Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-21 / 44. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 21. Régió 5 Az igazgató ismertette a kórháznak a nonprofit szervezet általi működtetése idején elért eredményeit A járás összes polgármestere kiáll a vágsellyei kórház mellett Vágsellye. Ajárás összes polgármestere kiáll a vágsellyei kórház fennmaradásáért, és közös levelet küldenek az egészségügyi miniszternek, az általános egészségbiztosító vezér- igazgatójának, de ha kell, a kormányfőnek is. GAÁL LÁSZLÓ Erről azon az összejövetelen volt szó, amelyre Tirinda Sándor kórházigazgató hívta meg a járás polgármestereit és körzetvezetőjét. Az igazgató ismertette a kórháznak a Forlife nonprofit szervezet általi működtetése idején - az utóbbi mintegy két és fél évben - elért eredményeit, valamint a jelenlegi, az Általános Egészségbiztosító által nyújtott, felettébb kedvezőtlen szerződés következtében előállt nehéz helyzetet. Felvázolta a kórház jövőjének három lehetőségét: 1. - A biztosító változtat az álláspontján, a tavalyihoz hasonló mennyiségű megrendelésre köt szerződést, és ebben az esetben a kórház probléma nélkül működhet tovább, 2. - a biztosító nem változtat a mostani feltételeken, vagy esetleg a 2. félévben még ront azokon, akkor a kórházat gazdasági okokból lehetetlen tovább működtetni, és majdnem 300 alkalmazottat kellene elbocsátani, 3. - az intézményben olyan profilváltást, átszervezést kényszerülnének végrehajtani, hogy a most működő hat osztály helyett csak egy vagy kettő maradna meg, és például utókezelésre és az elfekvő betegek ápolására specializálódnának. Ez gazdaságilag lehetővé tenné az intézmény túlélését, az alkalmazottak felét „megmenthetnék”, de általános kórházként tulajdonképpen nem működhetne tovább az intézmény. Habár a Forlife nonprofit szervezet a vágsellyei kórházat 2005 októberében tetemes adóssággal vette át, az idei évre tervezett költségvetésben már nyereséggel számolt, amit műszaki fejlesztésre, az alkalmazottak jutalmazására fordíthattak volna, valamint megkezdhették volna az előző kórházvezetés idején felhalmozott több mint 100 milliós tartozás törlesztését. Ám az Általános Egészségbiztosító idén januárban tett szerződésjavaslata, hogy az orvosi ellátás tavalyi mennyiségének csak a felére adnak megrendelést, azaz csak a felét fizetik meg, azt jelentette volna, hogy a kórház havonta komoly adósságot termelne. A januárban az Általános Egészségbiztosítóval folytatott A polgármesterek számára elfogadhatatlan, hogy fekvő betegek ápolására szakosodjon az intézmény (Szőcs Hajnalka felvétele) tárgyalásokon sikerült annyit elérni, hogy a fekvőbeteg részlegen kívül a többi ellátásra - röntgen, laboratóriumok, rehabilitáció, rendelők - a tavalyit megközelítő mennyiségre kötött fél éves szerződést a biztosító, de a havi hiány még így is magas. A találkozón résztvevő polgármesterek úgy vélik, arról a változatról, hogy fekvő betegek intézményeként működne tovább a kórház, egyelőre nem is kellene tárgyalni, mert az egészségbiztosító ezt úgy értelmezhetné, hogy kórház helyett ez a megoldás is megfelelne. A polgármesterek szerint egyértelműen az általános kórházi ellátás megtartása mellett kell kiállni, és politikai síkon, a megyei önkormányzatnál, vagy akár kormányszinten is kezdeményezni kell a megbeszéléseket. Ebben az államigazgatást képviselő Jaroslav Barcúch, a körzeti hivatal vezetője, a Smer járási tanácsának alelnöke is segítséget ígért, aki megpróbál pártvonalon