Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-05 / 30. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 5. Agrárkörkép - hirdetés 13 (Illusztrációs felvétel) Mexikói alapokra helyezték az ellenálló fajták kialakítását Kukoricabogár elleni rezisztencia nemesítéssel A tavalyi év végén a Saaten-Union és az SWS cégek közös tájékoztatón jelentették be, hogy sike­rült kukoricabogárral szemben rezisztens kuko­ricafajtát kinemesíteni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kukoricabogár európai meg­jelenésével egyidőben, a 90-es évek elején indította el reziszten- cianemesítési programját az SWS. Az USA-ban működő partnercégé­vel (FAR) sikerült mexikói egzo­tikus forrásokból rezisztenciagé­neket összegyűjteni, és ezeket a saját elit vonalaival keresztezni. Ismeretes, hogy a kukoricabogár Mexikóban, a kukorica őshazájá­ban nem volt képes tartósan gaz­dasági károkat okozni, holott eb­ben az országban évszázadok óta folyik a kukoricatermesztés. Je­lenleg is mintegy 9 millió hektá­ron termesztenek kukoricát. Nyil­vánvaló volt, hogy a mexikói faj­ták rendelkeznek olyan reziszten­ciatulajdonságokkal, amelyek a kukoricabogár gazdasági szintű kártételét megakadályozzák. Az SWS rezisztencianemesítési prog­ramjának célja az volt, hogy az eu­rópai termesztési viszonyoknak megfelelő, természetes ellenállást mutató törzseket hozzanak létre. 2002 óta a cég magyarországi kí­sérleti telepén is nagyszámú kísér­letet végeztek a rezisztens vonalak vizsgálatára. A szelekciós mun­kákkal párhuzamosan folyt a re­zisztens vonalak és hibridek agro­nómiái tulajdonságainak javítása is. Napjainkban már számos el­lenálló hibrid vizsgálatát végzik. A kísérletek értékelése mind a gyö­kérkártétel, mind pedig a megdő­lés tekintetében bizonyítja, hogy számos szülői vonal a legkritiku­sabb fertőzési nyomás esetén is megfelelő rezisztenciával rendel­kezik. Annak érdekében, hogy a hibridek is megfelelő ellenállást tanúsítsanak szükséges, hogy mindkét szülő rezisztens legyen. A nemesítési munka eredménye­ként a SUM 2068 (SUNRISE) nevű hibrid lesz az első olyan természe­tes rezisztenciájú mutató hibrid, amelynek hivatalos fajtakísérleteit Magyarországon is megkezdik. E hibrid révén olyan hagyományos nemesítésű kukoricabogár ellen re­zisztens kukorica áll rendelkezésre, amely tovább bővíti a Diabrotica el­leni védekezési lehetőségeket. Mint ismeretes, a kukoricabo­gár szélsőséges körülmények kö­zött is jelentős nagyságrendű ká­rokat, s akár teljes mértékű ter­méskiesést is okozhat. Ugyanak­kor. a rovarok rendkívüli alkal- mazkodóképességűek, ezért el­engedhetetlenül szükséges a hosszú távú védekezési rendsze­rek kialakítása. A jelenlegi aján­lott védekezési módszereket a vetésváltástól kezdve, a talajfer­tőtlenítésen át, a csávázó szerek felhasználásáig egyre szélesebb körben alkalmazzák, az USA-ban a transzgénikus hibridek is elter­jedtek. Annál is inkább, mivel a legújabb hírek szerint a kukoricabogár elleni védekezésben, vélhetően a rovarok rendkívüli alkalmazkodóképessé­gének is köszönhetően, egyre több helyen tapasztalják, hogy a kárte­vők felbukkanása után ajánlott és kötelező vetésváltás egyre kevésbé hatékony. Amerikában már a 80-as évek végén tapasztalták, hogy a ve­tésváltásos védekezéssel problé­mák vannak. 1995-ben pedig ka­tasztrofális mértékű kártétel követ­kezett be azokon a területeken, ahol a vetésváltást alkalmazták vé­dekezési módként. Az erős szelekciós nyomás hatá­sára ugyanis olyan női egyedek szelektálódtak ki, amelyek képesek voltak tojásaikat a vetésforgóban szereplő más növényekre is elhe­lyezni, és azokon tovább tudtak él­ni. (Az USA-ban a vetésforgóban a szója szerepel az első helyen). Európában hasonló helyzet léphet fel azokon a területeken, ahol a vetésváltást a lehető legszű­kebb forgó alkalmazásával valósít­ják meg. A károsítóval szembeni kémiai védekezés módszerei közül a vető­magok csávázása, a talajfertőtlení­tő granulátumok bedolgozása a ta­lajba, valamint a kifejlett imágók permetezése ismert. A rendelke­zésre álló készítmények köre azon­ban meglehetősen szűk, és itt is fe­nyeget a rezisztencia kialakulásá­nak veszélye. Példa már van rá: Amerikában már tapasztalták, hogy az állománykezelésre hasz­nált egyes készítményekkel szem­ben létrejött a kártevőknél az ellenállás. A kukorica termesztése során a kukoricabogár elleni védekezés­ben a már említett vetésváltás és a rovarölőszeres kezelések mellett a toleráns és rezisztens hibridek al­kalmazása is egyre gyakrabban kerül szóba. Toleráns hibridekről akkor beszélünk, ha a lárvakárté­tel hatását - az elrágott gyökere­ket - a növények fokozottabb gyö­kérképződéssel, illetve növeke­déssel próbálják meg ellensúlyoz­ni. A termelő szempontjából ez nem a legideálisabb megoldás, mivel a pótlásra fordított energia nem a termésben jelentkezik, ha­nem a növény fennmaradását szolgálja. Az USA-ban néhány éve már elérhetők géntechnológiai eszközökkel előállított rezisztens hibridek, amelyek olyan anyagot termelnek, amely védetté teszi a növényeket a lárvakártétellel szemben. Ilyen hibridet az utóbbi két évben már Szlovákiában is termeltek pl. Ógyallán, Pös- tyénben. Egyes vélemények sze­rint azonban a transzgénikus hibridek „gyenge pontja” lehet, hogy a beépített rezisztencia-tu­lajdonságuk általában monogé- nikus jellegű, tehát egyetlen gén biztosítja a kívánt tulajdonságot, így a kártevő viszonylag egysze­rűen és gyorsan képes alkalmaz­kodni a megváltozott körülmé­nyekhez, s ezáltal nagy a valószí­nűsége annak, hogy a kártevő ál­lományban ellenálló rezisztens egyedek alakulnak ki. Viszont természetes alapú rezisztenciára épülő ellenálló képesség több gén által meghatározott tulaj­donság, így a kártevő nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, mint a transzgénikus hibridek eseté­ben. (mezőhír nyomán) A biológiai növényvédelmet meg kell tervezni, az alap a megelőzés A kártevők természetes ellenségei Trichogramma spp. fürkészdarázs (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Unió tagjaként a ha­zai gazdák számára is egyre sür­getőbb kényszerként jelentkezik a versenyképesség fenntartása érde­kében olyan termesztési eljárások alkalmazása, amelyek nemcsak gazdaságosak, de egyúttal az egyre szigorodó egészségvédelmi és biz­tonsági előírások miatt biztosítják a termék piacon való fennmaradá­sát, esetenként új piacok szerzését. A vegyszeres védekezés következ­ményei, a termékekben található szermaradványok egyre nagyobb szerepet kapnak a termékminőség megítélésében és piaci elfogadásá­ban. Aki ezen a területen hibázik, rövid úton búcsút mondhat a kiépí­tett piaci pozíciójának, nem beszél­ve arról, hogy a káros szermarad­ványok miatt büntetés is kiróható. Emiatt a gazdálkodók jelentős ré­sze fokozatosan tér át a biológiai növényvédelmi eljárások alkalma­zására. A biológiai növényvéde­lemben a károsító szervezetek ter­mészetes ellenségeit alkalmazzák. A módszer főleg a növényházakban termesztett zöldségfélék kártevői és egyes gombás betegségei ellen terjedt el, de immár a szántóföldi termesztésben is szerepet kapott. A módszer alkalmazása az adott nö­vényállományban előforduló kár­tevők és természetes ellenségeik bi­ológiájának alapos ismeretét felté­telezi. A biológiai védelmet tervez­ni kell. Ennek során számba kell venni a meghatározó károkozókat, s ha több ilyen van, akkor a sikeres biológiai védekezéshez az összes károkozó elleni természetes védel­met biztosítani kell. A növényházakban alkalmazott legismertebb természetes véde­kező szervezetek közül az üvegházi molytetűfürkészt (Encarsia formo- sa) a molytetvek ellen alkalmaz­zák, a takácsatkák ellen az üveghá­zi ragadozóatka (Phytoseiulus per- similis) vagy a kaliforniai ragado­zóatka (Ambliseus califomicus) használatos. A tripszek és a polos­kák ellen a ragadozó virágpoloskák (Orius spp.) és a ragadozó mezei poloska (Macrolophus caligino- sus), a levéltetvek ellen pedig a le­véltetűfürkész (Aphidis colemani) és az aranyszemű fátyolka (Chry- sopa carnea) nyújt természetes vé­delmet. A szántóföldi növénytermesztés­ben felhasználható készítmények száma is egyre bővül. A kukorica­moly ellen igénybe vehető Trichop­lus nevű készítmény például Tri­chogramma spp. fürkészi tartalma­zó kapszulákkal a kukoricamoly le­rakott tojásaiba rakja a petéit, és azokat felélve még kikelésük előtt elpusztítja őket. A Vektafid A nevű parafin-olajat tartalmazó biológiai készítmény a különböző vírusos megbetegedések terjedésének megakadályozásában nyújt haté­kony segítséget, mivel a leperme­tezett növény felületén szülte töké­letesen eloszlik, és meggátolja, hogy a szívogató különböző vírus­terjesztő levéltetvek, atkák átvi­gyék a fertőzött növényekről az egészségesekre a kórt. Az integrált növényvédelmi rendszerben kezelt szőlőkben pedig a ragadozó atkák (Typhlodromus pyri) alkalmazása már teljesen bevált, (t-sz) Marshal 25EC 250 g/l Új módszer a drótférgek ellen carbosulían a cukorrépában és a kukoricában A MARSHAL 25 EC adagolása soros aptikáiorral - cukorrépában r............................................................. ............. . 1 v» (km/h) Q (f/ho) koefficiens »0,97 | I CP 4916- 14 CP 4916 14 g 1 p » t, 5 barp p c 2 bary | 5 19,36 22,4 ■' 6 16,09 18,61 7 13,77 15,92 8 12,03 13,92 9 _____ 10.68 12,36 A MAtSÄi 25 IC mrm sspiskáformi - kukoricában Szlovákia egyes térségeiben hosszabb ideje gondot okoznak a drót­férgek, sőt némely területeken a férgek elszaporodása miatt az egyes növénykultúrákban a problémák fokozódnak. Az F&N Agro cég a cukorrépa és a kukorica, valamint potenciálisan a napraforgó drótférgek elleni védelmére kínál megoldási lehetőséget a MARSHAL 25 EC hatékony rovarirtó szer alka­lmazásával. A MARSHAL 25 EC hatóanyaga a carbosulían szisztemikus, kon­takt és maró hatású, hosszan tartó biológiai aktivitással rendelkezik. A MARSHAL 25 EC nemcsak a drótférgeket irtja, hanem a kelő cukor­répában élősködő további kártevőt is: a törpe répabogarakat, a repcebol­hákat és a tetveket is, amíg korai növekedési fázisában támadják a növényt. A MARSHAL 25 ECt a növény vetésekor közvetlenül a sorba adagolják a vetőgépre szerelt berendezés segítségével. Annak érdekében, hogy a hatóanyag maximális mértékben fedje a vetőmagot és környezetét, a MARSHAL 25 ECt vizes keverék formájában ajánlott kijuttatni, hektáronként 2-3 I szerhez 10-15 I vizet adagolunk a növénytől, a vetési szélességtől, a vetőgép haladási sebességétől függően, amint azt a táblázat szemlélteti. A MARSHAL 25 EC rovarölő szer kijuttatására szolgáló soros aplikátort a cukorrépa és a kukorica vetőgépekkel való kombinációban Becker, Kuhn, Kleine, Monosem, Gaspardo, Kinzei, Massey Fergusson, John Deere és Pneu- masen típusú gépekhez gyártják. Az F&N Agro társaság számára ezt a berendezést az EKOSYSYTEM TECHNIKA V OCHRANE RASTLÍN, Maďarovská 77, 935 87 Santovka cég gyártja és szereli. Az említett berendezés szállításának feltételeiről kérjenek tájékoztatást regionális képviselőinktől. r-------­-—-----------------------—-------:-----------­I vs (km/h) Q (1/ha) koefficiens *0,97 j CP 4916-18 p « 1,5 ber p CP 4916-18 * p * 2 bary ® 9 16,78 19,84 10 15,15 17,9 11 13,75 16,25 12 12,59 14,88 13 — rtói ~ 13,73 dMk ■ F&N Agro Slovensko, s.r.o. ■ Rožňavská 34, 821 04 Bratislava, agro Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk Nagyszombati /., Pozsonyi kerület Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk Nyitrai II. kerület Šimonäč Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonline.sk Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 Čemický Ivon 0903 265 502 Vdovjak Jozef 0903 265 503 marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@stonline.sk BP-8-10468

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom