Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-01 / 52. szám, szombat
» ■ ■ *1 ■ 1 I I 6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN USA-kínai forródrót Peking. Forródrót létesítéséről írtak alá Szingapúrban megállapodást az USA és Kína hadseregének képviselői. A hivatalos Új Kína hírügynökségjelentésében csupán annyi áll, a forródrót lehetővé teszi majd a gyors kapcsolatteremtést a két hadsereg illetékesei között katonai „sürgősségi esetekben”. Egyéb részleteket nem közölek. (MTI) Kiprianu hazatér Brüsszel. Lemondott posztjáról Markosz Kiprianu, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa, mert hazája, Ciprus külügyminisztere lesz. Utóda valószínűleg Andrulla Vasziliu ciprusi parlamenti képviselő lesz, annak a Geor- giosz Vasziliunak a felesége, aki 1988 és 1993 között Ciprus elnöke volt. Az új biztos kinevezését jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, és Manuel Barroso bizottsági elnöknek is rá kell bólintania. A testületben hamarosan lesz még egy személycsere: Franco Frattini igazságügyi és belügyi biztos fog távozni, mert minden valószínűség szerint indul az áprilisi olasz- országi parlamenti választásokon. Döntését március 10-ig kell bejelentenie. (MTI) Surányit is jelölték Budapest. A magyar kormányjelöltje az EBRD elnöki posztjára Surányi György korábbi jegybankelnök. Ezt tegnap Veres János pénzügyminiszter is megerősítette. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöki székére több aspiráns is van, a Reuters szerint Görögország a korábbi nemzetgazdasági- és pénzügyminisztert, Janosz Papantoniut, Németország Thomas Mirow pénzügyminiszter-helyettest, Csehország pedig Zdenék Túrna jegybankelnököt jelöli a posztra. Surányi jelenleg az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatója és a CIB Bank elnöke. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult EBRD jelenlegi, francia elnöke, Jean Lemierre az idén júliusban, nyolc év után távozikposztjárói. (MTI) Bush Castróval nem tárgyal Washington. Az amerikai elnök fehér házi sajtótájékoztatóján leszögezte: nincs szándékában Fidel Castro utódjával, Raúl Castro új kubai elnökkel tárgyalni. George Bush talán az eddigi legkeményebb szavakkal beszélt az új kubai vezetőről. Arra a kérdésre, mit veszítene, ha tárgyalóasztalhoz ülne Raúl Castróval, Bush visszakérdezett: „Mit lehet veszíteni, ha egy zsarnok mögé állunk, aki börtönbe csuk embereket politikai nézeteik miatt?” Hozzátette: rossz üzenet volna, ha tárgyalna Kubával, mert ez rangot adna a szigetország vezetésének. (MTI) Egyes termelőüzemekben holnap is munkanap lesz, hogy a dolgozók ellenőrizhető módon, a helyszínen szavazzanak Senki sem fogja lerágni a körmét Moszkva. Dmitrij Medve- gyev lesz az új államfő. Ebben annyira biztos mindenki, hogy egy iskolai pályázaton, amelyen Oroszország jövendő elnökét kellett megrajzolni, kivétel nélkül minden gyerek Med- vegyevet örökítette meg. ÖSSZEFOGLALÓ A most még első miniszterelnök-helyettest hivatalosan a dumában kétharmados többséggel rendelkező Egységes Oroszország párt jelölte három további párt támogatásával, de győzelme fő záloga, hogy őt támogatja Vlagyimir Putyin, Oroszország messze legnépszerűbb és legnagyobb bizalmat élvező politikusa. Putyin jelezte: kész vállalni a kormányfői tisztséget, ha Med- vegyevet választják meg elnöknek. Ilyen formán a holnapi voksolást illetően mindössze két nyitott kérdés maradt: milyen magas lesz a részvétel, s hogy nem sze- rez-e Medvegyev több szavazatot, mint Putyin az előző két elnökválasztáson. l’iH't I.1W Chü.ÖEúU, Oroszország jövendő elnöke és kormányfője a szovjet stílusú megaplakáton (Reuters-felvétel) Az oroszországi választási jogszabályok a Központi Választási Bizottság (CIK) és a helyi bizottságok számára lehetővé teszik, hogy a jelölési folyamat egyes szakaszaiban kizárják, vagy továbbengedjék az egyes jelölteket. Ahogy a decemberi dumaválasztás előtt eleve eldöntött volt a parlamentbe jutó pártok listája, az elnökjelölteket is alaposan megszűrték. A választók túlnyomó többsége nem is igen tudott lehetséges ellenzéki jelöltekről. Ez csak részben a tömegtájékoztatás bűne. Azzal is összefügg, hogy Putyin 8 éve alatt az energia- hordozók árának emelkedése folytán sok ember élete fordult jobbra, az ország a zavaros posztszovjet évek után visszanyerte magabiztosságát és nemzetközi súlyát, s a legtöbb választónak az a legfőbb elvárása a politikával szemben, hogy ez a folyamat folytatódjon. Ellenzéki jelölt lényegében nem indul, a listán Medvegyeven kívül Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt, valamint Vlagyimir Zsiri- novszkij, a liberális-demokraták vezetője, továbbá alig érthető megfontolásból Andrej Bogdanov, a parlamenten kívüli, piciny demokrata párt elnöke szerepel. Ami pedig a részvételt illeti, arról a Kreml politika-technológusai előre gondoskodtak. A sajtó elvétve közölt híreket arról, hogy néhány egyetemen utasításba adták: minden hallgatónak szavaznia kell, vagy nem lesz sokáig egyetemi polgár, és hogy például egyes termelő üzemekben munkanappá nyilvánították a vasárnapot, hogy a dolgozók ellenőrizhető módon a helyszínen szavazzanak. Ennek megfelelően nem is volt választási kampány. A Kreml sajtó- szolgálata tegnap tette közzé Putyin felhívását, amelyben önálló és felelősségteljes szavazásra szólította fel az állampolgárokat. Holnap egyébként számos helyen - például Moszkvában - ön- kormányzati választásokat is tartanak. Erről szinte egyáltalán nem esett szó, s csak néhány liberális értelmiségi tette szóvá, hogy azok előkészítése pontosan úgy ment végbe, mint a dumaválasztásoké: olyannyira megszűrték az indulásra jogosult pártokat, hogy jószerivel még a szintén Kreml-párti Igazságos Öroszország sem számíthat sok jóra az Egységes Oroszország mellett. (MTI, ú) Az új román választási törvény módosítása Esély az RMDSZ-nek? ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Romániában tudják: ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem jut be az ősszel esedékes választásokon a parlamentbe, annak külföldi visszhangja hátrányosan érinthetné Romániát. Annak idején Bili Clinton amerikai elnök a román fővárosban jelentette ki: az USA számára megnyugtató, hogy a magyarok tagjai a román kormánynak. Csakhogy a többnyire populista politikai sugallatból kinőtt lakossági elvárás az, hogy a parlamenti képviselőket egyéni választókerületekből juttassák be a törvényhozásba, így a választóik által közvetlenül is számon kérhe- tőkké válnak. A parlament tavaly ősszel fogadta el az új választási törvényt, amely az egyfordulós egyéni kerü- letes rendszert vezetné be, s amely a töredékszavazatokat pártlistáknak osztaná vissza. A jogszabályt azonban Traian Basescu államfő - aki a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer mellett kardoskodott - normakontrollra küldte, és az alkotmánybíróság neki adott igazat. A törvényhozás illetékes szakbizottsága a héten kompromisszumra jutott. E szerint megtartják az eddigi ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt, de a parlamentbe bejuthat majd az a politikai alakulat is, amelynek legalább hat képviselője és három szenátora első helyen végzett az egyéni választókerületekben. Ha ezt kedden a plénum is jóváhagyja, az RMDSZ parlamenti bejutása már csak attól függne, hogy a kormány - a szakbizottság által ajánlott szempontok alapján - miképpen rajzolja majd meg az egyéni választókörzeteket. Ha az adott körzetek etnikai összetétele a magyarság szempontjából előnyös lesz, az „alternatív parlamenti küszöbnek” köszönhetően a magyar képviselet biztosítható volna. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint az RMDSZ azt szerette volna, ha a készülő jogszabály a választókerületeket is rögzítette volna, ezt azonban nem sikerült elérnie, (m, nol) Kivonulnak a törökök Befejezték a hadműveletet Isztambul/Bagdad. A török hadsereg vezérkara tegnap befejezettnek nyilvánította a törökországi kurdok önrendelkezéséért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillái elleni észak-iraki szárazföldi offenzívát. „Csapataink visszatértek törökországi laktanyáikba, mivel a hadsereg elérte a bevetés célj át” - áll a vezérkar honlapján. A közlemény szerint nem külső hatásra született meg a döntés az Észak-Irakban harcoló csapatok visszavonásáról. (Robert Gates amerikai védelmi miniszter előzőleg felszólította NATO-szövetsége- sét, hogy mielőbb vonja ki katonáit Irak északi részéből.) A több ezer fős török haderő február 21-én nyomult be Észak-Irakba, hogy felszámolja a törökországi kurd ön- rendelkezésért harcoló PKK ottani támaszpontjait. A török vezérkar szerint 237 kurd lázadót öltek meg a légierővel támogatott hadműveletben, míg a török csapatok 27 katonát vesztettek. A PKK ezzel szemben 81 török katona megölését jelentette be. (MTI) Beck pártelnök a baloldallal kokettál, a nyugatiak számára ez elfogadhatatlan Palotaforradalom tört ki az SPD-ben ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Valóságos palotaforradalom tört ki tegnap a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), amely koalícióban kormányoz a Merkel kancellár vezette konzervatív CDU-val. Több tekintélyes politikus is fellázadt Kurt Beck elnök ellen, élesen bírálva az SPD vezetőjének a Baloldal pártja felé nyitást hirdető politikáját. Beck népszerűsége a szociáldemokraták támogatóinak körében a mélypontra süllyedt. Mind többen kérdőjelezik meg a rajna-pfalzi miniszterelnök alkalmasságát a párt vezetésére, továbbá arra, hogy a jövő évi szövetségi parlamenti választásokon az SPD kancelláije- löltje legyen. Becket azért bírálják, mert a múlt hét végén kijelentette: az SPD Hessenben akár a Baloldal Kurt Beck (Képarchívum) pártjának támogatását is igénybe veszi az esetleges kormányalakítás érdekében. Mivel nem sokkal korábban még mereven elzárkózott attól, hogy a szociáldemokraták a nyugati tartományokban együttműködést alakítsanak ki az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t is magában foglaló Baloldallal, saját pártjában is sokan szószegéssel vádolták meg. Az elmúlt időszakban az ország nyugati részén is jelentősen megerősödött, már négy tartományi parlamentben képviselőkkel rendelkező Baloldallal kialakítandó viszony régóta megosztja az SPD-t. A párt múlt év végi kongresszusán az a döntés született, hogy együttműködésről csakis a keleti tartományokban lehet szó, szövetségi szinten és a nyugati országrészben azonban nem. (MTI, ú) Brown megfenyegette az áruházláncokat Brit szatyorhadjárat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Figyelmezette a brit áruházláncokat Gordon Brown kormányfő: ha nem kezdenek el önként pénzt kérni az eddig ingyen adott - évi 13 milliárd - műanyag bevásárlószatyrokért, akkor a kormány fogja őket rákényszeríteni. „Véget kell vetni az egyszer használatos szatyrok osztogatásának” - mondta a Daily Mail napilapnak. „Ezek a szatyrok hulladéklerakókban végzik, vagy ide-oda fújja őket a szél a természetben, elcsúfítva a tájat és károsítva az élővilágot, s akár évszázadokba telik, mire elbomlanak. Az előállításuk során veszélyes vegyi anyagokra és a globális felmelegedést fokozó fosszilis anyagokra van szükség, ezért is rendkívül károsak a környezetre.” Éppen Brown figyelmeztetése előtt egy nappal jelentette be Anglia egyik legnagyobb áruházlánca, a Marks and Spencer, hogy május 6-tól beszünteti a műanyag bevásárlószatyrok ingyenes osztogatását, és pénzt fog kérni értük, hogy kevesebb legyen a hulladék. Már az elmúlt évben fel kellett volna akasztani Kivégezhetik Vegyi Alit MTl-HÍR Bagdad. Az iraki elnöki tanács jóváhagyta Ali Haszán Madzsid, közismert nevén Vegyi Ali kivégzését az iraki kurdok ellen az 1980-as években elkövetett népirtás kiter- velése miatt. Az 1987-88-ban végrehajtott Anfal-hadműveletnek 180 ezer halálos áldozata volt. A döntéssel elhárult az utolsó jogi akadály a néhai Szaddám Húszéin elnök unokaöccsének kivégzése elől. Madzsidot eredetileg már tavaly fel kellett volna akasztani. Az ítélet végrehajtását azonban elhalasztották, mert a kurd Dzsalal Ta- labáni elnökből és a két alelnökből, a szunnita Tarik al-Hasemiből és a síita Adel Abdel Mahidból álló álAli Haszán Madzsid (Reuters) lamfői testület nem volt hajlandó jóváhagyni azt. A 66 éves Madzsid a 2006 decemberében kivégzett Szaddám Húszéin egyik legközelebbi munkatársa volt. Három hadihajó indul a libanoni partok felé Amerikai erődemonstráció MTl-HÍR Washington. Az USA három hadihajót vezényel a Földközitenger keleti térségébe, nyilvánvalóan a libanoni belpolitikai bizonytalansággal és a Szíriával szemben fennálló feszültséggel összefüggésben. Michael Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke újságíróknak azt mondta, a hadihajók kivezénylését nem kell a térségben zajló eseményekre adott válasznak vagy fenyegetésnek tekinteni. De hozzátette: az amerikai érdekek szempontjából „na- gyon-nagyon fontos körzetről” van szó. A Cole torpedóromboló már el is indult a libanoni partok felé, és hamarosan csatlakozik hozzá a Nassau, majd egy további, harmadik hadihajó is, melynek nevét nem fedte fel. Az USA Szíriát okolja a libanoni elnökválasztás kudarcáért - már 15-ször halasztották el -, mondván: Damaszkusz sohasem adta fel azt a törekvését, hogy ellenőrzése alá vonja a kis közel-keleti országot.