Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-22 / 45. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 22. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ THE GUARDIAN A kelet-európai tagországok támogatják, Németország azonban ellenzi, hogy Tony Blair volt brit kormányfő töltse be az Európai Unió majdani elnöki tisztségét - írta uniós forrásokat idézve a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap forrásai szerint Angela Merkel német kancellár ellenzi Blair jelölését. Blairt, aki tavaly nyáron köszönt le miniszterelnöki posztjáról, már elég régóta a Lisszaboni Szerződésben meghatározott uniós elnöki tisztség legfőbb várományosai között tartják nyilván. Bírálói viszont számos ellenérvet felsorakoztatnak. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy Nagy-Britannia nem írt alá több sarkalatos EU- integrációs egyezményt; nem tagja az euróövezetnek, sem a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségnek. A lapban idézett egyik „magas rangú EU- illetékes” szerint London hozzáállása az elvetett uniós alkotmány helyébe lépő Lisszaboni Szerződéshez is jelzi, hogy Nagy-Britannia „meglehetősen komoly mértékben elsodródott az Európai Uniótótól”. A The Guardiannak egy „európai nagykövet” azt nyilatkozta: Berlinben meglehetősen nagy meglepetést keltett, hogy Tony Blair neve „ilyen gyorsan felmerült” a tisztséggel kapcsolatban. Angela Merkel ugyan tiszteli Blairt, és „komoly személyes rokonszenwel viseltet Tony iránt”, de Németországban minden bizonnyal nem fogadnák jó érzéssel, ha egy brit kerülne az EU élére. Blair személyéhez ráadásul hozzákapcsolódik „az iraki ügy is” - idézi forrásait a brit napilap. A The Guardian brüsszeli forrásai szerint a brit politikus által vállalt kockázatok „minden esetben transzatlanti jellegűek voltak, mindig az Egyesült Államok felé irányultak, soha nem Európa felé ... haloványak az esélyei, Angela Merkel ellenzi őt”. A lap véleménye szerint Blair formális jelölése az EU-elnöki tisztségre valószínűleg komoly támogatást kapna Kelet-Európábán, e- mellett nyilvánvalóan Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöktől, és ha Silvio Berlusconi ismét olasz miniszterelnök lesz, akkor Olaszország támogatására is számíthat. A Benelux-ál- lamok azonban ellene vannak, és az sem valószínű, hogy a spanyol balközép kormány támogatná, de mindezek mellett az a legfontosabb tényező, hogy Blair nem élvezné Berlin támogatását sem. Jóllehet a minősített többséget igénylő szavazás során Németország alulmaradhat, Berlin akarata ellenére „egyszerűen nem lehetséges” bármely jelölt áterőltetése - idézte „Merkelhez közeli” forrását a The Guardian. Blair a közel-keleti kvartett különmegbízottjaként tevékenykedik, emellett a világ egyik legnagyobb befektetési csoportjánál, a JP Mor- gannél vállalt politikai és stratégiai tanácsadó szerepet. (mti)-Ide figyeljetek! Már Fidel Castro is kivonult a politikából, ajánlom, hogy ti is vonuljatok ki a kocsmából. (Peter Gossányi karikatúrája) Szerbia gazdaságilag le akarja választani Észak-Koszovót az ország többi részétől Gazdasági autonómia? Szerbia idén 5,6 milliárd dinárt szán Koszovónak, s ebből 1,3 milliárd a nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházások összege - közölte szerdán Belgrádban Bozsidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes. A nap folyamán több szerb miniszter is járt Koszovóban, s olyan terveket vázoltak fel, amelyek lényegében a szerbek lakta területek gazdasági autonómiájának irányába mutatnak. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bozsidar Djelics azt is bejelentette, hogy a szerbiai nemzeti fejlesztési alap folytatja a koszovói szerb vállalkozások hitelezését. A kormány pedig azon lesz, hogy minden, a koszovói szerbeket támogató szerbiai intézmény, köztük a kis- és középvállalkozásokat segítők, folytassák munkájukat. Drágán Djilasz, a nemzeti fejlesztési terv végrehajtásának felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter a mezőgazdaságért felelős kollégájával, Szlobodan Milosavljeviccsel Koszovó nyugati részében a Viszoki Decsani kolostorba, a szerb vallási és kulturális örökség egyik legkiemeltebb helyére látogatott. Felkeresték a kolostor életében nélkülözhetetlen jövedelemtermelő gazdaságokat is. Ezek egyikében, Velika Hocá- ban Djilasz kijelentette: Szerbia akkor jár el a leghelyesebben Ko- szovóval kapcsolatban, ha „eléri, hogy a szerb közösségekben jobban éljenek az emberek, mint az albán többségű területeken”. A miniszter szerint a függetlenség kikiáltásától még nem változik meg drasztikusan a helyzet Koszovóban. A szerb kormány azon lesz, hogy segítsen a koszovói szer- beknek, javítson életkörülményeiken, s lehetővé tegye lakóhelyükön maradásukat. „Ha ez nem sikerül, s önök eltávoznak innen, a Koszovóért vívott harc sokkal nehezebb lesz” - mondta Djilasz. Milosavljevics mezőgazdasági miniszter fontosnak nevezte, hogy a belgrádi kormány vetőmaggal, palántákkal lássa el a Velika Hoca-i gazdaságot, s felvásárolja minden fölös mezőgazda- sági terményét. A két miniszter a Viszoki Decani kolostornak 400 ezer dinár gyorssegélyt adott át, amelyet kecskék vásárlására, gyapjúnyíró- és fejőberendezések beszerzésére fognak felhasználni. Mladj an Dinkics gazdasági és vidékfejlesztési miniszter a Ko- szovszka Mitrovicától pár kilométerre fekvő Zvecan bányászati és fémipari kombinátjában arról beszélt, hogy a belgrádi kormány tizenegy olyan környékbeli vállalat talpra állásához nyújt segítséget, amelyeknek a többsége közösségi tulajdonban van. A cél minél több ember munkába állítása, egzisztenciájának biztosítása helyben. A kombinát például az idén is negyvenmillió dinárt kap, hogy háromszáz új dolgozót vehessen fel. Dinkics szerint mindent el kell követni azért, hogy Koszovónak azok a részei, ahol szerbek élnek, gazdaságilag szuverének legyenek. A miniszter úgy vélte, hogy a Koszovó északi részén élő összes szerb Szerbia állampolgára, ezért nem kell semmilyen vámellenőrzési pontnak lennie a területen. Koszovón kívül is vannak példák egy ország egyoldalú kiválására Nem kell az anyai áldás MTl-HÁTTÉR Koszovóhoz hasonlóan a történelem során számos állam jött létre oly módon, hogy egyoldalúan kivált egy másik országból, annak beleegyezése nélkül. Belgium például 1830-ban szakadt el Hollandiától, Kelet- Pakisztánból pedig India katonai támogatásával keletkezett Banglades 1971-ben. Mindkét „anyaállam” eleinte törvénytelennek tartotta az új állam létrejöttét, és érvénytelennek függetlensége kikiáltását. Ignaz Seidl osztrák nemzetközi jogász szerint ilyen esetekben az „anyaállam” elismerése egyáltalán nem is szükséges. Az sem ellentétes szerinte a nemzetközi joggal, ha egy állam azzal fenyegetőzik, hogy megszakít a diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek kapcsolatokat létesítettek az általa el nem ismert új állammal. Ez különösen érvényes volt a Német Szövetségi Köztársaságra, amely a Hallstein-doktrínára hivatkozva egészen a 60-as évek végéig megszakította kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerték a Német Demokratikus Köztársaságot. Ehhez