogy közérdek védelmében - az alkotmánytörvényre hivatkoz­va - kezdeményezzenek eljárást Komjáti László ellen. Az indítvá­nyozó szerint a polgármester a sa­ját és egy másik személy érdekeit a község érdekei elé helyezte ak­kor, amikor testületi határozatok megvétózásával megakadályozta, hogy a község közel félmillió ko­rona bérletelmaradást bírósági úton próbáljon behajtani T. J.-n, de a javaslat további példákat is említett. A közérdek védelmére szolgáló bizottság - az egyedüli, amelynek létrejöttét nem vétózta meg a polgármester - Bukovič Pé­ter elnök, valamint Válek Janka és Simon Károly összetételben két­szer is összeült, mindkettőre meg­hívást kapott az érintett is, de egy­szer sem jelent meg. Ezért a má­sodik ülésen a háromtagú bizott­ság egyhangúlag megszavazta: a képviselő-testület hozzon döntést arról, hogy hatáskörrel való visszaélés miatt havi fizetése 12- szeresét kitevő büntetés (közel félmillió korona) megfizetésére kötelezze a polgármestert. A dön­tés meghozatalára azonban már nem kerülhetett sor, mivel azóta a polgármester nem hívott össze testületi ülést. Amint azt Válek Jankától és Simon Károlytól meg­tudtuk, értesülésük szerint időközben a polgármester ezt a határozatot is megvétózta. „Ha a testület a bizottság javaslatára megszavazta volna a büntetést, a polgármesternek 15 napon beiül iehetősége lett volna fellebbezni - mondták a képviselők. - Ő ehe­lyett, saját érdekeit szem előtt tartva, leállította a határozat tel­jesítését. Nem kizárt, hogy azért nem hajlandó azóta testületi ülést összehívni, mert tisztában van ve­le: ismét felvetjük ezt a kérdést.” Már az ügyészség is figyelmeztetett A községekről szóló törvény, mint azt már a bevezetőben emlí­tettük, kimondja, hogy a polgár- mesternek legalább kéthavonta össze kell hívnia a testületi ülést. Ülés összehívását a képviselők legkevesebb egyharmada is kez­deményezheti, és ekkor a polgár- mester a kérvény beérkezésétől számított tíz napon belül köteles összehívni azt. Felvetésemre, hogy a képviselők miért nem éltek ezzel a lehetőséggel, Simon Ká­roly és Válek Janka megjegyezte: miután tavasszal a polgármester számukra teljesen érthetetlen mó­don hat alakalommal is elutasí­totta a rendkívüli ülés összehívá­sára irányuló kezdeményezésü­ket, nem látták értelmét újra pró­bálkozni. Inkább a járási ügyész­séghez fordultak panasszal, ami­ért Komjáti a megszabott határ­időn belül nem hívott össze testü­leti ülést. Az ügyészség figyelmez­tette is a polgármestert, ám to­vábbra sem történt semmi. A kép­viselők újabb beadványára pedig a járási főügyész azt válaszolta, egyszer már figyelmeztették köte­lességére a polgármestert. Változhat a 4:3-as arány Olláry Aladár képviselő, aki a testületen belül eddig többnyire a polgármester oldalán állt, meg­döbbentőnek tartja a kialakult helyzetet. „A korábbi választási időszakban én nem voltam tagja a testületnek, ezért kezdetben nem is igen értettem több képvi­selőtársam szinte ellenséges rea­gálását a polgármester bármi­nemű megnyilvánulására. Annál is inkább, mivel indulatokkal, sé­relmekkel telített légkörben ne­héz a község ügyeivel foglalkozni - mondta. - Azóta kissé megválto­zott a véleményem, hiszen tapasz­taltam, hogy a polgármester na­gyon gyakran kitért a hozzá inté­zett kérdések elől, nem adott ma­gyarázatot például a pénzek merí­tésével kapcsolatban stb. Afölött sem lehet szó nélkül elsiklani, hogy lassan háromnegyed éve nem hívott össze ülést. Mindezek ellenére azt vallom, az elmérgese­dett helyzetben is a kompro­misszumot kell keresni, de ahhoz mindkét félnek félre kell tennie a sérelmeket. Nem térhetünk vissza folyton a néhány évvel ezelőtti történésekre; ha valóban voltak visszaélések, törvénysértések, ak­kor azok kivizsgálása az arra kompetens hatóságok dolga. Ne­künk a falu érdekében a jövővel kell foglalkozni. Mindenekelőtt fel kell újítani a rendszeres ülése­ket, megválasztani a bizottságo­kat és elfogadni a költségvetést.” Olláry Aladár elárulta azt is, hogy a testületen belüli 4:3-as megosz­tottsági