Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-12 / 61. szám, szerda

U I II.I JlUMIIilltUMJLal UiJli.1 UUUi IIUlHli 1 ill I llillU. U I I U,

26 Oszt-Veszt

ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com

ALULNÉZET

El a kezekkel az ünneptől!

BUCHLOV1CS PÉTER

Tessék nyugodtan leköpni, acsarogni és gyalázkodni, na és persze nemzetárulózni, de akkor is megutáltam március tizenötödikét.

Már hogy ne utáltam volna meg, ha évek óta más se zúdul március idusa kapcsán az ember nyakába, mint az, hogy már megint ki tüntet ki ellen, ki lesz a Petőfi-szobomál, ki a Bat- thyány-mécsesnél, ki lesz a Parlament előtt, ki szaggat majd kordonokat, továbbá, hogy ki fog és kit tele szájjal szidni, ak- tuálpolitikai mocsárgázzal kábítani, pártérdekek mentén megszabni azt, hogy miről is szólt anno 1848-49. Sőt, egyre gyakrabban, szintén politikai érdekek miatt, visszamenőleg is meghamisítani a történelmet, még a magyar forradalom és szabadságharc kapcsán is. Egyszerűen nem vagyok képes elviselni a panelszónoklatokat,

amelyekkel ilyentájt a politikusok és a különféle rendűrangú tótumfaktumok végig- haknizzák az összes Kárpátmedencei közteret, szobortalapzatot és emlékhelyet, s rosszul vagyok az egyoldalú kisajátításoktól éppúgy, mint ha azt látom, hogy kokárdás bőrfejűek ácsorognak a díszvendég mögött. Netán attól, hogy mostanában gyakran a legnagyobb kommunista exelvtársak mászkálnak malomkeréknyi kokárdával, vérnacionalista melldöngetéssel. Petőfinek, Vasvárinak, Jókainak vajon hogy tetszene mindez? Ami évek óta a kirakatban zajlik március tizenötödike kapcsán, az nem más, mint a forradalom eszméjének kiforgatása, egy lényegében kiüresedő parádé, továbbá rendszeresen ismétlődő alkalom arra, hogy 1848-cal önigazolják magukat egyes percemberkék. Az üyentájt a Tiso-fé- le államot dicsőítő troliokról már nem is beszélve.

Azaz: március 15-én inkább szabadságra megyek, minél messzebbre. Majd viszek ma- gammmal valami jó könyvet is.

Czuczor Gergely visszakerül a helyére

Nem bírtak a szoborral

Forradalom és szabadságharc, Petőfi és az aradi vértanúk - valamikor a 17. és a 20. század között

Mit ünnepelünk március 15-én?

(Képarchívum)

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Andód. Az elmúlt héten az Érsekújvárhoz közeli településen eltűnt a talapzatáról Czuczor Gergely pap költő mellszobra. Sokan azt gondolták, hogy ismeretlen tettesek lopták el az alkotást. Czuczor Mária, a falu polgármestere azonban cáfolta a híreszteléseket. Elmondta, valakik valóban el akarták mozdítani helyéről a szobrot - valószínűleg azért, hogy színesfémhulladékként eladják-, de nem jártak sikerrel. A falu önkormányzata úgy döntött, még a koszorúzási ünnepség előtt rendbe hozatja a talapzat csavaijait, a szobrot csak ezután erősítik vissza a helyére.

Czuczor Gergelyt az 1848-ban Kossuth Hírlapjában megjelentetett Riadó című költeménye miatt a szabadságharc leverése után hatévi várfogságra ítélték. A jeles nyelvész 1851-ben az Akadémia ismételt kérelmére kegyelmet kapott, (száz)

Március tizenötödikéhez közeledvén, mikor szinte minden magyarlakta helyen ünnepi műsorral emlékeznek meg a magyar történelem eme viharos eseményéről, az a gondolatom támadt, hogy „Az okos is tévedhet” népszerű tévéműsor mintájára találomra megkérdezek tíz magyar embert Kassa vonzáskörzetéből, vajon tudja-e, mit is ünnepiünk ilyentájt.

