Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com MEGSZÜLETTEM. 2007. április 7-én reggel 7.45-kor láttam meg a napvilágot. Nagyon ügyes, mosolygós és mozgékony kislány vagyok. Még csak két fogócs­kám bújt elő, de néhány lépést már egyedül is meg tudok tenni. Én va­gyok szüleim és az egész család büszkesége. Nevem: Karika Laura Szemem színe: kék Hajam színe: barna Születési súlyom: 3250 g Születési hosszam: 50 cm Lakhelyem: Felsővámos Tesám és szüleim nagy örömére 2007. március 29-én születtem meg. Nem félek senkitől mindenkire nevetek, nagyon vidám baba vagyok. Puszi a családnak. Nevem: Schulcz Alex Hajam színe: sötétbarna Szemem színe: barna Születési súlyom: 3820 g Testhosszam: 51 cm Lakhelyem: Nyárasd s BB&B a na 18 ilőket és a keresztszülőket!. Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a he­lyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba ada­tain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számmal megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Lehetségessé válik a koraszülés előrejelzése Egy gén a felelős FELFEDEZÉS Sok nőt a terhesség idején rémálom kínozza, ez nem más, mint lelki „takarítás“ Terhes álmok A gyermek megszületése mindent feledtet Egy, a 2. típusú diabétesz kocká­zatával kapcsolatos gént a Yale- egyetem kutatói a spanyol-ameri­kai nőknél a koraszüléssel és az ala­csony születési súllyal hoztak összefüggésbe. A tudósok felfedez­ték, hogy az ENPP1 gén egyik vari­ánsa a spanyol-amerikaiaknál a ko­raszülés fokozott rizikójával jár. A gént az inzulinrezisztenciával, a glukózintoleranciával és a 2. típu­sú diabétesz kockázatával kapcsol­ják össze a kutatók. Ami az ala­csony születési súlyt, és a koraszü­lést illeti, a Yale kutatóinak elméle­te szerint a génvariáns a csökkent energia-anyagcserével van kapcso­latban. A kezdeti eredmények arra utalnak, hogy az ENPPl-et más et­nikai csoportokban is fel lehet használni a koraszülés előre jelzé­sére. - Eredeti vizsgálatunkban a népesség 85 százaléka spanyol­amerikai volt - mondja dr. Errol Norwitz, az egyetem szülész­nőgyógyász professzora.- Úgy tűnik, külön génvariációk jellemzik valamennyi etnikumot - állítja a professzor. - Most vizsgál­juk az afrikai-amerikai, a fehér és az őslakos populációt. (HealthDay) Az álmok intim dolgok. És korántsem mindig szépek. Sok nőt éppen a terhesség idején kínozza a szokásos­nál több rémálom. Ez nem valamiféle baljós előjel, ha­nem lelki „takarítás”. IDEÁL A várandós anyáknak a terhes­ség alatt valójában az az érzésük, hogy többet és vadabb formában álmodnak, mint egyébként. En­nek egyrészről az a magyarázata, hogy - mivel a hasuk útban van - többnyire felszínesebben alsza­nak, és gyakrabban felébrednek, s ilyenkor pontosabban is emlékez­nek álmaikra. Másrészről a ter­hesség következtében sok nő ér­zékenyebbé válik mindenre, ami körülötte történik. Érzékelésük fi­nomodik - s ezáltal az álmok élőbbé, színesebbé, nem ritkán fe­nyegetőbbé válnak. Az érintettek megrémülnek a rémálmoktól, és kérdezik maguk­tól, hogy vajon mit jelenthetnek: Nincs rendben valami a gyerme­kemmel? Nehéz szülésem lesz? Esetleg rossz anya leszek? A rém­álom talán valamiféle szerencsét­lenség előjele? Még mielőtt bárki bármiféle kö­vetkeztetést levonna: a válasz egyértelműen nem! Egy álom, bármennyire brutális is, semmit nem jósol meg, ami a valóságban később megtörténik. Sokkal in­kább azon kétségektől való meg­szabadulásról van szó, melyek az­zal a nagymértékű és nem mindig könnyű életmódváltással kapcso­latosak, melyek egy újszülött ér­kezésével járnak: józan értel­münk eközben sokkal bizako­dóbb, mint tudatalattink. Nap­közben elfojtunk sok félelmet és kétértelmű érzést. Éjszaka ezek azonban drasztikus és fantaszti­kus