arányt sem lehet kész­pénznek tekinteni, erre már az idei költségvetés tárgyalása bi­zonyságul szolgálhat. „Az eddigi ülések sem szóltak semmiről” „Tény, hogy tavaly június óta nem ülésezett a testület, de azt is látni kell, hogy amíg voltak ülé­sek, azok sem igazán szóltak sem­miről, nem vitték előbbre a falut - fejtette ki véleményét Komjáti László polgármester. - Már a vá­lasztások utáni első, alakuló ülé­sen látni lehetett, hogy az ún. né­gyes fogatot kizárólag az motivál­ja, hogy engem eltávolítson tiszt­ségemből. Már akkor több olyan határozatot hoztak, amelyekkel meg akarták nyirbálni jogkörei­met; ezeket később az ügyészség is törvényellenesnek találta.” A polgármester szerint a négy képvi­selő destruktív módon áll hozzá a testületi munkához, állandó sérte­getésnek van kitéve részükről, mi­közben mind ez ideig nem igazo­lódtak be a személyét ért vádjaik. „A hatályos törvény értelmében a testületi üléseket a polgármester hívja össze, és ő állítja össze az ülések programját is. A program- módosításra természetesen joga van bármelyik képviselőnek, ám ami nálunk történik, az túl van a józan ész határain. Volt olyan ülés, amikor a négyes fogat negy­ven olyan határozatot terjesztett a testület elé, amelyet a másik há­rom képviselő és én is akkor lát­tam először. Ha ők felelősségteljes hozzáállást várnak el tőlem, ugya­nez elvárható lenne tőlük is” - fej­tette ki véleményét a polgármes­ter. Ami a hatáskörrel való vissza­élést érinti, Komjáti szerint a bíró­sági határozatot, amelyik a jelzett ügyben született, neki nincs jogá­ban felülbírálni. Állítása szerint egyébként már a bizottság össze­tétele sincs összhangban a tör­vénnyel, mert abban a pártok által delegált képviselőknek kellene többségben lenniük. Költségvetés nélkül is voltak beruházások Kérdésünkre, miként működött tavaly a község költségvetés nél­kül, Komjáti László megjegyezte: ő és a hivatal is végezte a dolgát, több pályázatot előkészítettek, nem volt fennakadás. A provizóri­um egyik legnagyobb hátulütője viszont éppen az, hogy nem lehet pályázni és leállnak a beruházá­sok. Nemesócsán tavaly mégis több beruházás megvalósult: át­adták például a bérlakásokat és a szabadtéri színpadot. „Mindkét építkezés még 2006-ban kez­dődött, tavaly már csak befejez­tük azokat - mondta a polgármes­ter. - Érdekes, hogy egyesek sze­mében az is baj, ha pozitív dolog történik a faluban. En egyébként csak a választási programomat teljesítem.” Információnk szerint azonban a színpad építési költsé­geinek túlnyomó részét a 2007-es költségvetésnek kellett volna tar­talmaznia. A polgármester utalt arra is, hogy a négy képviselő a ta­valy júniusi ülésen saját költség­vetés-tervezetet is benyújtott, ám végül nem szavazták meg azt sem. „A hivatal kidolgozta a 2008-as költségvetést, február vé­gén ki is függesztettük azt a hir­detőtáblánkra, az áprüisi ülésen tárgyal róla a testület - mondta. - Most bebizonyíthatják a képvi­selők, hogy konstruktívan állnak hozzá a község ügyeihez, és elfo­gadják a költségvetést.” Együttműködésre ítélve? Komjáti László végezetül elárul­ta: önként nem mond le tisztsé­géről. A képviselők két esetben kezdeményezhetnek népszavazást leváltásáról: ha a választópolgá­rok legkevesebb 30 százaléka ezt petícióban kéri, vagy ha a polgár- mester durván vagy ismételten el­hanyagolja funkciójából eredő kö­telességeit. A testületi ülések össze nem hívása bizton üyen mu­lasztásnak minősül. Tudva, hogy Komjátit az elmúlt hat év alatt már háromszor választották meg a la­kosok polgármesterükké - leg­utóbb úgy, hogy a következő há­rom jelölt összesen nem kapott annyi szavazatot, mint ő - nem va­lószínű, hogy érvényes lenne a le­váltására irányuló népszavazás. Ezzel tisztában vannak a munká­jával elégedetlen képviselők is. így viszont nincs más választása sem a polgármesternek, sem a testület­nek, mint együttműködni. Ha nem így lesz - amire a kialakult helyzetet ismerve nagy az esély -, annak csak a falu látja a kárát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom