Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-27 / 49. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 27. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ Olaszországban a románok követik el a legtöbb bűncselekményt a bevándorlók közül - írja a Gandul bukaresti napilap. Az olasz rendőrség szerint 2006. januárja és 2007. júniusa között a románok vezetik a bűnözői statisztikákat majdnem az összes kategóriában. Az előre megfontolt gyilkosságok esetében a románok megelőzik a marokkóiakat és az albánokat, akárcsak a rablásokban. Tavaly ősszel diplomáciai válság alakult ki Bukarest és Róma között az Olaszországban román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények gyakorisága miatt. A két ország hatóságai megállapodtak, hogy közösen lépnek fel a jelenség visszaszorítása érdekében. Kritikusai szerint nem méltó az elnöki posztra és az alkotmányosságot is semmibe veszi Sarkozy egyre népszerűtlenebb Nicolas Sarkozy népszerűsége rohamosan csökken. A bulvárlapok a francia elnök minden lépését figyelik, legutóbb egy szakkiállításon tett durva elszólása miatt került újra a címoldalakra. MTI-HÁTTÉR Alig 24 óra alatt 1 millióan töltötték le azt a 45 másodperces videót, amelyen a francia köztársasági elnök a párizsi Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállításon egy kézfogását durva szavak kíséretében elutasító látogatónak azt mondja: „Húzz el, te szerencsétlen barom!”. E szóváltás, valamint Sarkozy másik, az alkotmánytanácsi döntést vitató nyilatkozata a francia sajtó és az ellenzék szerint jól tükrözi, hogy az elnök egyrészt stílusával, másrész intézményi gyakorlatával elsősorban saját funkcióját kérdőjelezi meg. Ezt bizonyítja a Le Monde című napilap szerint az, hogy a köztársasági elnöknél 19 százalékkal népszerűbb a kormányfő. „Az államfő nem kerülhet konfliktusba azzal, aki nem kíván vele kezet fogni” - nyilatkozta Francois Hollandé szocialista ellenzéki vezető, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az államfő nem képes példamutatóan viselkedni. Ségolene Royal vesztes baloldali elnökjelölt pedig azt kérte az államfőtől, hogy pozíciójához méltóan ezentúl próbálja megőrizni nyugalmát és hidegvérét. A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára, Patrick Devedjian rosszindulatúnak nevezte az ellenzéket, amely egyszerre kiált monarchiát és az államfő stílusából hiányolja a fenségességet. Michel Bamier mezőgazdasági miniszter pedig „támadójával” szemben az elnök spontán válaszát és moder- nitását védte. Több jobboldali politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy senkinek nincs joga megalázni a köztársasági elnököt. Az epizódot egy vitatott törvény körül kialakult polémia és egy olyan újabb felmérés nyilvánosságra hozatala előzte meg, amely azt mutatja, hogy Sarkozy népszerűségi mutatója alig két héttel az önkormányzati választások előtt folyamatosan zuhan. Az Ifop közvélemény-kutatóintézet adatai szerint míg az államfő jelenleg alig 38 százalékon áll, addig a visszafogott Francois Fiiion kormányfő egyre népszerűbb, és tetszési indexe a héten elérte az 57 százalékot. A két kormánypárti vezető közti jelentős különbség az elnöki hivatal kommentárja szerint azt mutatja, hogy a reformpolitikát valójában támogatják a franciák. Meg azt - teszi hozzá a Le Monde - hogy a franciáknak egyszerűen az nem tetszik, hogy Sarkozy nemcsak a politikájában, hanem a köz- társasági elnöki funkcióban is szakítást hirdetett elődjeihez képest, és így lassanként önmaga áldozatává válik, s eldobja magától azt a státust, amelyet az elnökválasztáson a franciáktól kapott. Az államfőt a jogállam kijátszásával is megvádolták alkotmány- jogászok és ellenzéki politikusok, amiért a legfelsőbb jogi testület, a semmítőszék segítségét kérte ahhoz, hogy az Alkotmánytanács döntése ellenére egy általa javasolt törvény azonnali hatállyal életbe léphessen. A visszaeső bűnözők büntetésének szigorításáról szóló törvény elfogadását az államfő azután kezdeményezte, hogy tavaly egy kisfiút megerőszakolt egy korábban többször elítélt pedofil. A parlament által jóváhagyott tervezetből az Alkotmánytanács zöld utat adott ahhoz, hogy a visszaesés megelőzésére a veszélyes bűnözők részére olyan zárt intézményeket hozzanak létre, ahol büntetésük letöltése után akár egész életükre bezárhatják őket. A törvénynek azt a részét viszont hatálytalanította a tanács, amely visszamenőleg, már elítélt pedofilokkal szemben is lehetővé tenné az elzárást. Sarkozy az alkotmánytanácsi határozatot követően közölte: „nem engedhetünk szabadon szörnyetegeket, miután büntetésüket letöltötték”. Az ügyvédi kamara és ■ a bírói szakszervezet is kritizálta Sarkozy kijelentését, pedig hihetetlennek nevezte, ami történt. A Le Monde szerint a hétvégi események azt bizonyítják, hogy Sarkozy nem kíván elnöki stílusán változtatni, mert annak kritikáját - önkritika gyakorlása helyett - minden esetben kizárólag a reformokat ellenzők támadásaként értékeli. A vezeték megépítése sem tudja fedezni a régi kontinens egyre növekvő földgázszükségletét Több gázt hoz Európába a Déli áramlat MTI-HÁTTÉR Európa földgázellátására az oroszországi gázmezőkről újabb vezetékek építése szükséges, mert a növekvő igényekhez nem elegendő a jelenlegi szállítókapacitás. Ugyanakkor az új vezetékekkel szeretnék elkerülni a meglévő tranzitútvonalakat: Ukrajnát és Fehéroroszországot, mert velük gyakran merülnek fel ár- és tranzitdíj viták. Jelenleg a Barátság gázvezetéken érkezik évi 160-180 milliárd köbméter földgáz Európába, Lengyelország felé pedig a Jamal-ve- zetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig elkészült Blue Stream (Kék Áramlat) 16 milliárd köbméter/év kapacitású, a már épülő North Stream (Északi Áramlat) kapacitása évi kétszer 27 milliárd köbméter lesz, a tervezés alatt lévő South Stream (Déli Áramlat) kapacitását pedig évi 30 milliárd köbméterre tervezik. Van egy közös európai uniós projekt is, a Nabucco, de ennek finanszírozási forrása még nem tisztátázott. Az Északi és a Déli Áramlat gázvezetékek közös jellemzője, hogy mindkettőben részt vesz a Gazprom. Korábban szó volt arról, hogy a Kék Áramlat meghosszabbítása lenne a Déli Áramlat. Piaci szakértők szerint a tervezett vezetékek megépítése esetén is legalább 40-50 milliárd köbméter földgázszállító vezeték hiányzik majd a növekvő európai szükségletek kielégítésére, de reálisan 100 milliárd köbméterrel több kapacitásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon. A Mól és az orosz Gazprom 2006. június 21-én írt alá együttműködési megállapodást egy projektcég létrehozásáról a Dél-Európai Gázvezeték megépítésére és egy magyarországi föld alatti gáztározó létrehozására. A projektcégben 50 százalékban a Mól, 50 százalékban a Gazprom a tulajdonos. A Déli Áramlat projekt 2007 végén kapott lendületet, amikor az orosz Gazprom és az olasz Eni olajtársaság 2007. november 22-én Moszkvában aláírta azt a megállapodást vegyesvállalat létrehozásáról, amely üzemeltetné az Európába irányuló, évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitással rendelkező Déli Áramlat vezeték oroszországi és a tenger alatti szakaszait. A vegyesvállalat 50 százalékban a Gazprom, 50 százalékban az ENI tulajdona. A tervek szerint 2013-tól üzemelő gázvezetéken nagyobb részben a Gazprom, kisebb részben pedig az Eni oroszországi lelőhelyeiről származó földgázt szállítanak majd. A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szólnak a jelenlegi tervek: vagy Görögországon át és ismét tenger alatt Dél-Olaszor- szágig, vagy Románián, Magyar- országon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. A megállapodás aláírásakor az Eni vezérigazgatója azt mondta: „Jelenleg úgy gondoljuk, hogy mindkét útvonalat megépítjük”. Hozzátette, hogy intenzív politikai diplomáciára van szükség sok országban. A földgázvezeték szerbiai szakaszának megépítéséről és üzemeltetéséről 2008. január 25-én Moszkvában egyeztek meg. A Gazprom cége, a Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas 51-49 százalékos együttműködésében kiterjesztik Szerbián át a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket és gáztározót építenek a Vajdaságban, Szőlősudvamokon (Banatski Dvor). Sokan úgy vélik Magyarországon is, hogy a Déli Áramlat az európai uniós Nabucco versenytársa. Andris Piebalgs uniós energetikai biztos ugyanakkor január végén azt mondta, a tervezett Déli Áramlat nem sodorja veszélybe a Nabucco vezeték megépítését. Az Európa földgáz- ellátásnak javítását célzó beruházások közül az Európai Unió a Nabuccót részesíti előnyben. A vezetékrendszer kiépítésében a Mól mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint. KOMMENTÁR Korona, az izompacsirta S1DÓH. ZOLTÁN A mondatoknak súlyuk van. Persze, attól függően, ki mondja. Ha például Ján Slota tankokkal fenyegetőzik, vagy trágyához hasonlítja a cseh államfő-jelöltet, az csupán a jegyzetírókat készteti egy fricskára, kabarészerzőket pedig egy újabb humorbonbon tálalására. Ha viszont a Szlovák Nemzeti Bank egyik csúcsvezetője ejt el egy mérsékelten talányos megjegyzést az árfolyamokról, altkor arra felkapja fejét a pénzvilág, a korona pedig kis híján megtáltosodik. Az utóbbi esetre példa Martin Barto, a jegybank alelnöke, aki pénteken úgy vélekedett, a korona euróra történő átváltásakor a végső árfolyamnak figyelembe kellene vennie a gazdaság további növekedési potenciálját. Az izgalmas, ütős vagy cifra jelzőktől teljesen mentes mondat, melyben se tank, se bamba mongol, se ganéj nem szerepelt, váratlan hatást gyakorolt. A korona árfolyama hétfőn rögvest történelmi csúcsot döntött az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva. Nem vitatjuk a szavak erejét, de az iménti kurzusvágtához azért több is kellett. A többletet a gazdaság tartós lendülete és a termelékenység szüntelen növekedése szállítja. Szlovákia tavalyi gazdasági növekedése - Európában példátlan módon - túllépte a 10 százalékot, az ország termelékenységi szintje 2007-ben leelőzte térségünk két eminens diákjának, Csehországnak és Észtországnak idevágó mutatóját, napjainkban pedig az egy főre jutó össztermék terén már meghaladtuk az európai uniós átlag kétharmadát. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a visegrádi régióban máig a legalacsonyabb bérnövekedés kétes elsőségével dicsekedhetünk, az eurózónás átlagbérekhez képest pedig mintegy ötszörös az elmaradásunk. Mindezt összegezve nyugodtan kimondható: az ország kivitelét valamelyest drágító koronaerősödés bőven a megengedett korlátok között mozog. Szlovákia gazdasága bizonyára simán kibírná, ha mondjuk 32 koronán válthatnánk át véglegesen az eu- rót, és nem a mostani, ma már a valóságtól távol álló 35,44 koronás középárfolyamon. Robert Fico miniszterelnök nemrégiben kijelentette, nyugodtan maradhat a mostani középárfolyam is, csak engedjenek be minket az eurózónába. Ajogász végzettségű politikus lehet, hogy otthonosan eligazodik a paragrafusok között, ám a kamatlábak, árfolyamok világában elbizonytalanodik. Arra nem gondolt, hogy ha a polgárok számára ilyen kedvezőtlen kurzus mellett intünk 2009-ben búcsút a koronának, akkor minden importtermék megdrágul, és az euró valóban mumussá, árfelhajtó tényezővé válik. Nyilvánvalóan a pénzvilág, na meg Brüsszel szeme előtt nem a jóléti intézkedés lehetősége lebeg, amikor nagy valószínűséggel további erősíti a koronát, illetve várhatóan még egyszer módosítja a középárfolyamot. Remélhetőleg ez bekövetkezik, és májusban vagy júniusban nem kell a fogunkat szívni a végső átváltási kurzus láttán. A siker hullámát szerencsésen meglovagoló Fico-kabinet- nek pedig nem kell mást tennie, mint legalább addig mellőzni az ostoba kijelentéseket és leállni a vállalkozásbarát környezet rombolásával. FIGYELŐ A német külügy náci bűnösei A berlini külügyminisztériu aktívan részt vett a náci bűncselekmények elkövetésében - állapította megjelentésében egy német történészbizottság. A vitát egyébként az váltotta ki, hogy a minisztérium helyi újságjában meglehetősen méltató hangnemű nekrológ jelent meg egy olyan egykori, birodalmi diplomatáról, akinek nevéhez számos háborús bűncselekmény elkövetése fűződött. Az e célból alakult bizottság végleges jelentését az év végére ígérte, kedden azonban nyilvánosságra hozták az eddigi kutatási eredményeket. Az öttagú testület fő megállapítása szerint „a külügyminisztérium a náci rezsim egyik központi hatósága volt, s ebből fakadóan aktívan részt vett a nemzetiszocialisták által elkövetett bűncselekményekben.” Voltak olyan diplomaták is, akik ellenállást tanúsítottak, de nem felel meg a valóságnak az a még a hetvenes években is hivatalos álláspontnak számító legenda, amely szerint a minisztérium az ellenállás bástyájának számított. A bizottság számára egyébként némi fejtörést okozott, hogy kikre is terjessze ki a vizsgálatot. Azaz milyen erős volt a „kontinuitás” a minisztériumban a náci rezsim bukása, illetve a szövetségi köztársaság megalakulása után. Ezzel kapcsolatban a bizottság vezetője azt mondta, a minisztérium 1951-ben történt újjászületése után több olyan diplomata került vezető beosztásba, akikkel szemben korábban a bűnrészesség vádja merült fel. A jéghegy csúcsát a történész szerint követségi diplomaták jelentették, köztük az a Franz Nüssle- in későbbi madridi főkonzul, akinek nekrológja - az elhallgatott múlt miatt - 2004-ben az említett vitát kiváltotta. Nüssle- in a náci időkben a megszállt Cseh- és Morvaországban a birodalmi protektorátus képviselőjeként főügyészként tevékenykedett, s később azzal vádolták, hogy részt vett mintegy 900 személy kivégzésében. Noha a későbbi csehszlovák hatóságok 20 évi börtönre ítélték, 1955-ben hazatérhetett, s a külügyminisztériumban alkalmazták, ahonnan a madridi állomás után főkonzulként vonult nyugdíjba. A bizottság elnöke hangsúlyozta: a végső jelentés aligha tartalmaz majd szenzációkat. Az általános összefüggések feltárása mellett az egyes eseteket is igyekeznek kellően megvilágítani, s ezek között számos „rendkívül érdekes” is akadt. Példaként említette Gerhard Fe- inét, aki Budapesten volt követségi titkár, s zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. A bizottság elnöke hozzátette, hogy túl kevés Feine volt a német külügyminisztériumban 1933 és 1945 között, (m)