is közvetíteni az illetékesek felé. Ehhez azonban olyan argumentumokat kell felsorakoztatni, amelyekkel az illetékeseket meggyőzhetik. Ha például Vágsellye helyett Nyitrán látják el a beteget, az a biztosítónak nem jelent megtakarítást, éppen ellenkezőleg. Mivel egyetemi kórházról van szó, ott az orvosi ellátás ára is jóval drágább. „Ha Vágsellyén egy szülésért 8-9 ezer koronát fizet a biztosító, Nyitrán ugyanezért 16 ezret kell fizetnie, pedig ott is pontosan ugyanazt a szolgáltatást és minőséget tudják nyújtani, mint nálunk” - érvelt Martin Alföldi, Vágsellye polgármestere, aki megválasztása előtt nőgyógyászként és szülészorvosként dolgozott a Vágsellyei kórházban. Mások szerint ilyen érv nem biztos, hogy meggyőzi a politikusokat, mert az egészségügy egész Mit ér a körzetesítés? A „megszűnésre ítélt” kórházakat egyebek mellett olyan elven jelölték ki, mint annak idején a gyorsmentő szolgálat állomáshelyeit - hogy 35 kilométeres körzetben legyen egy-egy állomás. „35 kilométeres sugarú köröket rajzoltak a térképen, és mivel Vágsellyét három ilyen kör is érinti - Galánta, Érsekújvár és Nyitra körzete - úgy vélték, hogy a sellyei kórház felesleges” - állítja Tirinda Sándor kórházigazgató. Csakhogy míg a biztosító a vágsellyei kórházban a térített ellátások mennyiségét a felére csökkentette, a környező kórházakban nem növelte a limitet, amelyen belül a sellyei pácienseket elláthatnák. Hogy az ilyen térképen rajzolgatás mennyit ér, arra Jan- csó István, Negyed polgármestere, Nyitra megyei képviselő mutatott rá: .Amikor a farkasdi mentőállomást létesítették, akkor is rajzoltak egy ilyen kört a térképen, és e szerint Negyed, Farkasd, Zsi- gárd meg Sókszelőce is ennek a mentőállomásnak a körzetébe tartozik. Csak arról feledkeztek meg, hogy Farkasd meg Sókszelőce között folyik a Vág, és nincs rajta híd. A legközelebbi hídon keresztül pedig már 50 kilométeres a távolság.” (gl) átszervezésének a hátterében az állhat, hogy minél több pénzt pumpáljanak a nagy kórházakba, hogy azok ebből törlesszék a hatalmas adósságaikat - akár a kisebb, nyerséggel működő kórházak megszüntetésének az árán is. Olyan érv is elhangzott, hogy a városban azért is szükséges a kórház, mert Vágsellye vonzás- körzetében országos szintén is magas arányú a légúti megbetegedések és a tüdőrák előfordulása. Mivel a jelenlegi helyzetet az idézte elő, hogy a vágsellyei kórház pácienseinek 70 százaléka az Általános Egészségbiztosító ügyfele - a többi biztosító a korábbi feltételek mellett kötött szerződést -, a polgármesterek részéről olyan javaslat is elhangzott, hajlandók lennének akár olyan felvilágosító kampányt végezni a lakosok között, hogy tömegesen lépjenek át olyan biztosítóba, amely garantálná a kórház fennmaradását. Csakhogy ez nem hoz azonnali megoldást, hiszen biztosítóváltásra csak az év végén lesz lehetőség. Addig is lépni kell, ezért a megbeszélés résztvevői abban egyeztek meg, hogy hamarosan újra találkoznak, hogy jóváhagyják a mostani találkozón elhangzottak alapján megírandó levelet, amit eljuttatnak az Általános Egészségbiztosító vezér- igazgatójának és az egészségügyi miniszternek. (A vágsellyei városi önkormányzat a legutóbbi képviselő-testületi ülését követően már postázott hasonló levelet.) Valamint a járás megyei képviselőin keresztül kezdeményezni fogják, hogy a Nyitrai megyei parlament a következő ülésén foglalkozzék a Vágsellyei kórház kérdésével. A hajléktalanokon és a romákon segítenének, rendszeres munkához