KOZSÁR ZSUZSANNA

A kedves olvasó tippelhet, a végeredményből majd kiderül, igaza volt-e.

Első válaszadóm, egy húszas éveiben járó egyetemista diáklány igencsak zavarba jött a kérdés hallatán. „Magyar ünnep - konstatálta -, de mi is? A magyar történelemhez fűződik, de nem emlékszem.” Tudná-e esetleg történelmi alakhoz vagy mondjuk költőhöz kötni az ünnepet? „Petőfi” - ragyogott fel a lány szeme, és gyorsan be is sorolta nagy költőnket a huszadik századba.

A további két válaszadóval nagyobb szerencsém volt. Egy nagyjából negyvenéves férfi (egyébként volt határőr), felvont szemöldökkel ezt mondta: „Én nem tudom, ki mit ünnepel március 15- én, én a magyar szabadságharc évfordulóját.” Egy nyugdíjas öregúr azonnal rávágta a kérdésre: „Az 1848-as szabadságharcot. Neveket is mondjak? Petőfi, Vasvári... hát a többi már nem jut eszembe.”

Mivel a két helyes válasz után igencsak megnőtt bennem a megbecsülés az erősebbik nem iránt, egy hetedikes kamasz fiút szemeltem ki következő célpontnak. „Magyar ünnep, de nem tudom, mi” - kaptam meg a feleletet.

Úgy döntöttem, inkább nem firtatom a zsenge tinikorúak történelmi ismereteit, górcső alá vettem hát két szimpatikus középgenerációs ületőt. „Mit is? A szabadságharcot” - közölte a hölgy, hozzátéve, pillanatnyi megtorpanása nem az ismeretek hiányából fakadt, csupán meglepődött, egyáltalán miért kérdés ez. „Az 1848- as forradalmat” - adta meg a helyes választ a kérdezett úr is, amitől a mérleg nyelve meredeken a helyes feleletek irányába lengett ki. Ezen az állapoton némiképp változtatott az a huszonéves egyetemista fiú, aki forradalommal és Petőfivel kapcsolta össze március 15-ét, igen helyesen, ám az évszámban elbizonytalanodva a 17. századra tippelt. Egy gimnazista leányzó ellenben az aradi vértanúkra voksolt, majd később Petőfi is az eszébe jutott, meg „valami szabadságharc”. A bohó és felületes ifjúságot mellőzve megállapodtam a nyugdíj felé tartóknál. „Ünnepiünk? Nem tudok róla. Nálunk nem szabadnap. De nem ez volt az a nap, mikor a magyarok tüntettek, meg összetörték a kirakatokat? Mutatták őket a tévében is” - emlegette egy gyári munkásnő. Utolsó válaszadómnak, egy szimpatikus

kismamának viszont alighanem a történelem lehetett a hobbija, mert a Habsburg-uralom elleni lázadásról, a szabadságharc kitöréséről, a márciusi ifjakról, a tizenkét pontról kezdett beszélni, és még ma is mondaná tán, ha ott állnék mellette - jó esetben már a világosi fegyverletételnél tarthatnánk.

Nos, kedves olvasó, talán lehetünk optimisták, hiszen legszigorúbb mércével mérve csupán két rossz választ találtunk, háromra pedig ráfoghatjuk: „valami derengett”. A többiek magától értetődő természetességgel adták meg a helyes feleletet. És ne feledjük: az okos is tévedhet. Még akkor is, ha éppen március 15-éről van szó.

MEGEMLÉKEZÉSEK

Március 15. (szombat)

Somoija - 16.30: az 1848- 49-es magyar forradalom és szabadságharc 160. évfordulójának tiszteletére a Csemadok helyi és tejfalui alapszervezete, valamint a művelődési központ koszorúzási ünnepséget szervez a Pipagyújtó emlékhelyen nyugvó honvédok sírjánál. Ünnepi szónok: Grendel Lajos Kossuth-díjas író. Közreműködnek a Corvin Mátyás Alapiskola és a tejfalui alapiskola diákjai, az Önkéntes Tűzoltó Testület fúvós zenekara. A koszorúzási ünnepség után a Somoijai Madách Imre Gimnázium műsort mutat be a városi művelődési központ színháztermében 18 órai kezdettel. Az érdeklődők számára 16 órakor autóbuszt indítanak a vmk melletti parkolóból, (jóm)