képek formájában jutnak kife­jezésre. Teljesen függetlenül attól, hogy emlékezünk álmainkra, vagy nem, jótékony hatásúak, hi­szen segítségükkel megszabadul­hatunk csalódásunktól, félel­münktől, agressziónktól vagy bi­zonytalanságunktól. A várandós kismamák elnyomják ezeket az érzéseket, melyek valahol nem a boldogságtól sugárzó anyaság idealizált képéhez tartoznak. Beszéljük ki rossz álmainkat! A hátborzongató álmok nagy része sokat veszít jelentőségéből, hogyha azokat kibeszéljük ma­gunkból olyan valakinek, akiben bízunk. Az álomfejtést ebben az időszakban inkább felejtsük el. Kétségtelen, hogy a terhesség alatt is léteznek olyan álomképek, melyek nyilvánvalóan tipikusak. Ilyen a víz, súlyos táskák cipelése vagy buja kertek - minden egyes jelképnek eltérő jelentőséget le­het tulajdonítani aszerint, hogy az illető milyen helyzetben és hangulatban van éppen az adott pillanatban. Ezekkel a jelképekkel a szakirodalom is foglalkozik. Legyünk önzők! Álmainkban nyugodtan lehe­tünk önzők. Ahelyett, hogy álma­inknak rögtön túlzott jelentőséget tulajdonítanánk, először azt kell átgondolni, hogy kinek mi jut ösz­tönösen eszébe ezekről. Ezzel kapcsolatban az első példában szereplő kismama így nyilatkozik: „Gyerekkoromban gyakran men­tem anyámmal úszni. Minden al­kalommal meg akartam mutatni neki, hogy már egészen magasról is milyen bátran tudok ugrani. Ugyanakkor átéreztem aggódá­sát, hogy nem merülök fel többé az ugrómedencéből, vagy a szük­ségesnél tovább maradok a víz alatt.” Egyértelmű, hogy a terhesség olyan időszak, amikor sok nő in­tenzívebben foglalkozik gyermek­korával, édesanyjához fűződő vi­szonyával. Hirtelen múltbeli ké­pek merülnek föl az álmokban. Utazás a múltba, a rég elfelejtett gyermekkori érzések teszik a vá­randós kismamát bizonyos mérté­kig érzékenyebbé saját gyermeke igényeivel kapcsolatban. A vívódás jelképei Az anyai kötelességek és a gyer­mektelen nő szabadsága között vívódik egy másik kismama is. „A nyolcadik hónapban vagyok, ele­gem van nagy hasamból, az egész terhességből. Nagyon szeretnék szórakozni, táncolni. Azonban még meg nem született gyerme­kem valamiért ellene van a dü­börgő zenének, a tömegnek és a rossz levegőnek. Ekkor támad egy ötletem: kiemelem a kicsit a ha­samból, gondosan belehelyezem egy háromliteres átlátszó üvege­dénybe, melyet előzőleg feltöltöt­tem gyenge sós vizes oldattal, és távozom. Egy éjszaka helyett hár­mat maradok távol, míg végre eszembe jut gyermekem, és az, hogy még ki kell hordanom őt. Odahaza megütközve veszem ész­re, hogy gyermekem az üvegben annyira megnőtt, hogy nem fér bele újra a hasamba. Borzalmas. Felhívom a nőgyógyászomat, azonban szabadságon van. Senki nem tud segíteni - végül egy kór­házban kötök ki. Ott egy orvos egyszerűen kihúzza a gyermeket az edényből és a következőt mondja: ha ez a gyermek három napot túlélt ebben a kancsóban, már elég érett erre a vüágra. Telje­sen megkönnyebbültem, és azt gondoltam: szuper, még a szülést ismegúsztad...” Sok várandós nő meglepett és megborzad attól, hogy terhessége alatt erőszakról és halálról álmo­dik, miközben testében új élet fejlődik. Ezek az álmok bizonyos mértékig természetesek. Hiszen hiába biztosabb manapság egy szülés, mint bármikor, mégis va­lahol fájdalmas tapasztalat, mely­nek során a boldogság veszéllyel keveredhet. Napközben a kisma­ma talán nem gondolkozik el eze­ken a dolgokon, alvás közben azonban alábbhagy az önkontroll, és az agy elkezdi válogatni azokat a dolgokat, melyet a küszöbönál­ló eseménnyel kapcsolatban hal­lott, olvasott vagy gondolt. Köldökzsinór nélkül Alvás közben minden megje­lenhet, ami egyeseket foglalkoz­tat, netán nyomaszt. S nemcsak a fájdalomtól való félelem, és az a kérdés, hogy kibírom-e. Képet