Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-28 / 50. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2008. február 28., csütörtök 5. évfolyam 9. szám A diáknak az iskola már nem elsődleges információforrás - ez talán a legnagyobb kihívás a tanár számára Módszertani előadás a tanítás és tanulás fortélyairól Nélkülözhetetlen erény a pedagógiai tapintat, a humor, amely segít oldani a feszültségeket (Aszerző felvétele) A XIII. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozata keretén belül február 21-én került sor a gűtai magán középiskola galériájában Strédl Teréz, a Selye János Egyetem tanszékvezetője, A mai diák tanulási stratégiái című előadására. KOLEV ZSOLT Az SZMPSZ Komáromi Területi Választmánya, a Komáromi Regionális Pedagógiai Központ illetve a Selye János Gimnázium által szervezett rendezvénysorozat társszervezői között idén első ízben jelent meg a gutái magániskola. A kihelyezett helyszín közelebb hozta a komáromi pedagógusnapokat a Gután tanító kollégák számára is. Ezt bizonyítja, hogy Szokol Dezső, a magániskola tulajdonosa szép számú hallgatóságot üdvözölhetett az előadás kezdete előtt. Strédl Teréz előadása még a sok éves pedagógiai gyakorlattal rendelkező kollégák számára is újat mondott. Az oktató-nevelő munka hatékonysága gyakran szenved csorbát amiatt, hogy a pedagógus nem, vagy csak kevésbé jól ismeri a befogadó közeget - a diákokat. A mai diák számára az iskola már nem elsődleges információforrás, ez talán a legnagyobb kihívás a mai tanár számára. Ez érződik a szakma társadalmi megbecsültségén éppúgy, mint a mai diák tanulási stratégiáin. Az ún. időzóna eltolódás jól jellemzi napjaink pedagógiai gyakorlatát: a tegnap iskolájában a ma pedagógusa készíti fel a holnap gyermekét. Azt a gyermeket, aki már ma is fordítottan szocializálódik, nem működik az önuralma, értékrend zavarokkal küzd, s az emlékezete kárára a kutatókészsége fejlődik. A diák gyakran nélkülözi a pozitív mintát, magatartásában inkább konfrontativ, mint együttműködő. A tanár által sugárzott magatartásforma épp emiatt kulcsfontosságú. A polgári társadalomban olyannyira kívánatos tisztelet kultúrája éppen az iskolában nyerhet megalapozást. A kölcsönös tisztelet új dimenzióba emeli a tanár-diák viszonyt, növeli annak demokratizmusát, oldja a merev, kötött formákat. Éppúgy, mint amikor a társadalmi érintkezés során a rangban felül álló tisztelettel szólítja meg a másik embert, a tanár ugyancsak tisztelettel közelít a diákhoz, szóban és gesztusokkal egyaránt. Ettől még a polgári társadalomban továbbra sem leszünk egyenlők, mint ahogy az iskolában sem cserélődik fel a tanár és a diák rangja, sőt a tekintély sem csökken, hanem növekszik. Éppen azért, mert nem a nyers erőszakra épül, hanem a kölcsönös elfogadáson, tiszteleten alapszik. Ugyancsak kihívás a mai tanár számára a hátrányos helyzetű diákok bevonása a tanítás, tanulás folyamatába. Nélkülözhetetlen erény a pedagógiai tapintat, a humor, amely segít oldani a feszültségeket, a legmélységesebb humanizmus megnyilvánulása. Nem mindegy, hogy a befogadás integráló vagy inkluzív jellegű. Mint ahogy a nemzeti kisebbséget sem mindegy, hogy asszimüálja vagy integrálja a többségi társadalom, úgy az iskolában sem csupán a hátrányos helyzetűnek kell alkalmazkodni a többséghez, ez fordítva is igaz. Amíg a XX. század a melankólia, addig a XXI. század a depresszió korszakaként írható le. Ezért kell kiemelten foglalkozni a mai diák érzelmi intelligenciájával. A modem kutatások szerint az érzelmi intelligencia négyötöd részben határozza meg az önmegvalósítás képességét, a sikerre termettséget, s csak a fennmaradó rész marad az értelmi intelligenciának. Emiatt az optimális tanulási modellben elsődleges szerepe a motivációnak van. Erre épülnek a tanulási stratégiák, a sorban a felvázolt modellben hátra kívánkozik az értelem. A mai diákot gyakran jellemzik neurotikus tünetek. A Ransch- burg által leírt pszichopata triász - nem tud felelősséget vállalni, mindenkit vagy senkit sem szeret, nem szeret tanulni - gyakori jellemzői a mai diák személyiségének. A pszichopata triászt, illetve az agresszióra való hajlamot és a túlérzékenységet is oldja a szeretet pedagógiája és a tanár következetessége. Ennél jobb ajánlólevéllel a XXI. században sem rendelkezhet egyetlen pedagógus sem. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Mindent kisír magának A családban van egy kisgyerek, aki mindent elér sírással, mérgében a földhöz veri magát, rűgkapál. Ha azt ajánlom a szüleinek, verjenek egyet a fenekére, még én vagyok a rossz, mert ők azt állítják, ő még kicsi, majd átmegy rajta ez az időszak. Jelige: Bosszantó Nem minden múlik el magától, van, amire jobban oda kell figyelni. Ha most mindent ráhagynak a gyerekre, ezzel azt erősítik benne, hogy csak ki kell tartania, esedeg nagyon mérgesnek, dühösnek kell lennie, s tényleg bármit elérhet. Szakemberek szerint üyen- kor, ha dührohamot kap a gyerek, nem érdemes vele külön foglalkozni, nem ilyenkor kell nevelni. Ekkor azt kell elérni, hogy minél előbb térjen magához, és próbáljon normálisan viselkedni. Ha azonban jó passzban van a pici, akkor plüssjáté- kon vagy babán demonstrálni lehet az üyen viselkedést, s rögtön hozzá is kell tenni: csúnyán viselkedik a baba vagy a maci, a jó gyerek nem így viselkedik. Ha azt mutatja be, milyen rendes a baba, akkor simogassa meg, dicsérje meg, adjon neki puszit. Ha a gyerek viselkedik rendesen, akkor a gyereknek adjon puszit, őt dicsérje meg. S azt is tegye hozzá, most mennyire örül, hogy ilyen jó. A gyerekek szeretnek örömöt okozni a szüleiknek, örülnek annak, ha megdicsérik, magukhoz ölelik, megsimogatják őket, puszit kapnak. Használják ki ezeket a lehetőségeket, ezekkel is erősítve a helyes viselkedést. A gyerek magától nem tudja, mi a helyes és a helytelen, meg kell rá tanítani. Nem elég egyszer elmondani, vagy egyszer megdicsérni a helyes viselkedésért, hanem minden egyes alkalommal, amikor kiérdemli, élni kell vele. Azt ne vegye zokon, ha a családtagok nem fogadták meg azt a tanácsát, hogy verjenek egyet a gyerek fenekére. Lehet, hogy egyszer-kétszer hatásosnak tűnhet, de ne ez legyen az egyedüli nevelési eszköz. A veréshez is hozzászokhat a gyerek, s később akár hősnek is képzelheti magát, mi mindent képes kibírni. Nem biztos, hogy fizikai fájdalom okozásával csak jobbá válhat a gyerek. Elsülhet fordítva is a dolog, egyre fásultabban veszi majd, végül az ő viselkedése is eldurvul, ha folyton csak ezt fogja látni, ha mindig csak a veréssel találja szembe magát. Mint tudjuk, sajnos a rossz példa ragadós. Ha teheti, inkább ön is azon legyen, hogy szelíd módszerrel segítse a kicsi nevelését. Meglátja, sokkal nagyobb örömük telik majd benne, ha szép szóval érik el azt a hatást, amit a veréstől várnak. A gyerekek szeretik, ha szépen foglalkoznak velük, ha szeretik őket, odafigyelnek rájuk. Lehet, hogy ennek a kisfiúnak azért kell ennyit rosszalkodnia, mert különben sokkal kevesebb figyelmet kapna, mint amennyit igényel. Ezért ajánlom azt, hogy próbálják kiismerni vágyait, óhajait, legyenek vele minél többet, hogy érezze azt, törődnek vele, odafigyelnek rá. Nyilvános helyen, üzletben valószínűleg azért is rosszalkodhat, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a szüleit, szégyenkezzenek miatta. Ezek a negatív érzelmek mélyen érintik az embert, s tényleg felrázzák semleges viselkedéséből. Akár tetszik neki, akár nem, kénytelen ebben a kényelmetlen helyzetben foglalkozni a gyermekével. Remélem, a kisgyerek szülei nem fogják hagyni elmérgesedni ezt a helyzetet, hanem igyekeznek minél előbb elérni a gyereküknél azt, hogy nyugodt állapotban fejezhesse ki vágyait, kéréseit. Ha valóban igyekezni fognak megérteni a gyerek