Nyékvárkony - 17.00: szentmise, majd ünnepi megemlékezés a kopjafánál a templomkertben. (jóm)

Apácaszakállas - 15.00: istentisztelet a református templomban; 16.00-kor koszorúzás a kopjafánál. Ünnepi beszédet Polák László, Ekecs-Apácaszakállas polgármestere mond, a műsoros részben Krastenics Sarolta és Földes Titanilla szerepel, (jóm)

Nyárasd - 15.30: megemlékezés a Petőfi-emlékműnél, ünnepi beszédet mond Farkas Iván parlamenti képviselő, (jóm)

Csicsó - 14.00: koszorúzás a „Magyarnak maradni” emlékparkban, ünnepi beszédet mond Földes Csaba polgármester; 14.30: ünnepi műsor a kultúrházban, köszöntőt mond Medgyasszay László parlamenti képviselő Győrből, fellép a Csicsói Csemadok Asszonykórus, valamint a Porta Színpad Te vagy hazám most a világ vezére...” című összeállítással. Szervezők: a Csemadok és a községi önkormányzat, (vkm)

Komárom - 16.30: a városban hagyományosan a Jókai- szobornál kezdődik az ünnepség, a Csemadok járási és városi szervezetei részvételével. Fellépnek: a Felvidéki Rockszínpad, Heltai Jenő: Szabadság című versét Bölcs Gergely mondja el, majd az izsai Csemadok Búzavirág hagyományőrző csoportja énekel. 17.00: megemlékezés és koszorúzás a Klapka téren a Concordia vegyeskar közreműködésével. Beszédet mond Katona Tamás, (vkm)

Érsekújvár - 18.00: koszorúzási ünnepség Czuczor Gergely mellszobránál a Csemadok székháza előtt. A 19 órakor kezdődő ünnepi műsorban Strba Sándor Bem Józsefről tart előadást, közreműködnek a Vándor verséneklő együttes és a Verszuhatag Irodalmi Kör tagjai, (száz)

Andód - 15.00: ünnepi koszorúzás Czuczor Gergely szülőfalujában a jeles pap költőről készült mellszobornál, a plébániatemplom előtt, (száz)

Kisújfalu -15.00: az 194§-49es szabadságharc és forradalom emléknapján a helyiek megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát, a faluház udvarán megrendezendő kultúrműsorban fellépnek a helyi kisiskola, a köbölkúti Stampay János Alapiskola tanulói, és a helyi nyugdíjasklub énekkara, (száz)

Léva - 17.00: koszorúzással egybekötött emlékünnepség a nagysallói csata hőseinek emlékművénél a temetőben, beszédet mond Bara Zoltán, az MKP külügyi titkára, az ünnepi műsorban a lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium diákjai lépnek fel. 18.00-tól ünnepi műsor a Družba kultúrotthon színháztermében, beszédet mond Smuk András, a bécsi magyar kul- túregyesület, az Európa Club ügyvezető titkára, fellépnek a Csemadok helyi alapszervezete mellett működő művészeti csoportok, valamint az oroszlányi Lengyel József Gimnázium Irodalmi Színpada. 20.00-tól Zenés nosztalgiaest a Reviczky Házban, (fm)

Zselíz - 17.00: megemlékezés a kopjafánál a Schubert-park közelében, majd felvonulás az 1848-49-es emlékműhöz; 18.00: megemlékezés és koszorúzás a művelődési ház előtti emlékműnél, ünnepi szónok Szarka László történész; 19.00: Gárdonyi Géza: A bor, a Komáromi Jókai Színház előadása a művelődési otthonban. (fm)

Ipolyság - 15.30: koszorúzás és megemlékezés a temetőben a Megbékélés kapujánál, közreműködik a Musica Aurea Énekegyüttes, ünnepi beszédet mond Korpás Pál nuyugalmazott pedagógus, városi képviselő, majd mécsesgyújtás és virágok elhelyezése két 1848-49-es katonatiszt sírjánál. 17.00-kor emlékműsor a városháza színháztermében, vendégszónok Molnár Béla, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, az ünnepi összeállításban közreműködnek a helyi alap- és középiskolák diákjai, a Musica Aurea Énekegyüttes és Vas Ottó versmondó, (fm)

Csata - 15.00: emlékműsor a kultúrházban, közreműködnek a helyi alapiskola és a budapesti Kopint-Datorg gazdaságfejlesztési szakközépiskola diákjai, majd koszorúzás és megemlékezés a katolikus templom melletti hősök emlékművénél. Fellép a Csemadok Rozmaring csoportja, végül koszorúzás a temetőben egy honvédsírnál, (fm)

Nagyölved - 16.00: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a községháza előtt, a II. vüághábo- rús emlékműnél, közreműködnek a helyi alapiskola diákjai, a Csemadok helyi alapszervezete, beszédet mond Cseri Zita, Nagyölved, valamint Lendvai József János, a magyarországi testvérközség, Püisszentkereszt polgár- mestere. (fm)

Rimaszombat - 16.00: a

Tompa Mihály téren, Petőfi Sándor szobránál a Csemadok rima- szombati alapszervezete és az MKP helyi szervezete rendez megemlékezést. Ünnepi szónok Simon Zsolt parlamenti képviselő, közreműködik a Sobotienka fúvószenekar Lévai Tibor vezetésével, valamint a Csemadok Blaha Lujza Vegyes Kara. 17.30-tóla városi művelődési ház színháztermében Haza és szabadság címmel irodalmi összeállítással ünnepük a nemzeti ünnepet, (szász)

lpolyvarbó - 15.15: a Középső-Ipoly mente hagyományos központi március 15-i ünnepsége toborzóval kezdődik, majd a kultúrházban ünnepi műsor „Meg kell, hogy éljem azt a szép napot” címmel. Közreműködnek az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola és az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola tanulói, az Ór- halmi Hagyományőrző Kör, a Bussai Aszszonykórus, valamint Csábi István énekes. Az ünnepi műsor után fáklyás felvonulás a temetőbe, ahol Erdélyi János honvéd sírjánál és az 1848/49-es szabadságharc emlékművénél koszorúznak. (szász)

Kassa - 15.00: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörése 160. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeznek a Thália Színházban. A megemlékezés ünnepi szónoka Pálfy G. István. A köztemetői honvédsírok koszorúzására március 16- án, 9.30-kor kerül sor. (kozs)

Március 16. (vasárnap)

Lég - 16.00: ünnepi megemlékezés a művelődési házban. Fellépnek az alapiskolások és a békéi népdalkor, (jóm)

Felsopatony - 15.00: megemlékezés a művelődési házban. Ünnepi szónok Öllős László, kö- zerműködik Gál Tamás és Zsapka Attila, (jóm)

Ekecs - 16.00: koszorúzás az emlékoszlopnál. Ünnepi beszédet Varga Frigyes nyugalmazott pedagógus, iskolaigazgató mond, a műsoros részben a Vásárúti Dalárda szerepel. Koszorúzás után fogadás a művelődési házban, (jóm)

Kisudvamok - 18.00: ünnepség a faluházban. A zenés megemlékezésen fellép a helyi Pünkösdi Rózsa vegyes énekkar, (jóm)

Sárosfa - 15.00: megemlékezés a Bittó család sírboltjánál. Beszédet mond Simon Zsolt parlamenti képviselő, közreműködik a somorjai Híd vegyes kar. (jóm)

Tardoskedd -10.30: szentmise lesz, majd megemlékezés az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alklalmából, a Szent István téren álló emlékoszlopnál. Ünnepi beszédet mond Potápi Árpád, a magyarországi Bonyhád város polgármestere, országgyűlési képviselő, (száz)

Nagykér - 11.30: az ünnepi szentmisét követően koszorúzás a kis kultúrház kertjében található kopjafánál, (száz)

Zalaba - 14.30: koszorúzás a temetőben a kopjafánál; 15.00- kor ünnepi megemlékezés és műsor a kultúrházban. (fm)