juttatnák őket Továbblépés - projekt a szegények megsegítésére UJ SZO-ERTESÜLES Párkány. A hajléktalanokon, a romákon és a szegénységben élőkön szeretne segíteni a LÖKI Polgári Társulás Párkányban és a város vonzáskörzetében. A Továbblépés-projekt azokat az egyéneket és csoportokat célozza meg, akik önerőből már nem képesek kilábalni a nyomorból, a munkanélküliségből, és akiket megbélyegeznek, kirekesztenek, továbbá képzettségük sincs ahhoz, hogy rendszeres munkához jussanak. A projekt október harmincadikáig tart, s mint azt Martin Slobodník, a LÖKI képviselője lapunknak elmondta: az egyik legfontosabb céljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű közösségeknek legyen egy képviselőjük, akit szakmailag a polgári társulás készítene fel az érdekérvényesítésre, s aki különböző célprogramokból pénzt is tudna szerezni ahhoz, hogy az alapvető életkörülmények jauvuljanak az adott közösségben, növekedjék a foglalkoztatottság, s nem utolsó sorban érezhetően nőjön a társadalmi szolidaritás. „Roppant lényeges, hogy ezek az emberek akarjanak és tegyenek önmagukért, hogy visszaadjuk az önbecsülésüket, mert enélkül nincs felemelkedés. További fontos szempont, hogy az adott települések és a településen működő vállalkozások, cégek is tudatosítsák, mennyire hasznos, ha ezeket a közösségeket konkrét személy képviseli, aki szakmailag is felkészült - mondta Martin Slobodník. A tervek szerint a kommunális képviselők egész hálózatát építenék ki, s a projekt egy 2010-ig szóló akcióterv kidolgozását is AJÁNLÓ Február 21. (csütörtök) Losonc - 17.00: A losonci Magyar Kulturális Központban (Artézi kutak tere) mutatják be a Plectrum kiadó által gondozott Losonc-Luéenec című reprezentatív kiadványt, amelynek szerzője Puntigán József, (szász) Február 22. (péntek) Ógyálla - 18.00: Holop Ferenc Csak úgy című fotókiállításának megnyitója a Feszty galériában. A tárlatot Nagy Tivadar, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének szlovákiai alelnöke méltatja, (vkm) Komárom - 17.00: Színes paletta - a lévai Egyesített Ruházati Középiskola tanulóinak munkáiból nyílik kiállítás a Duna Menti Múzeum főépületében. Bemutatkozik az iskola négy művészeti irányzatú tanulmánai szakja: a reklámgrafikai, a reklám képzőművészeti, a fotográfiai és a ruhatervezési szak. A diákok által tervezett ruhákat divatbemutató formájában láthatja a közönség. A kiállítás március 29-ig tekinthető meg. (vkm) Február 23. (szombat) Érsekújvár -17.00: a Never Again 1945-48 kiállítás megnyitója a Csemadok helyi szervezetének a székházában. A kiállításhoz kapcsolódik a Magyar Kálvária 1945-48 című dokumentumfilm is, korabeli felvételek láthatók és megszólalnak a korszakot megélő deportáltak. (száz) Február 24. (vasárnap) Rozsnyó - 16.00: a Rozsnyói Református Gyülekezet jótékonysági hangversenyt szervez a miskolci Jerikó fúvósnégyes közreműködésével. A koncert a református templomban lesz, a bevételt a helyi református alapiskola támogatására ajánlják fel. (ú) Komárom - 10.30: a Zsidó Kulturális és Közösségi Központban (Menház) folytatódik a Melamed oktatási program. A mostani témák: Tóra - a zsidóság alapműve; A héber nyelv alapjai. Délután 14.30-tól Viera Kováčová, a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának munkatársa a szlovák zsidók 1938-1945-ös tragédiájáról beszél, 15.30-tól pedig Maroš Borský Zsidó kulturális örökség Szlovákiában címmel tart előadást, amelynek keretében a hazai zsinagógák helyzetét mutatja be. Az előadások magyar és szlovák nyelven zajlanak, (vkm) Négymilliós alapot hoztak létre a fürdőre Idén 10 milliós bevételt terveznek a Vadasból UJ SZO-H1R Párkány. Az önkormányzat döntése értelmében idén 4 millió koronás alapot különítettek el a városi költségvetésben a Vadas fürdő célirányos fejlesztéseire és a legszükségesebb tennivalókra. A városi költségvetésben 2007-ben a Vadas fürdőből 6 millió koronás bevételt terveztek, ám Valójában 12 millió koronát szedtek be. 2008-ban pedig a felügyelőtanács és a cég közgyűlésének megállapodása alapján 10 milliós bevételre számítanak. A négymilliós alapot valójában ebből az összegből különítik el. Ez egy célalap, s ebből konkrét felújításokra, javításokra, vagy akár a régi fürdőben tervezett munkálatokra is kérhet pénzt a cég - mondta Csepregi Zoltán, a felügyelőbizottság elnöke. Himmler György képviselő legutóbb a fedett uszodán belüli zuhanyzók állapota miatt interpellált, Hogenbuch Endre, a Vadas igazgatója úgy válaszolt: július folyamán egy hétre lezárják a fedett uszodát, s akkor végzik el a legszükségesebb felújítási munkákat. (buch) Emelték az önkormányzati támogatás összegét Drágul a házasodás és a nyugdíjasotthon szorgalmazza. A projekt keretében a terepmunkára és a helyi igények, lehetőségek feltérképezésére is alapoznak. Martin Slobodník elmondta: olyan konzultánsokat is keresnek, akik képesek az egyes csoportok, közösségek vezetőit megszólítani, kapcsolatot tartani velük, s akiket rendszeresen tájékoztatnak a művelődési, önképzési, munkához jutási lehetőségekről. A Továbblépést egyebek közt Párkányban, Vágsellyén, Ógyallán, Érsekújvárban és Komáromban indították el. (buch) B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A duna- szerdahelyi járási ügyészség megtámadta az egyik helyi kötelező érvényű rendeletet, mert törvényellenesen szedték a házasságkötésért járó közigazgatási illetéket Somorján. A teljes létszámban megjelent városi képviselő-testület csütörtöki ülésén erről, és más rendeletekről is tárgyalt. Hatályon kívül helyezték a város tulajdonának ideiglenes használatáért kiszabható illetékeket szabályozó helyi érvényű rendeletet. Újat nem fogadott el a testület, ezért a házasságkötésért a törvény szerinti összegeket kérik a városi hivatalban. Egyes tételek így emelkedtek, mások, pl. a házasságkötő termen kívüli esketés ezer koronával olcsóbb lett. „Az ügyészség által kifogásolt rendeletben szerepelt egy nem somorjai lakosokra vonatkozó kitétel, nekik 800 koronát kellett fizetniük, a somorjaiaknak 300 koronát” - indokolta a változást Bárdos Gábor alpolgármester. Ezentúl minden szlovák állampolgár 500 korona illetéket köteles fizetni, ha nem a hivatalos időben, illetve a hivatalon kívül kíván házasodni. Idegen állampolgárok 1000-6000 korona közötti összeget fizetnek azért, hogy kimondhassák a boldogító igent. A nehéz gazdasági belyzet miatt a képviselők emelték a nyugdíjasotthonos szolgáltatásokért járó díjat. A szobákban található ágyak számától és az ápolás igényességétől függő napidíjakat határoztak meg. A helyi szervezetek számára viszont örvendetes lehet, hogy 200 ezerről 500 ezer koronára emelték az egy évben elnyerhető városi támogatások felső határát. A támogatás kulturális-művészeti, sport és ifjúsági, oktatási, jótékonysági és egyészségügyi szervezeteknek, rendezvényeknek jár, megítélésükről a szakbizottságok véleménye alapján a képviselő-testület dönt. A további módosított helyi érvényű rendeletek megtalálhatók a város honlapján.
