Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-12 / 61. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 12. www.ujszo.com Tarics Péter lobbizott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről 2006 novemberében jogtalanul eltávolított Hantz Péter tudományos kutató és Kovács Lehel István tanár ügyében (Képarchívum) Közéleti tevékenységéért kapta az elismerést Kitüntették Tarics Pétert ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bolyai-emlékgyűrűt adományozott a felvidéki Tarics Péter újságíró-publicistának a kolozsvári székhelyű Bolyai Kezdeményező Bizottság. A díjazott az indoklás szerint azzal érdemelte ki az elismerést, hogy az elmúlt másfél évben Magyarországon és Nyugat- Európában tartott sajtótájékoztatóival lobbizott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről 2006 novemberében jogtalanul eltávolított Hantz Péter tudományos kutató és Kovács Lehel István tanár ügyében. Közéleti tevékenységet folytatott a magyar nyelvű feliratok újbóli elhelyezéséért az egyetemen, riportokat készített e témában. Hantz Péter azóta a kolozsvári törvényszéken jogerősen pert nyert az egyetemmel szemben. Szinte mozdulni sem lehetett a tömegtől pénteken reggel, amikor Má- csadi István, az érsekújvári Jednota Coop FSz elnöke, Mihalik Gábor, Köbölkút polgármestere társaságában átvágta a község központjában épült bevásárlóközpont szalagját Rengetegen voltak kíváncsiak az impozáns, 30 millió koronás ráfordítással megvalósított épület megnyitásának pillanatára, hogy aztán belevessék magukat a vásárlásba. (Kis Péter felvétele) KITEKINTŐ Salgótarján önkormányzata fenntartóként támogatja, hogy érettségi vizsgatárgy legyen az egyik városi középiskolában A sajtó és nyilvánosság elnevezésű tantárgy. A követelmények akkreditálását az Oktatási Hivataltól kéri az iskola. Székyné Sztrémi Melinda polgármester az ülésen ismertette: a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola januárban fogadta el a választható érettségi tantárgy bevezetését, és ennek megfelelően módosította pedagógiai programját. A tantárgyi akkreditációs eljárás megindítását a szülői választmány és a diákönkormányzat is támogatta. A polgármester az előzményekről elmondta: a középiskolában a 11. évfolyamon, és 2004-től a humán specializációjú osztályokban is oktatják a média tantárgyat, korábban, 1996 és 2003 között újságíró-szakképzés is folyt az iskolában. A Magyar Lapkiadók Egyesülete által kezdeményezett Sajtó és tanulás, valamint Hírlapot a diákoknak program is jelen van a Madách Gimnáziumban azok indulása óta, és az intézmény a 2007/2008-as tanévben vezette be kísérleti jelleggel a Printmédia elnevezésű tantárgyat. Az amerikai nagykövetet az érdekelte, miért működik ebben a községben az, ami máshol nem? Vincent Obsitnik a „Balkánon" Vincent Obsitnik, miután a községházán megkóstolta a garamsallói biotörkölypálinkát, megnézte az iskolában a gyermekek kézművesfoglalkozását, a bábcsoport próbájára is betért, pingpongozott a polgár- mester asszonnyal és a fiatalokkal, majd a falumúzeumot és a közösségi és információs központot is megtekintette (Jana Némethová felvétele) Sáró (Šarovce). Egy több szempontból is különleges helyzetben lévő községet látogatott meg Vincent Obsitnik, az USA pozsonyi nagykövete. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A lévai járás délkeleti részén fekvő településen romák, magyarok és szlovákok élnek békésen együtt, és példaértékűnek tekinthetők azok a lépések, melyeket főként a helyi romák felzárkóztatásáért tesz az önkormányzat. Valószínűleg ezek a projektek hívták fel Obsitnik figyelmét erre a Léva és Zselíz között félúton fekvő falura. Judita Trníková polgármester, aki már ötödik választási ciklusát tölti a település élén,-.elmondta, a községnek 1656 lakosa van, ebből 46 százalék magyar nemzetiségű és 38 százalék szlovák, romának 202-en vallották magukat, de ez szám a valóságban sokkal nagyobb, bár lehetetlen pontosan meghatározni. A polgármester asszony elárulta, a járásnak ezt a részét a régióban Balkánnak is nevezik. 1998 táján megszűnt a földműves-szövetkezet, és hetven százalékra ugrott a munkanélküliek aránya. Mára negyven százalékra csökkent ez a szám. Bár a romák a legérintettebbek ebben a kérdésben, Trníková úgy gondolja, ez főként iskolázottsági kérdés. A falu a csatornahálózaton kívül teljességgel közművesítve van, s remekül él a pályázati lehetőségekkel. 2002-ben nyitották meg a falumúzeumot, melyre több mint ötmillió koronát nyertek EU-s forrásokból. 2006-ban egy információs és közösségi központot adtak át, mely egyrészt személyre szabottan segít munkát keresni a rászorulóknak, másrészt szabadidős tevékenységeket biztosít az anyagilag nehéz helyzetben lévőknek is. Jelenleg „A mi is esélyt akarunk” elnevezésű szociális program folyik, melyen keresztül hatvan hosszú távon munkanélküli nőnek és 20 férfinak próbálnak munkahelyet találni. A környező vállalatokat keresik meg, s ha alapiskolás végzettségű munkaerőre szükségük van, szerződést kötnek a községgel, és a cég kiképzi a saját igényei szerint az embereket. Külön büszkeség, hogy a romagyerekek egytől egyig óvodába és iskolába járnak, bár ezeknél a családoknál nem igazán érték a művelődés. A nagykövet Tr- níkovát többek között arról faggatta, miért működik Sárón, ami máshol nem, s itt főként a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítését és a munkanélküliség arányát csökkenteni célzó, a falu öntudatát emelni kívánó intézkedéssorozatokra, programokra, s a konfliktusok nélküli egymás mellett élésre gondolt, érdekelték a pénzügyi források, a munkalehetőségek, a projektek kidolgozása, és hangsúlyozta a szakértelem és a szakképzés fontosságát. Trníková elmondta, mindez több évtizedes munka eredménye, az elődei alapozták meg a mai sikereket. Leszögezte, minden polgárt egyenrangúnak tekint, és inkább pozitív diszkriminációról lehet beszélni. Sárón több olyan telek is van, mely alkalmas lenne befektetők számára, vállalkozások megtelepedésére, szükség lenne helyben az új munkahelyekre. A léva-gényei ipari park közel van, de az emberek, főként a nők nehezen utaznak. Nemsokára beindul egy magánvállalkozás, a Garamon kiépült kis vízierőmű, ugyancsak magántőkéből egy gyógyszertár és rendelőintézet is épül, ez mind új munkahelyeket jelent. Szlovákok és magyarok közös iskolája A 2007-2008-as tanévtől Sárón kétnyelvű összevont tanintézményként működik a szlovák és magyar alapiskola, melyet jelenleg 107 diák látogat. Zuzana Líšková igazgató elmagyarázta a nagykövetnek, hogy a szomszédos Garamszentgyörgyön tavaly megszűnt a magyar alapiskola, melyet zömében sárói diákok látogattak, ezért néhány hónap leforgása alatt az addig két külön működő alsó tagozatos intézmény egyesült, és egy kilencévfolyamos magyar tagozattal, valamint egy ötévfolyamos szlovák tagozattal működik. A lépés fő oka az volt, hogy anyagiak hiányában a gyerekek többsége nem tudott volna Zselízre utazni nap mint nap. Az iskola épületében hat éve működik szakmunkásképző, ahol varrónőket és kőműveseket képeznek. Tehát hatévestől 19 éves korukig helyben, szülőfalujukban tanulhatnak a gyerekek, (fin) Csak gyakorlat volt, de az Animus Magán Szakközépiskola és a Párovský utcai gimnázium diákjai jól vizsgáztak Az egyik iskolában pervitin, a másikban Semtex GAÁL LÁSZLÓ Nyitra. Nika, a németjuhász szuka pervitint talált az egyik gimnázium alagsori öltözőjében, a Maco névre hallgató „kollégája” pedig egy szakközépiskola osztálytermében talált semtexet. A kábítószer és a robbanóanyag is valódi volt, de szerencsére csak rendőri bemutatóról volt szó. A semtexet Maco gazdája rejtette el az egyik diák táskájába, a kábítószer pedig Nika gazdájától került az öltözőben lógó orkánkabátok egyikének zsebébe. Mindez nemrég, a nyitrai kerületi rendőr- kapitányság és a járási kapitányság által szervezett drogmegelőző akció során