hasonlóan a Kínai Népköztársaság automatikusan megszakítja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek Tajvant független államként ismerik el. A nemzetközi jogban vitatott, hogy egy terület, amely megfelel a szuverenitás három fő feltételének - államalkotó nép, felség- terület, államhatalom - automatikusan a nemzetközi jog alanyává válik-e - hívja fel a figyelmet egy másik osztrák nemzetközi jogász, Alfred Verdross. Ezt csak a külső elismerés által szerzi meg, és akkor is csak az őt elismerő ország viszonylatában. A szuverenitás részét képezi a teljes önkormányzat is, amely azonban a nemzetközileg ellenőrzött koszovói függetlenség esetén nem áll fenn, az EU-misszió- nak ugyanis joga lesz egyebek között a koszovói hatóságok döntéseit visszavonni vagy érvénytelenné nyilvánítani. A teljes szuverenitáshoz hozzátartozik továbbá az alkotmányos autonómia, vagyis annak képessége, hogy az állam meg tudja határozni saját belső működését. Vannak bizonyos esetek, amelyekben nemzetközi szerződések határozzák meg egyes országok alapvető alkotmányos rendelkezéseit. Ily módon kerültek bele például az 1955-ös osztrák államszerződésbe a kisebbségek jogainak védelméről szóló rendelkezések, illetve így tartalmazta az 1878-as berlini kongresszus záróokmánya a román alkotmányt. Az ilyen rendelkezések csak akkor lennének a szuverenitással összeegyeztethetők, ha a szóban forgó állam - akár nemzetközi jogi kötelezettségeinek megszegése árán - hatályon kívül helyezhetné őket. GLOSSZA Hasadásos elmezavar MOLNÁR IVÁN Robert Fico kormányfő még tavaly megígérte, hogy nagyobb figyelmet szentelnek nemzetük nagyjainak a megünneplésére, így Jánošík „szentté avatása” mellett mára általánossá vált a szlovák történelem legsötétebb időszakaiban hatalmon levő politikusok ajnározása. Fico és társai az elmúlt napokban azonban bebizonyították, még mindig képesek meglepetést szerezni. A hazai történelem nagyjai mellett fejet hajtanak az idegen népek jeles tudósai előtt is. A kormány e héten Eugen Bleulerre emlékezett. Nem is akármüyen módon: interaktív bemutatón szemléltették a tudós munkásságát. Miről is híres Bleuler, és miért épp most emlékezett meg róla a szlovák kormány? Nos, idén épp száz éve annak, hogy 1908-ban Eugen Bleuler svájci pszichiáter bevezette a skizofrénia fogalmat, a hasadásos elmezavar nemzetközi megnevezését, amely a görög szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. Maga az elnevezés egy kóros állapotra, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlására utal, amely során gyakori az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek üldöztetési téveszmék is. A kormány a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlásának a bemutatására Szergej Nariskin orosz kormányfő-helyettes látogatását használta fel. Szlovákia az Európai Unió és a NÁTO tagállamaként, többé-kevésbé igyekszik a nyugati országok irányvonalával megegyező politikát folytatni, nyilatkozatai mégis valami másról tanúskodnak. A szlovák skizofréniás hetet a gazdasági miniszter nyitotta meg. Ľubomír Jahnátek az orosz kormányfő-helyettessel folytatott tárgyalásain olyan durván ítélte el a Csehországban és Lengyelországban felépítendő amerikai rakéta-elhárító rendszert, hogy Nariskin is elismerte, az orosz és a szlovák külpolitika irányultsága százszázalékosan megegyezik. Ján Kubiš külügyminiszter a hét közepén megpróbált ugyan szépíteni, azt állítva, hogy Jahnátek csak a magánvéleményét fejezte ki, utána azonban Robert Fico bevallotta, teljes mértékben egyetért Jahnátekkel. A második felvonásban szintén nőttünk az oroszok szemében, hiszen Koszovó megítélésében egy az egyben átvettük az orosz irányvonalat. Ivan Gašparovič államfő a tartomány önállósodása kapcsán magyarveszéllyel riogat, Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes pedig az albán drogmaffiára utalva Koszovó helyett Drogovóról beszél. Fico mindkettejüknek bólogat, miközben a szlovák diplomácia arra készül, hogy kellő időben elismeri a tartomány függetlenségét. A skizofréniás hét záróakkordjaként Robert Fico az üldöztetési téveszméket érzékeltette, amikor a bazini szemétlerakat elleni lakossági tiltakozást a kormány elleni lejárató kampánynak nevezte. A szemétlerakat ellen ugyanakkor már hetek óta tiltakozik Bazin lakossága, a lerakat elleni petíciót pedig közel hatezren írták alá... A skizofréniát régebben gyógyíthatatlan betegségnek tartották, a modern gyógyszerekkel azonban a pszichotikus tünetek visszaszoríthatok vagy meg is szüntethetők. Robert Fico kormányának még gyógyszerre sem lenne szüksége. Csak el kellene döntenie, hogy külpolitikájában a Nyugattal vagy Oroszországgal kíván-e szövetkezni, itthon pedig mindig a lakosság érdekeit képviseli, vagy csak akkor, ha a lakosság érdekei megegyeznek az ő érdekeivel. __________FIGYELŐ mmmmmtaBmmmmmmmmmmmHmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsíwiimmmmitnmmum Castro mindenkit megcsalt Fidel Castro kubai vezető visszavonulásával egy egész korszak tűnik a múltba - állapította meg szerdán a Rosszijsz- kaja Gazeta című orosz hivatalos lap. Úgy vélte: még néhány éve is úgy tűnt, hogy örökre Castro áll Kuba élén, hogy nincs felette hatalma az időnek, és még idén január 20-án is megválasztották a nemzetgyűlés képviselőjévé. Nyikolaj Leonov, a volt szovjet titkosszolgálat (KGB) külföldi hírszerzése elemző igazgatóságának egykori vezetője arra mutatott rá, hogy Castro lemondott ugyan az államtanács elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéről, nem ejtett azonban még szót miniszterelnöki és pártfőtitkári funkciójáról, vagyis elsietett dolog lenne arról beszélni, hogy teljesen visszavonul Kuba politikai életéből. A bejelentés időpontja nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy február 24-én választják meg az új államtanácsot és annak elnökét - vélekedett Leonov. Rámutatott, hogy Oroszország kapcsolatai Kubával - és személy szerint az utódnak tartott Raúl Castróval - jók, a gazdasági kapcsolatok jól fejlődnek, s a Kubában várható változások ebből a szempontból nem lesznek jelentős hatással a kétoldalú viszonyra. Ugyancsak a Rosszijszkaja Gazeta hasábjain egy spanyol elemző úgy vélte, hogy Kubában most elkerülhetetlenül hatalmi harc kezdődik Fidel fivére, Raúl Castro, Felipe Roque külügyminiszter és a fegyveres erők vezetése között. A Vremja Novosztyej című lap tudósítója Havannából azt írta: a változások elkerülhetedenek, az ország és lakosai szemmel láthatólag változnak, de nincs semmi szélsőségesség vagy izgalom, csupán az élet jobbra fordulásának óhaja érezhető. ,A kubaiak a gazdaság modernizálását várják, de saját, létező rendszerük keretem belül, és aligha megy itt majd végbe Kuba átalakítása washingtoni módra” - írta a tudósító. A Gazeta című liberális lap elismerően írt Fidel Castróról, és zseninek nevezte. „Nem csupán az Egyesült Államokat és Dél- Amerikát, hanem a harmadik világot és a Szovjetuniót is megcsalta. Az Egyesült Államok tartozik neki azzal a nehéz beismeréssel, hogy még Florida határaitól 80 mérföldre sem áll hatalmában mindent megtenni, amit akar” - írta a lap. (mti)