ölt­het az a rossz érzés is, hogy hirte­len idegen emberekre vagyunk rá­szorulva, ki vagyunk szolgáltatva az orvosnak és a klinikai személy­zetnek, és netán a fájdalmak hatá­sára elveszítjük józan gondolko­dásunkat. Gyermek köldökzsinór nélkül - talán az a félelem bújik meg e mö­gött, hogy a kismama úgy érzi, nem képes megfelelően ellátni és táplálni gyermekét, és nem „iga­zi“ anya. Hasonló álmok, melyek­ben valami az újszülöttel történik, különösen az utolsó harmadban gyakoriak, amikor már közeleg a szülés időpontja. Ezek az álmok teljesen normálisak, és semmi ok arra, hogy emiatt bárki is aggód­jon, sőt koraszüléstől tartson. Komplikációt soha nem lehet tel­jesen kizárni, azonban a kockázat az álmok miatt nem lesz nagyobb. Termékeny fantázia A terhesség folyamán a tudata­lattiból felmerülő félelmek mel­lett azonban ebben az időszakban is előfordulhat természetesen szá­mos derűs, nevetséges álom. Ezek azonban az érintettek számára kellemes élmények, mivel sem bűntudattal, sem pánikkal nem társulnak. A termékenységgel kapcsolatos színes fantáziáról ta­núskodik a következő példa. Neveljük türelmessé Már az első években A szülőkkel való szoros kapcsolat közvetlen előnyöket jelent a kisis­kolásoknak, de mit jelent ez valójá­ban? Egy nemrég végzett felmérés szerint türelmesebbek, megfontol­tabbak, és érettebbek azok a gyere­kek, akik már első éveikben is szo­ros kapcsolatot ápolnak szüleikkel. Az Iowa Egyetem kutatói össze­sen 102 család életét kísérték végig a gyermekek 7 hónapos korától egészen négy és fél éves koráig. Eközben folyamatos felmérést vé­geztek a családon belüli kapcsola­tok alakulásáról: hogyan kommu­nikálnak egymással, mennybe kötődnek egymáshoz és mennyire élvezik egymás társaságát a család­tagok. A felmérés végén a kutatók kü­lönböző tesztek segítségével vizs­gálták meg a gyermekek viselke­dését. Eredményeink szerint azok a gyerekek, akik első éveik alatt szoros, pozitív kapcsolatot alakí­tottak ki szüleikkel, sokkal szófog- adóbbak, türelmesebbek és nyu- godtabbak voltak, mint azok, akiknél nem volt olyan szoros a kapocs a szülőkkel. A kutatók sze­rint ha a kisgyermek már születé­sétől kezdve szorosan kötődik szüleihez, később sem lesznek magaviseleti gondjai, ugyanis hallgatni fog szülei tanácsaira. „A szülőknek meg kell érteniük, hogy a közeli jó kapcsolat kialakítása már az első években meg­kezdődik, és később ezen a gyer­mek is és ők is csak nyerhetnek” - nyilatkozta Grazyna Kochanska, a kutatás vezetője. (Medipress) (Képarchívum) Az éhező nők gyermekeit Skizofrénia fenyegeti Nagyobb eséllyel alakulnak ki függőségi problémák és egyéb mentális panaszok azoknál a gye­rekeknél, akiknek édesanyja a fo­gantatásuk idején nem jutott ele­gendő táplálékhoz, derül ki egy tanulmányból. A Bouman GGZ és a Rotterda­mi Erasmus Egyetem kutatói az 1944 és 47 közötti „nagy téli éhínség” időszakát vizsgálva ju­tottak arra a következtetésre, hogy a terhesség alatt éhező anyák gyermekeinél nagyobb es­éllyel alakulnak ki addikciós és egyéb mentális problémák. Hol­landiában a nagy téli éhínség 1944 októberének közepétől 1945. május 12-éig tartott. Ä na­pi étel-fejadagok tápértéke ebben az időszakban alig haladta meg az 1000 kalóriát. Az ebben az időszakban született gyerekek kö­rében később jelentősen nagyobb eséllyel fordultak elő krónikus be­tegségek, mint az előbb vagy később születettek esetében. Az érintett betegségek között elsősor­ban a lelki problémák - skizofré­nia, krónikus depresszió - száma nőtt, de egyéb megbetegedések (pl. szív- és érrendszeri betegsé­gek) előfordulása is magasabbnak bizonyult. (Medipress) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Hona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom