Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-28 / 50. szám, csütörtök
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com Lisszaboni Szerződés: kibővíti az európai polgárok jogait a brüsszeli bürokráciával szemben, és előmozdítja az EU intézményeinek jobb működését Újfent lendületbe hoznák a megfáradt uniót Népszavazást követeltek az euroszkeptikusok (ČTK/AP-felvétel) Brüsszel. Amikor az Európai Parlament képviselői a múlt héten nagy többséggel megszavazták a Lisszaboni Szerződést, fontosnak nevezték, hogy a dokumentumot még az idén mind a 27 tagállam ratifikálja. ÖSSZEFOGLALÓ Hans-Gert Pottering EP-elnök korábban azt mondta, „a sikeres ratifikáció - hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. január 1-jén életbe léphessen - az Európai Unió legfőbb prioritása. A szerződés biztosítja a szükséges eszközöket ahhoz, hogy kezelni tudjuk azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesülni fog a jövőben”. Jövőre ugyanis európai parlamenti választások lesznek, és szükséges, „hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében voksolhassanak” - áll az EP jelentésében, amely a 2007. december 13-án aláírt, az unió működését és felépítését megreformáló szerződésről mond véleményt. Az 525 igen, 115 nem és 29 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentés tervezetét Inigo Méndez de Vigo (néppárti, spanyol) és Richard Corbett (szocialista, brit) készítette. A parlament a szavazáskor nagy többséggel elutasította a népszavazások kiírását követelő módosító indítványokat is. Az eredményt a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok referendumot követelő transzparenseket lobogtattak. A voksolás végén Pottering a szkeptikusokra utalva kijelentette: „Soha nem fogjuk hagyni, hogy a hangerő győzzön a demokratikus Európa felett”. A jelentés és a hozzá fűzött részletes indokolás átfogó tájékoztatást ad a lisszaboni szerződés hatályba lépésével beálló változásokról és az EP minderről alkotott véleményéről. Hatalmas előrelépés Az EP szerint „a Lisszaboni Szerződés (LSZ) szilárd és tartós keretet ad, mely lehetőséget biztosít arra, hogy az EU a jövőben tovább fejlődjön”. A képviselők úgy vélték, az LSZ „egészében véve hatalmas előrelépést jelent a meglévő szerződésekhez képest, az EP és a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése révén nagyobb mértékű demokratikus elszámoltathatóságot és nagyobb döntéshozatali képességet teremt az unióban. Hangsúlyozták: kibővíti az európai polgárok jogait az unióval szemben, és előmozdítja az unió intézményeinek hatékony működését. Több demokrácia Nagyobb lesz a demokratikus elszámoltathatóság és bővülnek a döntéshozatali hatáskörök, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban ellenőrizhessék az unió lépéseit. Hogyan fog ez megnyilvánulni a gyakorlatban? Minden uniós jogszabály elfogadását olyan szintű parlamenti ellenőrzés előzi meg, amely nem létezik más nemzetek feletti vagy nemzetközi struktúrában. így - néhány kivétellel - valamennyi „európaijogszabályhoz a (saját parlamentjeiknek felelős nemzeti miniszterekből álló) Tanács és a (köz- vedenül megválasztott EP-képvise- lőkből álló) Európai Parlament kettős és egymással egyenértékű jóváhagyása lesz szükséges”. Ezenkívül „megerősödik valamennyi uniós jogszabálynak a nemzeti parlamentek általi előzetes ellenőrzése”. A nemzeti törvényhozásokjogosul- tak lesznek arra is, hogy kérjék egy javaslat felülvizsgálatát, ha úgy érzik, hogy az nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét. Az EB elnökét az Európai Tanács javaslata alapján az Európai Parlament választja, figyelembe véve az európai parlamenti választásokat. Az unió külügyi és biztonság- politikai főképviselőjét az Európai Tanács és az EB elnöke nevezi ki, és - az EB tagjaként - a parlamenten belül ugyanolyan beiktatási eljáráson kell keresztülmennie, mint bármely más biztosnak. Új, egyszerűbb és demokratikusabb költségvetési eljárás jön létre, egyetlen olvasattal. A kötelező és nem kötelező kiadások közötti megkülönböztetést eltörölik, ami biztosítja az EP és a Tanács közötti teljes egyenlőséget. A parlamentnek jóváhagyási joga lesz a kötelező többéves pénzügyi keretnél. Az EP vagy a Tanács törölheti az EB határozatait vagy visszavonhatja a hatáskör-átruházást. Számos, az unió által aláírt nemzetközi szerződéshez a parlament jóváhagyására lesz szükség. A Tanács ülése nyilvános lesz uniós jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok vizsgálata és szavazásra bocsátása esetén, ami lehetővé teszi a polgárok számára megtekinteni, hogyan lép fel kormányuk a Tanácsban. Az ügynökségekre - különösen az Euro- polra és az Eurojustra - nagyobb fokú parlamenti ellenőrzés vonatkozik majd. A Régiók Bizottsága megkapja a jogot arra, hogy az EU Bíróságához forduljon, tagjainak mandátuma 5 évre nő, valamint pontosabban meghatározzák az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatait. Alapjogok, hatáskörök Az EP szerint a polgárok jogai erősödnek azzal, hogy jogilag kötelezővé válik az unió Alapjogi Chartája, „amely a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok teljes, naprakész listáját tartalmazza”. Az uniós polgári kezdeményezés bevezetése pedig „lehetővé teszi, hogy a polgárok javaslatokat nyújtsanak be, amikor úgy vélik, a szerződések végrehajtása érdekében uniós jogi aktusra van szükség”. A szöveg üdvözli, hogy „egyértelműen körülhatárolják az EU hatásköreit a tagállamokéval szemben, azon élv alapján, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháznak át az unióra, a tagállamoknál marad”. A képviselők szerint nagyobb hangsúlyt kapnak azok a politikák, amelyek látható előnyt jelentenek a polgárok számára. A jelentés itt a következő célkitűzéseket sorolja fel: magas szintű foglalkoztatás, megfelelő szociális védelem, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, magas szintű oktatás, képzés, egészségügy, a megkülönböztetés megszüntetése, a nők és férfiak közötti egyenlőség, fenntartható fejlődés, környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közérdekű szolgáltatások tiszteletben tartása, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió. A tagállamok közötti szolidaritási záradék alapján a polgárok terrortámadások, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén az unió minden részéből támogatást várhatnak. A képviselők szerint a szerződés megerősíti az EU intézményrendszerének sajátosságát, miszerint a tagállamok olyan hatásköröket ruháznakrá, amelyekről úgy vélik, jobban gyakorolhatók közös mechanizmusokon keresztül. Ugyanakkor elegendő biztosíték lesz arra, „hogy az EU ne váljék központosított, teljhatalmú, államok feletti állammá”. Ide sorolja a szöveg azt, hogy az „uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását”, és azt is, hogy az egyes tagállamoknakjoguk van kilépni az unióból. Nagyobb hatékonyság A képviselők szerint a szerződés növeli az uniós intézmények hatékonyságát, ugyanis jelentősen nő azon területek száma, ahol a Tanácsban egyhangú szavazás helyett minősített többséggel szavaznak. Az új, kettős többségre épülő szavazási rendszer (a tagállamok 55 és a képviselt népesség 65 százaléka kell a döntéshez) megkönnyíti a Tanácson belüli döntéshozatalt. Az Európai Tanács az unió valódi intézményévé válik, és hathónapos rotációs rendszerét a tagok által két és fél éves időtartamra megválasztott elnök váltja fel. Az EB tagjainak száma 2014-től a tagállamok számának kétharmad részére csökken, így a cselekvőképesebb lesz. Javul