Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 3. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Jankóné Dora Ágota tanárnő? Torna nélkül nem megy Mostanság testnevelést nem tanít, csak németet, sportos múltját mégsem ta­gadta meg, a mozgás to­vábbra is szerves része az életének. A tízszeres szlo­vák és hatszoros csehszlo­vák bajnok távolugrónő na­pi másfél órát fitneszstúdió- ban tölt, vagy fut, biciklizik, néha úszik. URBÁN KLÁRA „Törődnöm kell magammal, mert különben szétesik a testem”- jelenti ki kategorikusan, s az eredmény meg is látszik. Azok kö­zé a nők közé tartozik, akik min­dig is adtak magukra, no meg mu­ris lenne, ha tornatanárként kövéren állt volna a diákok elé. „A terhességem alatt is végig tornáz­tam, ez nálam létkérdés, a hátge­rincem annyira tönkre van, hogy ha nem vigyáznék, ha nem erősí­teném a hátizmokat, akkor nem tudnék létezni.” Könnyű egy testnevelő tanárnak- mondhatják sokan. Jankóné Dora Ágotának, aki előtte hét évig a besztercebányai egyetem testneve­lési tanszékén dolgozott, 1992 óta pedig az ottani egészségügyi szak- középiskolában és az egészségügyi főiskolán tanít, mostanság már csak németórái vannak. „Még távo­lugró koromból örököltem és el­mentettem valamit, most meg jö­vendő fizioterapeutákat is tanítok, s nagyon jó kapcsolatban vagyok az intézet fizioterápia-tanszékének vezetőnőjével - meg szoktuk be­szélni, mi újság a szakmában. A né­metektől is ellesünk ezt-azt, jó ba­rátság fűz a tübingeni iskolához. Velük közösen egy nemzetközi pro­jekt keretében rendeztünk szaksze­mináriumot, ott sokat tanultam - mondja kitűnő magyarsággal, bár azóta, hogy befejezte tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetem Testnevelési Karán, szlovák kör­nyezetben él. Magyarul legtöbb­ször csak akkor beszél, ha havonta egyszer hazalátogat a szüleihez Lo­soncra. Versenyzőként 620 centiméter volt az egyélű csúcsa, nagy tehet­ségnek tartották. De a karrieije nem úgy alakult, ahogy azt ő és a szakemberek várták, rengeteg sé­rüléssel bajlódott, ezek visszavetet­ték. A fiatalkori kemény tréning, aminek gyerekfejjel ellentmondás nélkül alávetette magát, meg­bosszulta magát. „Nagyon meg­sínylette a szervezetem, de akkor nem tudatosítottam, hogy rosszat teszek. Csak azután, hogy felmen­tem Pozsonyba az egyetemre, jöt­tem rá, hogy mi történik velem. Az új edzőm, Kampmiller Tamás el­küldött Prágába Javűrek docens­hez, ő rögtön közölte, hogy nagyon rossz állapotban van a gerincem. Azt tanácsolta, hogy váltsak: a jobb lábról, erről rugaszkodtam el ere­detileg, térjek át a balra. Egy évig tartott, amíg megszoktam, de nagy örömöm ebben sem tellett, mert abban is kezdett szakadozni az izom. Azt mondták az orvosok, hogy a keresztcsontom annyira ki­kopott, hogy folyton problémát fog okozni.” A távolugrásban a „földet érés­kori’ akkora erő nehezedik a gerinc­re, hogy az még normális körülmé­nyek között is megviseli. Hát még, ha már gyerekkorban hiba történik a felkészülésben, károsodik a szer­vezet... „Sokat szenvedtem, a jobb lá­bamban négyszer volt combizom- szakadás, a balban kétszer, folyton injekcióztak, jártam a sportorvoso­kat, gyógyszereket ettem. Amikor már úgy éreztem, rendben vagyok, akkor egy másik helyen sérültem meg. Amikor a bal lábamban har­madszor is megismédődött a szak­adás, akkor már 'férjnél voltam, s azt mondtam: elég!” Búcsút mondott az élsportnak, a sérülések megszűntek, de a fáj­dalom maradt. Megint felutazott Prágába, s Javűrek docens „meg­vigasztalta”, mondván, élete végé­ig kell tornáznia, erősítenie a há­tizmokat, hogy azok tartsák a ge­rincet. „Ha tartom magam az uta­sításához, akkor nagyon jól érzem magam, de ha néha kihagyok két hetet, akkor újra előjönnek a fáj­dalmak. Ezért igyekszem a lehető legkevesebbet lustálkodni. Vala­mikor rendszeresen úsztam, de manapság ez nem sikerül, viszont biciklizek, fitneszstúdióba járok, és hetente kétszer futok.” Az utób­bi kijelentése meglep, mert a ge- rincbántalmakban szenvedő em­bereknek nem nagyon ajánlják ezt a sportot. „Nagyon hiányzik ne­kem, hiszen annak idején, mint ál­talában a távolugrók, vágtában is indultam.” Mindig is hiperaktív teremtés volt, nagy teherbírással. E téren ma sem változott semmi. „Nekem hobbim a munkám. Nagyon elfog­lalt vagyok, én nem tudok tédenül ülni, s az idősebb lányom, Szilvia is örökölte tőlem ezt a vonást. Ki­csi koruktól vittem a lányaimat, négyhónaposon megtanítottam úszni mindkettőt, élvezték a vizet, karatézni is jártak, síztek, sok minden egyebet is csináltak - szí­vesen. Soha nem vettem észre, hogy nem akarják.” Mindkét lány örökölte a sport szeretetét: Szilvia a kosárlabda révén jutott ki az egyik amerikai egyetemre, a ki­sebbik, Ági, aki szintén a magasak sportjának hódol - a 16-évesek Európa-bajnokságán a szlovák vá­logatott legjobbja volt. Emlékszem, sportoló korában főzte a zabpelyhet, meg mindenfé­le hasonlót. Ma is fegyelmezett az étkezés terén. „Zabpelyhet már nem eszem, de sok gyümölcsöt és főleg zöldséget, a napi táplálékada­gom kétharmadát ez alkotja. Egyébként mindenevő vagyok, de ügyelek arra is, hogy az energiabe­vitel és -leadás egyensúlyban le­gyen, ezt szigorúan ellenőrzőm, s azt is, hogy mennyi folyadékot fo­gyasztok. Ez nekem már valahogy természetes...” Chilit minden ételhez... „Nem megszállottságból spor­tolok, hanem azért, mert igaznak tartom a mondást: csak egészsé­ges testben lakozik egészséges lé­sztár es Egészség lek” - hangoztatja Shakira. Bár nem tartja magát fanatikusnak, azért az egy óra tánc mellett jó­ga- és pilates-gyakorlataira is szán mindennap 45 percet. He­tente háromszor pedig 30 percet kocog a lakásához közeli park­ban, s e közben kezéből sosem hiányozhat az ásványvizes üveg. A táplálkozásban viszont nem tartja magát mereven az egészsé­ges étkezés szabályaihoz. Imádja kolumbiai édesanyja főztjét, ked­vence a taco, a tortilla és a kuko­ricalepény sok zöldséggel. „Oda­vagyok a csípős ételekért. Szerin­tem a chili minden ételhez reme­kül passzol, ráadásul kiváló zsíré­gető” - mondja. Búvárkodni szeretne Varga Kata imád sízni. Évente alig váija a telet, hogy kiélhesse magát kedvenc sportjában. A Slá­ger Rádió 25 éves műsorvezetője készül a téli szezonra, hogy az jó kondícióban találja, rendszeresen eljár az edzőterembe, s állítólag egy pulzusmérőt is visz magával. Legtitkosabb vágya mégsem a he­gyekhez kapcsolódik, azt mondja, szeretne búvárkodni, s a Vörös­tengert látnia kell... (uk) TESTÜNK TITKAI Gyermekbetegségek - II ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A veleszületett fejlődési rendellenességek A fejlődési rendellenességek ál­talában a terhesség első hónapjá­ban alakulnak ki. Egyes gyógy­szerek szedése, vagy valamilyen sugárártalom (pl. röntgenfelvé­tel) elősegítheti kialakulásukat. Néha a kiváltó ok ismeretlen ma­rad. ♦ Nyelési és emésztési rendel­lenességek. A látható daganatos elváltozások gyorsan felismer­hetők, a pontos diagnózis felállí­tásához kiegészítő vizsgálatok is szükségesek, pl. a vérvizsgálat, a röntgen és a computertomográfia elengedhetetlen. ♦ Nyelőcső-elzáródás. A nyelőcső felső része elzáródik, és a gyomor helyett a légcsőbe tor­kollik. Nyeléskor a gyermek elké- kül és fuldoklik. Nehézlégzés és súlyos tüdőfertőzések is fellép­hetnek. Sürgős műtét szükséges. A korrekció után fontos az újra- táplálás, a folyadékpótlás és az antibiotikum-kezelés. ♦ Bél- és epevezetés elzáródá­sok. Az anomáliák hátterében egyes szövetek fejlődési rendel­lenességei, vagy egyes belső szer­vek nem megfelelő elhelyezkedé­se áll. ♦ A bélelzáródás jellegzetes tü­nete a gyakori, magzatszurkos hányás. Később a belek a gázok­tól kitágulnak, és a has felfúvó­dik. Ha a szűkület nem okoz teljes elzáródást, akkor a széklet is lehet rendellenes. A bél belső átmérőjét és az emésztés folyamatosságát csak sebészetileg lehet helyreállí­tani. ♦ Az epevezeték fejlődési rend­ellenességének tünetei későn, a gyermek néhány hónapos ko­rában jelentkeznek. A jellemző tünetek a fehér széklet és a sárga­ság. A májfunkció zavarai szüksé­gessé teszik a sürgős sebészeti fel­tárást. ♦ Nyombélszűkület esetén az újszülött gyakran hány epét és néha magzatszurkot is. A has felső része a gyomorban lévő le­vegőtől megduzzad, a has alsó ré­sze lapos. Műtéti beavatkozás szükséges. ♦ A végbélnyílás és a végbél fejlődési zavarait az orvos álta­lában már az első rutinvizsgá­lat alkalmával felfedezi. A leg­több végbélhiányos újszülöttnél valamilyen rendellenes összeköt­tetés, sipoly alakul ki a végbél és a A vérvizsgálat ebben az eset­ben az anya-magzati vércso­port-összeférhetetlenség meg­állapítására szolgál. húgycső, illetve a gát között. A si­poly fajtájától függően végzik a sebészeti beavatkozást. ♦ A rekeszsérve a rekeszizom hiányos kialakulása miatt jön létre. A nyíláson keresztül egyes hasüregi szervek (gyomor, vé­konybél, máj) a mellüregbe tü- remkedhet. A rekeszsérv már magzati korban, ultrahanggal di­agnosztizálható. ♦ A csípőficam kiszűrése érde­kében a csecsemőt születéstől kezdve rendszeresen vizsgál­ják. Egyes családokban öröklődik a csípőficamra való hajlam. A vizsgálat során a gyermekortopé- dus felméri a csípő szüárdságát, megnézi, hogy a combcsont feje nem csúszott-e ki az ízületi vápá­ból. A diagnózist ultrahangos vizsgálat erősíti meg. A kezelés során a baba combjait tartósan szétterpesztett helyzetben kell tartam. ♦ A talpat és a lábfejet érintő fejlődési rendellenességek sokszor a méhen belüli rossz elhelyezkedés következtében alakulnak ki. Ritkább esetben valamilyen más fejlődési zavar­ral társulnak. A leggyakoribb anomália a dongaláb. Á tornáz- tatáson, a mozgatáson és a masszírozáson kívül néha szük­séges a láb rögzítése vagy a sebé­szeti beavatkozás. Összeférhetetlenség Csak Rhesus-összeférhetet- lenség létezik az anyai és mag­zati vér között? Nem, a klasszikus A,B, vércso­portok között is létezik összefér­hetetlenség. Minden 0 vércsopor­tú anya antitesteket hordoz (anti- A vagy anti-B), amelyek átjuthat­nak a méhlepényen. Ha magzat A vagy B vércsopor­tú súlyos sárgaság vagy vérsze­génység léphet fel nála. Ez a fajta összeférhetetlenség kevésbé je­lentős, mint a Rhésus-féle, azon­ban a kialakult sárgaságot ugya­nolyan gonddal kell kezelni, mint Rh-összeférhetetlenség esetén is néha szükség lehet vércserére. Agyhártyagyulladás Megelőzhető-e védőoltással a kisgyermekkori agyhártya­gyulladás? Igen, de csak akkor ha a kóro­kozó a Haemophilus influensae B nevű baktérium, amely az öt évesnél fiatalabb gyerekek agy­hártyagyulladásának egyhar- madát okozza. Forrás: Család és egészség

Next

/
Oldalképek
Tartalom