nyelvét, hogy mi lehet a sírások, rúg- kapálások mögött, akkor nem kell sokáig szégyenkezniük gyermekük elviselhetetlen viselkedése miatt, s nem kell fizikai bántalmazáshoz sem folyamodniuk. Dr. Hadas Katalin pszichológus Határon túli csapatok jelentkezését is várja az MTV Delta-vetélkedő középiskolásoknak PÁLYÁZÓ A Magyar Televízió tudományos ismeretterjesztő magazinja, a Delta középiskolás vetélkedőt szervez a Föld bolygó Nemzetközi Éve alkalmából. A többfordulós versenyen a földtudományok területén szerzett ismereteikről adhatnak számot a jelentkezők. A többfordulós játékban négyfős középiskolás csapatok bizonyíthatják a földtudományok (a Föld bolygóval foglalkozó, a fizikára, a matematikára, a kémiára és a biológiára épülő tudományágak) terén szerzett ismereteiket. A műsorkészítők hasznos tudásanyagot is kínálnak ehhez: a Delta honlapján külön rovatban jelentetik meg a földtudományokkal kapcsolatos riportjaikat, híreiket a műsor elmúlt két évéből. További információk: www.- mtv.hu/delta, www.foldev.hu. (m) A reneszánsz éve a gutái magyar alapiskolában Cél a multikulturális Európa megteremtése ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A gútai Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola a Hunyadi Mátyás emlékév szellemében egy érdekes előadást szervezett, amelyen Samu István tanár Mátyás király üzenetét osztotta meg a jelenlévőkkel. Kihangsúlyozta, hogy Mátyás király neve kötelezi az iskolát, hogy annak személyiségéhez és eszmevilágához közel álló humanista intézményként működjön. Elsősorban azt, hogy tanulóik, gyermekeik meglássák a reneszánsz szépséget, megértsék a valódi humanista tudást az életben, mert a jelenben, a 21-ik század gyermeke lassan elfelejti, hogy az életben a pülanatok szépsége, és ezeknek megélése - amelyhez differenciáltabb ismeretekre is szükség van - jelenti az élet valódi értelmét, az élet valódi élését. „Mátyás udvarába behozta a reneszánsz életstílust, életérzést, a- mely a későközépkori magyarságnak egy újfajta tudásalapon szerveződő államot adott uralkodásának évtizedei alatt. Tizenöt éves korában még fogságban kellett elviselnie bátyja kivégzését, s 16 évesen, 1458. január 24-én pedig már távollétében a magyar nemesség királlyá választotta. Személyisége radikális változásokon ment keresztül. Sokan úgy gondolták, köztük anyai nagybátyja is, Szilágyi Mihály, hogy mivel ők segítették Mátyást a trónra, és ráadásul még fiatal, erősen lehet majd rá hatni. Azonban csalódniuk kellett, mert a fiatal Hunyadi Mátyás nem volt hajlandó bólogatni, csak „úgy aláírni”. „Ha királynak választották, akkor királyként is akart viselkedni” - mondta előadásában Samu István. Majd kitért arra, hogy Mátyás korának egyik legműveltebb vezetője volt. Uralkodása alatt megjelent a valódi multikulturalizmus a térségben. „Ellenségein nem állt bosszút, miután Magyarország ura lett. Nem gyűlölködéssel kezdődött uralkodása, s ez a középkor vége felé is ritkaságszámba ment. Mátyás király uralkodása alatt az individuum került előtérbe, ekkor mutatkozik meg újra a Szent István halála óta háttérbe szorított magyar néplélek, amely a különböző egyéniségek összességével, egységével mutatta meg a magyar nemzet valódi erejét” - mondta a tanár. Előadásának záró részében a közép-európai egység, a multikulturalizmus fogalmáról számolt be. „Mátyás gondolataiban megfogalmazódik a gazdasági és védelmi egység, katona-politikai szövetség a Török birodalommal szemben, amely ebben az időben nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európát veszélyeztette. Korai halála gátat vetett terveinek. A huszonegyedik század generációjának és intézményeinek a feladata a multikulturális Európa megteremtése, amely a nemzeti hagyományok megőrzésén alapszik.” (borka) Samu István tanár Mátyás király szellemi hagyatékáról tartott érdekes előadást (Borka Roland felvétele)