majd az unió mint globális tényező jelenléte, hatékonysága azáltal, hogy a külpolitikai főképviselői és a külügyi biztosi tisztséget összevonják, továbbá az EB és a Tanács tisztviselőiből meg a nemzeti diplomáciai szolgálatokból egységes külügyi szolgálatot hoznak létre. Ezt szolgálja a fegyveres támadás esetére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtási záradék is. Mindennek áravan A jelentéshez fűzött indokolásban az LSZ létrejöttéhez vezető állomások ismertetésén túl a témafelelősök többek között megállapítják: az új szöveg „a jelenlegi szerződésekhez képest számos jelentős reformot és javítást tartalmaz”. Az LSZ ugyanakkor „kompromisszum eredménye, amely a parlament véleménye szerint sajnálatos módon nem foglal magában néhány, az (elvetett) alkotmánytervezetben szereplő elemet, továbbá több más elem és különleges intézkedés hatálybalépését elhalasztja bizonyos tagállamok követeléseinek kielégítésére”. Ez a politikai ára annak, hogy az unió kilábaljon abból a válságból, amelybe a francia és holland népszavazás negatív eredménye miatt került. Nem alkotmány A szerzők szerint nincs értelme az annyi polémiát okozó kérdésnek, hogy valóban alkotmányról van-e szó. Méndez de Vigo és Corbett úgy vélik, „a tagállamok el akarták hárítani azt a teljesen megalapozatlan félelmet, miszerint az unió alkotmánnyal való ellátása az első lépést jelenti egy központosított szuperállam létrehozása felé. A jelentéstevők sajnálatosnak tartják, hogy az unió szimbólumai - a zászló, a himnusz, a mottó, az euró, és az Európa nap - az új szerződésbe már nem kerültek bele”. Ugyancsak sajnálatosnak tartják, hogy az Nagy-Britannia és Lengyelország kivonta magát az Alapjogi Charta kötelező érvénye alól. Szerintük e két tagállam „megfosztotta saját állampolgárait attól a lehetőségtől, hogy teljes mértékben élvezzék a charta által az alapvető jogok biztosítása tekintetében nyújtott védelmet, (ep-s, ú) Eddig öt ország ratifikálta A Lisszaboni Szerződést eddig Franciaországban, Magyarországon, Máltán, Szlovéniában és Romániában ratifikálták. A franciák még alkotmánytörvényt is módosítottak, hogy ne kelljen népszavazásra bocsátani. Szlovákiában az ellenzéki pártok eddig blokkolták a jóváhagyást, illetve a sajtótörvény módosításához kötik a jóváhagyást. Németországban váratlanul - Angela Merkel kancellár akarata és ígérete ellenére - lelassult a ratifikációs folyamat. Nagy-Britanniában a konzervatívok és a liberálisok egy része referendumot követel, de a Brown-kormány erre nem hajlandó. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a tagországok közül egyedül Írországban kell referendumot tartani a Lisszaboni Szerződésről, (ú) _________________________________________________A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1127 Sk 233 129 922,26 Sk 0,070% 1,1120 Sk 1 414 503 196,23 Sk 0,075% 1,1013 Sk 3 875 883 996,26 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1209 Sk 808 093 151,81 Sk 0,070% 1,1025 Sk 5 216 902 520,33 Sk 0,070% 1,0986 Sk 10 191 959 864,21 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1145 Sk 488 325 682,65 Sk 0,075% 1,1046 Sk 3 944 886 322,92 Sk 0,075% 1,1025 Sk 10 360 875 378,82 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1064 Sk 113 204 295,03 Sk 0,070% 1,0975 Sk 917 059 704,21 Sk 0,075% 1,0950 Sk 1 966 074 011,47 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1116 Sk 189 861 795,46 Sk 0,070% 1,0872 Sk 1 747 085 705,54 Sk 0,075% 1,0762 Sk 3 869 542 005,68 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1118 Sk 391 709 103,84 Sk 0,070% 1,1025 Sk 2 898 893 368,00 Sk 0,075% 1,1003 Sk 4 446 784 177,21 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. február 22-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