történt, népes újságírócsapat szeme láttára. Az akció célja a rendőrség drogmegelőző tevékenységének népszerűsítése, és a diákok figyelmének felhívása a drogfüggőség veszélyeire. Nem csupán bemutatóról volt szó, hanem ellenőrzésről is, hiszen mielőtt a rendőrök elrejtették volna a drog- és bombamintáikat, hogy azokon szemléltessék a kutyák képességét, négylábú segítőikkel valóban átkutattak egy-egy osztályt, ellenőrizve, nincs-e ott valóban valami rejtegetnivaló. Sem az Animus Magán Szakközépiskolában, sem a Párovský utcai gimnáziumban nem találtak semmit, és megtudtuk, habár egyik iskolában sem ez az első hasonló akció, eddig még egy diáknál sem találtak tiltott anyagot. Sajnos nem is olyan magától értetődő, hogy egy iskola hasonló „razzia” során tiszA kutya az osztályban lévő összes táskát, csomagot végigszaglászta (Szőcs Hajnalka felvételei) tán kerüljön ki az ellenőrzésből. Erről a tapasztalt kutyavezetők hosszan tudnának mesélni. Néhány konkrét esetet nekünk is elmondtak. Egy tapolcsányi középiskolában történt, hogy egy hasonló ellenőrzés során a kutya ugatni kezdett az egyik diák táskája mellett. A drogkereső eb ugyanis ugatással és kaparással jelzi, ha talál valamit, ezzel szemben a robbanóanyag-keresésre kiképzett állat hang nélkül lefekszik a bomba mellett, így jelezvén a gazdájának, hogy megtalálta, amit keresett. A „megjelölt“ tapolcsányi diákról azonnal kiderült, nem egyszerű drogos, hanem terjesztő is. „Fél küó marihuánát, ezen kívül pervitint és hasist is találtunk nála. Az iskola- igazgató asztala tele lett a szerekkel, amikor azokról leltárt készítettünk” - emlékszik vissza az egyik rendőr, Branislav Did’ák. Egy komáromi esetet is elmesélt. Ott is az osztályban találtak kábítószert az egyik gyereknél, aki aztán bevallotta, hogy nemcsak azt az adagot birtokolja. „Vallomása alapján a fiúvécében, az egyik vécé tartályában, gumikesztyűbe csomagolva találtuk meg a többi kábítószert” - árulta el a rendőr. Megtudtuk, hogy a robbanószer-kereső Nika is volt már több „éles” iskolai bevetésen, amikor névtelen telefonáló állította, hogy bomba van az épületben. Szerencsére eddig az összes ilyen iskolai riasztás hamisnak bizonyult. Három más esetben azonban valóban talált robbanóanyagot a szolgálati eb. Kétszer gépkocsiban, egyszer pedig egy családi házban. „Egy orvos házában volt a bomba, később kiderült, hogy valójában nem is ő volt a célpont, hanem a szomszédja, a merénylő eltévesztette a házszámot” - árulta el a tapasztalt rendőr. A mostani bemutató kimondottan a szolgálati ebek munkájáról szólt, de amint azt Bohuslav Sýkorától, a szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, az iskolában rendszeresen tartanak a drogmegelőzéssel kapcsolatos felvilágosítást: „Nagyon jó az együttműködésünk a rendőrséggel, előadásokat is szoktunk tartani a drogokról. Be is mutatják az egyes kábítószerfajtákat, hogy hogyan lehet azokat felismerni, és milyen veszélyekkel jár a használatuk. De az ilyen drogkereső bemutatónak is örülök, mint a mostani, mert legalább nyugodtan aludhatunk, tudjuk, hogy a mi iskolánkban nincs ilyen szer.” Internetes „bombarecept” Manapság már az interneten is találhat bárki receptet arra, hogyan készíthet bombát. Az egyik okot, hogy ezt miért nem érdemes kipróbálni, a nyitrai rendőrkapitányság szakértője mondta el: „Ez azért is veszélyes dolog, mert robbanóanyag gyártásakor rendkívül pontosan kell dolgozni. Ha például a receptben az van, hogy egy bizonyos keveréket 5-6 percig kell főzni, abból nagyon nagy baj lehet, mert az ilyen anyagoknál a másodpercek is számítanak. Mondjuk, a keverék akkor lesz megfelelő, ha azt 5 perc 23 másodpercig főzik. Ha 5 és fél percig forr az anyag, egészen más tulajdonságokat vesz fel. Előfordult, hogy egy középiskolás diák ilyen, interneten talált recept alapján készített bombát, aztán amikor ki akarta próbálni, korábban robbant, mint kellett volna. A fél kaiját leszakította.”
